New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)

1981-11-07 / 43. szám

1981. november 7. 8. oldal MAGYAR ÉLET NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE # NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE # NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE # NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE (Nyugat-Európai és tengertúli magyar klitok antológiája — Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981.) „Uram, én Jehovám, Tudtam, hogy ölni nem szabad S Kain megölte újra Ábelt: Megöltem magamat." (Ady: Kain megölte Ábelt) Fáy Ferenc öreg-vár,dorénekes barátom Torontóban szüntelen szívrohamok közepette rázza a koporsóját, én meg a Mai halastó pcsvány-szagát ismét szippantgatva tünödöm, hogy hol henteregtek ti magyar írástudók ebben a béládimiklósos iszapban, orcátokat megmosni lesz-e víz tiszta szembenézésre még? . Vándorénekesként érkeztem 14 év után, vándorénekestként, aki akkor és ott is énekel, amikor és ahol az iszap már-már nyöldöklőjét környékezi. Sírokat, rokonokat, régi barátokat látogatni jöttem, hivatalosok nem hívtak, hivatalosokat nem hívtam hívásért. És beeresztettek. •A Ferihegyen udvarias vámos köszöntött, a feleségem vezette külföldi rendszámú autónkat sohasem követte ,,A” jelzésű, vagy ,,D” jelzés rtélküli kocsi. Barátaimmal, rokonaimmal nyugodtan ültünk le vitatkozni vagy vicceket mesélni otthon vagy vendéglőben. Felnőtt egy ország, felnőtt egy nép. Rokonaira és barátaim pártban vagy párton kívül, műszerészként, mezőgazdasági munkásként, mérnökként, jogászhalgatóként, személyzeti osztályvezetőként, vállalati igazgató jént beszélek hitetem nyáran, büszkélkedtek vagy keseregtek, ahogy ezt én 14 évvel ezelőtt soha nem hallottam. Hívott pap és párttitkár. Ettem pappal és párttitkárral, mulattam cigánnyal és világhíres citerással kiskocsmában és a kákai pttésiáz előtt, imádkoztam a Mátyás templomban és a Nemzeti Múzeum lépcsőin. A Vándoréneket augusztus 13-án kaptam meg barátomtól, aki az Egyetemi Könyvesbolt utolsó példányát vette meg és aki nevemet kereste az antológiában. A nevem nem szerepelt, ahogy nem szerepeltek a nyugati magyar költők közül sokan, ,,hozzám hasonlóan” vándorénekessek. Nem csodálkoztam. A Vándoréneket ugyanis olyan valaki szerkesztette, akinek a felke létéktelenül lebeg a soha-sehova-nem-tartozás gomolyagában, gyűlölet és irigység-villámok, kisebbségi töltetek és a mindent-uralni-vágyó skizofréniai szédület kitöréseiben. Az ilyen aztán, ha szerkeszt, a Hasonszőrűeket szerkeszti elsősorban, vagy ha — már — a megváltozott játékszabályok értelmében a hasonszőrűektől eltérőeket is szerkeszteni kell, a stílusban és a mondanivalóban keres hasonszőrűeket, hogy az „értelem világa” valahogy fel ne fényesedjen azoknak, akik ilyent is keresnek. Ilyen béka-embrió szerkesztette a Vándoréneket, ezért vándorének a Vándorének, vándorolván csupán a születés és az élet perifériáikus mezsgyéjén, talajjá, táppá, magzattá, embrióvá soha nem hatalmasodva az ősiszapban. És ha ebből, a béka magamagának fabrikálta fortyogásból a vanaereneses meines üvegesen, microskoppal analizál, a metszeti kép piszkos-szürkén, kékesen szikrázó kontúrokban emelkedik és süllyed, hörög és zuhál. Ebbe a képbe öklendezte a béka-embrió a nyugati magyar vándorértekesekről álmodott vízióit, válogatva csak fekete és kék tónusokat, halkan vagy értelmetlent beszélőket, ismeretlen vagy énekesnek egyáltalán nem nevezhető éneklőket. Így hamisítja tehát a nyugati magyar költészetet