New Yorki Magyar Élet, 1983 (36. évfolyam, 12-48. szám)
1983-09-24 / 37. szám
8. oldal Az én kedves barátom, Bodnár Gábor, a Magyar Cserkészszövetség örökmozgó ügyvezető elnöke az iften is hálára kötelezett akkor, mikor meghívott a Fillm°r* közelében lévő Sík Sándor Cserkészpark ,,VR" (vezetőképző) táborába. Az eredeti feladatom az lett volna, hogy meghívott „érettségi biztosként” vegyek részt a magyar érettségit tevők történelmi vizsgáján, de mire az autó befutott velünk a szívfájdítóan szép fenyőrengetegbe, — mely cserkészeink központi tanyája, — addigra bizony a vizsgák a végefelé jártak. Ezen igen sajnálkoztam, annál is inkább, mert híre jött, hogy az idén különösen örvendetes felkészültségről tettek tanúságok a cserkészjelöltek, de megvigasztalódtam, mikor Bodnár Gábor egyéb szép feladatokkal látott el. Mikor — rövidesen megérkeztem után — útba indított, hogy az erdő sűrűjében keressem meg a „Corvina” tábort, akkor én már sejtettem, hogy valami „cserkészkülönlegességnek” leszek tanúja. A tábor neve sokat sejtetett. Mikor száraz tűlevelekkel borított, kanyargós úton bandukoltam a tábor felé, elgondolkozhattam azon, hogy Hímelmi, nagy elődök gyarló utódai, cserkészvonalon sem feledkeztünk meg Hunyadi Mátyás királyunkról, ki latinyosan magát „Matthias Corvinusnak” nevezte, s ennek mintájára nevezték híres könyvtárát „Bibliotheca Corvinianá”-nak, röviden „Corvinának”, — vagy (magyarosabban) Korvinának. Mikor hallom a sokszor idézett szólásmondást, mely szerint „meghalt Mátyás, — oda az igazság!”, akkor én — „gyógyíthatatlan optimista” és idealista lévén, — mindig gondolatban hozzáteszem, hogy: — igen, de amíg Mátyás király emlékét mi, magyarok tisztelettel megbecsüljük, addig mindig megmaradt aehetősége annak, hogy az igazság egyszer csak feltámad- Mert nem haltak meg, csak tetszhalott. Takaros,fából épült házacska jelent meg a hirtelen tisztássá táruló erdő közepében. A tisztáson, a faház egyik oldalában asztal, körülötte buzgón körmölő — nyilvánvalóan írásbeli vizsgájukon dolgozó —cserkészfiatalok. Üde látvány!Asztal, kjjrüjötte székek, a székeken buzgó, átszellemült ifjú magyarok: — smaragdzöld fű, sötétzöld fenyőerdő! A „Corvina-tábor” — teljes üzemben ... Dr. Némethy Györgyné, Keserű Judit, a „Corvinatábor” parancsnoka éppen nem volt ott, s vele csak később találkoztam, s csak később gratulálhattam neki, é de szerencsére két kiválóan képzett, s a tábor körülményeivel igen ismerős cserkésztiszt, Dr. Németh György és Lesoniczy József (vendégelőadó) válaszolta kérdéseimre és a rendelkezésükre álló rövid idő (hiszen vissza kellett menniök a vizsgázókhoz) alatt is elmondták nekem a „Corvina-tábor” feladatkörét. A „Corvina-tábor” feladatai Ebben speciális és általában elég kislétszámú táborban 8—10 napot töltenek el ezek a 19—20 éves fiatalok, kik már elegendő nyelvi és magyarságismereti alappal rendelkeznek ahhoz, hogy magasabb szinten tanulmányozhassák a magyar irodalomtörténet, képző- és zeneművészet csodálatos alkotásait. „Nem tartunk semmiféle hosszú előadást” — világosított fel Lomniczy József. „Mi csak felhívjuk a figyelmet a magyar kultúra egyegy megnyilvánulási formájára, megmutatunk, bemutatunk egy-egy alkotást, mintegy kinyitunk egy ablakot, s azt mondjuk a cserkészifjúnak: nézz ide! Természetesen a történelmi háttér kellő ismerete elengedhetetlen az irodalmi, képzőművészeti, vagy zeneművészeti alkotás kellő megismeréséhez, megértéséhez, de a „Corvina-tábor” nem tanít történelmet, mint „tan- tárgyat”. A tábor résztvevői már elegendő gyakorlattal