Nimród, 1999 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1999-06-10 / 6. szám

A legendák madara A turul folytatás a 19. oldalról Az álom után nem sokkal dög­vész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lak­­mározó keselyűk közül egy arra repülő turul lerúgta az egyiket. Ezek után, felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyarok felkerekedtek, és követték a tu­rult. Ahol a madár eltűnt a sze­mük elől, ott tábort ütöttek, majd amikor ismét előtűnt, újra követ­ték, minden népükkel együtt. Így jutottak el századok alatt Pannó­niába, Attila egykori földjére. Itt azután a madár végleg eltűnt a szemük elől, ezért itt maradtak.” Vizsgálódásunkhoz támpon­tot, sőt perdöntő bizonyítékot is nyújtott ez a történet. A vadászati módszer (magasból támadva le­rúgta a zsákmányt) sólyomra utal. Azt a feltevést, miszerint a turul sólyom, megerősíti az a tény, hogy a meotiszi mocsarakból Pannóniába, Attila egykori föld­jére csak egy sólyom, mégpedig a kerecsen vezethette őket. Ugyan­is a kerecsen az egyetlen keleti el­terjedésű ragadozó madár, amely faj fészkelési területének nyugati határa a Kárpát-medence. Ugyanakkor a kerecsen min­dig is nagy tiszteletben álló soly­­mászmadár volt. Az útmutató turul legendája alapján egyértel­műen megállapíthatjuk, hogy a turul nem más, mint a kerecsen. Gyorsan eredményre jutottam, de úgy érzem, dolgozatom nem volna teljes értékű, ha nem ismer­tetném és megpróbálnám cáfolni az ellenkező véleményeket. Mohamed El Bardzsini: a turul misztikus fantomszerű madár; Heltai Gáspár: koronás kese­lyű; Herman Ottó: valószínűleg keselyű volt a turul; Philiot ezredes: bóbitás héja; Pais Dezső: galambász héja; Róheim Géza: sas; Vönöczky Schenk Jakab: altáji havasi sólyom; Bástyái Lóránt altáji havasi sólyom; Egyes iskolai tankönyvek sze­rint: az ősi magyar hitvilágban fontos szerepet betöltő, kép­zeletbeli, sasszerű madár; dr. Csőre Pál: altáji havasi só­lyom; A mongolok állítólag togh­­rulnak mondják az altáji ha­vasi sólymot; Geleta József: Mongóliában a barna kányát turuluchnak ne­vezték; Gombocz Zoltán: thogrul tö­rök szó, jelentése kiváló tulaj­donságokkal rendelkező, kedvenc ragadozómadár; dr. Sterbetz István: talán a szirti vagy a parlagi sas, lehet, hogy valamilyen keselyű, le­het mozaikállat is; Bogyai Frigyes: havasi sólyom. Az egyszerűség kedvéért nem tartom az előbbi felsorolás rend­jét, és Philiot ezredes véleményé­vel kezdem. A kis-ázsiai tapasz­talatokkal rendelkező solymász a fülesmadár-ábrázolások alapján vélekedett úgy, hogy a turul a bó­bitás héja (Astor trivirgatus tri­­virgatus). A hibás következtetés valószínűleg abból ered, hogy az ezredes a füleket bóbitának néz­te. Azt se felejtsük el, hogy a tu­rul komoly szerepet töltött be az ősi magyar mitológiában, az ős­magyarok a bóbitás héját pedig nem is ismerték. Amiként bóbitás héja nem le­het a turul, ugyanúgy galambász héja sem, amint azt Pais Dezső vélte a latin szövegben megtalál­ható austuris szó miatt. .. .Divida visio in forma austu­ris. .. - olvashatjuk a Gesta Hun­­garorumban. Dúcz László héja­forma madárnak fordította, Pais Dezső szerint azonban a fönti la­tin szöveg a következőképpen fordítható: isteni látomás héja­madár képében. A latin nyelv sa­játossága, hogy bizonyos esetek­ben nem tehetünk igazságot az ilyen vitás kérdésekben. Akárme­lyik fordítás takarja is a valóságot, nem biztos, hogy egy középkori krónikás olyan ornitológiai isme­retek birtokában volt, amelyek le­hetővé tették számára, hogy egy legenda vagy egy dombormű alapján egyértelműen azonosít­son egy fajt. Ugyanakkor arról se feledkezzünk meg, hogy az egy­kori