jellegtelenné, semmitmondóvá, közre hellyé. A Bélád! köpte utószó Cs. Szabó idézettel indít, önigazolást keresve attól, aki magát költőként sem igazolta még, bár 76-ik életévét tapossa: „Magyar könyvek és folyóiratok jelennek meg külföldön. Jók és selejtesek, szépek és csúfak, becsületesek és becstelenek. Én most jó, szép és becsületes könyvekről, folyóiratokról beszélek amelyek az emberi szabadság és magyar hagyomány jegyében fogantak, ők az írók jobbik része.” Így válogat Béláési jó helyett rosszat a megizzadta vörheny jegyével, így koszorút nem költőt költővé Cs. Szabóban (és másokban) béka-komisszáriusként fújva fel magát és pártfogottját, pártfogói isalt. Mert ha valaki a BBC magyar osztályának vezetője volt, ha ezzel a valakivel Illyés Gyula irodalmi vitát folytatott és ha ezt a valakit Shakespeare és a világirodalom kitűnő ismerőjének ismerik: költő. Komisszáriuséknál és békáiékinál ez már így szokás. Itt Béládi fújja a dudát és a dudafújás béka-brummogásábra táncol elő a BBC magyar osztályának indaiani vezetője is Lenin-sapkával a fején, ahogy illik. íme a ■másik nagy nyugati (keleti) költő: Siklós István. Nyelvemen zsilettet forgatok jó haladás hálaadás / önborotvált szőrteleidő / nappalok / könnybelábadt szemmel állok / szemtől szembe a sikító / ventillátorokkal / köpök / mögöttem a világ világossága / fegyverszünetet kötőik magammal / feltétel nélkül végkimerülésig”. Párizsban Forrai Eszter „Lázár feltámadása ”-n járja „vibráló idegtáncát”, „Amerikától” Gömöri György búcsúzkodik: „Isten veled Amerika farewell thee a land of the free szertelenül szabadok és önelégült konformisták tehetős lelki szegények földje”. Földes Judit a belgiumi „Kisvárost” jellemzi: „Keretes arcok viaszos öble / olvadoz pállottillatú / kávék szabványdélutánjain, / porral pepecselő asszonyok / úsznak konyhaszagú eufóriákban / misék ájtatos divatbemutatói / után sörhabba merül a dagadt szivar”. Baránszky László „kaliforniai enigmák”-at ír ,meglehet” versnek: „kert alatt a hullámverés / deszka ropog a sötétben / asztalomon kupac hamu / hete hogy az ágy vetetten" és ahogy ahasonszőrűek hasonszőrűtől válogatott kavalkádjából Faludy György sorsztárs Torontóból kimaradt — „aj-jal, ő már Róth-apát is kifigurázta az ötvenes években, baj-baj!” — egyszerre érthetővé válik. Wass Albertet talán azért kellett kihagyni, mert a román kormány boszorkányüldözése rettentette meg a szerkesztőt, vagy kezdettől magyar és nemzeti állásfoglalása idegen számára, ,,A víz szalad, a kő marad” gyönyörű sorainak megálmodója többszörösen érdemelte volna meg, hogy a nyugati magyar költők antológiájában szerepeljen. És Márai Sándor? A Vigília 1981 augusztus számát olvasva, az angol nyelvű összefoglalóban érdekes fejtegetésre bukkanok. A rövid eszmefuttatás szerzője a Magyarok Világszövetsége elnökét, Bognár Józsefet kérdezi, „hogyan sikerül a kapcsolatok felvétele azokkal a magyar írókkal és politikusokkal, akik magatartása 45 előtt rossz néven nem vehető, viszont elhagyva az országot hangjukat az otthoni rendszer ellen emelték?” A professzor a pozitív oldalon emeli ki Cs. Szabót, aki „kétszer is volt otthon”, viszont kijelenti: „még nem tudtunk kapcsolatot teremteni olyan kiváló írókkal, mint Márai Sándor és Szabó Zoltán.” Talán itt van a kutya elásva? Márai Hámi reagál, lehalt a Márai versek — és ezek valójában versek, nem jeleníthetők meg. Viszont a „kiváló” jelző valahogy nyomdafestéket kapott — angolul ugyan — ami így többszörösen üti arcon Béládinkat. Miért maradt ki Fáy Ferenc, a 20. század legtisztábban verselő magyar költője, aki versben — és prózában — a legjobban hiányzó valutában beszél: igazul és igazat szól? Miért üti el ezt az óriást keleten Béládi a nyugati magyar költő címtől, miiért üti pofon ezt a már „legnagyobb halottat” nyugaton a Magyar Mérleg II.