New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)

1981-08-22 / 32. szám

A MAGYAR ÉLET. Széljegyzetek a magyar sporttörténet-íráshoz „Ellenig a néma kék idő” írta nagy költőnk. —­­Las­sanként huszonöt éve lesz, hogy­­ sorok írója, — emig­ránssá vált. Csaknem két és fél évtizeden keresztül szá­mos cikkben, ,,Figyelő”-ben, utalásban, sok-sok lapban, legutóbbi évben a Magyar Élet­ben négy-ötször is szól­­tem a magyar sporttörténet-írásról. Meggyőződésem sze­rint nekünk, akik külföldre szakadtunk, ezen a téren két nemzedéki feladatunk van. Az egyik, hogy figyelemmel­­kí­sérjük, számon tartsuk, rögzítsük a külföldi magyar sport­emberek eredményeit,­ milyen „sportmunkát” végeztek a befogadó országokban. Vizsgálnunk kell, milyen hatást tettek, miilyen nyomokat hagytak úgy fénylő eredményeik­kel aktív versenyzőink, mint edzőink, vezetőink, verseny­­bíráink. Mennyi adat, történet, jelentéktelennek tűnő „tör­melék” hever szerteszórtan, amely a magyar sport areaá­hoz, diadalához tartozik! Mindezek gyűjtése, publikálása, napfényre­ hozása nemcsak szép feladat, — de szerves ré­szévé válhatik­­egy korszak sporttörténetének. A forrás­­kutatás külföldön, — mind „magán” lelkesedés, s nem vállalkozás, — amelyet harmad-negyed állásban „csinál­nak”, — előbbutóbb­­kudarcba fullad. Néhány kísérlet bu­kását az idők folyamán e hasábokon felsoroltam. Temp­lomok levéltárai, Magyar Házak, egyletek irattárai, nagy egyetemek magyar dokumentumai, szemtanuk felkutatása, levelezések, a kapott adatok kritikai ellenőrzése nem le­het sehol sem pusztán amatőr munka, — de emlékek fel­jegyzése, eredmények megírása, — legalább — kezdet. Minden kis adalék forrássá válhat más adatokkal össze­vetettem, a távlat, a kútfőket összevető — bíráló hűvös szemlélet, — a következő lépés. . Említést tettem több ízben arról, hogy halvány jelek mutatkoznak a tudományos „beindításra”. Egyik nagy amerikai egyetem magyar intézete jó három éve ezt a­ programot számtalan körlevélben meghirdette, tárgyalá­sok folytak, elsősorban bizonyos anyagi alapot kívántak megteremteni. E sikert kecsegtető kezdeményezés foly­tatásáról, — hónapok óta semmit sem hallottunk. Végül egyik nagy alapítványunk célul tűzte ki, hogy egy angol nyelven megjelenő Magyarország történetét ismertető könyv 15—20­ oldalas fejezete a magyar sport ezerévének tömör történetét közli. A munka megjelenése — úgy ol­vastuk folyamatban van. — Sajnálattal kell leírnunk, hogy a tudományos igény­nyel induló feltérképezés egyre késik. Vigaszunk,­­ hogy a kossu­thi emigráció feltárása évtizedekig tartó kutató munka volt, s talán mai napig sem teljesen befejezett. — A beindítás munkáját — a szemtanuk egyre fogyó cso­portjainak KELL elvégezni! Minden elhalkulás — fegyver­letétel! Meg­ kell őriznünk hitünket, egy világot, — s hoz­zá­járulni egy olyan ország felemelkedéséhez, — amelyet a Sors, — hazai költőnk szerint, — halálos veszedelembe sodort! — — Az emigráns sportírónak e fontos feladatán túl az is­­kötelessége, hogy megőrizze azokat a nagy elődöket, — akik a mai hazai szemlélet szerint — nem „haladó ha­gyományok. Ezeknek agyonhallga­tása egyenlő a­­ ki­iktatással. Vannak olykor olyanok, akiket megemlítenek, célja kifelé ugyanaz, — mint­ha „hazacsalógattó” lopnak a „M­agyar Híreknek”. — „Lássátok, megbecsüljük a múlt korszak embereit, hisz itt mindenki szabadon szól­hat stb.” És azután előveszik a mindenkori cenzúra által felállított klisét, abban igyekeznek a hőst­­ „beleillesz­teni”. Meg­van