New Yorki Magyar Élet, 1982 (35. évfolyam, 2-49. szám)

1982-11-13 / 44. szám

12. oldal CI MAGYAR ÉLET. Hát mégis amatőr a Thorpe!? A közelmúltban a világ­sajtóját megjárta az a hír, hogy Jim Thorpe atlétának visszaítélték olimpiai aranyér­meit. Az amerikai újságok nem a sportrovatban, de a lap főszámának első oldalán közölték, fényképpel, nagy cik­kel, é­s a TV-állomások élénken kommentálták. —­­Ismeretes, hogy Thorpe az 1912. évi stockholmi oli­m­piai bajnokság hőse volt, — aki úgy a pentatlonban, mint a decatlonban olimpiai bajnokságot nyert. Egy évvel ké­sőbb profinak nyilvánították, a pentatlonban a norvég R. Biet, a decatlonban a svéd Wieslandert ismerték el győztesnek, nevezetteknek küldték el a visszavett érme­ket és a győztesek listájába őket sorolták. Thorpe legenda azóta is gyűrűzött, ,,Jim­ Thorpe Bounda­­tion” létesült,­­bizottságok, parlamenti tagok, pártolók, könyvek, cikkek,­­ akik egyrészt az amerikai közvéle­ményben ébren tartották, hogy igazságtalanság történt, — másrészt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot beadványok­kal bombázták. —­­A történet annyiszor szerepelt, mégis röviden eny­­nyit: Stockholmban megjelent — mint amerikai váloga­tott, — egy 25 éves indián fiatalember, aki a fentebb e­m­­lített két atlétikai számot világrekorddal nyerte. Ered­­m­ényes:S8­ dból(1 C5?64áva­ bajjyrqs volt, érdemes meg­­emlitetniít, ji egy décatlonban alpentationt­ már nem­ rendez­nek), negyven évvel később Bob Matthias tudta csak meg­­dönteni. —­V. Gusztáv svéd király elragadtatással mon­dotta: „ön a világ legnagyobb atlétája”. Univerzális sport­­tehetség volt! Úszásban, hockeyben, kosárlabdában, lac­­rosseban, lovaglásban volt kiváló, majd később korának egyik legkiemelkedőbb profi baseball-játékosa. Miért diszkvalifikálták? Akkoriban sem szövetség, sem nemzetközi olimpiai bizottság nem tartott nagy el­lenőrzést,­­ki amatőr, vagy sem? Elindult a hazai próba­versenyen, megnyerte, s ezzel jogosult lett, hogy az olimpián a nemzeti színeket képviselje. Csaknem egy év múltán kiderült, hogy az Olimpia előtt néhány baseball­­mérkőzésen vett részt, s esetenként, „tiszteletdíjként” két dollárt kapott. Az akkori amatőr­ szabály szerint, — ami mai szemt­el túl szigorú, — s a tényt senki sem ta­gadta, — ennek értelmében született a döntés, melyet most megváltoztattak. — „Igazságtalanság két nyomo­rult dollár miatt”, — ezt kívánja a határozat példázni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a két aranyérmet személyesen, ünnepélyesen adja át Los Angelesben a család egyik tagjának. 1983 januárjában „Nem kívánjuk az akkori érmeket a norvég és svéd le­­származottaitól visszakérni, új érmeket csináltatunk”. Ar­ról azonban nem olvastunk az elnöki nyilatkozatban, hogy mi lesz az annalesekkel? újra Thorpe neve kerül az élre, — vagy ott marad minden, —­s az egész csak gesztus. Az érmekkel egy kis tévedés van. Az akkori sajtó, s az azóta megjelent könyvek tanúsága szerint, úgy a norvég, mint a svéd győztes,­­ amikor 1913-ban kikézbesítették a szá­mukra ítélt érmeket, rövid, udvarias levélben visszaküld­ték. Nem reflektáltak „ilyen” érmekre. Talán ezt a gesz­tust is érdemes lett