Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)
1958-10-25 / 84. szám
6 „Szabad és tiszta" választás 1936-ban EGY ÚJSÁGÍRÓ VISSZAEMLÉKEZÉSEI AZOKRA A NAPOKRA, AMIKOR PÁSZTÓT „ÉLŐ, ELEVEN HATÁR VONTA KÖRÜL”: CSENDŐRÖK ÉS SZURONYOK! 1936 nyara... A telefon cseng. Az újságíró felveszi a kagylót. — Van-e bátorságod eljönni velünk Pásztóra? — Hát hogyne volna?! De mennyire megyek — mondja. — Vigyázz! Tudod mi van ott? Hogyne tudná... az egész ország még egy láz, egy seb. A boletta ugyan már a múlté, de a mezőgazdasági dekonjunktúra még tart. A napszám éhbér. A földkérés megoldatlan. A „t. Házban” a kis, törpe „hitbizományokról” duruzsolnak. A „hős Gyula vezér”, Gömbös, a tengelyfabrikáló és a nagy mesélő, a 95 pontokról zengedez andalító meséket. A napszámos, a kisparaszt éhezik. Munka nincs, vagy csak ritkán akad. Akkora a nagy magyar szegénység „a gazdag Kánaánban "’, hogy csak tengődni lehet. Még mindig sötétek az alföldi téli esték. A zsír az ételhez kell, mécsesei nem világítanak. A Dunántúl is nyög. Az újságíró megfigyelte: Ozorán tíz fillérért vesznek kockacukrot, kettőért sót. Az iskolában — az újságíró megszámolta — a gyerekeknek csaknem 75 százaléka nem reggelizik. Egy része ebédre száraz kenyeret hoz. Kocsolán — ezt is tudja az újságíró — a módosabb gyerekek délben a kenyér mellé két szem kockacukrot esznek. És mindenütt rongyosak. De élnek, virulnak a végrehajtók, hetykén, vidáman lökik be a rozzant kapukat, mint a duhaj vőfélyek. MI MINDENÉRT KELLETT FIZETNI? Az általános választások 1935 márciusában már lezajlottak. A nagy, brutális terror gőzhenger már átgázolt az országon. Már eldördült az endrődi sortűz is. Az ártatlan parasztválasztók vérét már felitta a föld. Az újságíró már beszélt meg kardlapozott alföldi parasztokkal, látta a választók ellen felvonuló gépfegyvereket az Aföld különböző tájain, s látta a különböző kormánypárti választási trükköket is. Ha „ellenzéki kutya”, azaz ha ellenzéki gazda kutyája lépett ki az utcára, akkor nyomban ebzárlat volt és a gondatlanságért fizetni kellett. Ha trágyadomb volt az ellenzéki választó udvarán, az mindig rossz helyen volt, s érte fizetni kellett. Ha kútja fedetlen volt, fizetett. Ha a háza előtt szalmaszálat találtak, fizetett. Ha adóhátraléka volt, azért fizetett. Ha nem volt adóhátraléka, — jó elején csináltak neki —azért fizetett. A félig felépített ház ára — ez különösen kedvelt trükk volt a dombóvári kerületben de szívesen alkalmazták az ország más részeiben is —, nem húzhatta fel a tetőt ellenzéki polgár, mert nyomban megvonták tőle az építkezési engedélyt. És a csendőrszuronyok?! Azok dühösen villogtak, ahol csak ellenzékit gyanítottak. Az újságíró találkozott inaszakadt alföldi parasztokkal, akiknek a lábát még 1931— 32-ben verték el a csendőr urak. SE KI, SE BE . . . A Mátra lábánál terül el a kies fekvésű Pásztó. Az újságíró tudja, hogy itt időszaki választás lesz. Olyan választás, amelyen a benfentesek szerint a kormánypártnak tűzön-vízen győznie kell. Hiszen a kormány jelöltje nem kisebb személyiség, mint a volt földművelésügyi miniszter: Ivády Béla, a „t. Ház” elnöke és a mindenható NÉP ügyvezető elnöke. Ellenfele Cseresnyés Aladár, nem „országos kapacitás”. De a mindenható NÉP dirigense cudarul