Nógrád, 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

VILÁG PROLETÁR­JAI. PGVESOVETEKf XXVI. ÉVF., 119. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1970. MÁJUS 23.. SZOMBAT S3 ország részvételével Megnyílt a BNV Pénteken délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megnyílt az 1910. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. A vásárváros főterén —, ahol külön kiállítás szemlélteti a népgazdaság, s ezen be­lül a külkereskedelem negyedszázados eredményeit — Drop­­pa Gusztáv, a HUNGEXPO vezérigazgatója és dr. Vitéz And­rás, a BNV vezérigazgatója üdvözölte a vendégeket. A megnyitón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnök­helyettesei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a kor­mány több tagja, valamint a politikai, gazdasági, társadal­mi élet számos vezető képviselője. Ott voltak a BNV alkalmá­ból Budapestre érkezett külföldi kormányküldöttségek és kereskedelmi delegációk. Részt vett a megnyitón a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Jelen voltak a külföldi pavilonok igazgatói és a magyar kiállítók képviselői. A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyi­totta meg. Dr. Bíró József beszéde A miniszter bevezetőben üdvözölte a megnyitóünnep­ség résztvevői­t, a vásár va­lamennyi kiállítóját, majd így folytatta: — Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásárra jubileumi év­ben kerül sor, amikor orszá­gunk, népünk felszabadulásá­nak 25. évfordulóját ünne­peljük. Huszonöt évvel ez­előtt Magyarországon új tör­ténelmi korszak­­ kezdődött és az azóta eltelt negyedszázad nemcsak társadalmi rendünk történelmi átalakulását, a szocialista termelési viszo­nyok kibontakozását és meg­szilárdulását, hanem gazdasá­gi felemelkedésünk, egész népünk jólétét tekintve is SansdordíuiLót jelentett. — Huszonöt esztendő alatt hazánk társadalmi, gazdasági arculata átalakult, gazdasági életünk gyorsan fejlődött. A fejlődés üteme ma sem csök­ken, sőt, a gazdasági mecha­nizmus reformja nyomán ha­tékonyabbá vált. Számos jel mutat arra, hogy eredménye­sen­ fejezzük be az idén zá­ruló harmadik ötéves tervet, és teljesítjük céljait. Ez meg­felelő alapot teremt az új, negyedik ötéves tervidőszak intenzív gazdaságfejlesztési programjához. Az új ötéves tervidőszakban az iparra, a mezőgazdaságra és a külke­reskedelemre egyaránt sokré­tű feladatok várnak. Ezeket csakis komplex módon, kö­zös érdekkel és összefogással tudjuk megoldani. Egységes cél vezet bennünket: többet, jobbat , termelni és jól elhe­lyezni Áruinkat a külföldi piacokon, s megfelelően biz­tosítani a szükség­es impor­tot. — Továbbra is előtérben áll a műszaki fejlesztés, amelynek minden lehetséges módját, különösen a kooperá­ciót támogatjuk. Bővíteni akarjuk az együttműködést mindazokkal, akik a velünk való gazdasági kooperációban a kölcsönös előnyök alapján érdekeltek. — A külkereskedelem nép­gazdaságunk legdinamikusab­ban fejlődő ágazata. A kül­kereskedelem dinamizmusa törvényszerű jelenség, adott­ságainak és fejlődésünk irá­nyáinak következménye. Gaz­dasági eredményeink és to­vábbfejlesztésük elválaszth­­­atatla­nul összefügg aktív, sokréstű részvételünkkel a nemzetközi munkamegosztás­ban. — A nemzetközi együttmű­ködéssel kapcsolatos elveink változatlanok, s az egyenjo­gúságon alapuló kereskedelmi kapcsolatok kölcsönösen elő­nyös bővítésére irányuló tö­­rekvésünk egyre szélesebb körben talál visszhangra part­nereinknél. — Ezt