Itália területén nem élt kere­csen­sólyom, így a korabeli latin nyelv számára is ismeretlen volt e madár, azaz hiába akarta volna Anonymus pontosan leírni, hogy melyik ragadozó madárról van szó, ez nem áll módjában. Már csak azért is kétes az az állítás, miszerint a turul a héja, mert va­lószínűtlen, hogy egy nép a leg­közönségesebb solymászmadarat válassza szent állatának. Mind­emellett a héja az útmutató turul legendájába sem illik bele. Valószínűleg Heltai is a füle­ket nézte el, csak ő nem bóbitá­nak, mint Phillot ezredes, hanem koronának, és így feltételezte, hogy a turul koronás keselyű. Herman Ottó is keselyűnek vélte a turult (eme útmutatás alapján készült Donáth Gyula szobra). Hogy ezt a hiedelmet mire ala­pozta, nem tudom. Egy véle­mény szerint azért saskeselyű a turul, mert a nagyszentmiklósi kincs egyik korsója 14 faroktollal ábrázolta a madarat, márpedig ennyi kormánytolla csak a saske­selyűnek van. Ha azonban meg­számláljuk más ábrázolásokon a faroktollak számát, kiderül, hogy az mindenhol más és más. Tehát ez nem szolgálhat a meghatáro­zást elősegítő fajbélyegül. Mint azonnal látni fogjuk, sok más morfológiai jegy is kizárja a kese­lyűt. Ezenkívül, mint az útmuta­tó turul mondájából megtudjuk, a turul lerúgott egy keselyűt, te­hát a turul nem keselyű! A nagyszentmiklósi kincs 2. és 7. számú korsóján Emese ál­mából ismert jelenetet mintázott meg a művész, ami az „égberaga­­dási jelenet” nevet viseli. Abban vita nincs, hogy Emese álmában a turul héjaforma madár, tehát a korsókon is turulábrázolást lá­tunk. E domborművek alapján helytelen ornitológiai és egyéb állattani következtetéseket von­tak le. A korsókon egy sólyomfo­gas, csupasz csőrű, füles ragado­zó madár található. Dr. Sterbetz István mozaikál­­lat-teóriája szerint a turulnak só­lyomcsőre, sasszárnya, sasfarka, hiúzfüle és hiúz-pofaszakálla van, ezzel az összetettséggel ele­ink a madár természetfölötti ere­jét szerették volna kifejezni. Ezekkel az állításokkal szemben, a madár hegyes szárnya sólyom­szárny, nem pedig sasszárny; a sasfarokról sem állíthatjuk, hogy bizonyosan sasfarok, lehet só­lyomfarok is. A csupasz csüd ki­zárja annak a lehetőségét, hogy sasról lenne szó. Kivétel a halász- és réti sas; ezek azonban hal- és dögevők, nem a tipikus címer­madarak. (A sólymoknak viszont csupasz a csüdjük.) A „pofasza­káll” nem más, mint a sólymokra jellemző barkó. A fülre a későb­biekben szeretnék visszatérni. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az útmutató turul nem csak egy keselyűt, hanem egy sast is lerúgott, tehát ahogy keselyű 22 Nimród 6/1999. KAHLES TÁVCSÖVEK tulajdonosai, figyelem! A KAHLES cég tavaly ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. Ez alkalomból 3 db 500 ATS és 2 db 5000 ATS nettó összegű nyereményt sorsoltak ki a Kahles-távcsövek magyar vásárlói között. Ha Ön tulajdonosa a nyertes HU H 24 H 32 409466 N 4103 Sí számú távcsövek valamelyikének, kérjük hívja fel a Magnum Kft. váci vadászboltját a (06-27) 317-300 telefonszámon, hogy egyeztessék a nyeremény átvételének időpontját! A B&T AGROSTART Vadgazdálkodási és Egyéb Felnőttképző Bt. (6640 Csongrád, Jókai u. 14. Telfax: (63)483-790 és (60) 304-343 folyamatosan szervezi felnőtteknek a ■ vadász-vadtenyésztő szakmunkás (2 vagy érettségivel 3 éves) ■ vadász-vadtenyésztő mester (1 éves) ■ vadászpuskaműves (1 éves) ■ szőlő- és gyümölcstermesztő szakmunkás (2 éves) ■ környezet- és természetvédelmi szakmunkás (2 éves) tanfolyamokat, melyek munkaviszony mellett végezhetők. A tandíjat vagy egy részét a Munkaügyi Központok téríthetik. Érdeklődni a megadott címen vagy telefonszmokon lehet.

Next