volna megemlíteni! — Kétségtelen, hogy Dorando maratoni futása és Thorpe „esete” volt az, amely szinte beleivódott a sport történe­tébe. Thorpe állítólag még halálos ágyán is azt mondot­ta: „adjátok vissza az érmeimet!” — Mennyire játszott szerepet e döntésben a megváltozott közszellem, — főleg az amerikai lelkiismeretfurdalás, — vagy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi politikája, — e tekintetben csak találgathatunk. — Ne feledjük 1912 volt az a kor­szak, amit ma „mély békének” nevezünk, utána jött a két világháború. — Amerikában — főleg Délen, — négereknek, indiánoknak, s általában a „kisebbségeknek” nagyon ke­vés joguk volt. Szavazás, iskola, szálloda, villamos, állá­sok és sok más minden „tilos terület” volt számukra; órabér talán húsz cent sem, a vonatok negyven kilomé­teres sebességgel robogtak, repülő, TV, rádió, és más minden,a­mivel a technikai és tudományos forradalom megajándékozott, — ismeretlen fogalom. Azóta változott miindenben a világ. Uralkodók, diktátorok, államformák születtek és buktak el, a szakszervezetek hatalommá nőt­tek, — a „minority kérdés” napirenddé vált, —ez is tá­mogatta a „Thorpe ügyet”. És a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság? A mostani vezetőség annyiszor és olyan ékesen bírálta, — főleg a moszkvai távolmaradás miatt az USA-t, — s megszégyenítően, tüntetőleg azt az amerikai fiatal olimpikon hölgyet hívta meg és nyilvánosan kitüntette,­­ aki hazája álláspontjával szemben, kissé­ szokatlan han­gon elítélte a távolmaradást. Dehát 1984-ben Amerika a házigazda, ahová egyre sűrűbben látogat el a nemzetközi vezérkar, miért ne tegyenek egy gesztust, főleg, ha az nem kerül semmibe... Az, hogy az életformák mások, a társadalmi hatóerők megváltoztak, s az alapító Couber­­tin báró, — aki élt és nem megélt az Olimpiából, — ami­kor vagyonát az eszmére költötte és nem tudta saját ki­adásait fedezni, — nem fogadott el senkitől semmit, le­mondott az elnökségről! Kissé elfeledten Lausanneben halt meg, ott ahol ezt a határozatot hozták .1. — Az idő nagy olvasztó­tégelyében Coubertin eszmé­je hamuvá omlott, — ma már van protokoll, látványos­ság, utazások, pénzdíjak és politika, — s talán Jókai fan­táziája sem tudta volna megálmodni mindazt, ami azóta történt. Most valóban nevetséges, — ha nem fuldoklóan szomorú, — hogy valakit két dollár miatt profinak nyil­vánítsanak, más a tartási morál. Ízlés, divat/felfogás,— de azért a korszakokat még­sem lehet összemosni! Min­denkit a maga korának szabályai szerint kell megítélni, elbírálni.­­Akit akkor liberális politikusnak ismertek, — azt ma reakciósnak is lehet nevezni. A történészek jól tudják, hogy a múltat be kell mutatni, ahogy történt, — olyannak, ahogy AKKOR volt, s a megtörtént események, cselekedetek megváltozhatatlanok. Ma, — Thorpenak, aki olyan nagy baseball játékos volt, — talán évi négyszáz­­ezer dollár lenne a jövedelme, s esetleg sztrájkolna, mert keveselné a juttatást. Akkor két dollárt kapott, — tehát mégis amatőr az a Thorpe? Mi ez a döntés: a korszellem parancsa, pertörlés, politika, lelkiismeret-felébredés? Mikszáth Kálmán nagy klasszikus pamfletját kellene itt idéznünk, az ÚJ ZRÍNYIÁSZ nagyszerű parlamenti vi­táját, — s akkor is a gordiusi csomót a királyi kegy vágta ketté. De a király szava Mikszáthnál nagy és megtámad­­hatatlan szó volt, — s azóta az is változott. Tegyük fel, hogy a svéd olimpiai bajnok családtagjai tiltakoznak az annalesek kiigazítása ellen! Az indoklás teljesen egysze­rű, a szabály 1912-ben szigorúan meghatározta az amatőr­­ség fogalmát, mindegy volt, hogy két dollár, két cent, vagy ezer dollárról volt szó. A kis összeg — esetleg — csak enyhítő körülmény, de ma már diktátori hatalommal sem lehet megmásítani, — ami valójában megtörtént. És azután egymásután sorakozhatnak majd a korábbi dön­tések megváltoztatása miatt annyian! Vegyük csak azt a svéd csapatot, amelyet már a virágzó demokráciákban ért sérelem. 1948-ban Londonban, az Olimpián a három­napos military lovaglást a svéd csapat nyerte, öt év múltán a svédeket megfosztották az első helytől, mert a szabályok kimondják, hogy csak katonatiszt lehet a csa­pat tagja, s az együttes egyik szereplője,­­­ csak altiszt volt. Elképzelhető ez ma, alig 34 év után? Törölték is a svédeket, s annalesekben azóta sem szerepelnek! Vagy ott van Posta Sándor, vagy Walasievicz és mások — so­rolhatnánk — esete. — De minek ilyen messzi példák? A magyar katonai Toldy Sportintézet (SPOTI) tanfolyamát elvégzett tisztek, taníthattak, s mégis amatőrként verse­nyezhettek. Így m­a más nemzetek katonatisztjei is. Ez­zel szemben, aki altisztként végzett, csak profi­ versenyen szerepelhetett Jekelfalussy, Maszlay, Nagy Ernő, Hatz József, de sokáig mondhatnánk a neveket, mennyi dicső­séget­­hoztak az országnak, — melytől Szűcs János, Már­ki Ferenc és még annyian örökre elzártak voltak! — Úgy is értelmezhetjük ezt a Thorpe határozatot, mint elégtételtevést, amely mögül a világ kiírthatatlan igazsá­ga süvít fel, — s a szegények örök kiszolgáltatottsága, lá­zadása, tehetetlensége, szomorúsága . . . És, hogy a bol­dog évek békéjében is volt, ami hideg és könyörtelen, ke­mény és elítélendő, — nem úgy van minden, mint a megszépítő legendákban. — De ugyanakkor feltűnik egy pusztuló fauna emléke, —­, egy elmúlt magatartás nemes visszfénye...— amelyek­ Caubfiltín- báró, képviselt!, — Mi­­lyen jó is lenne, ha születne egy olyan jó szellem,, amely VISSZAMENŐLEG meg nem történtté tudná tenni, egyet­len tollvonással, — azt a sok sérelmet, bűnt, igaztalan­­ságot, — ami megtörtént. És még szebb lenne, ha olyan éteri dolog teremtődne egyszer, — ami eddig nem létezett a valóságban, — olyanná változnék a világ, — olyan gyö­nyörűvé és boldoggá, — ahol a bűnöket és igazságtalan­ságokat soha el­ nem­ követnék! . . . ZÖLD FERENC DR. ÖN DÖNT November 8-án, hétfőn FELHÍVÁS A SZAVAZÓKHOZ A szavazatgyűjtő-állomások a Szavazás Napján de. 11-től este 8-ig vannak nyitva. Minden szavazónak postán kikézbesítettek egy kártyát, amely feltünteti a szavazatleadás helyét. Felkérjük, hogy jegyezze meg a saját szavazatbegyűjtési állomáshelyét. Ha 1982. október 20 óta lakáshelyet változtatott, az esetben Ön az előző lakhelyének megfelelően feltüntetett szavazatgyűjtő-állomáshelyen, vagy az előzetes szavazatgyűjtő-helyen kell szavaznia. SZAVAZZON IDEJEKORÁN Abból a