New Yorki Magyar Élet, 1983 (36. évfolyam, 12-48. szám)

1983-05-28 / 22. szám

1983. május 28. A belső gondoktól gyötört, összetartó erejében fogyat­kozott Afrikában egyértelműen biztatónak tekintik, ami az elmúlt hónapokban a Maghreb-térség három államában történt. A figyelmet Algéria, Marokkó és Tunézia szerény, ám ígéretesnek tűnő kezdeményezése keltette fel. Ha a földrész viszonylatait szemléljük, aligha találunk ilyen, a politikai és a vallási hasonlóságok motiválta lépést, mint ezen országokét. A jelekből ítélve ugyanis közelebb került a megvalósuláshoz az a két évtizede kudarcot vallott ja­vaslat, hogy hozzák létre a Földközi-tenger nyugati meden­céjében élő arab országok közösségét. Természetesen még sok olyan körülmény akadályozza a gyakorlati lépé­seket és a cél elérését, amelynek a legyőzéséhez bizonyos külső tényezők módosulása is szükséges, csupán a jószán­dék nem elegendő. SÁTRAK ÁRNYÉKÁBAN Megélénkültek az év eleje óta a látványos és kevésbé szembeötlő diplomáciai mozgások. Sadli Bendzsedid, algé­riai elnök népes kísérlettel február utolsó napján letábo­rozott egy kis faluban, a marokkói határ mellett. A seb­tében felvert sátrak árnyékában húzódva nem kellett soká­ig várni, hogy a másik oldalról feltűnjék a gépkocsioszlop. Az egyik páncélozott autóból II. Hasszán király lépett ki, és az alkalomhoz illő mosollyal sietett a szomszéd állam vezetőjének az üdvözlésére. Az ünnepélyes keretek ezút­tal komoly tartalomra utaltak: hétévi nyílt vagy rejtett, a kapcsolatokat károsító ellenségeskedés után megállapo­dás született a békés egymás mellett élésről és az együtt­működésről. Az is majdnem biztosra vehető, hogy a közeli jövőben újra megnyílnak a nagykövetségek . 1976-ban ugyanis megszakadt minden hivatalos diplomáciai kapcso­lat Algír és Rabat között. A múlt szombaton apró jelét is adták a kölcsönös­ közeledésnek, amikor egy lezárt határ­­állomáson át újból megindulhatott a forgalom. Algériaiak és marokkóiak nem kényszerülnek többé kerülőt tenni, ha rokonlátogatásra vagy szomszédolásra támad kedvük.. Ed­dig ugyanis csak a környező országokban találkozhattak egymással. A februári kézfogás után az algériai államfő nem pihent hosszasan, hanem újabb utazásra indult, ezút­tal Tunéziába, a Maghreb-világ kétségtelenül legkiegyen­súlyozottabb sarkába. Burgiba elnökkel az előzetes puha­tolózások után rendkívül könnyen szót értett, mint azt a Tuniszban aláírt, húsz évre szóló „barátsági és egyetérté­si szerződés” — így a hivatalos megfogalmazás — bizonyí­totta. A lényeget tekintve e dokumentum eddig a legpon­tosabban szerkesztett nyilatkozat, amelyet a kontinensnek e táján kidolgoztak. Garanciákat tartalmaz mindkét részt­vevő számára egymás biztonságának tiszteletben tartásá­ra, de nyitva hagyja az ajtót bármely csatlakozni kívánó előtt. , BEFEJEZÉS ELŐTT Mindezek után­ jogos a kérdés: mi késztette az algíri, rabati és tuniszi legfelső hatalom hordozóit arra, hogy félretegyék a korábbi sérelmeiket? A nemzetközi összefüg­géseknek a Maghreb-térség rávetülő árnyéka serkentette megfontolásokra őket. Viszont legalább ilyen fontosnak vélhetők azok a folyamatok, amelyek alig egy-két év alatt alaposan átrendezték Algéria és Marokkó belső erővona­lait, de nem maradtak hatástalanok a tunéziai képre sem. Algír és Rabat viszonyában a törés 1976-ban következett be a Nyugat-Szahara okán. A néhai Bumedien­­elnök éle­sen elítélte II. Hasszán területszerző háborúját, s jogtalan­nak nevezte a rabati porta igényét a volt spanyol birtokra. Algír s vele