rendelkeznek ahhoz, hogy megelőző politikai-történelmi, kultúrtörténelmi ismereteiket hozzáigazítsák az újonnan tárgyalt anyaghoz. Közvetlen beszélgetés és egyéni olvasgatás nyomán tágul az ismeretkör. A cserkészifjú — rövidesen nála fiatalabb cserkészek oktatója — megtanulja mindenekelőtt azt, hogy „nem kell félni” a könyvtől! A könyv mélylelkű, szépséges barát tud lenni, — még a mai, túlerőltetett magnetofon- és vetített-diapozitív korszakban is. (Eszembe jutott, hogy pár évvel ezelőtt, mikor még aktív középiskolai tanár voltam, menynyire bosszantott az úgynevezett „visual aid” módszer teljes túlzásba vitele. A technika őrültjei valósággal elfeledtették a diákokkal, hogy könyv is van a világon ...) Jó érzéssel nyugtáztam, hogy a „Corvina-tábor” vezetői, előadói felismerték és használják a hangszalagot, sőt a vetítést is, ha éppen szükséges, de csak mértékkel-módjával. A könyv beható tanulmányozása, a közös megbeszélések továbbra is a tanulmány központjában maradtak. Most olyan mondatot mondott Lomniczy József, melyet — éreztem — szóról-szóra le kellett írnom. Meg is kértem, ismételje meg. „Fő célunk — mondta — megszerettetni táborunk lakóival mindent, ami szép és ami magyar’.’ Ezzel aztán mindjárt meg is fogalmazta számomra egyszerű mondatban a „Corvina-tábor” lényegét. Kérdéseket tettem fel a tábor kultúrszínvonalát illetően. • A válasz az volt, hogy a színvonal alakulása az évről-évre összegyűlő — sorra kerülő — jelentkezők alapképzettségétől, érdeklődésétől függ. Nyilvánvaló, hogy nem lenne értelme egy-egy témakörnél olyan részletekig, olyan mélységekig lemenni, mely túlszaladná a (már külföldön született) fiatalok nyelvkészségét, vagy olyan szellemiépületre akarna erőszakkal építeni harmadig emeletet, ahol még hiányzik a második... Ezzel szemben semmi akadálya nincsen annak, hogy akár hazai egyetemi szinten kerüljön az anyag megbeszélésre, vitára, ha az előadók, vezetők meggyőződtek arról, hogy a táborozók lelkilegszellemileg készen állnak minderre és lelkesedésük nem keisebb alaptudásuknál. Tárgykörök A „Corvina-tábor” tárgyköre természetesen évről-évre változik. Az idén Madách Imre „47 Ember Tragédiája" adta az irodalmi keretet és természetesen különös figyelmet fordítottak Babits Mihályra, akinek az idén emlékezünk századik születése napjára- Mindezt az alapanyagot idén is körülöleli a képelemzés, amelynek során Munkácsy, Szinnye-Merse Pál és más halhatatlan festőink, szobrászaink egy-egy műve kerül megfigyelésre, megvitatásra. A- novellaértékelés, vers-analízis és kritika, — nem utolsósorban híres magyar zenei alkotások meghallgatása, elemzése A tábor lakóinak alkalmilag összeállított szakkönyvtár áll rendelkezésére, — főleg a cserkészvezetők, meghívott előadók jóvoltából. Látogatás a „Corvina” táborban A Magyar Kultúra szolgálatában A Nationality Broadcasting Network, az "NBN” Rádió és Televízióállomás Magyar rádióműsorai: Cleveland és környékén Minden nap, délelőtt 11-től 12-ig délután 5-től 8-ig hallhatók. Az FM/SCA 106.5 hullámhosszán, valamint a Cleveland környéki “cable” televízió 11-es csatornáján. Magyar televízióműsorait a “Cleveland Area Cabletelevision” 33-as csatornáján láthatják. Minden vasárnap 3-tól 5-ig Minden szerdán 8-tól 10-ig. Bővebb felvilágosításért hívja az “NBN” Rádió- és TV-állomást (216) 221-0330 telefonszámon. Cím: NBN Rádió/TV 11916 Madison Ave. Cleveland, Ohio 44107 Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh MEGJELENT: Dr. Bobula: Origin .of the Hungarian Nation ............ $ 5.00 Wass: Eliza and the House that Jack Built, a historical novel in the series: “Footprints on the Banks of the Ohio" v...~........................................................... Wass: History of Astor on the St. Johns ...»................. J 16.00 $ 5.00 $15.00 $ 4.00 $10.00 $10.00 Kaphatók még: MAGYAR NYELVEN: Somody István: Szemben a Sorssal .................. Török: Településtörténeti Tanulmányok ..»-....»....«J Válogatott Magyar Népmesék, 'illusztrálva .......J Wass: A láthatatlan lobogó, versek ____..._J Wass: Erdők könyve ......................’...»....|_____I Wass: Ember az országút szélén, regény ...»....»„J Wass: Magyar örökségünk ......A..............J Wass: Kard és Kasza II. Szemtamjság .......-.a,..... Wass: Halálos Köd Holtember Partján, regény... Wass: A Funtineli Boszorkány, első rész J Wass: A Funtineli Boszorkány, I. n. és III. .......J ANGOL NYELVEN: Countess Ilona Károlyi Széchényi: The Pendulum Swings ....__..............................2______(I__J Baross: Hungary and Hitler .a....—».......________] Chaszar: Decision ip Vienna .............................. Haraszti: The Ethnic History of Transylvania .....L......_w___. Haraszti: Origin of the Rumanians ............................... 1 5.ŐŐ Jobbágy: Hungarian Folk Dance;, illustrated............... $ 7.00 Kisjókai: Counsel for the Defense, novel ..................... t 5 00 Kostya Sándor: Panslavism ........................................ $10.00 Major: American-Hungarian Relations 1918—1944 .....Jio'oo Nagy S.: The forgotten cradle of the Hungarian Culture $10:00 Nánay: Transylvania, the Hungarian Minority in Rumania ...-..............................................._________ j j qq Szeműk: Living History of Hungary' ........................« 30Q Szilassy: Revolutionary Hungary ..........................-I.»!"" $ 4*00 Varga: Human Rights in Hungary ........................c 40c Wagner: Toward a New Central Europe, a symposium $10.00 Wass: Our Hungarian Heritage .. ............'............... t 2.00 Wass: Selected Hungarian Folk Tales, illustrated .”[1TM $1000 Wass: Documented Facts and Figures on Transylvania, . kötve..............$ s.OO _ _ fűzve.— 5 4.00 Wass: Deadly Fog at Dead lean's Landing, novel......... $ 5.00 Wass: Hungarian Legends, illustrated, second edition, cloth:------------$10.00 _ , ' paper................_ $ 8.00 Yves de Daruvár: The Tragic Fate of Hungary........... $ 8.00 Zathureczky: Transylvania, Citadel of the west ..... $ 4.00 Transylvania and the Hungarian—Rumanian Problem, a symposium, 330 pp. maps, bibliography, hard ’ bound .................................................... . . |i8.oo Megrendelhetők az ár egyidejű beküldése mellett portómeptesen: AMERICAN HUNGARIAN LITERARY GUILD - Rt. 1, Box 59 ASTOR, FLORIDA, 32002, USA i $10.00 $10.00 . $10.00 $ 4.Ö0 $ 8.00 $10.00 $ 2.00 $16.00 $ 5.00 $10.00 $30.00 „Forgószélben” A fenti cím alatt jelentek meg Tollas Tibor válogatott versei. — A szerző így ír a kötet bevezetőjében: FORGÓSZÉLBEN című kötetem, — közel 40 év válogatott versein keresztül — nemcsak a saját érzéseimet, hanem egy egész megpróbáltatott nemzedék sorsát is tükrözi. Pusztító háború, börtön, levert szabadságharc, idegenbe kényszerült élet problémáiról az utánunk jövőknek tanúságot tenni, úgy érzem, írói kötelesség. Az első világháború után, 1920. december 21-én szü- ■ ■***»■ - _ , lettem a Borsod megyei Nagybarca községben. Apám, Hirdessen 3 MAGYAR ÉSET ben! Kohlmann Tamás ezredes, arra volt büszke, hogy nagyapjának testvére, Kohlmann József, császári tiszt, 1848- ban, mint táborkari honvéd-ezredes az osztrák és cári seregek ellen harcolt a magyar szabadságért. Anyám — Kecskéssy Jolán — édesanyjától, született Geleji Katona Zsuzsannától, a református zsoltárfordító leszármazottjától, nemcsak a szülői házat, de a haza szeretetét is örökölte, melyet négy gyermekének adott tovább. 