Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-25 / 84. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM. 84. SZÁM­ÁRA: 6» FILLÉR_________ 1958. OKTÓBER 25. Az első választók gyűlései elé Még néhány hét és szü­leikkel, idősebb testvére­ikkel az idősebb nemze­dékkel együtt urnák elé járulnak azok a fiatalok is, akik életükben most szavaznak először, hogy teljes jogú állampolgár­ként döntsenek az ország sorsáról, jövőjéről. Ilyenkor minden igaz hazafi számba veszi a megtett utat, megvizsgálja a jövő terveit és lehetősé­geit, s azokra adja szava­zatát, akikben biztosíté­kot lát saját jobb holnap­jának az egész nép jobb jövőjének megvalósításá­hoz. Nekünk fiataloknak még több okunk is van a haza múltjának és jövőjének elmélyült vizsgálatára, mert elsősorban a mi ér­dekünk, hogy a haza, a nép jövője még szebb le­gyen. Annál is inkább meg kell ezt tennünk, mert hazánk a Magyar Népköztársaság, amely 18 évtől szavazati joghoz jut­tatott bennünket ezzel is kifejezte bizalmát a fia­talabb nemzedék irányá­ban. Nem mindig volt ez így hazánkban! A felszabadu­lás előtt a 26 éven aluli fiatalok tömegeit egysze­rűen kizárták a választá­sokból. De még a 26 éven felüliek jelentős részét is kirekesztették a különbö­ző megkötöttségek, a 6 elemi elvégzése, a 6 éves egyhelyben lakás, nőknél a 3 gyermek meglétének követelésével. És amikor a különböző követelmé­nyeknek megfelelve a munkás, a paraszt, a dol­gozó kisember megkapta a szavazati jogát, akkor vá­laszthatott; nálunk Nóg­­rád megyében 1939-ben például Knobb Sándor, a Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke és Mo­­csáry Ödön földbirtokos és az akkori nyilaspárt jelölt­jei között. Harminc éven aluli fiatalt sem az ország­­gyűlésbe, de még a helyi közigazgatási testületekbe sem választhattak. És ma dolgozó népünk legjobbjai, munkások, pa­rasztok, értelmiségi dolgo­zók indulnak jelöltként az országgyűlési választáso­kon, köztük számosan fia­talok is. A megyei, járási és községi tanácstagok je­löltjei között pedig nagy számban találunk fiatalo­kat, olyanokat, mint Hor­váth József járási KISZ titkárt, Holkó Ferenc acél­árugyárig Szám András nógrádi fiatalokat és mel­lettük még több száz 30 éven aluli fiatalt, akik már eddigi munkájukkal is bebizonyították, hogy is­merve a fiatalok életét helyesen tudják majd ér­dekeiket képviselni a kü­lönböző szinten dolgozó tanácsokban. A felszabadulást követő­en azonban nemcsak poli­tikai jogokat kapott ifjú­ságunk. A mélyreható társadalmi, gazdasági át­alakulás biztosította, hogy ma már nincs 16 filléres órabérért dolgozó ifjúmun­kás, 1 pengőért látástól­­vakulásig robotoló nap­számos és eltűntek a fá­radságtól mindig álmos, elgyötört kisinasok is. Nem lehet szó nélkül el­menni amellett, hogy ma a fiatalok ezreit nem fe­nyegeti a munkanélküliség réme, hogy jól felszerelt tanműhelyek és otthonok biztosítják, hogy a fiatalok elsajátítsák szakmai isme­reteiket, hogy 1958 első felében megyénkben 1970 középiskolás tanult, hogy 108 kultúrház, szinte egész megyére kiterjedt mozihá­lózat, könyvtárak, sportlé­tesítmények tömege bizto­sítja fiataljaink egészséges szellemi és testi fejlődését. Nem lehet csak büszke­séggel írni arról, hogy 1958-ban kb. 120 fiatal járt — többsége saját költségén — a Szovjet­unióban és a többi népi demokratikus országban. Két évvel ezelőtt dolgozó népünk ellenségei meg­próbálták