a kitaposott technikája, módja, célja, idő­zítése. Nem lényeges az adatok kritikai vizsgálata, csu­pán abból kell kiindulni, hogy ami 1945 előtt történt az mind rossz volt, — de felvirradt a „szabadság” és minden jóra vált. Közben volt kis intermezzo, a Rákosi kor­szak, — amikor enyhén megsértették a törvényességet, valójában a 'banda-harcok során sok elvtársikat lemészá­rolták,­­— de az elmúlt. — Társadalmi változásoknál, — mindig így volt, — de az élet természetes haladása miatt is, — a régi szöveget elvetik, bírálják, értékelik, módosít­ják, újra írják, új emberek születnek, új elvek,’ új ter­vek, — technikai és tudományos forradalomban élünk, — de egyszerre reádöbbennek, hogy a múlt vizsgálata nélkül. — nincs előbbrelépés. — A II. világháborúban sok, szinte pótolhatatlan do­kumentum elpusztult, — de fellelhetők régi könyvek, új­ságok, szaklapok, irattárak, adatok, emlékek, s még né­ha-néha szemtanúk is. — Meg kellett azt is tanulnunk, hogy a szemtanúk közlése csak akkor „érdekes”, ha bele­illik a klisé irányítók által diktált összképbe, így azután a netán megkérdezett szemtanúk hümmögése volt a vá­lasz. — Lassan — az évek múlásával, — kialakult a sport­ban­­ „párt által engedélyezett ellenzék”. Újra megjelen­tek a színen olyanok, akik Mussoliniról, mint „sportem­berről” írtek szinte vallásos révületben, utána a Sztálin­­oltár előtt térdeltek, Rákosit dicsőítették, világbajnoki szinten voltak jellemtelenek, — így természetes, hogy­ a fórumon ágálnak. — — Az a szöveg-ellenőrzés, a kissé szabadabb szellem, amely az utóbbi éveikben az irodalomban érvényesül, — a sportírásban alig találjuk nyomát. Talán egy-két könyv­ben, tanulmányban, Elek Ilona és Margit, Syposs Zoltán műveiben csillan fel néha-néha a fény. — Az irodalomban a változás 1956 tavaszán indult meg. A későbbiek miatt a most leírtak — szervesen összefüggnek.­­ Az 1956 ta­vaszán me­gtartott író-kongresszuson felállt a kommunista, háromszoros Kossuth-díjas Zelk Zoltán és a következőket mondotta: „... láthatjuk azokat az írókat, akik nélkül nincs magyar irodalom; Németh Lászlót, Kassák Lajost, Weöres Sándort, Kodolányi Jánost, Pilinszkyt és a­­töb­bieket ... akkor adtam fel elveimet, fiatal korom tiszta hitét, amikor elhittem, hogy emberség nélkül, moralitás nélkül a NEMZETI ÉRTÉKEK KIREKESZTÉSÉVEL (a kiemelés tőlem), lehet igaz ügyet szolgálni. Ma már tu­dom, hogy nem lehet.” — Ekkor szólalt meg újra hosszú hallgatás után Tamási Áron, Tersánszky, Szabó Lőrinc, és sokan mások. — A történet teljességéhez tartozik, — a levert forra­dalom után, — Kodály Zoltánnal az élen, — tett írói-mű­vészi nyilatkozat, majd Tamási Áron „Gond és hitval­lás”, — mind megannyi nyílt tiltakozás a terror ellen! — A válasz: Kádár-kormány 1957 január 16-án betiltotta az Írószövetség működését, egy sereg ismert írót, költőt, művészt letartóztatott, bíróság által börtönre ítélt, —i csak erős nemzetközi tiltakozás után engedte őket lassan­ként sz­abadon. Valamiféle „egyesség” történt? A kom­munizmust, mint társadalmi rendszert nem szabad tá­madni,­­ de személyek, intézmények ellen némi bírálatot engedélyeznek. És még mindig az irodalom példája. Olyan nagy költőket és írókat, mint Babits, Kosztolányi, vagy akár Szabó Dezső és még 'böven sorolhatnánk, — nem, — dehogy is küldtek zúzdába (a Lázár utcában levő könyv­raktár zsúfolt volt ezekkel a művekkel), — hanem nem volt új kiadás, a meglevő példányokat bevonták. Persze, aki mindezt elrendelte — Révai József, — jól tudta, —­ hogy EZ — irodalom. — Később nagyrészét külföldi ma­gyaroknak nemes valutáért eladták, — s azután egymás­­után megjelentek — a ma már nemzeti klasszikusaink. — Lehet, hogy megindult a sportvonalon is valami újra­értékelés? Egy példát: Siklóssy■ László dr., „A Magyar sport ezer éve” című három kötetes forrásanyagát, in­dexre tették, de azért hely megjelölés nélkül — bőven idézték... És fel-felbukkantak óvatosan fogalmazott, körmönfontan megirt dicséretek, itt-ott indokolatlan le­genda-gyártás, — még az sem volt baj, — ha ellentmon­dásokba keveredtek, — hisz ki cáfolhat? Közben mennyi adat, érték ment veszendőbe, mennyi írás kallódott el, s hány szemtanú hagyta el ezt az árnyékvilágot?­­.. És most érkeztünk el odáig, hogy a közelmúltban ha­zulról, mint az USA-ból egyik olvasóimtól, a hazai lapból "kivágott cikket kaptam. Sajnos sem a lap címét, sem a megjelenés dátumát ne­m tudom. A cikk írója Pintér Ist­ván, a cím: „Jubileum és történelem”. — Pintér István néhány cikkét és két könyvét olvastam, — ezért mond­­hatom, hogy nem csak egy világ, de világnézet választ el bennünket egymástól. — Az elég terjedelmes írásból alantiarcat idézzük. — „Nagy kár, pótolhatatlan veszteség, hogy Hajós Alfréd éppen csak elkezdte, de nem fejezte be emlékiratait.” — Egyetértünk! — Szabad, — minden kötekedés nélkül — megkérdezni, miért nem­? Talán felel­hetnék azzal, — mert semmi lehetősége sem volt a meg­jelenésre, ha az igazat írja! — Később: „Éppen ezért erős, bár jóindulatú túlzásnak tartom azt az állítást, ame­lyet egy a sportuszoda építésével foglalkozó jubileumi cikkben olvastam. Eszerint az uszoda igazi története a felszabadulással kezdődött meg.' Hát nem. — A sport­uszoda története az építkezéssel kezdődött, a felszabadu­lás után csak folytatódott”, így írja Pintér István, s­­ megint egyetértünk! Viszont itt a válasz, miért nem írta tovább Hajós Alfréd az elmúlt idők történetét. Mert még jórtáhány évvel ezelőtt azzal kellett volna neki is kezdeni, hogy MINDEN a „felszabadulással” kezdődött s Hadd iktassak ide egy — talán ez az Írásom haza ke­rül, — AKKORI éS — állandósult — klisé írást. — Gere­­vich Aladár, — remélem semmilyen magyar lapban és sehol sem kell „bemutatnom”, segyszer Kovács és Kárpá­ti mögött­­ harmadikett. Az egyik „szakértő újságíró” szó szerint leírta és kinyomták: „Gerevich azért nem le­hetett első, mert nem mélyült el eléggé a marxizmus a fe­­ninizmusban.” Derék Aladárunk azóta sem mélyült el ami nem akadályozta meg abban, hogy egyidőben a világ legnagyobb kardvívója volt és eredményeit senki túl nem szárnyalta! És legyen szabad e kis „közbeszúrást” azzal kiegé­szítenem, hogy egyik vonalas és­ oroszul beszélő sport­emberünk később, a Szovjet vívó­csapat vezetőjének e cikket szó szerint, — nagy elismerést várva, _ lefordí­totta. Válasz: a szovjet vívóvezető hasát fogta a nevetés­től .­­ De folytassuk az idézetet, m­1 k­is kitéréssel csak Utalni akartunk arra, hogy miért NEM volt emlékirat­­ízás­ ,.......sem­ okunk, sem jogunk nincs reá, hogy elfe­ledkezzünk az előzményeikről. Már azért sem, ami a sport­ban annak létrejötte, úgy körülbelül a múlt század végé­től a „felszabadulásig” történt, tükrözi a magyar társa­dalomban lezajlott folyamatokat is. Csak sajnálni lehet, hogy bár már szerencsére akad jónéhány olyan munka, amely feldolgozta a sportmozgalom fejlődésének történe­tét, am­ely több olyan eseménye, időszaka akad sportéle­tünk­­kibontakozásának, amelyet társadalmi valóságba he­lyezve, még senki sem írt meg.” „Végtére százezreket, milliókat foglalkoztatott a sport, s ott csatáztak azok a társadalmi erők­ is, amelyek másutt hatottak.” — Brávó, brávó! Csak éppen nem új megállapítás.