Nimród, 1940 (28. évfolyam, 1-36. szám)
1940-04-01 / 10. szám
170 NIMRÓD VADÁSZLAP * 1940. ÁPRILIS J. esetben 100 54 kg. Kezdetleges mérlegünk hibáit figyelembe véve határozottsággal mondhatjuk, hogy a fóka, súlya 95— 105 kg volt. Mit csinálunk akkor, ha húzósmérlegünk sincs? Vizesvödrünk mindig akad. Legjobb, ha erre a célra könnyű, vízhatlan vászonból készült, összecsukható tábori vizesvödröt viszünk magunkkal. Mérésnél felírjuk a teher és a súly pontjának távolságát a mérlegkar alátámasztási pontjától. Megjelöljük a vödrön, még jobb, ha a víz magasságát centiméterrel lemérjük a vödörben, hogy mennyi víz volt benne az egyensúly pillanatában. A már ismert módon meghatározzuk kezdetleges rúdmérlegünk hosszú karjának a súlyát , ez esetben persze csak a vizesvödörrel, ezt az adatot is feljegyezzük. Otthon a vizesvödör és a megfelelő mennyiségű víz súlya pontosan megmérhető, tehát az állat súlya kiszámítható. Ha nem volna elegendő ellensúlynak egy vödör víz, fatuskót akaszthatunk pótsúlynak a vödör mellé. Természetesen ilyenkor a fatuskó súlyát is meghatározzuk a vödörrel. Nem tévedhetünk akkor, ha nem felejtjük el azt, hogy ismert súly csak a vizesvödör súlya (vízzel), minden egyebet meg kell mérnünk. Otthon minden kiszámítható. Expedícióra olyan vödröt vihetünk magunkkal, melyet előre beosztunk és így súlyadatait ismerjük. Ezzel azonnal számíthatunk. Csak akkor ér valamit tudományos szempontból súlyadatunk, ha a súly mellé odaírjuk, hogy az becslés vagy mérés eredménye. Fel kell jegyeznünk az állat nemét és hozzávetőleges korát (borjú, ünő, tehén, bika, feltűnően öreg állat stb.) is. Élősúlynak számít, ha mindenestül (szőröstől-bőröstől, zsigerekkel együtt) mérjük az állatot. Egyébként a hiányokat (pl. bőröstül, de kizsigerelve , lenyúzva, de zsigerekkel együtt stb.) fel kell jegyezni. Az elejtés ideje is fontos , mert más a súlya pl. a bikának bőgés előtt és más bőgés után. Más eredményt kapunk akkor is, ha az állatot feldarabolva mérjük. Dr. Ellik Gyula: HÍREK MINDENFELŐL. — A «Diana Budapesti Vadásztársaság» folyó évi április hó 3-án, szerdán este 8 órakor tartja XIX. évi rendes közgyűlését a Bandl-vendéglő (VIII. ker., József utca és körút sarkán) különtermében a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki jelentés. 2. A vadászmester és pénztáros évi jelentései. 3. Az 1940/41-ik vadászati év költségelőirányzatának megállapítása. 4. A számvizsgálóbizottság jelentése. 5. A tisztikar megválasztása, az intézőbizottság és számvizsgálóbizottság újjáalakítása. 6. Esetleges indítványok. A közgyűlés után társasvacsora, amelyen a társaság barátait és vendégeit is szívesen látjuk. Az emlékbeszédet ez alkalommal, a Bársony István emlékserleggel, Fekete Géza vadásztársunk mondja. Budapesten, 1940. március havában. A tagok pontos megjelenését kéri Az elnökség, 72,030/1940. II. 1. sz. Tanulók felvétele az esztergomi m. kir. alerdész-szakiskolába. Az esztergomi m. kir. alerdész-szakiskola első évfolyamára az 1940/41. tanévben pályázat alapján 29 tanuló fog felvétetni. A szeged—királyhalomi alerdész-szakiskolába