Nimród, 1921 (9. évfolyam, 1-21. szám)

1921-11-01 / 18. szám

1921. NOVEMBER HÓ 1. NIM­RODVADASZLAP úgy, mint a bibié, vagy a szélkiáltó gójzer mely­hez igen hasonlít is. Magyarország területén azonkívül még a Deli­­blaton szokott rendesen fészkelni. Maga a madár át­menetet képez a futó- és gázlómadarak között. Lábai hosszúak, azonban csőre rövid. Igen jellegzetes a feje, mely elég nagy, s jókora bagolyszemei vannak. Nappali és éjjeli madár, azonban inkább éjjel jár tápláléka után, mint nappal, bár a hantok között nappal is elbogarászik. Színe és hangja igen hasonlatos a szélkiáltóhoz, de nem oly óvatos, mint az. Augusztusban egy fiatal repülős jutott élve a kezeim közzé, a tatárszent­­györgyi határban, míg szeptember elején a baracsi pusztán három darab került meg, friss, hantos gyeptörésben, kocsiról. Ugyancsak ezen a területen találkoztam egy másik ritka madárral is, amely ma igazán elvétve látható. Ez a pörgeorrú snepf, vagy gulipán.* A tavasszal a velencei tó gárdonyi sarkában, a Fertőn láttam egy darabot, míg most az ősszel a baracspusztai tóságon sokat találtam. Halmai/ szolcs: 261 A KISEBB RAGADOZÓK IRTÁSA KOTORÉK EBEKKEL. Az utóbbi tíz-tizenöt év leforgása alatt a magyar vadász­közönség is kegyelmébe vette a kotorékebeket, ú. m. a foxterriert és a tacskót, ezt a két bátor, passzio­­nátus kis vadászebfajtát, melyek ádáz gyűlölködéssel viseltetnek minden ragadozóvad iránt. Igaz, legin­kább a róka és borz ugrasztására használják vadász uraink, pedig nem ajánlhatom eléggé szolgálatukat azon kisebb vadnemek pusztítására, — mint amilyen a nye­st, menyét, görény, — melyek gonoszabbak még tán a rókánál is, s amelyeket nem is lehet más ebből sikeresen vadászni. Ezek az apró gonosztevők ugyanis tél idején többnyire a lakott helyek közelébe, major­­sági épületekbe húzódnak, honnét legközelebb érik a fácán- és fogoly-remiszeket. A vadásznak legalkal­masabb helyekre húzódnak tehát, mert az ilyen majorsági épületek, mint a tetőzött szénaállások, mag­tárak, jószágistállók, rendszerint magányosan álló épületek, melyeknél legkönnyebb őket kinyomozni. Hogy melyik fajta a jobbik, a snájdigable, a tacskó-e. a. foxterrier-e, erre most nem akarok kitérni. Mind a kettő igen jól bevállt, ha telivér, jó vadászszülőktől származik. Én a magam részéről mindég foxterrie­­rekkel dolgoztam szívesebben és volt egy tél 1910-ben, mikor foxijaimmal 18 darab görényt és menyétet küldtem a másvilágra. Következőkép jártam el. Ha friss hó esett, korán reggel elindultam a majorba, a foxikat pórázon vezettetve, mielőtt a béresek, kuva­szok, baromfi eltaposnák a görény­nyomokat s körül­­csapáztam az istállókat, félszereket. Ez a kicsapázás nem olyan könnyű dolog, mert ez a kis ragadozóvad — különösen a görény — öt-hatszor is kijön és ismét visszabúvik­ éjjelenként vackába, aszerint, amint az éjjeli bakteri vagy a komondorokat érzi. Azután kis köröket sem szabad tenni, mert az épületek ritkán vannak távol egymástól s ha két épületet egyszerre csapázna körül az ember, utoljára nem tudná, me­lyikben búvott meg a dúvad. A kutyákat a csapázás * A gulipán (H cum­­iiostra fm­­icoltii. I.) a­, idén gyakran volt látható a fülöpszállási vizeknél. • Szerk. alatt pórázon kell tartani s kissé