Nimród, 1999 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1999-06-10 / 6. szám
A legendák madara A turul folytatás a 19. oldalról Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul lerúgta az egyiket. Ezek után, felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyarok felkerekedtek, és követték a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd amikor ismét előtűnt, újra követték, minden népükkel együtt. Így jutottak el századok alatt Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt azután a madár végleg eltűnt a szemük elől, ezért itt maradtak.” Vizsgálódásunkhoz támpontot, sőt perdöntő bizonyítékot is nyújtott ez a történet. A vadászati módszer (magasból támadva lerúgta a zsákmányt) sólyomra utal. Azt a feltevést, miszerint a turul sólyom, megerősíti az a tény, hogy a meotiszi mocsarakból Pannóniába, Attila egykori földjére csak egy sólyom, mégpedig a kerecsen vezethette őket. Ugyanis a kerecsen az egyetlen keleti elterjedésű ragadozó madár, amely faj fészkelési területének nyugati határa a Kárpát-medence. Ugyanakkor a kerecsen mindig is nagy tiszteletben álló solymászmadár volt. Az útmutató turul legendája alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a turul nem más, mint a kerecsen. Gyorsan eredményre jutottam, de úgy érzem, dolgozatom nem volna teljes értékű, ha nem ismertetném és megpróbálnám cáfolni az ellenkező véleményeket. Mohamed El Bardzsini: a turul misztikus fantomszerű madár; Heltai Gáspár: koronás keselyű; Herman Ottó: valószínűleg keselyű volt a turul; Philiot ezredes: bóbitás héja; Pais Dezső: galambász héja; Róheim Géza: sas; Vönöczky Schenk Jakab: altáji havasi sólyom; Bástyái Lóránt altáji havasi sólyom; Egyes iskolai tankönyvek szerint: az ősi magyar hitvilágban fontos szerepet betöltő, képzeletbeli, sasszerű madár; dr. Csőre Pál: altáji havasi sólyom; A mongolok állítólag toghrulnak mondják az altáji havasi sólymot; Geleta József: Mongóliában a barna kányát turuluchnak nevezték; Gombocz Zoltán: thogrul török szó, jelentése kiváló tulajdonságokkal rendelkező, kedvenc ragadozómadár; dr. Sterbetz István: talán a szirti vagy a parlagi sas, lehet, hogy valamilyen keselyű, lehet mozaikállat is; Bogyai Frigyes: havasi sólyom. Az egyszerűség kedvéért nem tartom az előbbi felsorolás rendjét, és Philiot ezredes véleményével kezdem. A kis-ázsiai tapasztalatokkal rendelkező solymász a fülesmadár-ábrázolások alapján vélekedett úgy, hogy a turul a bóbitás héja (Astor trivirgatus trivirgatus). A hibás következtetés valószínűleg abból ered, hogy az ezredes a füleket bóbitának nézte. Azt se felejtsük el, hogy a turul komoly szerepet töltött be az ősi magyar mitológiában, az ősmagyarok a bóbitás héját pedig nem is ismerték. Amiként bóbitás héja nem lehet a turul, ugyanúgy galambász héja sem, amint azt Pais Dezső vélte a latin szövegben megtalálható austuris szó miatt. .. .Divida visio in forma austuris. .. - olvashatjuk a Gesta Hungarorumban. Dúcz László héjaforma madárnak fordította, Pais Dezső szerint azonban a fönti latin szöveg a következőképpen fordítható: isteni látomás héjamadár képében. A latin nyelv sajátossága, hogy bizonyos esetekben nem tehetünk igazságot az ilyen vitás kérdésekben. Akármelyik fordítás takarja is a valóságot, nem biztos, hogy egy középkori krónikás olyan ornitológiai ismeretek birtokában volt, amelyek lehetővé tették számára, hogy egy legenda vagy egy dombormű alapján egyértelműen azonosítson egy fajt. Ugyanakkor arról se feledkezzünk meg, hogy az egykori Itália területén nem élt kerecsensólyom, így