áll a kerületben. Ezért Pásztó máról holnapra „külön világ, külön ország lett.” Külön határokat kapott. „Élő, eleven határ vonta körül." Csendőrök, csendőrszuronyok! Az állomásnál jól adjusztált csendőrlegények várakoztak rejtekhelyükön. Karcsúlábú pej lovakon vágtattak a községben kémlelő lovascsendőrök. Valóságos diplomáciai ügyesség kellett ahhoz, hogy valaki ide besurranhasson. Külön passzus, külön engedély. „A vigécet kirúgták, azt mondták neki: ragály van a községben. Felültették a vonatra, mindegy, hogy merre megy, csak távozzék innét. A pesti szabót, aki ruhát hozott próbára, előbb megkérdezték, hogy a főszolgabíró úrnál próbál-e, mikor megtudták, hogy nem, kitoloncolták. A fővárosi orvos nem vizsgálhatta meg pásztói betegét, a vidéki állatorvos is hiába igyekezett ide. Ha fővárosi nő jött nyaraló rokonainak meglátogatására, „erkölcsi okokra” hivatkozva kizsuppolták. Lélek az ajtón se be, se ki! — Pásztó és az egész kerület teljes zár alatt volt. A beszorított népet gyúrták, gyömködték, mint a fazékban, a jól záró fedő alatt a húst. Remélték, hogy a különböző terrorgőzökben puhára párolják”. „ÉN MÁR KÉT EMBERT LŐTTEM AGYON” Ilyen körülmények között szállt le a gyorsvonatról 1936. július 8-án e sorok írója néhány ismerősével a pásztói állomáson. — Vigyázz! Állj... Ide az igazolványt! — rohamozták meg a hirtelen előbukkanó csendőrök. Nyomban őrizetbe vették őket. Az újságíró hevesen tiltakozott. De hiába. — Előre, befelé, a főszolgabíró úr parancsolja! — dörgött a csendőr. Az újságíró önkéntelenül megrázkódott, önkéntelenül fejéhez emelte kezét. A törzsőrmester felbődült: — Ne nyúljon hozzám — kapott fegyveréhez —, mert leszúrom. — Megörült?! — Maga le akart fegyverezni! — köpködte. — Én?! — Tudja meg, én már két intelligens embert lőttem agyon — fröcskölte mérhetetlen gőggel a választások idején. Az újságíró ereiben meghűlt a vér. Majd elöntötte a düh. Üvölteni szeretett volna, mint ez a némaságba dermesztett nép... de jött az újabb lovascsendőr, az újabb parancs. — A legelső vonattal ki lesznek toloncolva, értem?! De addig sem maradhatnak itt. Értem?! Amíg a vonat indul — fordult társaihoz — addig is be kell kísérni ezeket ... a nem kívánatos elemeket az irodába. Értem?! GYEREKEK VALLATÁSA A KÖZSÉGHÁZÁN Az újságírót odabent a választóirodában mintha az ördög szállná meg, dühösen megragadta a telefont. Budapestet kérte, a lapját. Lázasan diktálta: „Pásztó, 1936. július 8. A forró nyári melegben csendőrök tűnnek fel itt is, ott is a pásztói állomáson. Éles szuronyok hegye belevillan a napba. Szárnya legyen annak, aki be tud szállni a csendőrszuronyoktól megszállót kerületbe ..és így tovább, tovább ... Csakhamar háborogni kezdtek a fővárosi hírlapok a végtelen terror miatt. Különösen a Népszava és az akkor erősen ellenzéki Magyarság méltatlankodott. (Ez utóbbinak annak idején e sorok írója munkatársa volt.) 1936 július első felében megjelent számok tele vannak kifakadásokkal. Többek között ilyenekkel: „Zaklatják, a községházára idézik az ellenzéki választókat. Faggatják őket, mikor és mit beszéltek a jelölttel ... Az ellenzéki jelölt házánál , éjjel-nappal két lovascsendőr strázsál — távcsővel felszerelve ... Rózsaszentmártonban lefogták és kiutasították a plébániáról dr. Vértessy Frigyes, ismert teológiai tanárt.