távolabb, nehogy lármát üssenek és csak akkor kell őket a nyomra ve­zetni, s leereszteni, ha már biztosan tudjuk, hol kell keresni a ragadozót. Ha nyesttel van dolgunk, úgy egy jó kutyával könnyen kizavarhatjuk azt, de vigyázni kell, hogy el ne szökjék, mert igen fürge állat. Legtanácsosabb ilyen expedícióra két puskást vinni, kik az épület két sarkán lesik a nyestét, még pedig ezek már akkor foglalják el helyöket, mielőtt a kutyákat a padlásra felviszik, mert a nyest, mihelyt a kutyákat megérzi, azonnal szökik. A jó hajtóeb csak akkor szólal meg, ha valósággal dúvadra akad, macskának, patkánynak ilyenkor oda se néz. Azért tehát, mihelyt elvak­­kantja magát, a fegyverek főkészen legyenek, mert a nyest könnyen átugrik a ház melletti fára, vagy kertbe s ha észre nem vesszük idején, elmenekül. Nehezebb a görényt kiugrasztani, mely leggyak­rabban az eszterhéj alá veszi magát, s ha a kutyák ráakadnak, a tetőzet belsejében futkos, hová a ku­tyák nem követhetik s elbúvik. A kutyák érzik ugyan, hogy mily tájon van­, de nem mehetnek föl hozzá s így néha óraszámra sem jön ki a vad, már pedig téli időben és hóban ezt a mulatságot hamar meg lehet unni. Ilyenkor tanácsos hosszúnyelű gereblyével néhány cselédet felküldeni, kik azután a kutyák által jelzett helyről könnyen kizavarhatják a veszedelmes kis ragadozót. Azután, ha ugrik is, amit az ebek ha­mar szoktak jelezni, gyors és biztos puskásnak kell lennie annak, aki a kis állatot el akarja találni, mely oly fürgén szökdös, hogy nehéz célba kapni. De legnehezebb lövésre kapni a menyétet s a ku­tyák is, mintha kevesebb passzióval vadásznák, mint a nyes­tét és a görényt. Szerencsére a menyét nem oly ravasz, mint az előbb említetteks igen kön­­­nyen fogható meg vasban. Ami a kotorékebek betanítását illeti, áll itt is az, ami általában a dúvadirtásnál : a jó kotorékeb haj­lamai vele születnek, ha telivér szülőktől származ­nak le. Spéciel a kis ragadozókra használt kutyáknak ne engedjük meg, hogy patkányokra vagy egerekre vadásszon : a macskával is meg kell barátkoztatni, nehogy később a padláson rá vadászatot tartson s ha vele találkozik, lármát csapjon. Tanácsos egy görényt vagy nyeste­t elevenen elfogni s egy üres kamrába vetni, honnan nem tud megszökni, a földre pedig szórjunk csomó szalmát vagy­ szénát, hogy benne a dúvad elbújhasson. Ekkor eresszük be a tanítványt, hogy szimatjukat megszokja és keresse. El­ein­ték­ gyakran megesik, hogy keresés közben is jelezni fog a fiatal kutya, de később belátva az üres csaholás haszontalanságát, csak akkor fog hangot adni, ha a vadat valóban megtalálta. Ahol a nyest, görény, menyét nagyobb számban előfordul, okvetlen va­dásszunk rájuk a szél folyamán, mikor gereznája is értékes, mert rendkívül kártékony ragadozók. A ko­torékebek betanítása rájuk, mint fennebb leírtán­, nem nagy ördöngösség - a vadász jutalma nem fog elmaradni. Kerpely: Nélkülözhetetlen minden vadásznak és feg­y­vert­u­la­j­donosnak a most megjelent Gyakorlati útmutató a fegyveradó és a vadászati adó lerovása körül követendő eljárásról című füzet. Írta: dr. VENDE ÁGOSTON ügyvéd Ára 8 korona. Kapható a «Nimród-Vadászlap» kiadóhivatalában Budapest, IV., Egyetem­ u. t. és a fegyverkereskedésekben.

Next