kicsavarni a ha­talmat a munkások, dol­gozó parasztok kezéből. Megjelent a földet, gyá­rat visszakövetelő földbir­tokos és tőkés úr. A tör­ténelmi sorsforduló, a for­radalmi munkás-paraszt kormány fellépte után, a Szovjetunió segítségével levertük az ellenforradal­mat, konszolidáltuk a helyzetet és megkezdtük hároméves tervünk vég­rehajtását. A három év alatt 3500 általános iskolai és 80 új középiskolai tanterem épül évente, 30-35 ezer fiatalt vesznek fel ipari tanuló­nak és sorolhatnánk még tovább. Az életszínvonal kitűzött 8 százalékos eme­lése a tervben megépülő 110 ezer új lakás, mind a fiatalok érdekeit is szol­gálja. Ezekről nem sza­bad nekünk megfeledkez­ni. Az elkövetkezendő na­pokban és hetekben ké­szülnek KISZ alapszerve­zeteink az első választók gyűléseinek megtartására, összehívják az első vá­lasztókat, hogy baráti be­szélgetés, vagy gyűlés ke­retében elbeszélgessenek velük a választások jelen­tőségéről, megváltozott éle­tünkről, s hogy ez alka­lommal adják át az új választóknak azt az em­léklapot, amellyel a Kom­munista Ifjúsági Szövet­ség köszönti az először vá­lasztó fiatalokat. Helyenként kedves, de szerény ajándékokkal is igyekeznek maradandó emléket szerezni az először választó fiataloknak. (Ezekről épp a meglepe­tés érdekében még most nem írhatunk­. Nagyon helyesen­­ teszik azok a KISZ-szervezetek, amelyek úgy is készülnek az új választók gyűléseire, hogy oda meghívnak idő­sebb dolgozókat, szülőket is, akik hozzászólásukban nagyon híven, saját ta­pasztalataik alapján tud­nak párhuzamot vonni a múlt és a jelen között. Úgy gondoljuk ha a KISZ alapszervezet veze­tői és aktivistái fáradságot nem ismerve dolgoznak a fiatalok, elsősorban az új választók többezres töme­gei között, akkor a fiata­lok sokezres tábora elsők között adja majd szavaza­tát, november 16-án a Népfront jelöltjeire, mert tudja, hogy ezzel boldo­gabb jövőjére, vezető pár­tunk politikájára, virágzó hazájára, a szocialista Ma­gyarországra szavaz. Kiss Sándor a KISZ MB. szervező titkára Legújabb szövetkezetünk: a mátraszőllősi Rákóczi Isz A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága engedélyezte az újonnan alakult homoktere­­nyei Kossuth és a mátraszől­lősi Rákóczi mezőgazdasági termelőszövetkezetek hivata­los működését. Homokterenye után Mátra­­szőllős legfelvilágosultabb parasztjai, agrárproletárjai, gondolkodásában, életfelfogá­sában következett be minősé­gi fordulat: önként, saját meggyőződésen alapuló elha­tározásból szövetkezetet ala­kítottak A közös munkába vetett hitük erősségét az bizonyítja, hogy már a pásztói gépállo­más traktorosaival szántatják a 102 kh földet, s a napok­ban már az államtól igényelt nemesített gabona vetőmagot hullajtottak a jól megmunkált talajba. Perspektivikus ter­vükben szerepel többek kö­zött a zöldségtermelés. Eh­hez nagy a lehetőségük, mivel a Zagyvaparton 25 kh olyan földterületük van, amelyen a nagyüzemi öntözéses zöldség­­termelés megvalósítható. A Rákóczi Tsz 23 tagja elindult a szocializmus útján. A falu dolgozó kis- és közép­parasztjai közül talán már az idén sokan fogják követni az új paraszti élet formálóit. 