14 éves koromban az ő nevét vettem fel. Középiskolában egy évet Kőszegen, hét évet a Soproni Rákóczi Ferenc honvéd reáliskolai intézetben jártam. Innen kerültem Budapestre, a Ludovika Akadémiára. 1941-ben avattak hadnaggyá. Hadibeosztásban 1945. tavaszán Veszprém mellett mindkét kezemen súlyosan megsebesültem. — 1945 után az ún. demokratikus honvédség tisztjeként szolgáltam. 1947-ben hamis vádakkal letartóztattak. A kiszabott 10 év büntetésből 9 évet a Gyűjtőfogházban, a váci börtönben és a tatabányai rabbányában töltöttem. 1956. júliusában, a politikai perek felülvizsgálatakor több társammal együtt szabadultam. A váci börtönben gyűjtöttem egybe az első magyar „szamizdat” írásokat, a „Füveskertet”, összesen 12 kézzel írott füzetet, mely celláról-cellára vándorolt, majd falba rejtve várta sorsát. Három példányt sikerült közülük Nyugatra csempészni. Nagyrészt ezekből válogattuk a Bécsben kiadott „Füveskert” versantológiát. Az 56-os forradalomban a Budapesti Nemzetőrség összekötő tisztjeként vettem részt. November első napjaiban rádión keresztül egy lap alapításának megbeszélésére hívtuk össze a „Füveskert” íróit. A lap végülis külföldön 1956 december 1-én, bécsi szerkesztésben, Münchenben jelent meg „Nemzetőr” címmel. Azóta megszakítás nélkül vagyok a lap szerkesztője és kiadója. 1958-ban Bécsben megnősültem. Magyar feleségem etnológus, 1963-tól a müncheni Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa. Három gyermekem közül Tamás és Csilla Pécsben, Krisztina Münchenben született. „Forgószélben” című kötetein 5 önpró verseskönyvemből válogattam össze. „A mélyből” című ciklus eddig könyvben még kiadatlan költeményeimet tartalmazza.Különös iróniája a sorsnak, hogy a szabad világban megjelent verseim, — akár a börtönben írottak — csak „caemneszbanként” juthattak el a hazai közönséghez. Nagy elégtétel és nem várt ajándék számomra, hogy az utóbbi években, az 56 után felnőtt fiatal „búvópataknemzedék”-bél előítélet nélkül visszhangra találtak ezek a versek. A jövőnek ők igazolnak, általuk oldoz fel a holnap. MAGYAR ÉLET NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE • NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE # NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE # NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE e Ének az Éltetőhöz” A fenti cím alatt jelent meg Cser László S.. J. válogatott verseinek kötete. Maga a szerző így vall a kötet „Bevezetőjében”: — Innen is, onnan is arra bíztattak, hogy üljek neki és készítsek egy válogatást tömérdek kéziratos versemből, nyomtatásra, ötvenéves koromig litografált, száz-száz példányokban szétküldtem vagy hat kötet „primér” verset, vagyis az élmény első impulzusában papírra vetett élményt. Gyerekfejjel az „Út elején’ címmel — huszonkét éves voltam — elkövettem egy kis verseskönyvet, amit a Pesti Korda adott ki. Húsz évvel ezelőtt az A Szív kiadásában „Belső kaland”, „Hullámokon’, „Téli ösvény” címen adtunk ki verseket. Utána itt-ott szórványosan a torontói Magyar Életben, a new yorki, majd a hamiltoni A Szívben, a youngstowni Katolikus Magyarok Vasárnapjában, s egyebütt is jelentek meg versek tőlem. Prózai írásaim kelendőbbek voltak; cikkeim, tárcáim, karcolataim az „életről” százával