Nógrád, 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

VILÁG ÁROl FI ARJAI FGVFSULJFTEK! K' A vL- 1 AZ MSÍ M'PÍ NÓG­R­Á­D MEGY­EI BIZOTTS­Á­G­Á­É ? A­AfcEGy |T^'&N:AC5LA­PJ­A w-1 XXVI. ÉVF., 72. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970 MÁRCIUS 26­, CSÜTÖRTÖK Bf .at •fiipH nr Pirwni* ■ w 1 £| 1 A felszabadulási munkaversenyről jelentjük A kettős évforduló tiszteletére A két frontbrigád közötti verseny nem újkeletű. Tavaly a bányásznapi készülődés ide­jén a Ménkes-aknai szocialista brigádok felhívással fordultak a nógrádi bányászokhoz, hogy a Tanácsköztársaság évfordu­lója tiszteletére folyó szocia­lista munkaversenyt folytassák hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. év­fordulója tiszteletére. A kez­deményezők a két nagy gépe­sített frontfejtés szocialista brigádjai voltak. A két brigádvezető akkor összedugta a fejét és elhatá­rozták, hogy párosversenyre is lépnek egymással. Az egyik maróhengerrel dolgozott, a másik széngyaluval. Kapcsola­tuk korábban is jó volt, hi­szen nemcsak tanácsokkal se­gítették egymást, hanem ha éppen szükséges volt, még em­berekkel is. Tavalyi eredményei alapján ez az aknaüzem elnyerte az Élüzem címet. Ehhez hozzájá­rult az a 6563 csille szén is, amit a két frontbrigád rakott fel terven felül. Az üzem műszaki rekonstrukciója és az ezzel párosult verseny más eredményt­ is hozott. Koráb­ban 100 forint megtermelt ér­tékre Ménkesen még 32 fo­rint 80 fillér állami ártámoga­tást, dotációt vettek igénybe. A múlt évet dotációmentesen, nyereségesen zárták. A verseny tovább folyik a két brigád között, amiről az Élüzem-ünnepségen beszélget­tünk Fekete Vilmossal és Sza­bó Imrével, a két vezetővel. — Sajnos, a jó szénmezőnk lefogyott és a 100 méterről 65 méterre szűkült. Ebben is van nyolc vetődés. Annyira szab­dalt terület, hogy a maróhen­gert ki kellett szerelnünk. A létszám is csökkent, a 60 tagú brigádból 12 ember most egy kisebb fronton termel. Volt a téli vagonhiány miatt üres­­csille-hiányunk is. Nehezebb körülmények között dolgo­zunk, többet fáradunk és még­sem érünk el olyan eredmé­nyeket, mint korábban — mondja Fekete Vilmos. — Nálunk is megszaporod­tak a gondok, mert kaptunk két vetődést. Nógrád legmé­lyebb telepén, az Alfa-eresz­­kében van a frontfejtésünk. Vastag andezittakaró van a szén felett és olyan kemény, hogy a gyalu előtt állandóan robbantással kell lazítanunk — mondja Szabó Imre, a másik brigád vezetője, majd hozzá­fűzi: — A verseny azért folyik, ha küszködünk is, de igyekszünk. A gép, a gyalu maradt. Sze­retjük, nem szívesen monda­nánk le róla. Lehet, hogy később, a gyalu helyett maró­hengert kapunk majd — mondja. — A kapcsolatot tovább ápoljuk a versenytársakkal. Éppen most készülünk a bri­gádértekezletre, Laczkó Ist­vánt, a vállalat szénbányászati osztályvezetőjét kértük fel patronálónak. Vállalta. Őt is várjuk a brigádértekezletre, és természetes Fekete Vilmosé­­kat, a versenytársakat is. Egyetlen fontos témával fog­lalkozunk majd: mit tehetünk azért, hogy nagyobb arányban termelhessünk darabos sze­net. Abból kellene több — mondja Szabó Imre. — Mi is készülünk a ta­nácskozásra és azon is részt vesz Kiss Árpád, aki­­ azelőtt itt dolgozott, most meg a megyei pártbizottságon van. Közel lakunk egymáshoz, őt kértük fel a brigád politikai patronálój­ának. Segít is ta­nácsokkal. Most arról tárgya­lunk majd, hogyan lehetne a három szak munkáját még jobban összehangolni. Arról van szó, hogy a szakok jobban egymás keze alá dolgozzanak, mert ez a közös érdek­. Ennek a módszerét keressük közösen — mondja Fekete Vilmos.