a korabeli latin nyelv számára is ismeretlen volt e madár, azaz hiába akarta volna Anonymus pontosan leírni, hogy melyik ragadozó madárról van szó, ez nem áll módjában. Már csak azért is kétes az az állítás, miszerint a turul a héja, mert valószínűtlen, hogy egy nép a legközönségesebb solymászmadarat válassza szent állatának. Mindemellett a héja az útmutató turul legendájába sem illik bele. Valószínűleg Heltai is a füleket nézte el, csak ő nem bóbitának, mint Phillot ezredes, hanem koronának, és így feltételezte, hogy a turul koronás keselyű. Herman Ottó is keselyűnek vélte a turult (eme útmutatás alapján készült Donáth Gyula szobra). Hogy ezt a hiedelmet mire alapozta, nem tudom. Egy vélemény szerint azért saskeselyű a turul, mert a nagyszentmiklósi kincs egyik korsója 14 faroktollal ábrázolta a madarat, márpedig ennyi kormánytolla csak a saskeselyűnek van. Ha azonban megszámláljuk más ábrázolásokon a faroktollak számát, kiderül, hogy az mindenhol más és más. Tehát ez nem szolgálhat a meghatározást elősegítő fajbélyegül. Mint azonnal látni fogjuk, sok más morfológiai jegy is kizárja a keselyűt. Ezenkívül, mint az útmutató turul mondájából megtudjuk, a turul lerúgott egy keselyűt, tehát a turul nem keselyű! A nagyszentmiklósi kincs 2. és 7. számú korsóján Emese álmából ismert jelenetet mintázott meg a művész, ami az „égberagadási jelenet” nevet viseli. Abban vita nincs, hogy Emese álmában a turul héjaforma madár, tehát a korsókon is turulábrázolást látunk. E domborművek alapján helytelen ornitológiai és egyéb állattani következtetéseket vontak le. A korsókon egy sólyomfogas, csupasz csőrű, füles ragadozó madár található. Dr. Sterbetz István mozaikállat-teóriája szerint a turulnak sólyomcsőre, sasszárnya, sasfarka, hiúzfüle és hiúz-pofaszakálla van, ezzel az összetettséggel eleink a madár természetfölötti erejét szerették volna kifejezni. Ezekkel az állításokkal szemben, a madár hegyes szárnya sólyomszárny, nem pedig sasszárny; a sasfarokról sem állíthatjuk, hogy bizonyosan sasfarok, lehet sólyomfarok is. A csupasz csüd kizárja annak a lehetőségét, hogy sasról lenne szó. Kivétel a halász- és réti sas; ezek azonban hal- és dögevők, nem a tipikus címermadarak. (A sólymoknak viszont csupasz a csüdjük.) A „pofaszakáll” nem más, mint a sólymokra jellemző barkó. A fülre a későbbiekben szeretnék visszatérni. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az útmutató turul nem csak egy keselyűt, hanem egy sast is lerúgott, tehát ahogy keselyű 22 Nimród 6/1999. KAHLES TÁVCSÖVEK tulajdonosai, figyelem! A KAHLES cég tavaly ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. Ez alkalomból 3 db 500 ATS és 2 db 5000 ATS nettó összegű nyereményt sorsoltak ki a Kahles-távcsövek magyar vásárlói között. Ha Ön tulajdonosa a nyertes HU H 24 H 32 409466 N 4103 Sí számú távcsövek valamelyikének, kérjük hívja fel a Magnum Kft. váci vadászboltját a (06-27) 317-300 telefonszámon, hogy egyeztessék a nyeremény átvételének időpontját! A B&T AGROSTART Vadgazdálkodási és Egyéb Felnőttképző Bt. (6640 Csongrád, Jókai u. 14. Telfax: (63)483-790 és (60) 304-343 folyamatosan szervezi felnőtteknek a ■ vadász-vadtenyésztő szakmunkás (2 vagy érettségivel 3 éves) ■ vadász-vadtenyésztő mester (1 éves) ■ vadászpuskaműves (1 éves) ■ szőlő- és gyümölcstermesztő szakmunkás (2 éves) ■ környezet- és természetvédelmi szakmunkás (2 éves) tanfolyamokat, melyek munkaviszony mellett végezhetők. A tandíjat vagy egy részét a Munkaügyi Központok téríthetik. Érdeklődni a megadott címen vagy telefonszmokon lehet.