jelentek meg az elmúlt harminc évben. Verseim tömege, vagy ezerötszáz, legalább nyolc külön kötetre való, szinte érintetlen maradt a nyomásfestéktől. S most arra biztattak barátaim, hogy válogassak ki egy kötetre valót. Meg is kíséreltem. A bölcs tanácsot követtem. A versek nagy részét összetéptem és a papírkosárba, szórtam — odavalók voltak. De egy részük — és mennyi! — fölkeltette az élményt, amely- nek hatása alatt íródtak, s már képtelen voltam eldönteni, a vers „jó” vagy „rossz”. Bennem fölkeltette az élményt, aminek hatása alatt írtam, és fogalmam sem volt, mit is mondana ugyanez a vers olyan versolvasó-nak, aki a leírt élményt nem úgy élte, érezte meg, akiben az élet lüktetése, ritmusa másként dalol. Úgy döntöttem, hogy átugrom az elmúlt húsz év kéziratos ciklusait, s inkább csak az „Ének az Éltetőhöz” halmazába markolok, hogy onnan fölcsippentsek valamit. Ezek a versek — kevés kivétellel — 1982—1983 között születtek. Ajánlás: ÉNEK AZ ÉLTETŐHÖZ Primitív énekemet küldöm az Atyának, aki élni teremtett , minket, két térden imádó énekemet küldöm Fiának, aki értünk és mivelünk ember lett, és sóhajomat küldöm az Isten Lelkének, akinek sóhaja éltet mindeneket, énekelje imám az Atyát, a Fiút, a Szentlelket! HÍREK Nem fenyegetik a környezetet az olajvezetékek! Ahhoz képest, hogy évente mintegy épp millió köbméter kőolaj és kőolajipari termék folyik a nagy nyugat-eurósiai csővezetékekben, a vezetékcső átlyukadása miatt keletkező veszteségek viszonylag csekélyek- 1981-ben a 18 900 km hosszú távvezeték-hálózatban mindössze tizenhat kisebb-nagyobb káreset fordult elő, s csupán 1485 köbméter olaj folyt ki. A Valóságos veszteség még ennél is jóval kevesebb, mert a kiszivárgó olajnak a felét sikerült felfogni, s így az nem került bele a környezetbe. Tehát minden 1 millió liter kőolajból, amely avezetékeken átfolyt, mindössze valamivel több mint 1 liter ment veszendőbe! Az olajveszteségek felerészben a vezetékhálózat műszaki hiányosságaira és külső hatásokra vezethetők vissza. Kezelési hiba miatt csupán három kisebb üzemzavar volt, s ezek sem jártak környezeti kárral. (Frankfurter Zeitung) Allgemeine Könyvet ajándékozunk minden új, egyéves előfizetőnknek, valamint mindazoknak, akik a Magyar Élet-nek új, előfizetőt hoznak. • • • Megrendelem a Magyar Élet-et A Magyar Élet előfizetési díjé egy évre 25 dollár. Félévre 15 dollár. Az alábbi könyvekből választhat: Az előfizetés összegét kérjük a Magyar Élet címére küldeni: I Alpine Avenue, Toronto, Ont., MGG 2F.8, Canada kiálitott csekk, vagy Money Order formájában. 1. Kenéz Zsuzsa: „Irsai Kartársnő” — 2. Acsay E. László: „Sava the Splendor of Budapest” -T- 3. Toldy Endre: „Az öreg Csatár”—4. Eckhardtól- Kérem küldjék a bor: »Regicide at Marseille”. című könyvet . .... . Az pl előfizetés beérkezése után a Magyar Élet azonnal postázza a kivánt könyvet, a megadott címre. aláírás NBV: CIM: 1983. szeptember 24. Még sok-sok kérdésem volna, — hiszen ennek a tábornak a munkaanyaga máris a szívemhez nőtt, — de interjúalanyaimnak vissza kell térniök kötelességükhöz, a vizsgához. A vizsgázók még mindig ifják dolgozataikat, — némelyik fiatal szeme-orra egészen eltűnni látszik az asztalon felhalmozott írástömegben. Mégsem tűnnek amolyan kénytelen-kelletlen iskolásoknak, önként jöttek ide, önként vesznek részt évről-évre ebben a magyar kulturális élményen, itt a romantikus fenyőerdő élén. Mikor a tűlevelekkel hintett kanyargós úton lassan visszafelé baktatok Bodnár Gábor „főhadiszállása’’ felé, csakúgy zsong a fejemben a kapott felvilágosítások