“ (Ez a bátor katolikus pap volt az, aki Budapesten a harmincas években előadást tartott a papi birtokok felosztásának szükségességéről.) Kislányokat is beidézték a községházára, faggatták őket, miből vették szüleik magyaros ruhájukat. Nem az ellenzéki jelölttől kapták-e rá a pénzt aláírások gyűjtése fejében.“ SÁNTHA PÁLT BOXERREL VERTÉK . . . A Magyarság július 10-i száma ezzel döbbenti meg az olvasóit: „Nagyréden a községi jegyzők véresre vertek három ellenzéki polgárt. Köztük Sántha Pált boxerrel agyba-főbe verték, öt fogát kiütötték.“ A verekedésben részt vett a főjegyző, a jegyzőgyakornok és a NÉP „élharcosa“. De történtek különb dolgok is. A kitoloncolások, a lefogások, a brutalitások már napirenden voltak. Az újságíró látszólag a bevett szokástól eltérően saját személyét helyezte előtérbe. De mint a kor szemtanúja, saját élményével akarta bemutatni, milyen is volt abban „a régi jó világban“ egy „szabad és tiszta“ képviselőválasztás. Cséry Dezső (Megjelent a Szabad Föld e heti számában.) pásztói retjijes Jdsipati Tjei melászövetkezet FELHÍVJA A MEGYE LAKOSSÁGÁT, HOGY AZ ALÁBBI RÉSZLEGEIVEL ÁLL A KÖZÖNSÉG SZOLGÁLATÁRA. Vállal épület- és bútorasztalos munkát, fényképész * részlege eljegyzési, esküvői és igazolványképeket készíti ízléses kivitelben. Női és férfi fodrász részlegében modern frizura készítését. Gumivulkanizáló üzeme vállal autóköpenyek fotózását, javítását, valamint gumi- ■ csizmák javítását, úgy magánosoknak mint állami ■ vállalatoknak. Cipész részlegünk vállal férfi, női ■ cipőket megrendelésre, csizma nyakalást, fejelést és ■ egyéb javítási munkákat, ugyanitt raktárról kész ■ bakancsok kaphatók. Cserhátszentiványi Cipész részlegünk úgyszintén vállal mindennemű munkákat. 5 Keresse fel bizalommal A PÁSZTÓI VEGYES KISIPARI TERMELŐ- SZÖVETKEZET RÉSZLEGEIT. nógrádi nipojsas FIGYELEM! FIGYELEM! * A Jobbágyi Vegyes KTSZfi felhívja az állami vállalatok figyelmét, hogy 1 s drb. 4 fejes gyalu gép 8 eladó. Kichner gyártmányú. fi .illlllllllllll!!llllllllllllllllllllllllllllllllllllll!ll!llllllllll!lllli>. 1958. október 25. VÍZSZINTES: 1. Első kérdésünk (folyt. függ. 12-ben és függ. 26-ban). 13. Téli ruhadarab. 14. Magasra emeli. 15. Vissza: német névelő. 16. Véka m. hangzói. 18. Mese, monda. 20. Női becenév. 22. Szám. 23. Női becenév. 25. Mezőgazdasági munka. 28. Pusztít. 29. Papagáj név. 31. Fordított ellentétes kötőszó. 32. Két oldala van! 33. Ókori város. 34. Névelővel: vízi növény. 36. Borotválkozó eszköz. 38. Az ijesztők. 40. Német tojás. 41. Növény. 43. Méhlakás. 45. Fordított napszak. 46. Mutatószó. 48. Német elöljárószó. 49. Férfinév. 51. Vissza: hozzátartozói. 53. Szám. 54. Női becenév. 56. Dal is van ilyen. 58. Kocka — latinul. 59. Klasszikus kötőszó. 60. RANL. 62. Apróra tör, darál. 64. NS. 65. Európai állam. 68. Mint vizsz. 59 sz. 70. BAA. 71. Lágy fém. 72. Vissza: idegen összetételekben újat jelent. 73. Névelő. 74. Üzem (első kocka kettősbetű). 76. Juttatta. 78. Étien Nero. 79. Gyümölcs igéje. 81. Középkori kínzóeszköz. 83 Csattanó. FÜGGŐLEGES: 1. Második kérdésünk (folyt, vizsz. 84., függ 24. és vizsz. 37. sz. sorokban) 2. Azonos betűk. 3. Lakat. 4. Férfinév. 5. Nógrád megyei község. 6. Fordított névelő. 