Nógrád, 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Vf eszkaláció nyitánya így várható, de mégis tragi­­k­­iák ható bejelentés hang­­z­ott el csütörtökön Sai­­g­onban­ Az amerikai katonai jrancsnokság utasítására a I gisze vadászbombázói Ram­i­­tuzsa területét bombázták, e­zzel nyitányát vette az indo­­r nai háború egy újabb szaka­­s­­z, amelyben sor kerülhet a vietnami és a laoszi háború ki­terjesztésére, arra, hogy e so­kat szenvedett térség újabb szenvedések elé néz. Vietnamot, a vietnami nép hősi harcát már ismeri az egész világ: az a meggyőződés alakult ki az emberekben, hogy sem a VDK, sem pedig pél-Vietnam népét nem tud­ja legyőzni az amerikai hadigé­pezet és az a nem jelentékte­len katonai erő, ami szövet­ségesként az USA oldalán vesz részt a szervezett népirtásban. Hasonlóképpen vélekednek Laoszról is. Az itteni amerikai vereségek, a hazafias erők lé­nyeges sikerei nem hagynak kétséget affelől, hogy a tizen­kétezer „katonai tanácsadó” ellenére is agonizál az ameri­kai vállalkozás. A sportban azt mondják: a vereséget is tudni kell elvisel­ni. Az amerikai hadviselésben azonban ezt a szabályt nem akarják elismerni. Ezért aztán B—52-esek százait küldik La­osz felé, hogy még tetézzék azt a napi 3000 tonna bombát, amit 1970 elején naponként le­szórtak az ország területére. Mint­ ismeretes, Kambodzsa a legutóbbi jobboldali puccsig őrizte semlegességét ebben a nagyon is viharos térségben. Az első bombázás azonban már előre vetíti a várható jövőt: a hatalomra jutott jobboldal se­­gítségével az Egyesült Államok azt a pozíciót próbálja repro­dukálni, amit Dél-Vietnamban és Laoszban elveszített- A szándékon még az sem változ­tat, hogy a saigoni amerikai parancsnokság arra hivatko­zik: azért bombázták Kambod­zsát, mert határvidéki terüle­teiről erős tüzérségi tűz érte a dél-vietnami partizánvadászo­kat. Az érvelés különösen akkor sántít, ha figyelembe vesszük, hogy a jobboldali puccsot kö­vető Norodom Szih­anuk par­tizánharcra szólította fel a khmer népet. A felhívás bi­zonyára nem marad hatásta­lan. Erre utal egyebek között, hogy ugyancsak csütörtökön tüntetés volt Kambodzsa Kom­­pong Chain tartományában Szih­anuk mellett. Ugyanakkor az ország kairói követsége nem­ hódolt be az új kormánynak. Az erjedés tehát megindult, s az Egyesült Államok, még az indokínai háború újabb eszka­lációja árán is ezt igyekszik megakadályozni. Sz. I. i Bombák a békés lakosságra A saigoni amerikai parancs­nokság szóvivőjének az el­múlt 24 óráról szóló hadaje­­lentéséből kitűnik, hogy a Legtöbb akcióra a kambod­zsai ha­tár vidékén került sor. A szóvivő beszámolt arról, hogy Tay Ninh tartományi székhelytől 40 kilométerrel északnyugatra, a kambodzsai határtól mindössze öt kilo­méterre egy amerikai had­­osztály folytatott 8 órás csa­tát a dél-vietnami szabadság­harcosokkal. Ebből a térség­ből egy nappal korábban még csak arról számoltak be, hogy dél-vietnami kormány­csapatok vették fel a küzdel­met a partizánokkal. Az ame­rikai egységek bevetése a há­ború úgynevezett vietnamizá­­lásána­k korlátait mutatja és arra enged következtetni, hogy ebben az övezetben a szabadságharcosok alaposan megvetették a lábukat. A nyolcórás csatát a szóvivő „elkeseredettnek” minősítette és beszámolt arról is, hogy erősítésként nehézpáncéloso­­kat, tüzérséget, helikoptereket és vadászbombázókat is be­vetett az amerikai parancs­nokság. A határvidék egy másik pontján amerikai helikopte­rek önálló támadást hajtottak végre. Dél-Vietnam északi részé­ben, Da Nang térségében a partizánok éjszaka tüzérségi támadást indítottak az ameri­kai haditengerészet egyik páncélos oszlopa ellen. Egy másik partizánalakulat, a hír­hedt Americal Division egyik éjszakai táborhelyét támadta meg. A