Líbia minden lehetséges módon támogatta Marokkóval szemben az időközben megalakult Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot. A diplomaták kölcsö­nös visszahívása csak az egyik mozzanata volt annak az ellenségeskedésnek, amely már-m­ár a nyílt fegyveres összeütközés szélére sodorta e két államot. Végeredmény­ben a belpolitikai figyelmeztetések — a gazdaság és a társadalom mélyülő válsága — bírták rá a politikusokat arra, hogy ideje a határon belüli ügyekkel is foglalkozni. Bumedien halála óta Algériában minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a túlhajtott iparosítás után a mezőgaz­daságot erősítsék. A demográfiai robbanás szociális refor­mokat kíván, nemcsak Algériában, hanem az államformá­jában rendkívül konzervatív Marokkóban is. A cselekvés­hez azonban nem elég­ az akarat, pénz is kell, méghozzá igen sok. Marokkó, Algéria és Tunézia megbékélése VILÁGHÍRADÓ Orvosi „magnóújság” Az Osztrák Orvosi Ka­mara immár negyed évszá­zada ,,magnóújság”-ot ad ki. A havonta egyszer az or­vos lakására érkező egyórás magnószalag a magas szín­vonalú szakmai továbbkép­zést szolgálja. Minden szala­gon egy-egy fő tárgyról két-, három szakembert tárt elől adást, ezt az új betegséggel­ MIÉRT ELŐNYÖS, ha az International Agency Travel Service szolgálatait választja? Mert nálunk nincs egy bizonyos repülőtársasághoz kötve! Ön választhatja a meg az indulás és a visszaérkezés idejét és a repülőtársaságot: Hungarian Airlines Hiswissair . Képviseljük a világ összes repülőtársaságait. TORONTO - UHUIT - TORONTO S 900-tól Gyermekeknek kedvezmény Repülhet Amsterdam-, Frankfurt- vagy Zurich-en keresztül. ÚTLEVELEK, VÍZUMOK, HOTELFOGLALÁS, KOCSIBÉRLÉS. Kedvezményes kihozatal Magyarországról, Romániából és Csehszlovákiából. BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST $687.00 Egy héttől egy évig tartózkodás. IKKA Pénz- és csomagküldeményeit a legelőnyösebben nálunk intézheti! INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE AZ IKKA FŐMEGBÍZOTTJA. Kérje legújabb árjegyzékünket. Pénzátutalás: B. C. UTAZÁSI SZÁMLÁRA Közjegyzőség: Hiteles fordítások. — Örökösödési ügyek. — Hagyatékok. — Örökségi pénzátutalások intézése. LEGNAGYOBB MAGYAR, HIVATALOS UTAZÁSI IRODA. INTERNATIONAL Agency Travel Service Division­­of Intragserv Ltd. 519 Bloor St. W. TORONTO, ONTARIO M5S 1Y4 CANADA Telefon: (416) 537-3131 Tillsonburgban, Hamiltonban: Erzsébet és Miklós Somló KONCZ GENERAL AGENCY BROADWAY TRAVEL AGENCY 185 James, St. North, P.O. Box 871 9 Baldwin St., Tulsonburg, Ont. N4G 2K3 Hamilton, Ont. L8N 3N9 Telefon: 842-4174 Telefon: 528-6997 ismerési és gyógyászati eredményekről szóló rövid beszámolók és különféle idő­szerű sorozatok egészítik ki. (österreichische Arztezei­­tung) -j- • — ■ Az erdők városának is szokták nevezni Berlint, de újabb és újabb területeket fásítanak. Már 1982-ben is óriási területeken telepítet­tek facsemetéket. Ebben az évben tíz százalékkal több fát ültetnek mintegy 21 ezer hektáron. (Berliner Zeitung)­­— • — ■ Irak fővárosában, Bag­dadban ezekben a napokban ünnepélyesen nyitották meg az ötvenedik­ állami klinikát. (Al Ahrami - • — ■ A nyáron nagy ünnepsé­gekkel emlékeznek még Ha­vannában Simon Bolivar szabadságharcos születésé­nek a 200. évfordulójáról. Bolivar a spanyol gyarma­tosítók ellen küzdött. (Gran­­ma) MAGYAR ELET 3. oldal HÍREK Kínai kulturális megtorlás tartózkodó 300 amerikai diá­kot és 250 szakértőt. LONDON — Sir Micha­el Havers legfőbb angol ál­lamügyész bírósági küzdel­met indított a napokban a