célból, hogy elkerülje a sorbanállást és a késedelmeskedést, a szavazókat nyomatékosan felkérjük arra, hogy du. 5 előtt adják le szavazataikat. Roy V. Henderson City Clerk and Returning Officer 1982. november 5.M CITY OF TORONTO ­ Rómában véget ért az öttusa - Világbajnokság, amelyen a magyar csapat titkos favoritként rajtolt. — Császári, Mizsér, Pajor ösz­­szeállítású együttes a tarta­lék Buzgóval, — nemzetkö­zileg fémjelzettek, sok nagy siker letéteményesei. A szűkszavú — eddig — ideér­kezett tudósítások szerint, — a­ csapat-világbajnoksá­­got a Szovjetunió szerezte meg Magyarország, Olasz­ország,­­Franciaország és Csehszlovákia előtt. A „ha­gyományos” nagy öttusa nemzetek: svédek, finnek, svájciak, — sőt az angolok is —, mind hátul kullogtak. Az egyéni győztes olasz volt, akit szovjet és francia versenyző követett. Pajor ötödik, Császári a hetedik. — Nagy érdeklődéssel vár­ták az amerikai Nieman in­dulását, aki 1979-ben a bu­dapesti Világbajnokság győztese volt, s azóta nem­zetközi versenyen nem sze­repelt. Negyedik lett. — A magyar csapat második he­lye nagyra értékelhető, megnőtt és kiegyenlítődött a mezőny,­­ már alig akad olyan bravúr, mint Balczóé, aki 1963-tól 1970-ig verhe­tetlen maradt! — A magyar utánpótlásról is biztató be­számolók érkeznek. — Női tornában — a rit­­mikus sportgimnasztika — teljes jogú lett, s egyre na­­­gyobb tömegeket­­hódít. Eb­ben különösen a bolgárok tűnnek ki! A moszkvai csonka olimpián „megjelen­tek” a világszínpadon a bolgárok, — akikről a szak­emberek minden vonalon már előbb tudtak, — de mindezt „rémhírterjesztés­nek” vették az „okosok”. Nos akkor és azóta egyre inkább bizonyítottak és ál­landóan bizonyítanak. A sportirodalom, — a tudomá­nyost értjük alatta, — már korábban felfigyelt a szófiai egyetem Testnevelő Intéze­tének munkásságára, kiad­ványaira, kapcsolataira. A lassan meginduló tudomá­nyos program is egyre te­rebélyesedő. Meglepő pél­dául, hogy a dokumentációs központjuk, a mennyi min­den sportágat, azok világ­­irodalmát, milyen gondosan regisztrálják. És a deviza-, szegény ország mennyit ál­doz kutatómunkára, hány idegen­ nyelvű könyv és fo­lyóirat érkezik rendszeresen címükre, amit feldolgozni és gyakorlatban hasznosíta­ni igyekeznek. Az elmélet és gyakorlat szoros össz­hangját létesítették meg, amely minden mai előbbre­­lépésnek az alapja i­ s. Éppenúgy, mint az öt­tusa Világbajnokságról nem ír az amerikai sajtó, — csupán az eredményoldalon — ötletszerűen — néha közli az eredményeket, — éppen­úgy nagy a hallgatás a női röplabda világbajnokságon elért harmadik helyről is. Kína lett a győztes, amit az első mérkőzés után már minden ottlévő szakember megjósolt, s úgy a hazai, mint a külföldi nagy sport­­lapok kommentárjai,a mai napig is gyűrűznek, „új utak” a­­ röplabda-sportban, — a kínaiak egész különle­gesek, név szerint sorolják fel a bajnokcsapat minden tagjának játéktechnikáját, korát, magasságát stb. — A röplabda egyre nagyobb népszerűségre tesz­ szert vi­lágszerte, s az amerikai csa­pat valóban csak hajszállal maradt el a második hely­ SPORTHÍREK­ től. Ugyanakkor oldalakat olvashatunk az USA napilap­jaiban a football-sztrájkról, vagy arról, hogy egy kosár- gwiBHiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiniiiiiiiniiiiiiiiiinni labda­játékos igazolása kö­rül, milyen harcok foly­nak. •—­Z. F. MNHHMNHMNtN MAGYAR ÉLET A hazai labdarúgó NB I állása (X. 24.) 