Nimrod, 1930 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-01 / 1. szám

Will. évfolyam, 1. (186) szám, 1930. január 1. A lapzártaimét érdeklő csz­lemények kifejezettül a szer­­kentőség címére cimzendők. Felelős szerkesztő: SONRANDT LAJOS Előfizetések, hirdetések dijai a kiadóhivatalnak cimzendők. Teljesítési hely PreSov-Eperjes. A kormány által kidolgozott új halászati törvény ismertetése. Irta: Dr. Mosánszky István. III. Lapunk előbbi két számában ismertettem állami kiépítését azon szervezetnek, amely hivatva lenne az egyes országokra, illetve az egész köztársaság terüle­tére vonatkozólag a halászatot fontos közgazdasági tényezővé emelni. A törvény indokolása kiemeli azt, hogy a törvény gazdasági törvény és hogy célja a gazdasági soját emelése. Történelmi tény, hogy néhány század előtt a halászatnak nagy gazdasági értéke volt. A halászati jog adományozása, annak szabályozása, az orvhalá­szat üldözése nagyon gyakori és fontos tartalmát ké­pezte a régi okiratoknak. Nemcsak a szabad vizek­ben, hanem ezerre menő halastóban nekünk hihetetlen mennyiségben és nagyságban voltak halak. A halgaz­daságnak fejlett állapotja szerintem nem fog vissza­térhetni már csak azért is, mert a vízszabályozások­­kal, mocsarak lecsapolásával nagyon megszorították a vizek területeit, az áradások, apadások természetes szabályozását pedig elrontották. (Azelőtt a folyók ára­dása, kiszáradása nem volt oly könnyen lehetséges, mint most.) Gyárak, városok szenylevezető csatornák, a falu népének az a szokása, hogy a kitűnő földjavító trágyalét nem használja fel, hanem a patakok vizét fertőzik meg vele, szintén nagyon ártalmasak a halaknak. A törvénytervezet további tartalmáról kevés mon­dani­valóm van. A régi magyar törvény elveit követi. A halakra kártékony állatok elpusztítását meg­engedi, azonban csak lőfegyver használata nélkül, a­mihez vadászati jegy váltása nem szükséges. Termé­szetesen ezen jog csak a mederben és a parton gya­korolható. A büntető rendelkezések a régiek és a pénzbír­ságok a régiek tízszerese. Halászati ügyekben elsőfokú hatóság a járási hivatal, másodfokú az országos hivatal és végső fokú a földmivelésügyi minisztérium. Minden országos hi­vatalnak legkevesebb egy állami hivatalnok, mint szak­ember fog rendelkezésére állani. Némi fogalmat alkotandó az anyagi erőkről, melyekkel a kormány a hal­gazdaságot a vázolt szer­vezetek által fellendíteni kívánja, közlöm az dohány­­zott összegeket. Az egész köztársaságban 1.320.000 fő volna a bevétel, amiből 593.968 Kő igazgatási költség levonása után 726.032 Kő volna a halászat közvetlen céljaira fordítható. A törvénytervezetnek 112 §-a kilenc fejezetre van osztva, következő címekkel : 1. Általános rész. II. A halászat gyakorlása nyílt vizeken. Halászterületek. Jo­gok korlátozása a halóvásnál. Üzemtervezetek. Saját és önálló területek. Összetett területek. Halászszövet­kezetek. Területek pénzjárulékai. Országos halászati alap. Területi halászszövetségek. IIIA terület halainak óvása, ivó­halak óvása. IV. A halászat viszonya egyébb jo­gokhoz. a) a szomszéd földekhez, b) a vízhasználat­hoz, c) a műépitkezésekhez, védművekhez és fauszta­­tókhoz, d) a vadászati előírásokhoz. V. Halóvó tilal­mak és felügyelet a halászatra. VI. Büntető határoza­tok. VII. A halászat gyakorlásának módja zárt vizeken. VIII. Hivatalok és igazgatások. IX. Átmeneti és záró rendelkezések. A törvénytervezet még messze van attól, hogy törvény legyen belőle. Részletes ismertetése még ko­rai volna. Vázlatos ismertetését azonban érdekesnek tartottam, hogy lássuk, milyen irányban kívánják a kormányok a halászatot fejleszteni és nemzetgazdasági tényezővé emelni.*­ * Amennyiben akadna érdeklődő, aki egyes körülmé­nyekre bővebb felvilágosítást óhajtana munkatársunk a szer­kesztőség útján szívesen szolgál ilyennel. A szerk.

Next