Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-01-01 / 1. szám

kuckó /C Simon Emil: Hónapok Január jégpáncélt szorít az utakra, északi szeleknek dudáját fúvatja. Kéményünkben éjjel zúgnak, marakodnak, jégcsap-sárkányfogak harapják a holdat. Február felölti fekete csizmáját, ballag a réteken, folyókon is átvág. Minden lépés­ nyoma jégviharok fészke, kikelnek, s rohannak vadul fütyörészve. Március melege patakokat ébreszt, erdők vak homályát szoktatja a fényhez. Szelíd ibolyákkal jelöli az ösvényt, melyen víg tavaszunk elindulhat tüstént. Április álmosan ásít, mint a lusta, felhők mögé bújva, napját átalussza. Fejedre egyszere esőt, fényt, havat szór, aztán rád mosolyog: — Ugye, nem haragszol? Május virágokat, lombot rak a fákra, kertek ágyásait ássa, palántázza, mint aranyát szórja éltető esőit, kincses színpompáját erdők, hegyek őrzik. Június jelesül tudja, mi a dolga: iskolák kapuit mind lelakatolja. Diáknépet vízre, csónakázni csábít, melegen tűz a nap, késő délutánig. Július ragyogva süttet kertet, rétet, tavak, folyók tükrén látszanak a fények. Éjjel utazóknak csillagokat szór szét, szárazon, tengeren mind eligazodjék. Augusztus gömbölyű zöld dinnyéket görget, éles-fényes ekék hasítják a földet. Még a víz sem hűl ki, lám, a szél is gyöngéd — lassan csukja a nyár színes mesekönyvét. Szeptember legelső iskolai hónap, munka a diáknak meg a tanítónak. Vissza-visszatér még egy-egy kedves emlék, s távolinak látszik, noha most volt nemrég. Október száradó leveleket csörget, rideg esők vernek gyökeret és törzset. Fák odvába bújtak mókusok, madarak, orkán s fagy versenyez, melyik ér hamarabb. November ködöket varázsol a hegyre, hogy csupajég arcát mielőlünk fedje. Deres hajnalokon didereg a csillag, kútba esett a nap, soha meg nem virrad. December döcögve sántít rögről rögre, megvénült, elfáradt, mint a repedt bögre. Tarisznyája mélyén vakáció, ünnep, sok-sok szép ajándék­­ jut mindegyikünknek. (nele)­ ­ A téli szünidő kellemes perceit töltitek most otthonotokban, szüleitek, nagyszüle­­itek, testvéreitek, barátaitok társaságában, vagy kissé távolabb falutoktól, városotok­tól, kinn a hegyek közt, sízve, szánkóz­va ... Igaz, sokan a napközit látogatjátok, de nevelőitek most bizonyára kijárnak ve­letek szánkózni, korcsolyázni, hógolyózni, hóembert építeni. Ám ha a hideg már pirosra csípte arcotokat s bebújt a körmö­tök alá is, szívesen vonultok be a jó meleg szobába, játszani, olvasni, beszélgetni egyet. A legtöbb szó ilyenkor a karácsony­ra kapott ajándékokról esik, meg persze azokról a meglepetésekről, amelyet ti ma­gatok szereztetek szüleiteknek, testvére­iteknek és barátaitoknak. Szeretnénk, ha nekünk is beszámolnátok arról, mit kapta­tok ajándékba s mit adtatok ti. írjátok meg a Kuckóba azt is, miért éppen az a játék, az a könyv került számotokra meglepetés­ként a fenyő alá. S ha úgy érzitek, hogy rajzban jobban el tudjátok mondani, mi­lyen volt nálatok a karácsonyi ajándéko­zás, rajzoljátok meg. Leveleiteket, rajzaito­kat az alábbi címre küldjétek: a Nő szer­kesztősége, 812 03 Bratislava, Martanovi­­cova 20. Az új évben mindannyiotoknak sok si­kert, szerencsét, jó tanulást és jó egészséget kívánnak lapunk és a Kuckó szerkesztői. ÖC3 * O o- g, o, Ojü, jj GO a <6 -re £ Kopócs Tibor illusztrációja

Next