0­0­0 0­0­0 0­0 ' s­z • 1 n­a­p­s • »­u­t­re­s 0­0­0­0­0­0­0­0 ö ö­0 ö­0­0­0 November 7-e és a választás tiszteletére Egyre szélesebb körben ter­jed és újabb eredményeket hoz az a munkaverseny, ame­lyet a gyárak és bányák dol­gozói november 7-re és a választások tiszteletére indí­tottak. A BÁNYÁSZOK versenyében az első helyet továbbra is a mátranovákiak tartják, mennyiségi tervük 108, összüzemi teljesítményük 106,7 százalékos teljesítésével. A második helyezést a rónai bányászok vívták ki. De még több üzemegy­ségnél lemaradás tapasztalha­tó. Elsősorban a zagyvai és kisterenyei bányászok nem teljesítik feladataikat. Hasz­nos, követésre méltó példa a mátranovákiak mozgalma. Itt az egyes aknák mellett a nagyobb szénfejtő csapatok is párosversenyre léptek, nem­csak saját üzemük, hanem más üzemek csapatával is. A feladatok között is fő he­lyen szerepel a szén fűtő­értékének növelése. • A VASÖTVÖZETGYÁRBAN : , , , , újítási verseny indult az éves­­ újítási feladatterv célkitűzései­­ alapján. A törvényes újítá­­­si díjon felül 500 forintos jutalomban részesítik a 25 000 forintos gazdasági eredményt elérő javaslatot. A legjobb munkavédelmi újítást 300 fo­rinttal, a legjobb eszmei ja­vaslatot pedig 200 forinttal jutalmazzák. A gyár már ok­tóber 1-én túlhaladta a múlt­évi újításokból származó gaz­­daságossági eredményt, s cél­juk az, hogy ezzel a versen­­nyel tovább javítsák gazda­ságossági mutatóikat. AZ ÉPÍTŐIPAR dolgozói, elsősorban az anyag­­takarékosság érdekében tettek felajánlásokat. A megyei épí­tőipari vállalat mintegy 59 brigádja számos gépjavító, szerelő és lakatos szakmun­kás csatlakozott a verseny­hez. Emellett több építkezé­sen a határidők megrövidíté­sére tettek fogadalmat. Így például a pásztói mozin dol­gozó két kőműves brigád megfogadta, hogy az épület belső pucolásának munkála­tait november 7-re több mint egy hónappal a határidő előtt befejezik. A járási pártbizott­ság és Krizsanyik elvtársnő, a pásztóiak képviselőjelöltje is sok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a község lakói minél előbb korszerű film­színházban szórakozhassanak. A SALGÓTARJÁNI ERŐMŰ dolgozói első félévi eredmé­nyei alapján elnyerte az él­üzem címet. Ez a tény, vala­mint a kibontakozó munka­verseny is hozzásegítette a vállalat dolgozóit ahhoz, hogy a III. negyedévben újabb, szép eredményekkel büszkél­kedhessenek, így például eb­ben az időszakban a téli fel­készülés alkalmából négy nappal megrövidítették a karbantartások idejét, amely 276 MW villamosenergia többlettermelést eredménye­zett. Az előirányzott tervvel szemben 4,21 fillérrel olcsób­ban termeltek, egy kwó energiát. Ez az eredmény túlnyomórészt a gazdaságos szénfelhasználásból adódik. Ugyanis kwó-ként 398 kaló­riát takarítottak meg, amely 2300 tonna szénnek felel meg. Kedvezően hatott még az önfogyasztás csökkentése is. A III. negyedév eredmé­nyei megfelelnek az élüzem­­cím feltételeinek, s minden remény meg­van arra, hogy az év hátralévő részében is hasonló sikereket érnek majd el. A ZAGYVAPÁLFALVI ÜVEGGYÁR gépműhelyében rekord ered­mény született: az egyik na­pon 18 négyzetméter tábla­üveget húztak, amely párat­lan a gyár történetében. A gépműhely dolgozói arra tet­tek fogadalmat, hogy 5 szá­zalékkal túlteljesítik október havi tervüket a vágó- és a csomagolóműhely dolgozói pedig 3 százalékos túlteljesí­tést ígértek. Jelenleg 104 százaléknál tartanak. Vállal­ták továbbá, hogy november 7-ig az új csiszoló üzemben már próbacsiszolást tartanak. A javítóműhelyek munkásai pedig elhatározták, hogy a negyedik negyedévben mint­egy 10 ezer forintos megta­karítást érnek el, azzal, hogy a különböző javításoknál használt anyagokat is feldol­goznak. 