Vadászlap, 1941 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

voltak ezek egy és ugyan­azon területen találhatók! Hasonlóképen áll a helyzet a vidra és a halak között is. Hol sok a vidra, sok a hal! Hol a vidra eltűnik, eltűnik a hal is! Ugyanaz a helyzet, mintha valaki a húsfogyasztás kor­látozásával emelni akarná az álattenyésztést! Fordítva áll a dolog: hol sok a húsfo­gyasztás, ott virul az állat­tenyésztés is! Magyarorszá­gon például, hol tízszer any­­nyi sertéshúst fogyasztanak, mint Olaszországban, húsz­szor annyi a sertés az or­szág jóval kisebb területe da­cára. Nemcsak az ország szükségletét fedezi, hanem 50°'"-a külföldi export is! Hal export is­ van ott, hol ama zoológusok, akik a tyúkós és szabad Természet közt különbséget nem látnak, el nem hitették a világgal, hogy a vidrákat, halászsasokat, gémeket, kormoránokat, jégmadara­kat és szárcsákat ki kell irtani! Valamennyien alkat­részei a nagy természetnek és arra lettek teremtve, mint ezt évezredeken át meg is tették oly módon, hogy minden sérült, beteg, elaggott hal eltávolításá­val m­egvédték az egészségeseket a megbetegedéstől, elpusztulástól! Ma a vidrának sokkal fontosabb szerepe van, mint régen volt. Mert a sok gyári mérges szennyvíztől elhullott halakon kívül még a városok és falvak meg­nagyobbodásával sokkal több a vízbe dobott döglött tyúk, felesleges kutya­ és macska újszülött, ezeknek eltakarításával kell tetőzött egészségügyi szolgála­taikat kibővíteni. A Természet bölcsessége úgy rendezte be a hús­evők táplálkozását, hogy a könnyebben elérhető fa­latokhoz nyúljanak. Ezen nyugszik Darwin tanainak alapelve, hogy csak a legtökéletesebbek elég jók a faj további fenntartására! Hasonló a helyzet a sokat üldözött rókák kipusz­tításának kérdésében is. Sok száz rókagyomortarta­­lom vizsgálataim bebizonyították, hogy a róka ter­mészetadta főtápláléka az egér, pocok, patkány, hör­csög, ürge, kígyó, pajor, csiga, különféle bogár és mindenféle erdei bogyó, nem pedig szarvas-, őz-, nyúl- és fácánhús, mint azt vadászati szakkönyveink megírták. Megeszi az utóbbiakat ott, hol könnyű szer­rel jut hozzájok. A­ döglött félig döglött, mestersé­gesen tenyésztett s emiatt degenerált vadnak ter­mészetes pusztítója! De ez a rendeltetése! Ezért lett teremtve! Minden teremtménynek megvan a létjogo­sultságán kívül az össztermészet fenntartásához va­ló kötelezettsége is, a­mit híven teljesít is, míg a­, emberek kapzsisága meg nem akadályozza benne. Az összes többi húsvevővel is hasonló a helyzet! Ezért lett ma a szomszédos Nagynémet birodalomban szigorúan eltiltva a csapóvasak állítása és a mér­­gezés! Reméljük, hogy Szlovenszkó egészséges észjárású közigazgatása is átveszi ezen igen helyes törvénye­ket, mert ma nem az az érdekünk, a­mi a rekord­lövőé, hanem az, a­mi a mezőgazdaság, erdészet és kertészet érdekeivel együtt járó szociális elvek meg­­valós­ításához szükséges tennivaló! Nemes prémvadjaink kipusztítása a legnagyobb dőreség és legnagy­obb megkárosítása az ország ér­dekeinek. Ezért is fontos, hogy összes húsevőink vé­delemben részesüljenek és tilalmi időket kapjanak. Prémvadat akkor lőni, mikor bundája értéktelen, a­­nemzeti vagyonnak oktalan pusztításával azonos! Dr. Timróczy Tibor: Vonjuk le a tanulságot. Előttem fekszik, mint már annyiszor, a berlini va­dászati világkiállítás gyönyörű, képes albuma. Né­zem újra és ki tudja meddig és hányszor tudnám nézni. Mennyi földrész mennyi vadja és milyen pél­dányok! De nem kergetek ábrándot s igy visszaté­rek ahhoz, a mi a miénk, az európai vadnemekhez és ezek között természetesen a legnemesebbhez , szarvasunkhoz. Tanulságosan mutatja ki a könyv, hogy testsúly és ezzel kapcsolatban agancs Keletről Nyugat felé csökken és eléri a minimálist Skócia szarvasaiban. Az erős Keleten van, Kárpátok övezetében és Kelet Poroszországban. Hisz, akik olvasói voltak a Wild und Hundnak, azok eléggé megcsodálták azon szar­vasok képeit, amelyeket Vilmos császár ejtett el Ko­­mintenben és amelyeket újabban lőtt ott Göring bi­rodalmi marsal. Mely államok voltak azok, amelyek tehát tekintetbe jöhettek, mint a legerősebb szarva­sok birtokosai? Lengyelország, Cseh-Szlovákia, Ro­mánia és bár egy parányi rész Kárpátok sem voltak magyar terület, mint a Kárpátok övezetéhez tartozó állam, Magyarország és épp ezen oknál Jugoszlávia is. Összehasonlításuknál azonban ezen államot, amely fekvésénél fogva már inkább a Balkánhoz számít, jobb szeretném kihagyni. Aki ismeri a díjazás eredményét, az tisztában fog lenni azzal, hogy ez reánk nézve leverő. Az 1900 után lett szarvasoknál nagy díjat kapott: Románia 11, Magyarország 10, Lengyelország 2, Cseh-Szlo­vákia, illetőleg nyugodtan mondhatjuk Szlovákia, mert hisz a Schindler agancs viselője nálunk lett lő­ve. 1-et. És ez a­z eredmény az, ami gondolkodóba — 3 —

Next