B—52-es nehézbombázók péntekre virradóan Phuoc Tuy tengerparti tartomány térségében hajtottak végre szőnyegbom­bázást. Az ameri­kai szóvivő erről a légitáma­dásról beszámolva visszatért a B-52-esek csütörtöki ak­cióira és elismerte, hogy a ne­hézbombázóik egy dél-vietna­mi falura szórták le gyilkos terhüket. Az eset a Mekong deltavidékén levő Chau Doc tartományban történt. A szó­vivő közlését ismertetve,­­ az AP amerikai hírügynökség megjegyzi, hogy a térségben a szabadságharcosok a közel­múltban elfoglalták az egyik stratégiai fontosságú­­ magasla­tot, és most már nagy lét­számban szivárognak be a deltavidék egész területére, amely — mint ismeretes — Dél-Vietnam egyik, legtermé­kenyebb vidéke és sokáig a saigoni kormány egyik erőssé­gének számított. Megalakult az olasz kormány Másfél hónapig húzódó tárgyalások után, pénteken meg­alakult az új négypárti olasz kormány, összetételét hivata­losan csak este hozták nyilvánosságra, a francia hírügynök­ség azonban olyan értesülést közöl, hogy az idős szocialista politikus, Nenni önkéntes visszalépésével megoldódott a leg­nehezebb személyi probléma és a külügyminiszteri tárcát Aldo Moro kereszténydemokrata politikus kapja. (AFP) Románia mélyíti és bővíti kapcsolatait Péntek délben befejező­dött a román nagy nemzet­­gyűlés háromnapos tavaszi ülésszaka. A pénteki ülésen Corneliu Manescu külügymi­­niszter tartott expozét a Román Szocialista Köztár­saság 1969-ben kifejtett nemzetközi tevékenységé­ről. Manescu hangsúlyozta, hogy Románia külpolitikája a belpolitikával dialektikus egységben fejlődve, a sokol­dalúan fejlett szocialista tár­sadalom felépítését szolgál­ja. A múlt évben kötött újabb szerződésekkel együtt, jelenleg 95 állammal tart fenn diplomáciai és konzuli kapcsolatokat. A továbbiakban Manescu kifejtette, hogy Románia külpolitikájának középpont­jába az összes szocialista ál­lamokkal való barátságot, testvéri szövetséget és sok­oldalú együttműködést ál­lítva, nagyfokú tevékenysé­get fejtett ki, hogy elmélyít­se és bővítse a politikai, gazdasági, kulturális és tu­dományos kapcsolatokat a szocialista államokkal. Románia a KGST tagja­ként részt vesz a gazdasági együttműködés és kooperáció bővítésében. A Varsói Szer­ződés keretein belül fejleszti katonai együttműködését a tagállamokkal és „kész együtt harcolni a baráti hadsere­gekkel. (MTI) Polgárháborút akartak Cipruson A Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártja (AKEL) Politikai Bizottságának nyilatkozata hangsúlyozza: a Mak­ariosz el­nök ellen nemrég megkísérelt merénylet része volt annak a bűnös tervnek, amelynek célja az imperializmus szájíze sze­rint rendezni a ciprusi kérdést, és a NATO hadiszekeréhez kötni Ciprust. Az imperialis­ták meg akarják hiúsítani a ciprusi kérdés békés, demok­ratikus megoldását. Ha tervük sikerülne, Ciprus a polgárhá­ború szakadékába zuhanna. Az AKEL figyelmezteti a ciprusi népet, hogy a sziget­országot továbbra is halálos veszély fenyegeti, és erélyes intézkedésekre van szükség e veszély elhárítása érdekében. A politikai bizottság felh­í­­vással fordul minden politikai párthoz és szervezethez, hogy teremtsenek egységes, hazafias frontot, amely megbízhatóan garantálná az ország biztonsá­gát. (TASZSZ) / Összecsapás Be­j­rút­ban Pénteken, hajnalban — a li­banoni zavargások negyedik napján — újabb összecsapás­ra került sor Bejrút déli kül­városaiban a Palesztinái fel­szabadítása mozgalom tagjai és libanoni fegyveres állam­polgárok között A lövöldözés egy palesztinai menekülttábor közelében, kezdődött és ma­gyar idő szerint regg­el nyolc órakor még tartott. A jelenté­sek szerint az összetűzésnek eddig egy halálos és hat se­besült áldozata van. (MTI) Anglia mégis visszakozik? Általános a megdöbbenés