Voluntary Euthanasia Socie­ty által kiadott öngyilkossá­gi tanácsadókönyv bezátásá­­ért. A rendőrség szerint az elmúlt 18 hónapban legalább 15 angol halála hozható ösz­­szefüggésbe a tanácsadó­könyvecskével. A korábban Exit néven ismert Voluntary Euthana­sia Society (kb. az önkéntes, fájdalommentes halált tá­mogató társaság) öt tisztvi­selője a közlési szabadságra hivatkozva védelmezi a ta­nácsadókönyv forgalomban Angliai tilalom PEKING — A kínai kor­mányzat, megtorlásképp Washington döntéséért, mi­szerint a 19 éves Hu Na kí­nai teniszbajnoknő politikai menedékjogot kaphat Ame­rikában, lemondta az idén esedékes összes kínai—ame­rikai kulturális és sport-cse­­reprogramot. Ez többek között any­­nyit jelent, hogy a kínaiak nem láthatják a „Csillagok háborúja” című filmet, az amerikaiak pedig nem élvez­hetik a kínai röplabdabaj­­nokok játékát. A megtorló intézkedés nem vonatkozik a turizmus­ra, és nem érinti az Egye­sült Államokban tanuló, illet­ve tevékenykedő mintegy 80l6 ezer kínai diákot és tudóst, valamint a Kínában­­ tartásának jogosultságát. Újabb durva történelemhamisítás, — újabb román provokáció! (folytatás az első oldalról) EGY KÜLÖNÖS BEVEZETÉS Az a magyar —vagy amerikai — olvasó, ki homlokráncolva kezd bele Michelson előszavának olvasásába, — hamarosan kellemes meg­lepetéssel fogja tapasztalni, hogy Michelsont nem volt képes a buka­resti agymosás annyira átalakítani, hogy elfeledkezzen a történészi objektivitásról, etikáról és humanista alap­felfogásról. “Forewordja” szövegéből bizony kiderül, hogy romániai tartózkodása során nemcsak románul tanult, nemcsak a román politikai propaganda módszereit is­merte meg, de általában az oláh karaktert is. Mindjárt előszava beve­zetőjében kihangsúlyozza, hogy a könyv* „a román állásfoglalás” ki­fejezője! Van tehát — érezteti — más „állásfoglalás” is s ezt az olvasó­­figyelmébe ajánlja. Nem csinál titkot belőle, hogy Erdélyért több évti­zedes harc folyik két nemzet között s hogy ez a harc egyelőre csupán szavak—írások vonalán folyik, — az csak amiatt van, mert mindkét felet a szovjet kontrol bénítja. Ha Moszkva kontrolja gyengülne, az ellentét azonnal robbanásig feszülne. Úgy véli a jeles amerikai törté­nész, hogy erre a könyvre a magyar válasz nem sokáig fog váratni magára. A továbbiak folyamán már az előszóból kiderül, hogy Prof. Michel­son Pascu könyvét sokkal inkább valamiféle soviniszta fantázia meg­nyilvánulásának tartja, mintsem igazi történelemnek. „Pascu profesz­­szor történészi aktivitása az elkötelezett román nacionalistára jel­lemző.” Figyelmezteti az olvasót, hogy vannak történészek, kik azt­­ próbálják elhitetni az olvasóval, hogy a „történelmi realitás” nem más, mint az, amiben bizonyos nemzetek hisznek, illetve aminek idő­szerű bemutatására egy bizonyos politikai rezsim — politikai célok miatt — vállalkozik. Ilyen értelemben — írja Michelson — Prof. Pascu valóban a­ cluj-i „történészen iskola” jellegzetes képviselője. Megtudjuk ebből a — Bukarest számára nyilván csalódást okozó — bevezetőből azt is, hogy­­a „marxista” román történelemtudomány megfelelően vegyíti a marxista felfogást a hagyományos román nacio­nalista alapállással. Idézi e vonatkozásban Ceausescu intő szavait is, melyben a románok diktátora felhívta a figyelmet arra, hogy „a tör­ténelem az ideológiai aktivitásban lényeges helyet foglal el” és a tör­ténelemtanítás hivatása az, hogy „a politikai oktatás kezébe erőteljes eszközöket adjon”. (! !