Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-17 / 29. szám

KUCKÓ Síppal, dobbal, nádi hegedűvel KI — ÉS BEFORDULÓ JÁTÉK Vezeti: Ág Tibor Az ilyen játékokat leggyakrab­ban kör formában játszották, bár ismerünk hosszú sorban haladó változatokat is. A gyerekek körben állnak, arc­cal a körbe fordulva. A dal végén valamelyik gyerek nevét éneklik, aki kifordul. (Háttal fordul a kör­ben.) A dalt addig énekelték, míg minden gyerekre sor került. A játék dallama, a játékdalla­mokra jellemző és már több­ször említett dúr hexachordban mozog. Amit eddig erről a sorról nem mondtunk el, az a zenei elnevezése. Az ilyen egymás mellett lévő hangokból álló sort diatonikus sornak nevezzük (c delga). Van a dallamban egy eddig ismeretlen ritmikai jelen­ség, a „karika volnék" szöveg­résznél. Ha egy mérőegység eb­ben az esetben a negyed érték nem feleződik, hanem három részre, azaz három kiseb értékre oszlik, azt triolának nevezzük. Figyeljétek meg, hogyan illeszkedik a triolás ütem, a tá-tá-tá, egyenletes lüktetésbe. A játék módjának még nagyon sok változata van. Kérdezzétek meg a nagymamát, ismer-e ilyen dalt és játékot. Ha felfedeztek ilyet, írjátok meg szerkesztősé­günknek. ÜRGE MÁRIA Lánc, lánc, esz-tér lánc esz-tér- lán-ci cér-na, cér-na vol-nék se-lyem vol-nék, még-is ki-for-dúl-nék, pénz vol-nék per-dül-nék ka-ri-ka vol-nék gu-rul-nék, zöld se-lyem rojt-ja, pi-ros se-lyem bojt-ja, sze-der-sze-mü kis le-ány-ka, for-dulj an-gyal mód-ra! ka-ri-ka vol-nék Második játékdallamunk két részből áll. '-----------i-----------1 m tri - o - la pi-ros vol-nék, még-is ki-for - dul-nék ve-res ga-rá­dics-ka. p­­i­r~J­j­j I­j­j­j­j lyjj di-nom-dá-nom kis Ju-lis-ka. for-dulj an-gyal út-ra. Is - pi - ri pá- pa. is — pi — ri, mer-re vi-szi ma­gát a pi — ri. i tn­j­i j j 1 j-j jm ka-la-mász, ka-la-mász, hutes be Ju-lis mit csi­nálsz? Kedves Barátom, két nagyon szép verset küldök Neked. Mindkettőben egy-egy szép hasonlat van. Mit hasonlít Petőfi Sándor szappanbuborék­hoz, Szép Ernő pedig egy narancshoz? Ugye rájöttél. A múltkoriban elolvastam ezt a két verset sok óvodásnak, s aztán megkértem őket, hogy ne szóval — mint a két költő —, hanem vízfestékkel, színes ceruzával rajzolják le azt a valamit, amiről a két versben szó van. Természetesen úgy, hogy közben hasonlítják valamihez, vagy rajzolják meg azt, ami éppen az eszükbe jut róla. Íme két elkészült munka, Bernáth Lídiáé, a dunaszerdahelyi (Duna Streda) Balasov téri, és Balla Margité, a csütörtöki (Stortok n/0.) óvodából. Neked mi jut az eszedbe erről a két versről? Foglald képbe, akár tollal (szóval), akár ecsettel, ceruzával, és küldd be a Kuckóba. (Címünk változatlan: Kuckó, a Nő szerkesztősége. 812 03 Bratislava, Martanovicova 20.­. A jó, ötletes és szép munkáért ajándékot (mesekönyvet) küldök. Várom jelentkezése­det SZÉP ERNŐ Narancs Láttam ma reggel jöni a Napot Köd volt a fákra kötve Tócsát kapott az országúti sár Didergett messzi kút, kazal, torony S a fosztó szürke sárga vatta közt A Nap, a gyulladó vörös Nap Olybá tűnt mint az óriás narancs Kit egy beteg gyereknek nyújtanak PETŐFI SÁNDOR A Nap Mi az a nap ? mi az a nap ? Nem is nap az tulajdonkép. Ugyan mi hát?... Hát semmi más, mint egy nagy szappanbuborék. Valami óriásfiú kifújja reggel keleten, s szétpattan este nyugaton.­­ És ez mindennap így megyen.

Next