-nek nevezett ugyanolyan skizofrénia? A felelet: Fáy Ferenc szavai. Olvassuk sokszor, újkori magyar bibliánkká tegyük, ment a vérünké már a lelkiismeretünk, örökkön kergetetteké. Mert Fáy Ferencet bele nem tetnt egy nyugati magyar küllők válogatásába legalább olyan bűn, mint egy keletiből :kihagyni Nagy Lászlót. És hogy én Ferit a tapintás, az együttlakás Los Angeles- és Toronto-i melegéből is ismerem, könnyen hihető, barátom éppen a tervezett Bélád! szerkesztette antológiával való harcába halt, mármint, hogy egy béládi Miklós őt, bele ne vegye. Flórián Tibor jelölését mi vethette vissza? A rádióadóknál dolgoztak vagy dolgozók közül a BBC-sek csak a kivételek? A „pogány vagyok, keletről jöttem / ítélj nyugat, ítélj fölöttem” senkiföldjén áliáját és, verseket mormolóját, miért Üldözi a béládis átok? Miért üldözi ugyanígy Csokitsot és Bikics t? Amiért az új Látóhatárban nem publikálnak már? Az Új Látóhatár mostani gárdájához tartozóknál (mint például a szerepeltetett Major Zala Lajos) sokkal valóságosabb költő vénával rendelkeznek. Tollas Tibor talán a Nemzetőr miatt került bé lisitára? Telisen a nyugati magyar olvasóköltőként scikika! jobban ismeri, mint a kötetben megjelentek 90 százalékát együttvéve. És ebben a válogatásban nyugodtan az élvonalra kerülne. Nem találkozunk Sz. Kanyó Leóna Kaffka Margitnál is magasabbra emelkedő sziluettjével sem, aki ugyan Jugoszláviában él, de keleti börtönt nyugaton kifejtett irodalmi tevékenységéért altként többszörösen nyugatinak számítható. A fiatalok közül a nem több mint tíz éve kint élő, három kötetes Mózsi Ferenc joggal szerepelhetett volna nyelvi kísérletező kedvéért — ő legalább mond is néha valamit —, ha már az abszolút hülyeség „versi” képviselőit halomra és vaskos oldalakon jeleníti Miklósunk mijloc. us 41.a.tea Őséül. A Búzdosó Alpár-i, a Nagy Páli, a Papp Tibor-i szövegkacatok egyedül a Ludas Matyi olvasóiban keltenének érdeklődést, t.i. röhögő izmokat megmozgatandó. Miért kellett belegyömöszölni ebbe a könyvbe a kötettel nem rendelkező és a jóformán ismeretlen verselgetőket, mint például Gyarmati Erzsébetet, Szente Imrét, Nyéki Lajost, Kristóf Ágotát és Gerenday Máriát? Hogy ez a kötet még vaskosabba piruljon? És miért maradt ki Novák Mária, az Ausztráliában élő, csendesen és istenesen, de felsőfokban verset író, Nagy Károly Endre, Harczy József, az 56-tól Czudar Dáriusként és egy pár éve már a nevéhez és a diai szőlőt édesanyjának kapálni nyaranta visszatérő magyar költő? Miért? Miért kellett bemutatni azt, hogy hogyan hanyatlik a Rakóczi „Ikon”-os „Napfogyatkozás” versből verstöredékké a semmit-majmolás nyugati szabadosságában? Miért kellett azt bizonyítani, hogy a költő Kemenes Géfin ripaccsá onanizált önmagát a Fehértóijában, holott gyönyörű szép verseket is írt („Fogságban”, „Bomba” stb.)