­­ A két brigád januárban a már említett okok miatt nem tudta tervét teljesíteni, de azóta, ha nehéz körülmények, tehát fokozott munka közben is, de pótolták az elmaradást, és amit ígértek teljesítik is. A verseny nemcsak a jó, ideális körülmények között verseng, hanem ha rajtuk kívülálló okok­ közrejátszanak, ak­kor is az. Ezt tartják mindkét bri­gádnál. Magyar kulturális napok a Szovjetunióban Nagy érdeklődés a moszkvai megnyitón Március 25-én baráti talál­kozót tartott Jekatyerina Fur­áová, a Szovjetunió művelő­désügyi minisztere és Ilku Pál magyar művelődésügyi mi­niszter. Megvitatták a két ország közötti kulturális együttmű­ködés továbbfejlesztésének kérdéseit. A megbeszélést meleg, ba­ráti légkör jellemezte . A magyar kulturális napok keretében szerdán a Szovjet Képzőművészeti Akadémia termeiben ünnepélyesen meg­nyílt a Ferenczy család alko­tásainak gyűjteményes kiállí­­­tása. A nagy jelentőségű kulturá­lis eseményen megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a magyar kultúra napjainak eseménysorozatára a Szovjet­unióba érkezett küldöttség­re. (Folytatás a 2. oldalon) Furceva asszony, a Szovjetunió művelődésügyi miniszte­re fogadta a magyar küldöttséget. A miniszterasszony mellett Ilku Pál magyar művelődésügyi miniszter, a dele­gáció vezetője áll Tizenhat üzem részvételével Megnyílt a jubileumi ipari kiállítás Salgótarjánban Tegnap ünnepélyes külsősé­gek között — az érintett vál­lalatok, a tanács-, párt- és társadalmi szervezetek képvi­selői és érdeklődők jelenlété­ben — Szabó Aladár, a vá­rosi pártbizottság titkára nyi­totta meg az SZMT salgótar­jáni székházában a város ipa­rának negyedszázados fejlő­dését bemutató jubileumi do­kumentációs és termékkiállí­tást. A felszabadulásunk év­fordulója alkalmával, az ün­nepségsorozat szerves része­ként, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa rendezésében megnyílt kiállításon tizenhat állami, tanácsi vállalat és szövetke­zet vesz részt. Az ünnepi ese­ményre mintegy félszázan gyűltek össze a székház elő­csarnokában. Megnyitó szavaiban Szabó Aladár emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás után ne­héz körülmények között in­dult meg az ipari termelés a város sok­ vihart és károso­dást átvészelt és fokozatosan helyreállított néhány üze­mében. Negyedszázad alatt so­kat fejlődött a város ipa­ra: új üzemek, üzemré­szek, tanácsi és szövetke­zeti vállalatok alakultak a megyeszékhelyen, s a régi, nagy múltú ipari lé­tesítményeket is állandóan bővítettük, korszerűsítettük. A huszonöt év óriási változá­sait, a fejlődést, az évek so­rán elért szintet és szívvma­lat, az iparosodás egyre na­gyobb ütemű felfelé ívelését, a távlatokat tükrözi a jubi­leumi ipari kiállítás, a több száz négyzetméter területen felvonultatott dokumentumok és gyártmányok. A kiállítóterembe belépő vendégekben és meghívottak­ban a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa székházának ta­nácsterme a Budapesti Nem­zetközi Vásár hangulatát kiej­tette. A körkörösen és közé­pen elhelyezett polcokon, tár­lókon, modern tartószerkeze­teken, dobogón és asztalokon sor­akoz­tak­ — ha kicsit zsú­foltan is, ami érthető, hiszen a terem sokkal kisebb, mint amennyi bemutatásra érde­mes ipari anyag va­n a város­ban — a régi és újabb gyárt­mányok, egy-egy kiállítási rész hátterében pedig a hozzáértő kézzel össze­­válogatott dokumentumok, adatok és színes tablók. A látnivalókkal már az elő­csarnokban találkozhatunk, a tanácsi építő tablóival, jelen­tősebb létesítményeiknek fényképfelvételeivel és a kis­iparosok szemrevaló cipőmo­­delljeivel. A Salgótarjáni Tűzhelygyár többek között bemutatja a Csillag-tűzhelyét, • amely a legújabb konstruk­ció, sorozatgyártása még eb­ben az évben megkezdődik, s máris külföldi cégek figyeltek fel a tetszetős és korszerű gyártmányra. Ízelítőként szá­mos termékét hozta el a ki­állításra a Síküveggyár, hasz­nálati cikkeket, különböző rendeltetésű táblaüvegeket és zománcozott üveget. A Salgótarjáni Öblösüveg­­gy­á­r szakemberei kristály­rácshoz hasonlóan acélele­­mek­ből építették fel a tartó­­szerkezetet, az élükre állított, egymáshoz kapcsolódó koc­kákban több száz terméket helyeztek el, többségükben díjazott, iparművészeti rangú gyártmányokat, köztük számos díszműárut, amit már a Budapesti Nem­zetközi Vásárra