Nimród, 1940 (28. évfolyam, 1-36. szám)

1940-04-01 / 10. szám

1940. APRILIS 1. NIMRÓD VADÁSZ LAP 171 Tegnap, f. hó 25-én a villányi vasúti állomás mellett levő erdőmben — négyen — 17 erdei szalonkát láttunk. Néhányat hoztunk is haza. Védett héjjapárom örömmel használja ki a kék galambok megérkeztét. Több helyen találtam levágott galamb maradékait. Területemen eddig egyetlen elhullott vadat sem találtunk. Mohács, 1940. március 26. Dr. Szlávi Kornél. * Az első örvösgalambot február 25-én, az első bíbiceket már­cius 1-én láttam. Szalonka Kaposvár környékén márc. 22-én jelent meg először, előzőleg senki sem látott. Ezen az estén már 4 drb húzott, esett 1. Márc. 23-án szintén 4-et láttunk, esett 1. Márc. 24-én szintén 4, esett 1. Ez a 3 húzás a szentbalázsi erdőben zajlott le és mindig 4 puskás volt jelen. Márc. 25-én Alsósegesden 4 puskás 6-ot látott, esett 1. Korrogni csak 25-én hallottunk először. A húzás javulását várjuk. Kaposvár, 1940. március 27. Szávay János. * E hó 20-án hazulról menet Hernádzsadány felé 11 óra körül láttam a teljesen befagyott Hernád fölött hét gólyát kerin­geni, melyek köröket leírva húzódtak észak felé. Aznap reg­gel —7 ° C volt és délben sem volt több a hőmérséklet +1 ° C­-nál, a földeket még mindig vastagon fedte az eljegesedett hó. 25-én a szomszédos Felsőkéked községbe megérkezett véglegesen az állandó gólya, bár a Hernádról csak 26-án délután indult meg a jég. 26-án az erdőben észleltük az első vadgalambot, míg a bíbicek már 14-én érkeztek. Alsókéked, 1940. március 27. Weegmann Erik. — A vadállomány pusztulásáról beérkezett híradások helyenként más- és más képet mutatnak. Sajnos, a jelentéseket helyszűke miatt csak kivonatban közölhetjük, valamint egyelőre mellőznünk kell a sok jószándékú, de talán még korai javaslatot is, melyek az elmúlt borzalmas tél pusztításait akarják helyrehozni s a jövőben lehetetlenné tenni. Megnyugodhatunk abban, hogy a földmívelésügyi minisztérium vadászati osztálya a beküldött jelentések alapján meg fogja tenni mindazt, ami értékes vadállományunk felújítására szükséges. Kaposvárról Piatsek Gyula úr írja többek között a következőket : Egyes hatósági személyek és napilapok sokszor túloztak, nem ismervén a helyzetet. Mindenesetre nagyon szomorú, ha azt halljuk, hogy egy uradalomban 70 db. megfagyott őzgidát szedtek össze, de máskép fest a hír, ha tudjuk azt is, hogy az illető 16,000 holdas uradalom őzállo­mánya kb. 900 drb. Véleményem szerint legnagyobb, mintegy 90% a kár a fogolyban. Az utóbbi években általában kevés volt. Leszámítva néhány területet, már évek óta mindig fogyott a fogolyállomány. A fácánban mintegy 20% kár van, ahol valamelyes állomány volt, ott etették és inkább a ragadozók pusztították. A községi területeken szét­szórt állomány a falvakba menekült, ahol a szérüskertekben a jó falusiak verték agyon. A nyúl, lehet mondani, jól bírta a szörnyű időt. Átlagban nyárban — Somogy megyéről van szó — nincs nagyobb kár 10 %-nál. Nagyon sokat szenvedtek az őzek, de ahol rendesen gondoz­ták, ott a veszteség nem több 20 %-nál. Az elhullott őz majdnem kivétel nélkül 8—9 hónapos tavalyi gida. Idősebb őzből csak a beteg hullott el, lépfenés és mételyes példányok. Szarvasban a kár mintegy 10 %, nagyobbrészt szintén beteg állat. Mindent egybevetve a rettentő idő a vadállományban nagyon alapos szelektálást végzett, de a kár nem pótolhatatlan. Legelső teendőnek tartanám az országban tárolt élővadállományt szétosztani, de nem uzsoraáron, hanem nagyon olcsón. Leszállított fuvardíj mellett, olcsó kölcsönládában vagy kosárban. Egy deszkaládáért csak rablók számítanak 18—20 pengőt, mint azt velem is pár évvel ezelőtt «előkelő» uradalmak tették . . . Dr. Szlávi Kornél vadásztársunk közli Mohácsról : Nálam foglyokon kívül pusztulás a tél folyamán nem volt. A vízár az alsó területekről kiöntötte a vadat. A földmív. miniszterhez jelentettem : járásomban veszteség a hideg következtében : szarvas 5 %, őz 25 %, nyúl 25 %, fácán 3 % és fogoly 60 %. A rosszul készült fogolyetetőkről a varjak sok határban kiették a szórt magot. Az őzek nem az éhségtől, hanem a nagy hideg miatt pusztultak el, felfáztak. Sok ott pusztult el a takar­mány mellett. Egy szomszédos uradalomban 85 őz fagyott meg, a másik (nagyobb) uradalomban tudomásom szerint egy sem. Mindkét helyen megtettek minden lehetőt. Talán mert az egyik erdőben nincs aljnövényzet, asztalsima az erdő s így a vad védtelenül ki volt téve a zord időnek. Lehet azonban, hogy ebben tévedek. Frank Iván jelentése Poroszló-Rábolypusztáról : A fácánok sokkal ellentállóbbak, mint a foglyok, mert azokból is pusztult, de megközelí­tően sem olyan százalékban. Nézetem szerint a fogolyállomány 85%-a, a fácánnak csak 25%-a pusztult el. A nyulakból felfázás miatt esett pusztulás, mert nem találtak olyan helyet, ahol meleg vackot készít­hettek volna. A legtöbb nyúl a határban levő trágyadombokra, vagy azok tövébe vackolt. Jövőre a remízekben szobanagyságú területeken­­ dínozni fogok a nyulaknak. Hóekézni nem fogok, mert a betemetett hóekenyomokban pusztult el a legtöbb fogoly, őzeink a Tisza árteré­ben mondhatnám az almafa ágain teleltek át. Hiába etettük őket rendszeresen lucernával és répával, mindennél többre becsülték a rügyes almaágakat, amelyeket a nagy hófúvás miatt könnyen elértek. Utánnyomás tilos. Dr. Szlávi Kornél felvétele. Szarvasok az etetők körül. Utánnyomás tilos Skublics János felvétele. Dámborjú kézből eszikr KÉK és C­ADKÁMV voHóditnl­ónu TARNAY GYÖRGY vadásztöltény- és fegyverkereskedés p­iros OMnrXMIN T VdUdoZiulick­y BPest,v. Eötvös-tér 2. (Ritz-szállóval szemben). Tel.: 182-093

Next