1. Rába ETO. . 1­­­2. Csepel 14 3. Fer­en­cv­áros 1 13 4. Vasas 9 5. Bp. Honvéd 19 6. Békéscsaba 1­9 7. Diósgyőr9 8. Videoton 1­8 9. Debrecen 10. I. Dózsa 11. Tatabánya 12. Pécs­ ­ 8 , 7 1 7 , 7 13. MTK-VM7 14. Haladás6 15. Nyíregyháza6 16. ZTE5 PEEL Tlíjmou­d­j CHRYSLER SALES/SERVICE CHRYSLER PLYMOUTH Új- és használt gépkocsik legkedvezőbb bevásárlási forrása. Hívja a magyar Rudnai Andrást, aki készséggel áll a kedves vevőközönség rendelkezésére. Telefon: 278-6181 211 LAKESHORE ROAD WEST MISSISSAUGA, ONT. L5H 166 1982. november 13. yt 1­909 . Kanada eredeti^ ^ CC*LC41& magyar étterme N v" ■" ' 1948 óta. v * Étterem és tavern Európai és kanadai ételek cigány 469 Bloor St. W. 921-6269 zene Nyitva de. 11.30-tól éjjeli-ig. Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat& Delicatessen­! Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Tulajdonos: KOCSIS SÁNDOR Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor Std.® 533-3453 Mielőtt szükségleteit beszerzi, keresse fel a A FORTUNE HÁZTARTÁSI BOLTOT, ahol megtalálja a magyar kerámiát, a kalocsai fali dísztányéro­kat és espresso sej­teket, valamint csehszlovák kristályból a legszélesebb választékot.­­ Garantált minőségű, Sollirngeni manikvűrkészletek bőrtokban, zsebkések a legnagyobb válasz­­tékban. Gyúrótábla nyújtójával. — Főzőedények, sütőformák minden méretben és minőségben. ■— Kilós és lles konyha- és fürdőszoba­mérlegek. — Mindenféle háztartási gépek: hús, mák, dió, kávé­darálók, hozzávaló alkatrészek. — Tésztanyújtó és vágógépek. —­ Szódavíz - készítő üveg patronnal. — Különböző méretű és minőségű kések. — Bárdok és hurkátöl­tők. —­ Különböző no­­kedli-szaggatók. „FORTUNE” HOUSEWARES IMPORTING CO. 388 SPADINA AVE., TORONTO, ONT. 9 593-6999 Hallott már valaha Hofi-lemezt? Az semmi ehhez a kazettához képesti A kitűnő humorista HÉCZEY IVÁN új műsora NEMCSAK A FELE TRÉFA! megrendelhető Héczey Iván, 1550 N. Laurel Ave. # 301 Los Angeles, CA 90046 U.S.A. $10.— U.S..+ két dollár portaköltség előzetes beküldése ellenében. Konferanszok, paródiák , remek szórakozás! • MINDEN ALKALOMRA­­ • PARTIKRA, ESKÜVŐKRE • NÉVNAPOKRA VIRÁGOT JUDY FLORIST-tel 387 SPADINA AVENUE, TORONTO TELEFON: 979-2177 .......................... LEGJOBB! LEGMEGBÍZHATÓBB A MAGYAR AUTÓJAVÍTÓ MŰHELY MINDENFAJTA KOCSIK ÁLTALÁNOS JAVITÁSA KAROSSZÉRIA MUNKÁK — LEGMODERNEBB FESTÉS-BERENDEZÉS! MŰHELYÜNKBEN MINDEN MUNKA GARANCIÁVAL KÉSZÜLI R & D AUTO COLLISION LTD. 1122 Roselawn Avenue (nyugatra a Dufferintől) telefon: 782-1418 tulajdonos: KIRÁLY FERENC Járjon mindig szép kocsival! Balesetes, vagy rozsdásodó kocsiját a legmodernebb felszereléssel gyorsan javítjuk és fényezzük. Munkánkat garantáljuk és ingyenes árajánlatot adunk. E & J AUTOBODY 104 OSLER ST., TORONTO, ONT. (Dupont-ról egy utcával a Dundas előtti Hívja: SZŰCS JÁNOS-t 7W-3122, — lakás: 244-4151 W . E 1 • CO­­­E­­ 3 -0, 3 ° DEPONT ST. WEST Javítási idő alatt Ingyenes kocsit biztosítunk.

Next