154820 fő a választók névjegyzékén­ ben Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Litkén pedig Bódi Jánosiné országgyűlési képvi­selő szólott a választókkor.. Vasárnap ismét több község­ben tartanak választási nagy­gyűlést. Kallón Mihályin­ Ernő, a művelődésügyi miniszter helyettese, megyénk ország­­gyűlési képviselőjelöltje, Pa­lotáson Krizs­anyák Jánosné, a pásztói termelőszövetkezet elnöke, képviselőjelölt, Nóg­­rádmarcalon Suchmann Zol­tán képviselőjelölt, Pa­tvar­con pedig Leszenszki Pál pót­képviselőjelölt tart választási nagygyűlést. Hétfőn, október 27-én Jermendi Károly pót­­képviselőjelölt a Salgótarjáni Erőműben, szerdán, október 29-én pedig Tanyai Ferenc pótképvise­lőjelölt Nógrád­­megyerben szól a választók­hoz. Hírt adtunk a­­ról is, hogy a tanácsaink már bevették a közszemlére tett ideiglenes választói névjegyzéket. Megyénkben törvényelle­nes kihagyás ellen 11S felszólalás történt. Ezek közül 112 főt a községi tanácsok végrehajtó bi­zottságai felvettek a vá­lasztói névjegyzékbe, egyet — a pásztói járásban — a járás­bíróságnak adtak át döntés céljából. Törvényellenes felvételért felszólalás nem érkezett ta­nácsainkhoz. Az 1958 november 16-i országgyűlési képviselők, pótképviselők és tanács­tagok választásán me­gyénk 154 820 lakója jo­gosult szavazásra, 8335-tel többen, mint a leg­utóbbi, az 1954-es választá­son. Újabb és újabb szakaszai­ba érkezik a november 16. választási munka. Mint arról már hírt adtunk, a megye valamennyi községében be­fejeződtek a jelölőgyűlések. A Hazafias Népfront köz­ségi, járási és városi bizott­ságok megtárgyalták a je­lölt személyeket, s a hét elején a választó­kerületi bizottságoknak már bejelentették, mint a Hazafias Népfront je­löltjeit. Teljes ütemben haladnak a választási nagygyűlések megrendezései. Eddig a megye nyolc köz­ségében tartottak válasz­tási nagygyűlést, köztük Kisterenyén. Nemti­ FOTÓ: Szabó. MICDIIC3IIC5IICDIIOHOIIOMOMOIIOIIOMCDMC3IIOI1CI.OM01IOIIC3UCÍ I Megkezdték a hideghengermű fejlesztését Mint arról már többször beszámoltunk, a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengermű üzeme az elkövetkezendő években nagyarányú fejlődés előtt áll. 1960-ig 25 millió forintot fordítanak a fejlesztési program végrehajtására. Ennek során modern gépek­kel szerelik fel az üzemet, amely nemcsak a munkások fizikai erőkifejtésének csök­kenését, hanem a gazdasá­gosság mindenirányú javulá­sát eredményezi majd. A rekonstrukciót két lép­csőben hajtják végre. Első lépésként az általános beru­házási programot már ápri­lisban jóvá­hagyták az ille­tékes szervek. Második lépés a részletes, kimunkált, ter­vezet elfogadása, amely még most október hónapban meg­történt. Az építkezés azon­ban már a napokban meg­kezdődik. Néhány kisebb el­avult műhelyt lebontottak, hogy az építő munkások megkezdhessék a korszerű át­húzó, pácoló üzem alapozási munkálatait. Rövidesen be­fejeződik a transzformátor alállomás építése, s utána megkezdik a villamos szere­lési munkákat. A hideghengermű teljes felfejlesztése után a gyártott anyagok maradéktalanul megfelelnek majd a követel­ményeknek. Emellett a termelés mintegy 330, a termelési érték pedig közel 400 százalékkal fog növekedni. Végeredményben a három­éves terv során a hideghen­germűt a jelenleg megköve­telt nemzetközi technikai színvonalra emelik.

Next