? Miért hiányzik az András Sándor-i „Rohanó Oázisából a „Hattyú-utcai kocsmáros” Nagy Imre arabeszige, Makkai Ádám „Párizs dicsérete” és a „marxista tanárnő műmelle”? Miért? Mert költészet és mert jellegzetesen nyugati-magyar? A nagy kettős: Határ, Tűz „Válogatott" verseiből is az hiányzik, ami jellegzetesen határi, tűzi: a mondanivaló. A Kannás versek végre a Kannást kicsinylő Cs. Szabó „versek” mellé kerültek. És Kannás Alajos, aki a „Kormos kövek” megírásával a legnagyobbé emelkedett 56 nemzedékéből, még az igazi verseit ebből a válogatásból kihagyó Béládi-kísérlet ellenére is bizonyít: a Szabó-i „után és mellé”-érzések mellett a KÖLTŐ (nagybetűvel!) ebben az antológiában. Ha egy béládi Miklós szerkesztené a mai orosz írók antológiáját, Szolzsenyicintől kezdve a külföldön élő orosz írók és írások zöme kimaradna. A probléma itt már nem csak Béládi Miklós, a szerkesztő. Hiszen Béládi utószavában nyugodtan megírhatná a kihagyott költőkből és versekből mégis hozva, hogy az illető mondjuk fasiszta, mondjuk még mindig elleniforradalmár. Igy lenne olyan egyöntetűen ,jó" em a körsép. Nehogy a válogatás a „pártosság” írói besorolás alapján történt, csupán arra gondolnánk, hogy ez a szó 2,1 veménye — amivel ugyan senki nem törődik — 6 . § gyár olvasó kapnak a „rosszból” is jót. No de Egy nem hiszem, hogy ez a „nagy valaki” egyedül, d&nt'b.t. Ezért keresem a magyar írók arcát szem ? sie a véleményük? Csak ennyit óhajtanak ismét (elismerni a nyugati magyar költészet keletinél is színes zigából?-! . Az antológia a bűvös 25-ik évben látott napvilágot. Évekre nyúlik vissza a tervezés, a szerkesztő keresés és az írói válogatás sürgés-forgása. • Miért éppen most jelent meg? Kiegyezés-kísérletnek szánták?, Feltételezés. Az biztos, hogy első lépésként fura. Fura Béládiv , fúna a .'tartalommal egyaránt. A véndorénekes mást javasol' na, ha szóhoz engednék. De a VÁNDORÉNEKES még nem beszélhet otthon. ...... Egy kis cikkben elismerni, hogy az 53-as ifjúság nem volt „etlenforradalmár”. „Lökni akart a renden csupán, ment a rend, a „szociális” rend megcsúszott, félresiklott valahol ..... Ez még nem felmondása a szovjetnek tett hűségeskünak és a „kommunizmus” alapköveit sem fogja megrázni. Add m meg az Istennek, ami az Istené és a császárnak, ami a császáré ... De nép is van. És a népnek jól esne ez. De lehet-e ezt 1981-ben egy olyan országban megtenni, ahola megjeleníttett és a beszédet Caládimiklósok irányítják? Mert ha a gazdasági élet „szocialista” csodája tényleg elsővé gyúrt mindent Magyarhonban: koszt, autó, ház, külföldi út, szabad eszmecsere és a már-már 30 alkalmazottig szabadon üzemelhető „kapitalizmus” kelet Luxemburgját farigcsálja az országból . 1956: a nép és a mostani vezetők zömének egyöntetűen magyarrá táltosodott, megalkuvásában az igével is meg kellene alkudni már. Az igével, ami addig fel nem támasztható, amíg Ilia Mihálycik helyett béládi miklósék szerkesztenek nyugati magyar antológiát, amíg az Élet és Irodalom vezércikkeit Csoóri Sándorok helyett boldizsárivánék írják. Rovom a Rajk László utca köveit. A jeltelen sírt kiásták, a megkövezettet megkövették. De amíg a követőkre ki nem mondják a bűnös vagy-ot, az ige nem lesz testté, az ige halott. Holnap újból átlépem a határt. Bia—Budapest, 1981. aug. 20., István király napján ZAS LÓRÁNT (1938), vándorénekes „Vándorének” A Magyar Kultúra szolgálatában A Nationality Broadcasting Network, az “NBN” Rádió és Televízióállomás Magyar rádióműsorai: Geveland és környékén Minden nap, délelőtt 11-től 12-ig délután 5-től 8-ig hallhatók. Az FM/SCA 106.5 hullámhosszán, valamint a Geveland környéki “cable” televízió 11-es csatornáján. Magyar televízióműsorait a “Geveland Area Cabletelevision” 33-as csatornáján láthatják. Minden vasárnap 3-tól 5-ig Minden szerdán 8-tól 10-ig. Bővebb felvilágosításért hívja az “NBN” Rádió- és TV- állomást (216) 221-0330 telefonszámon. Gm: NBN Rádió/TV 11916 Madison Ave. Gereland, Ohio 44107 Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh MEGJELENT: Transylvania and the Hungarian—Rumanian Problem, a symposium, 330 pp. maps, bibliography, hard bound $18.00 | Somody István: Szemben a Sorssal .................... $10.00 ^ass: Deadly" Fog at Dead Man's Landing, novel......... $ 5.00 «Vass: Hungarian Legends, illustrated, second edition, cloth........... ...