a Közös Piac tagországai­ban, különösen azokban a körökben, amelyek a legak­tívabban támogatták a brit belépést Shore angol tárca nélküli miniszter nyilatko­zata után. Az angol minisz­ter, Harold Wilson egyik legközelebbi munkatársa, lé­nyegében azt hangsúlyozta, hogy a brit belépés az an­golok számára pusztán egy lehetőség a sok közül, amelyhez végeredményben az egész nép hozzájárulását kell kikérni. Az Aurore pénteki ve­zércikke keserűen állapítja meg, hogy még Wilson mi­niszterelnöknek az alsóház­ban elhangzott szavai is, amelyekkel ellensúlyozni kí­vánta Shore kijelentéseit, visszakozást jelentenek a korábbi brit állásponthoz képest. Az angolokat elég­gé megvárakoztatták — írja a lap —, de vajon egyál­talán be akarnak-e lépni és ezek után felvetődik a kér­dés, hogy Nagy-Britanniának egyáltalán be kell-e lépnie a Közös Piacba. (MTI) Az atomsorompó- egyezmény Az általános­­ leszereléshez vezető úton jelentős­ ered­mény az atomsorompó-egyez­­mény hatályba lépése. A szerződés életbelépéséhez a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy- Britannia, valamint legalább 40 csatlakozó ország ratifiká­ciója volt szükséges, amelyről szóló okmányokat Moszkvá­ban, Washingtonban és Lon­donban kellett letétbe helyez­ni. Ezáltal vált ugyanis n­em­­zetközi érvényűvé a szerző­déshez való csatlakozás. A szerződésben foglaltak ellen­őrzésével az ENSZ szakosított szervezetét, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget bíz­ták meg. Eddig már 42 or­szág ratifikálta a szerződést és további negyvenöt írta alá, amelyek ratifikációja a jövő­ben várható. Közlemény Péter János NDK-ban tett látogatásáról Péter János külügyminiszter NDK-­ban tett látogatásáról csütörtököm, közös közleményt adtak ki. A közlemény szövege a kö­vetkező: Péter János a Magyar Nép­köztársaság külügyminisztere az NDK kormányának meghí­vására. 1970. március 23—26. között hivatalos baráti láto­gatáson a Német Demokrati­kus Köztársaságban tartózko­dott. Péter Jánost baráti megbe­szélésre fogadta Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsának elnöke. A látogatás során, szívélyes légkörben lefolyt tanácskozá­sokra került sor Péter János és Otto Winter, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere között. A tárgyaló felek kiemelték Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke 1970. január 28—30. közötti baráti látoga­tásáról kiadott közös közle­mény jelentőségét. Mindkét fél hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai béke biztosításával összefüggő problémák csakis a status quo elismerésének alapján nyerjenek megoldást, és hogy a békés egymás mel­lett élés alapelveit alkalmaz­zák a különböző társadalmi rendszerű európai országok közötti kapcsolatokban. A bé­kés egymás mellett élés meg­követeli, hogy a vitás nem­zetközi kérdéseket tárgyalások út­ján oldják meg. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együtt a testvéri szocialista országokkal, vala­mint az európai békéért és biztonságiért küzdő más erők­kel, folytatja aktív tevékeny­ségét az európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívá­sa érd­ekében és hatékonyan fellép minden olyan törekvés­sel szemben, amely a bizton­sági értekezlet elodázását, vagy megakadályozását cé­lozza. Mindkét fél abból in­dul ki, hogy a biztonsági konferencián valamennyi európai állam egyenlő jogok­kal vehet részt, s a konfe­rencia összehívását és meg­tartását semmiféle előfeltétel­től nem szabad függővé ten­ni. Otto Winter, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere részletesen tá­jékoztatta Péter János kül­ügyminisztert Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsa elnöke és Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja között lefolyt