7. Középen kotrók! 8. Női név. 9. Görög főisten. 10. Vissza: német személyes névmás. 11. 450 római számmal. 17. Cseppfolyós elem. 19. Szemét. 21. Bő. 22. Idős. 27. Két „ősi” név. 28. Papírra vetni. 30. Régi fegyverek. 32. Azonos betűk. 34. Vissza: egyiptomi napisten. 35. Ellentétes kötőszó. 38. Régi római pénz. 39. Igekötő. 42 Tény. 44. Kereskedelmi rövidítés. 47. Folyó nap. 48. Helyeslő szó. 50. És latinul. 51. .... . .berek. 52. Személye zúz. rombol. 53. Igekötő. 55. Keleti nép. 56. Egyik szülő. 57. Szövési kellék. 58. Vissza: személyénél. 61. A függ. 19 sz. névelővel. 63. Erdei állatok. 66. Szánkó. 67. Bőségesen szórom. 69. Szélesre nyitná. 73. Névelővel: szarvasfajta. 75................. .Tin-Tin. 76. Ajkai Atlétikai Club. 77. Kártyalap. 78. Bibliai alak. 80. Káté. 81. Azonos betűk. 82. Arra fele. 83. Pedig széles. BEKÜLDENDŐ: a két kérdésre adott válasz, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény október 29-ig. Benczúr Gyula művészete — Emlékkiállítás a Nemzeti Galériában — 1958. augusztus 20-án nyílt meg Benczúr Gyulának — megyénkben is több évig dolgozó festőművésznek — emlékkiállítása a Nemzeti Galériában. Benczúr műveit régen teatralitással, hamis illúziók megörökítésével vádolták. Kétségtelen, az akkori hivatalos elképzelésnek hódolt reprezentatív, de mégis nagymértékben hozzájárult festőművészetünk nemzetközi rangjának elismeréséhez. Ma már másképp értékeli Benczúr művészetét a tárgyilagos műkritika. Ha végignézzük azt a 12 teremnyi festményt és grafikát — mely a mester életművének csak kis töredéke — akkor láthatjuk, hogy Benczúr mindvégig megőrizte magyaros látását, nemcsak témában, hanem megjelenítési módban is. Még a reprezentatív megbízatások tömegében is a magyarság ügyét szolgálta és kijelölte a magyar festőművészet európai helyét. Művészeti kibontakozása első éveiben festett történelmi képei a magyar múltat örökíti meg. A bukaresti képtárban őrzött Hunyadi László búcsúja és II. Rákóczi Ferenc elfogatása című történelmi kompozícióin 1848 szabadság eszméje jelenik meg sajátos benczúri kifejezésformában. 1881-ből való a Münchenben festett Bacchánsnő, a háttérből előtűnő sóvár férfiarcokkal, a nő lábainál kölykeit szoptató királytigrissel, nemesített növények körítésével. A hazai és külföldi arisztokrácia elhalmozta Benczúrt arckép megrendelésekkel. A rendelésre készült képeken észrevehető, hogy a művészet a megrendelő pénze, vagy elképzelése befolyásolta. A legközvetlenebb, legbensőségesebb alkotásai azok, amelyek nem megrendelésre készültek. Így Mikszáth Kálmán valósághű portréja, Petőfi Sándor belső feszültségű arcképe, második feleségének reális hűséggel felvázolt arca. Csodálatos elrendezéssel reális hűséggel mintázta meg gyermekeit. Nem utolsó sorban híresek önarcképei is. Benczúr Gyula életét tanulmányozva, nyugodtan elmondhatjuk, hogy mindent megkapott az élettől, amit egy festőművész elérhetett. Hazai és külföldi előkelőségek egymásnak adták műtermének kilincsét, hogy jól jövedelmező megrendelésekkel halmozzák el. A kitüntetések egész sorát kapta. A fényben, a pompában azonban nem feledkezett meg magyarságáról és a magyar festőművészeti sorsáról. II. Lajos bajor király,amikor meghívta a müncheni Akadémia tanárává, csak magyar állampolgárságának