­­Szerénytelen leszek, erről jómagam, — amikor m­ég nem­ voltam­ emigráns, s még nem volt „fel­­szabadulás” sem — több tanulmányt írtam, meg is jelen­tek m­ind —,Budapesten. És rajtaim kívül jobban, még há­nyan írtak erről, abban az időben, mikor azt sem tud­tuk, hogy mi­­a sportfszociológia... De folytassuk to­vább. — Megemlít Komjádival az élen néhány olyan sport­embert, akikkel ugyan elvétve foglalkoztak, de „elmé­lyültebb feldolgozást érdemelne.” Megint és újólag egyet­értőik! Példa, amiről itt többször írtam: Tóth-Potya Ist­ván­­az­­FTC, a magyar válogatott nagy labdarúgója, az első valóban modern edző, akit a németek kivégeztek, — m­ég folytathatnék. Vagy hol m­arad egy Fuchs Jenő életrajza, csak egy lap abban a fényes könyvben, mely­­ben felvillog­­annyi vívógyőzelmünk! Fuchs Jenőre még azt sem lehet reáfogni, — hogy fasiszta volt... Békéssy, Zulavszky, Szántay, — akikről a Hősök emlékversenyét nevezték el, — egyetlen szó sem, hogy bajnokságokon kí­vül, — milyen előfutárai voltak a nemzetközi vívóéletnek! Soroljam? Jómagam most innen­­kutatok három elsül­lyesztett magyar sportember után. — Még sok mindent idézhetnénk, amivel egyetértünk. De talán ennyi is elég: „Hozzá kell fogni­aá magyar sport múltjának sokoldalú felderítéséhez. Ahogy az idő múlik, úgy lesz egyre ne­hezebb a kutatás az erővonalak felmérése és rögzítése.” „Pótolhatatlan veszteség pl, hogy Hajós Alfréd nem hagyta hátra emlékeit. Nemcsak emlékiratai nem ké­szültek el, hanem magnóval sem rögzíthették m­ég akko­riban a nagy idők (mit ért alatta a cikkíró?) tanúinak visszaemlékezését”. A cikk ezzel a mondattal fejeződik be. „Talán Sort­­kellene és lehetne keríteni erre a m­unké­ra is.” Konklúzió. — „Elleng a néma kék idő.” A szem­tanúk ott és itt és mindenütt kiöregszenek, elhalnak, köz­léseik, adatgyűjtés később nemcsak nehézzé válik, de sok minden örökre elmerül. — Zelk Zoltán imm­ár 25 évvel ezelőtti feljajdulása és meaculpája halványan kísért Pin­­­­tér István soraiban? Ne bocsátkozzunk jóslásokba: a lé­nyeg, hogy ez a­­gyűjtő, összegező munka meginduljon. Ott is, s függetlenül itt is! Félreértésekre, tévedésekre később lehet majd reámutatni. A döntő, hogy úgy mint a magyar irodalomból sem Babitstot, Kosztolányit nem le­het agyonhallgatni, — csak ideig óráig, — s nem lehet kiiktatni Sem Németh­­Lászlót, Szabó Lőrincet és a fel­soroltakat, -v­­agy a magyar sport sem 1945-ben kezdődött! Reádöttbenés ez a cikk, hogy­­múlt nélkül nincs feltárás, haladás, történelem? Ne kutassuk. — Klisészerű lesz a jövőben is? A hamisításokra, torzításokra rámutathatunk, — vagy inkább azok önként később lelepleződnek. Ne­m remélhető döntő vonalváltozás? Vegyük első lépésnek in­kább. Első lépésnek, amiért eljövetelünk óta egész a mai napig és a jövőben sem egy pillanatig sem szűnünk meg harcolni!