halmaza és még sokkal-sokkal több gondolat, melyet a meghallgatott módszertani vonatkozások bennem támasztottak- Szerettem volna, ha lehetőségem nyiik talán egyegy dolgozatelolvasására. Erre most nem vpU módpp. A vezetők lelkes felvilágosítása, az a magyarságérzés, magyar becsület, mely előadók és „diákok” szeméből áradt, sokat mondott nekem. Kár, hogy egyelőre aránylag kevesen jelentkeznek erre a táborra, s őszintén remélem, hogy a létszám valamelyest nőni fog, bár (létszámnövekedés esetén is) mindenképpen meg kell tartani a foglalkozás szemináriumszerű módszerét. Ahogy szélesedett az erdei ösvény és a sűrű erdő ritkulása sejtetni engedte, hogy rövidesen kiérek a főútra, hirtelen sóhajként tört ki belőlem Loronczy József mondata: „Fő célunk, hogy megszerettessünk mindent, ami szép és ami magyar...”- Azt hiszem, hogy még a sírjában nyírgyó nagy magyar király, Mátyás is megelégedetten bólintana, ha tán vadász-álruhába öltözötten meglesné a „Corvina-tábor” életét. „A vadász ül, hosszú,, méla lesben.. Bizonyára előjönne fenyvererdei rejtekéből, hogy megsimogassa egyik-másik cserkészfiatal irataira, könyveire hajló buksi fejét.. VAL, a „jövő metrója” A 175.000 lakosú franciaországi Lille városa dicsekedhet az első olyan — közforgalomba állított — metróvonallal, amelynek nincs személyzete. Tizenkét évi fejlesztőmunka után 343 millió dollárnak megfelelő költséggel épül meg hivatalos nevének — Véhicule Automaticiae Léger (könnyű önműködő jármű) — kezdőbetűivel VAL- nak nevezett földalatti vasút első, 9 km-es szakasza. Kettesével járatott gumikerekű kocsijai nagyrészt alagútban haladnak. A kocsik 2 m szélesek, 13 m hosszúak, vagyis jóval kisebbek, mint a szokványos 2,4-szer 19— 23 m-es metrókocsik. Mégis: minden kocsiban 124 ülőutas számára van hely, ha a lehajtható üléseken ülnek, ám 160 számára, ha felcsapják őket, sez 30 százalékkal több, mint amennyi a szokványos metrókocsikban van. Azzal, hogy a kocsik méretei kisebbek, 25 százaléknyi energia takarítható meg, s olcsóbb volt megépíteni a hidakat és az alagutakat is. A VAL átlagos utazósebessége — a megállásokat is beleszámítva —36 km)h, míg Párizs öregedő metrójáé csak 25 km)h. A VAL-t tolókocsis rokkantak is használhatják, mert az állomásokhoz felvonók vezetnek. A VAL szerelvényeit a város szélén levő központból irányítják, öttagú kezelőszemélyzete huszonnégy tévéképernyőről tekinti át az egész rendszert, ám bármikor megjelenítheti a megállókban, az alagutakban és a garázsokban elhelyezett összesen 250 videokamera bármelyikének képét. Az irányítórendszer számítógépét úgy programozták, hogy csúcsidőben percenként, egyébként ötpercenként indítsa a szerelvényeket. A központi számítógéphez az állomásokon és a vonatokon összesen 200 mikroprocesszor csatlakozik. Ha váratlan esemény adódik, a VAL kezelői a szerelvényt megállíthatják, lassíthatják vagy kétezerféle utasítást adhatnak neki. Az utasok rendzavarás — például verekedés — esetén a szerelvényeken lévő telefonon kérhetnek segítséget a húsztagú biztonsági személyzettől. . A gyártó Matra cég szerint a rendszer gyakorlatilag tévedhetetlen. Tavaly — próba járatakor — egy felszíni szakaszon egy galamb működésbe hozta az önműködő akadályjelzőt, s a szerelvényt megállította. A „fedélzeti” mikroprocesszor azonban tíz másodperc alatt tisztázta, hogy nincs veszély, s a szerelvény máris folytatta útját. . . Ha majd a VAL — az 1990-es években — a tervezett teljes, 32 km-es szakaszon megépül, összeköti Lisle-t a közeli Roubaix és Tourcoing városával. (Time, Transport public)