á. $10.00 1 I . ' Paper -----------— $ 8.00 Kaphatók meg: MAGYAR NYELVEN: Török: Településtörténeti Tanulmányok ..................... $10.00 Válogatott Magyar Népmesék, illusztrálva .................. $10,00 Wass: A láthatatlan lobogó, versek .......................... t 4*qq \yass: Erdők Könyve ..................................................[’■ t g.00 Wass: Ember az országút szélén, regény __.......... $10.00 Wass: Magyar örökségünk ........................................... j. 2.00 Wass: Kard és Kasza II. Szemtanúság ......................... $16.00 Wass: Halálos Köd Holtember Partján, regény .......... S 5 00 ANGOL NYELVEN * Baross: Hungary and Hitler .....................................L Chaszar: Decision in Vienna ................................, .ni*~ Haraszti: The Ethnic History of Transylvania ................ Haraszti: Origin of the Rumanians ........ Jobbágy: Hungarian Folk Dances, illustrated Kisjókai: Counsel for the Defense, novel ................j Major: American—Hungarian Relations 1918—1944 j Nánay; Transylvania, the Hungarian Minority in Rumania —....................c.______............................J j 5 00 Szemák: Living History of Hungary .....................J.”. t 3 00 Szilassy: Revolutionary Hungary ................................ j 4 00 Varga: Human Rights in Hungary .«,*...............$ 4^00 Wagner: Toward a New Central Europe, a symposium ..........I.................................................................. $10.00 Wass: Our Hungarian Heritage ...................ZZ $ 2JX) Wass: Selected Hungarian Folk Tales, illustrated ...... $10.00 Wass: Documented Facts and Figures on Transylvania’ kötve............... $ 5.00 fűzve.........$ 4.00 Yves de Daruvár: The Tragic Fate of Hungary ........ $ 8Í00 Zathureczkv: Transylvania, Citadel of the West ....i $ 4.00 Megrendelhetők az ár egyidejű beküldése mellett • portómentesen: AMERICAN HUNGARIAN LITERARY GUILD Rt. 1, Box. 59 ASTOR, FLORIDA, 32002, USA $ 4.00 fio.00 $10.00 3 5.00 3 7.00 $ 5.00 310.00 ljNYILATKOZATn Nt. Bertalan Imre, a sárospataki főiskola 340-ik seniors a kollégium megalapításának 450-ik évfordulóján az alábbi nyilatkozatot terjesztette az Amerikai Magyar Református Lelkész Egyesület Lugonierban tartott szeptemberi országos gyűlése elé: „Az Amerikai Magyar Református Lelkész Egyesület 1981. szeptember 7-én a pennsylvaniai Ligoniesben tartott országos gyűlésen Isten iránti hálaadással gondol a fennállásának 450-ik évfordulóját ezen a napon ünneplő sárospataki Református Kollégiumra, annak sokszázados nevelő munkájára, melynek során az iskola nemcsak a független Tiszámbent látta el a lelki és szellemi élet munkásaival, de juttatott fiaiból Észak-Amerikába, századunk magyarsága új létezési módozatának érne fájdalmasan szép munkamezejére. E magyar diaszpóra életének legtermékenyebb szakasza elképzelhetetlen Patak neveltjei, papok, gondnokok, nevelők, egyesületi munkások hosszú sora nélkül. Az amerikai magyar reformátusok aggódó szeretettel kérdezik, figyelik, lehet-e Sárospatak, századunk