erre a tanévre első éves tanulók nem vétetnek fel. A felvételre vonatkozó kérvényt a pályázónak sajátkezűleg kell írnia és legkésőbb 1940. évi június hó 1-éig kell a fent említett alerdész-szakiskolához benyújtania. A részletes pályázati feltételeket az érdeklődők 40 fillér előzetes beküldése ellenében az esztergomi m. kir. alerdészszakiskolától szerezhetik meg. Budapest, 1940. évi március hó. M. kir. földmívelésügyi miniszter. — A sárszentágotai szikes tavak és az ott tanyázó vizimadarak lelkes barátja és védelmezője : Boross Pál arról értesít bennünket, hogy fáradozásait siker koronázta, mert a nevezett vizek védett területté lesznek. Egyúttal arra kéri a jóérzésű vadászokat, kíméljék az apró vízi szárnyasokat, ne lövöldözzenek beléjük, hiszen ez apró madarak húsértéke semmi, ittmaradásuk pedig tudományos érdek. «Ne lőjünk valamit csupa kíváncsiságból, hogy azt kézbeforgatás után eldobjuk . . . Ha valaki mégis olyasmit lő, amiről nem tudja, micsoda, küldje olyan helyre, ahol azt megállapítják , hátha véletlenül valami ritkaságot lőtt.» Panaszolja végül, hogy az átvonuló madarak évről évre fogynak, ősszel mindig több indul útnak, mint amennyi visszatér. Legalább mi ne pusztítsuk őket. — Idei nyúlfiat március hó 9-én találtam először a paksi határban. A sok védelemben részesülő vetési varjú agyonverte, szemét kiszedte, mire észrevettem. Hiába, bár bokor alá igyekezett anyja elrejteni, mégis feltűnő a havon a barna ködmönke, könnyen megtalálja minden ellensége. Veress Gábor. — Madárvonulási hírek. Március hó 17-én láttuk az első 2 db. szalonkát. Bíbicek, örvösgalambok itt vannak már teljes számban. Még egy csapat kerceréce tartózkodott a Karasica kiöntésében. Feketerigók (csupa öreg hím) vonulása is megindult. Mohács, 1940. III. 20. Dr. Szlávi Kornél. * Március 17-én reggel vizslám elől váratlanul felrebbent az első szalonka. Sajnos, a megfigyelést nem folytathattam tovább, mert aznap a Duna elöntötte területünk nagy részét, s itt a téli veszély után megmaradt vadunk is mind elpusztult. Örvösgalambot márc. 18-án, gólyát 22-én láttam először. Dömsöd, 1940. III. 22. Katona Sándor fővadász. * A kezelésem alatt álló marótpusztai erdőgondnokság Alsóvadács nevű erdőrészében f. hó 22-én este 6-kor hangtalanul húzó szalonkát észleltünk. Marótpuszta, 1940. III. 23. Erős Rezső urad. erdőmester. * Márc. 21-én esti húzáson láttunk először 2 drb. erdei szalonkát. Az első gólyát márc. 22-én láttam Somogyfajszón. Somogyfajsz, 1940. III. 22. Falion Kund Alfréd. * F. hó 21-én Püspökladányban 24 bíbicet, 23-án Hajdudorogon 2 bíbicet, 14 gólyát láttam és egy mezei pacsirtát hallottam. Hajdudorog, 1940. III. 23. Csabai István. * Magyaróváron f. hó 21-én lőtték az első húzó szalonkát. * Március 20-án láttam egy magános gólyát az erdőszéli tocsogóban. Március 23-án egy erdei szalonkát figyeltem meg egy gyér aljnövényzetű, de bő humuszrétegű tölgyszálerdőben. Kisújszállás, 1940. márc. 24. Bárány Sándor oki. erdőőr. JAVÍTÁSOK, FEGYVER, LŐSZER HOFBAUER VILMOS puskaműves ÚJ CÍME: BUDAPEST, IV., gr. Károlyi utca 24. TELEFON: 183-096.