_ ZÖLD FERENC DR. HA JÓ HASZNÁLT, VAGY ÚJ KOCSIT AKAR VENNI,­­ LÁTOGASSON MEG BENNÜNKET. CHRYSLER/PLYMOUTH CORDOBA RELIANT HORIZON CARAVELLE Le BARON COLT DODGE TRUCKS HWY. NO. 7 AT KIPLING "YOUR COMMUNITY PLYMOUTH CHRYSLER DEALER" (416) 851-1191 MAGYAR AUTÓJAVÍTÓ EURÓPAI KISZOLGÁLÁS, RÉGI ÁRAK, FÉKEK JAVÍTÁSA ÉS TUNE UP SPECIALISTA. AUTÓ ELEKTROMOSSÁG. LESLIE’S FINA SERVICE 819 GLENCAIRN AVE­ AT MARLEE 782-7816 KÉRJE LESLIE-1 *SPORTHÍREK Az ifjúsági súlyemelő EB és VB utolsó verseny­napja is hozott magyar si­kert. A 100 kg-os­­súlycso­portban a 20 esztendős Hla­­vati András szakításban 175 kilóval világbajnoki címet szerzett és az összesítésben a 3. helyen végzett. Hlavati versenyen kívül szakításban 176,5 kg-ra javította a világ­rekordot. A 110 kilóso­k közt Molnár harmadik, a legne­hezebbek súlycsoportjában Kovács István 4. lett. MERANO, Olaszország — Ebben az olasz kisváros­ban rendezik majd szep­tember 19-én a sakkvilágbaj­­nokság döntőjét.­­Az előre­láthatólag három hónapig tartó sakkparti­­sorozat két részvevője Anatalij Karpov és a Szovjetunióból disszi­dált Viktor Korcsnoj. ★ Ausztria ifjúsági asztali­tenisz bajnokságán a Ká­poszta-Fazekas kettős, az ifjúsági vegyes párosban, Bolvári a serdülő leányver­senyen ezüstérmet nyert. Bolvári a nyugatnémet Wen­zel oldalán az ifjúsági női párosban bronzéremhez ju­tott, és még két bronzot sze­reztek a magyarok ezen a jelentős versenyen. VOLKSWAGEN TULAJDONOSOK! Megtakarítás alkatrészeken és javításon. MINDEN RÉSZLEG HÉTFŐTŐL SZOMBATIG NYITVA. 1981. augusztus 22. Kanada eredeti C . magyar étterme A Jsz, - i m ■ *$"1948 óta. ; ' Étterem és tavern . V Európai és kanadai etések Cigány 469 Bloor St. W. 921-6269 zene Nyitva de. 11.30-tól éjjel 1-ig. Ha minőséges, Igád megyares Isi hentesárat miár Tál áré lel, kenne­­el Tüske Meat & Delicatessen­t Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletéi Tulajdonos: KOCSIS SÁNDOR Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor St V. 9­533-3453 Mielőtt szükségleteit beszerzi, keresse fel a A FORTUNE HÁZTARTÁSI BOLTOT, ahol megtalálja a magyar kerámiát, a kalocsai fali dísztányéro­­kat és espresso sej­teket, valamint csehszlovák kristályból a legszélesebb választékot.­­ Garantált minőségű, Sollingeni manikvűrkészletek bőrtokban, zsebkések a legnagyobb válasz­tékban. Gyúrótábla nyújtójával. — Főzőedények, sütőformák minden méretben és minőségben. — Kilós és lles konyha- és fürdőszoba­­mérlegek. — Mindenféle háztartási gépek: hús, mák,­dió, kávé­darálók, hozzávaló alkatrészek. — Tésztanyújtó és vágógépek. — Szódavíz készítő üveg patronnal. — Különböző méretű és minőségű kések..— Bárdok és hurkatöltők. — Különböző no­­kedli-szaggatók. 99FORTUNE 99 HOUSEWARES IMPORTING CO. 388 SPADINA AVE., TORONTO, ONT. fl 364-6999 Hirdessen a MAGYAR ÉLET-ben! TORONTO LEGJOBB MAGYAR HÁZIKOSZTJA — írja a Daily Star és a Globe and Mail. FIGYELEM Continental Restaurant 50 személyig esküvőkre, partykra megrendelést házhoz szállít tulajdonos: CSESZKÓ ESZTER, a Hungarian Village volt szakácsa 521 BLOOR ST. W. — TEL.: 531-5872 és 531-0031 • MINDEN ALKALOMRA • PARTIKRA, ESKÜVŐKRE • NÉVNAPOKRA VIRÁGOT JUDY FLORIST-tól 387 SPADINA AVENUE, TORONTO TELEFON: 979-2177 iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH LEGJOBB! LEGMEGBÍZHATÓBB . MAGYAR AUTÓJAVÍTÓ MŰHELY MINDENFAJTA KOCSIK ÁLTALÁNOS JAVÍTÁSA KAROSSZÉRIA MUNKÁK — LEGMODERNEBB FESTÉS-BERENDEZÉS! MŰHELYÜNKBEN MINDEN MUNKA GARANCIÁVAL KÉSZÜLI R & D AUTO COLLISION LTD. 1122 Roselawn Avenue (nyugatra a Dufferintől) telefon: 782-1418 tulajdonos: KIRÁLY FERENC .IR^9S.iSBIBS.in""".HHjHHl Járjon mindig szép kocsival! Balesetes, vagy rozsdásodó kocsiját a legmodernebb felszereléssel gyorsan javítjuk és fényezzük. Munkánkat garantáljuk és ingyenes árajánlatot adunk. E &J AUTOBODY 104 OSLER ST., TORONTO, ONT. (Dupont-ról egy utcával a Dundas előtt) Hívja: SZÜCS JÁNOS-t 718-3122, — lakás: 244-4358 DUPONT ST. WEST Javítási idő alatt ingyenes kocsit

Next