megbeszélésekről. Mindkét fél méltatta a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság között az egyen­jogúságon alapuló, nemzetközi jogi kapcsolatok felvételéről szóló, az NDK által előter­jesztett szerződéstervezet rendkívüli jelentőségét: az egyaránt megfelel mind a két állam, mind az európai biz­tonság érdekeinek. Az NDK és az NSZK kor­mányfőinek erfurti találkozó­ja, s annak nemzetközi vissz­hangja bizonyítják: legfőbb ideje, hogy minden békeszere­tő állam foglalkozzék az NDK-val való kapcsolata nor­malizálásával. Miután az im­perializmus Németországot megosztotta és német földön két egymástól független, el­lentétes társadalmi rendsze­rű, szuverén német állam jött létre, Európa békéje és biz­tonsága megköveteli a két né­met állam közötti egyenjogú, a nemzetközi jogon alapuló kapcsolatok kialakítását. . Ez egyben az egyetlen út, hogy a NATO érintkezési vonalán­ a béke és a biztonság megszi­lárduljon­. Mindkét fél kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német,­­Szö­vetségi Köztársaság között az egyenjogúságon alapuló nem­zetközi jogi kapcsolatok dön­tő módon segítik majd elő egész Európa biztonságát. Ez­zel megszűnik egyik lényeges akadálya annak, hogy min­den európai ország egyenjo­gú, s a nemzetközi jogon ala­puló kapcsolatokat vegyen fel egymással. Mind­két fél elítélte az USA vietnami agresszióját, és az utóbbi időben Laoszban erő­södő amerikai beavatkozást, ami Délkelet-Ázsiában a konfliktus kiszélesedéséhez vezet. Ugyanígy elítélték •...•az izraeli imperialista agresszió folytatását és kiélezését az arab államok és népek ellen. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg,­ hogy az államaik közötti kapcsola­­tok eredményesen fejlődn­ek. A két miniszter megállapo­dott abban, hogy rendszeresen tovább folytatják a külpoli­tikai problémákkal kapcsola­tos kétoldalú konzultációkat. Az NDK külügyminisztere örömmel és köszönettel elfo­­gadta a magyar külügymi­niszter meghívását a Magyar Népköztársaságba teendő hi­vatalos látogatásra. (MTI)­ Ismét terrorper Athénban Az athéni katonai bíróság pénteken kezdte meg 35 ne­ves személyiség perének tár­gyalását. A vádlottak vala­mennyien értelmiségiek — egyetemi tanárok, jogászok, nyugalmazott katonatisztek —, s a rendszer megdöntésére szőtt összeesküvéssel vádol­ják őket. Megfigyelők szerint ez a legnagyobb szabású per az­óta, hogy 1967 áprilisában a hadsereg magához ragadta a hatalmat. A vád­pontok között a következők szerepelnek: bom­bamerényletek különböző köz­épületek ellen, együttműködés illegális baloldali szerveze­tekkel (mint az EDA-val, vagy az And­reasz Papandreu vezette Pángörög Ellenállási Mozgalommal.) A vád és a védelem össze­sen mintegy száz tanút vonul­tat fel, köztük politikai sze­mélyiségeket, ellenzéki veze­tőket. . • : Külföldi megfigyelők, jo­gászszervezetek képviselői és egy skandináv parlamenti küldöttség érkezett­ Athénbe, hogy részt vegyen a tárgyalá­son. A skandináv parlam­­enti küldöttségnek a hatóságok megtiltották, hogy elhhagyja a repülőteret. Nem kívánatos személynek nyilvánították Hans Jorgen Lembourn dán képviselőt és Jon Hangkmo volt norvég igazságügymi­nisztert és felkérték őket, hogy a legközelebbi géppel távozzanak az országból.*­ (MTI) A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat Folyó év április 10-én mű­szak­i becslést tart Salgótarjánban. Az írásbeli bejelentéseket kérjük .A Magyar Hirdető Vállalat kirendeltsége címére: Salgó­tarján, Rákóczi u. 35. sz. alá (Jégbüfé mellett) bekül­deni. Budapesti címünk: Műszaki Anyag- és Gépkeres­kedelmi Vállalat, Budapest, VII. ker, Tanács krt. 25 Telefon: 226-643. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műszerek stb. eladásával, vételével és közvetítésével.

Next