utolsó negyedében, egy megváltozott rendben az, amitől erőszakkal megfosztották, ami századokon keresztül volt, ami történelmi küldetése, református kollégium, azaz az egyetemes magyar műveltségállományt hiány nélkül megőrizni tudó, azt jövő nemzedékeknek átadni akaró Református Főiskola? Szeretnénk remélni, hogy e nevezetes évforduló alkalmából, bíztató kezdeményezések történnek arra vonatkozólag, hogy nemcsak városi jellegét kapta vissza Sárospatak, hanem visszanyeri jogos tulajdonát, egyházi nevelő intézet jellegét, akadémiai rangját, a nemzeti élet és műveltség szempontjából nélkülözhetetlenül fontos iskolai rendszerét.” A fenti nyilatkozatot az Amerikai Magyar Református Lelkész Egyesület országos gyűlése egyhangúan elfogadta. Global 2000” Az amerikai kormány megbízásából, 60 tudós jelentést állított össze a fenti cím alatt (1438 oldalon!) a világ népesedési-, élelmezési- és környezetpusztító helyzetéről. — A jelentés —többek között — hangsúlyozza: 1.) A világ népessége 2000-re eléri a 6.350.000-t. Ez a népesedési szaporulat (jelenleg 4,5 milliárd ember él a Földön) főleg a „harmadik világ” területeim megy régibe (Ázsia és Atamsca). 2.) A mai ellentét 2000-re az iparosodott és a „harmadik világ” között 2000-re még élesebb lesz: a termelés az előbbieknél 20-szorosa lesz az utóbbiakhoz képest. Így 2000-ben a „harmadik világban” több mint 1,3 milliárd ember éhezik majd, a míg a fejlett országok nem tudják elhelyezni mezőgazdasági termékeiket (a „harmadik világ” nem tudja megfizetni). 3.) Az energiagondok nőnek a „harmadik Világban”: képtelenek lesznek a drága energiaforrásokat (olaj, gáz) megfizetni, így az erdők pusztulása tovább tart: évente 20 millió hektár erdőt irtanak ki a „harmadik világ” államaiban, ami a Föld éghajlatára (szárazság) katasztrofális hatással lesz. Résziben ennek köszönhető, hogy a sivatagi övezet megháromszorozódik 2000-re (különösen Afrikában).. aiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiii Kétrészes nagyítót adunk új egyéves előfizetőinknek valamint mindazoknak, akik a Magyar Életnek új egyéves előfizetést szereznek. Megrendelem a Magyar Életet NÉV: ............................................................................... CÍM: ............................................................ ....... ... .............................................................. • nagyító helyett könyvel ..................................... kívánnának, az alábbi négy Mellékelem az előfizetési díjat egy évre. könyv közül lehet választani: Az előfizetés összegét kérjük a Magyar Élet clmére is küldeni: * Kenéz Zsuzsa: ,,Irsai Kar-I Alcina Avenue, Toronto, Ont., MÍG 2E8, Canada **Psn*” — 2. Acsay E. László: kiállított csekk, vagy Money Order formájában ”Saw* the Splendor of Budapest” — 1. Magyar Sándor: Kérem küldjék $:........................... »A harmadik világháború törkönyvet na»v« .................. ténete — 4. Eckhardt Tibor: « & nagyítót. »Regicide In Marseille”. .................................... előfizetés beérkezése aláírás ....... után a Magyar Élet azonnal A Magyar Élet előfizetési dija egy évre 20 dollár?”® ~ vagy a leg«04- Félévre 12 dollár. "a kívánt könyvet, a megadott címre. PUSKI — CORVIN HUNGARIAN BOOKS and RECORDS 1590 2. Ave., New York, N. Y. 10028 (82. és 83. Street között) Telefon: (212) 879-8893 Sok ezer magyar könyv, újság, hanglemez, hangszalag, Ikka-befizetés. Látogassa meg boltunkat a new york-i magyar negyedben! Postán is szállítunk — kérjen katalógust.