­) Azt hiszem, hogy Pascu professzor nem volt túlzottan megelégedve ezzel a — leplet lerántó — bevezetővel. A „JÓ”, ÖREG „DÁKÓ—ROMÁN ELMÉLET” Pascu természetesen fegyelmezetten halad könyvében az immár több évtizedes román politikai propaganda útján, melyet Iorga s más korábbi hamisítók és a jelenlegi rezsim írt elő számára. Tulajdonkép­pen nem kizárólag történész dolga volna e „mű” elemzése, hiszen a­­ megfelelő analízishez egy bűnügyi nyomozó és egy lélekbúvár együt­tes tapasztalataira is szükség volna. A­ tudatlanságra épít Pascu, amikor előjön a (könyvből természet­szerűen várható) „jó”, öreg „dákó-román­ elmélettel”. Közli, hogy a románok a dák és római nép szintézisét jelentik és ez a nép mindig abszolút többséget jelentett Erdélyben”(1v) A román történelem azo­nos — szerinte — Erdély, fejlődésével, — függetlenül attól, hogy me­lyik „külhatalom” kíván talán politikai hatalmat kiterjeszteni Erdély­re. (A­ „külföldi politikai hatalom” alatt természetesen Magyarorszá­got érti). — folytatjuk — A következtetéshez tehát így jutottak el — egymástól függetlenül: a leggyorsabban a szaharai háborúban lekö­tött milliók vonhatók el, s hasznosíthatók. Sadli Bendzse­did és H. Hasiszán király tehát úgy próbált visszalépni, hogy azt ne lehessen észrevenni. A nyugat-szaharai csatá­rozások egy esztendeje állóháborúvá változtak: a Polisario front katonái beásták magukat, s ritkán támadnak, míg a királyi hadsereg biztos védőfal mögé húzódott. Mind­két félnek kimerültek a tartalékai, s mint egy marokkói hivatalos személyiség megjegyezte, a szaharai ügyben el­kezdődött a befejezés. Hosszadalmas lesz mindazonáltal a lezárás, mert minden érdekelt fél más álláspontot képvi­sel a rendezésről. Algír és Tunisz ragaszkodik az Afrikai Egységszervezet 1981-es határozatához, amely népszava­zásra akarja bízni a szaharai lakosság­ hovatartozását. Ra­bat a saját szájíze szerint értelmezi ezt a kitételt, s in­­k­ább az autonómia, mint az önálló állami lét elismerése mellett kardoskodik. SZENDROVITS LÁSZLÓ magyar gyógyszerén • Weinstein gyógyszertárban 326 College St. Toronto, Ont. telefon: 922-4145 Mindenfajta receptet elkészítünk. Gyógyszerküldés bárhová.­­ JOHN TIBOR SYRTASH, BA, LL.B. Barrister and Solicitor Ügyvéd és Közjegyzői Iroda. ÁLTALÁNOS JOGI ÜGYEK. Az első tanácskozás díjtalan. Beszélek magyarul! TEL: 663-9913, este: 789-5265 1000 FINCH AVE, WEST, SUITE 700 DOWNSVIEW, ONT., M3J 2V5 TORONTO — BUDAPEST — TORONTO május 31-ig egy éves nyitott jegy $900.00 BUDAPEST — TORONTO — BUDAPEST $712.00 . Egy héttel egy évi tartózkodásra. IKEA — TUZEX — COMTURIST­­ , küldemények Hotel, autóbérlés, útlevél, vízum: High Park Travel Centre Ltd. Tulajdonos: MORGAN GYÖRGY 1592 BLOOR ST. W. (Dundas W. földalattinál) Toronto TELEFON: 533-9496, 533-8235, 533-8417 KANADAI ÉS HAZAI ÜGYINTÉZÉS - FORDÍTÁSOK — VÁLÓPEREK LEGGY­ORS­ABB­­BAN — IKKA — PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE — ÚTLEVELEK, VÍZUMOK BESZERZÉSE. Dr. Baranyai Zoltán volt budapesti ügyvéd ÚJ CÍM: 360 RIDELLEAVE, SUITE 1917 TORONTO, ONT. MGB 1K1 TELEFON: 789-9812 ÜZLETI — ÉLET — AUTÓ — TŰZ —BETÖRÉS — lopás — betegség — baleset vagy bármilyen más BIZTOSÍTÁS Dr. Telekes L. Lajos Alapítva 1955-ben: 3101 Bathurst St., Suite 201, Toronto, Ontario TELEFON: 787-0304 HAMILTON • HAMILTON SEAWAY TRAVEL Limited 237 KING STREET EAST, HAMILTON ONTARIO L8N 1B6 — CANADA TELEFON: (416) 522-1862—63 Kedvezmények árak BUDAPESTRE, BÉCSBE, BUKARESTBE, FRANKFURTBA stb. IKKA pénz- és csomagküldést vállalunk. Hívja bizalommal Pocsai Ilonát! Utazik vagy kihozat, Ilonára számíthat.

Next