megtartásával fogadta el a megtisztelő állást. Nem kellett csalogatni, amikor megtudta, hogy Trefort Ágost kultuszminiszter művészképzőt akar felállítani Magyarországon. Sietett haza, hogy kezébe vegye az ifjú művészek nevelését, pedig itthon egyenlőre még műtermet sem tudtak biztosítani részére. Benczúr Gyula, amikor önarcképével — munkássága elismeréséül — bekerült az Uffizibe, nemcsak saját halhatatlanságát biztosította, hanem a magyar festőművészet európai helyét is. Zólyomi József ^Hevemhez 9-én ntjlik a metjtje Uépz&m nő és nemek idei kiállítása Nagyjelentőségű művészi esemény színhelye lesz november 9-23-ig a salgótarjáni városi művelődési otthon: a Képzőművészeti Szövetség megyei csoportja és a megyei tanács művelődési osztályának rendezésében ez évben is megfedezik megyénk képzőművészeinek évi seregszemléjét. A kiállításon 11 festő és 1 szobrászművész, az országos hírű id. Szabó István mutatja be a múlt évi kiállítás óta alkotott műveit. Az őszi tárlatok sorába ez a mostani VI. ilyen reprezentatív kiállítás. Az elmúlt őszi kiállítás, megyénk művészei azt bizonyították, hogy az ellenforradalom után a fővárosban eluralkodott antirealista művészeti irányokkal szemben töretlenül a szocialista realizmust fogadják el művészeti alkotó módszerként. Ez a művészi felfogás a mostani kiállításra is szép gyümölcsöket érlelt. Erről a tematikai művészi gazdagodásról adnak számott megyénk művészei a most megnyíló kiállításon. A Képzőművészeti Alap zsűrije 60 alkotást fogadott el kiállításra érdemesnek. Megyénk művészetszerető közönsége nagy érdeklődéssel várja a gazdagnak, színvonalasnak ígérkező kiállítást. A kiállítás ünnepélyes megnyitására november 9-én kerül sor. Megnyitó beszédet Boros Sándor elvtárs a megyei tanács művelődési osztályának művészeti előadója mond. Nővérek — Művészi szovjet film A szovjet filmművészet új alkotásai közé tartozik Alexej Tolsztoj: „Golgotha” című regényének megfilmesítése. A mű megfilmesítésével nagy feladatra vállalkoztak a szovjet filmesek. Tolsztoj regénye gazdag mély filozófiai gondolatokban. Alakjai a kor jellemző értelmiségi típusait s a történet hitelesen mutatja be Oroszország helyzetét a háború és forradalom idején. Mindezt filmen megörökíteni nagyon nehéz. Grigorij Kosalj rendező vállalkozott a nagy mű filmrevitelére. A rendezőnek nem ez az első irodalmi műből készült alkotása. Mintegy korona tetézi be eddigi munkáját a „Golgotha” filmváltozata. Az igényes rendezés jól mozgatja a népet, a színészgárdát, bár vitathatatlanul olyan tehetséges fiatal színésznők álltak rendelkezésére mint Rufina Nyifantova és Nyina Veszelovszkaja. Kátya és Dósa életrekeltői. A forradalom előtti orosz élet panorámáját tárja fel a film (a regénytriológia I. része). Nagy kifejezőerővel, gazdagon, plasztikusan ábrázolja a kritikus korszakot. Gondoljunk csak a film első jeleneteire: tél van, az éjszakában könnyű szán repül a behavazott úton. A szán Kátyát és Beszomov költőt röpíti. Arcuk borongós és zárkózott. Fáradt és bánatos. A kiábrándultság tükröződik rajtuk. Ez a néhány kép olyan élethűen tolsztoji, figurái annyira valódiak, mintha a könyv lapjairól lépnének elő. A film első része után közönségünk méltán várja nagy érdeklődéssel a II. és a III. részt.