terveztek. Különösen figyelemre méltó­ a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat konfekció­jában az EAG kooperációval készült elektroakusztikai be­rendezések, a különböző erő­sítők és a tolmácskészülékek, amelyek a Lenin-centená­­riumra felépülő jubileumi palotában öregbítik a magyar ipar hírnevét. Rugalmasságról és alkal­mazkodó képességről tesz ta­núbizonyságot a kiállításon az írószerkészítő Ktsz salgótar­jáni gyáregysége, amikor a hagyományos termékeik mel­lett, kellő mennyiségben sze­repelteti gyártmányainak új körét. A Nógrád megyei Ve­gyesipari és Javító Vállalat­hoz hasonlóan szalagszerűen állítanak elő elektroakuszti­kai berendezéseket Érdeklő­désre tarthat számot­ a Dik­ta­­vox, amelyet NDK export­ra­­ készítenek. Míg a hozzá­értők ennél a berendezésnél, a hölgyvendégek bizonyára hosszasan időznek majd a­­ Nógrád megyei Textilipari Vállalat által kiállított diva­tos nadrágkosztüm előtt, amelynek nadrágja trapézvo­­nalú, a hosszú felsőrészt népi hímlcsi minták díszítik. A kiállítás április 12-ig tar­t.. Naponta — vasárnap és ünnepnap is — reggel 9 órá­tól este 19 óráig tekinthető meg. —is A kiállítás bejáratánál a Budapesti Kötő Hísz szebbnél látogatókat szebb term­ékei fogadják Koppány György felvétele Évi forgalom 45—50 milliárd V ' I rubel Megkezdődött a magyar—bolgár együttműködési bizottság ülésszaka Szerdán délelőtt a Parla­ment épületében megkezdő­dött a Magyar—Bolgár Gaz­dasági és Műszaki-tudomá­nyos Együttműködési Bi­zottság IX. ülésszaka. A két delegációt Apró Antal és Ivan Mihajlov miniszterel­nök-helyettesek vezetik. A megnyitóülésen részt vesz Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti nagykövete is. Megnyitó beszédében Ap­ró Antal a két ország párt- és kormányvezetőinek múlt évi tanácskozásaira, az alá­írt új 20 éves barátsági és együttműködési szerződésre, amelynek egyik célja, hogy tovább fejlődjenek a két or­szág gazdasági és műszaki­tudományos kapcsolatai. Az együttműködés elmélyítése szempontjából a mostani ülésszak is igen fontos, mert egybeesik a KGST- országok 1971—75-ös terv­egyeztető tárgyalásaival. Elmondotta, hogy Ma­gyarország és Bulgária évi külkereskedelmi forgalma 45—50 milliárd rubel körül mozog, s 1970-re körülbelül 16 százalékkal emelték a kontingest. A forgalomnak ez a színvonala azonban — mondotta — alacsonyabb mint amit lehetőségeink biztosíthatnának. Hasznos lesz, ha feltárják a lehető­ségeket. Helyes lenne egyes termékek gyártásában mun­kamegosztást létrehozni a két ország között, különö­sen részegységek és alkat­részek előállításában mű­ködhetne együtt a két or­szág ipara. Mindkét ország lakossága számára hasznos az az elképzelés is, hogy Magyarország és Bulgária működjön együtt a fogyasz­tási cikkek választékának kölcsönös bővítésében. Ma­gyarországon megbízzák az illetékes minisztereket, hogy ebben a kérdésében folytas­sanak beható tárgyalásokat bolgár partnereikkel. Ivan Mihajlov válaszbe­szédében ugyancsak hang­súlyozta a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének, a kooperáció és a szakosítás kiépítésének szükségessé­gét. A két beszéd elhangzása után első napirendként a gépipari, a vegyipari és a könnyűipari szakbizottság jelentése alapján megvizs­gálták a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát. (MTI) Napirenden a vegyipar A Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa szerdán Walter Ulbricht el­nökletével, Merseburgban, a­­ fontos vegyipari központb­án megkezdte a Német Demokra­tikus Köztársaság vegyipará­nak problémáival foglalkozó tanácskozását. Az értekezlet, amelyen az Államtanács tagjai mellett az NSZEP és a kormány számos vezető képviselője, sok tudós, mérnök, vegyipari munkás va­lamint több más iparág kép­viselője vesz részt. Walter Ul­bricht megnyitó szavai után, meghallgatta Günther Wyz­­chofsky vegyipari miniszter beszámolóját a vegyipar hely­zetéről és feladatairól, majd megkezdte a referátum vitá­ját. (MTI)

Next