példázza az idén 33 ország — köztük az első íz­ben résztvevő Kanada, Pa­kisztán és Elefántcsontpart — kiállítóit felsorakoztató Bu­dapesti Nemzetközi Vásár is, amely különösen alkalmas fórum a kölcsönös piaci igé­nyek, az árukínálat megis­mertetésére, a műszaki és egyéb információk kicserélé­sére. — A világkereskedelem gyors ütemű növekedése, a gazdasági együttműködés fej­lettebb formáinak térhódítása évről évre fokozza a nemzet­közi vásárok jelentőségét, bő­vítik azok funkcióit, s egyben növeli szerepüket a korszerű, keresett termékek­ előállításá­ban.­­ Ez indokolja, hogy Ma­gyarország rendszeresen részt vesz a jelentős nemzetközi vásárokon, s a nemzetközi vásárok megnövekedett fel­adatköre határozza meg a Budapesti Nemzetközi Vásár további fejlődésének irányát is. A vásár szervezői olyan új kereskedelmi módszereket vezettek be, amelyek elősegí­tik, hogy a hazai külkereske­delmi és termelő vállalatok és külföldi szállítóik, vásárlóik jobban megismerjék egymás igényeit. — Ahhoz, hogy a Budapes­ti Nemzetközi Vásár a jövő­ben még jobban szolgálja ezt a célt, úgy kell fejlesztenünk, hogy tovább szak­osodn­nk, az árubemutatók áttekinthetőb­bek, jobban összehasonlítha­­tók legyenek, s ehhez korsze­rű technikai feltételek állja­nak rendelkezésre. — Mint minden évben, úgy az idén is bizonyosan nagy látogatósereg keresi fel a vá­sárt. Mind a hazai, mind a külföldi látogatók meggyő­ződhetnek arról, hogy ipa­runk kiállított termékei hűen tükrözik gazdasági fejlődésün­ket, hogy e termékek műsza­ki színvonala, minősége és külső megjelenése állandóan javul és egyre jobban elégíti ki a hazai és a külföldi fo­gyasztók igényeit. — A vásárok — és így a Budapesti Nemzetközi Vásár is — hatékony tájékoztató és té­jékozódási fórumok. Alkal­mat nyújtanak az igények és lehetőség­ek kölcsönös megis­merésére és az üzletkötésre is. — A Budapesti Nemzetközi Vásáron már sok olyan gyü­mölcsöző üzleti kapcsolat ala­kult ki, amely, szorosabb gaz­dasági együttműködéssé, üzle­ti barátsággá fejlődött. E kap­csolatok tárgya újabban nemcsak az áruszállítás, ha­nem növekvő mértékben az ipari-termelési együttműkö­dés is. Reméljük, hogy az idén is sok ilyen kapcsolat bontakozik ki, s erősödik to­vább. — Szeretném ezt az alkal­mat felhasználni, hogy meg­köszönjem mindazok munká­ját, akik a termékek tervezé­sében és előállításában részt vettek, akik a vásár szervezé­sével és technikai kivitelezé­sével megfelelő feltételeket biztosítottak e jelentős nem­zetközi kereskedelmi találko­zó számára. — Az 1970. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyi­tom. Dr. Biró József megnyitó beszéde után a vendégek a vásárvárosban körsétára in­dultak. A körséta a kora délutáni órákban ért véget. Ezután, pontosan 14.00 óra­kor a BNV megnyílt a nagy­közönség számára. Diósjenő, az idegenforgalmi község Diósjenő ez ideig természeti szépségeiről, idegenforgalomáról volt nevezetes, most a gyors ütemű iparosítás is nevezetességei sorá­ba került. Legjelentősebb ipari létesítménye a VILTEX Ktsz új üzeme, amelyben 130 dol­gozó autóvillamossági felszereléseket, mű­szereket, szerelvényeket gyárt. A dolgozók háromnegyed része nő. Ádám Antal, a szö­vetkezet elnöke elmondotta, hogy hétmillió forintos beruházással hozták létre ezt az üze­met, amely 1968-ban kezdte el működését. Munkájuk fontosságára és nagyságára jel­lemző, hogy egy év alatt, nyolcszázezer jel­zőlámpát, 2,5 millió, a nemzetközi szabvány­nak megfelelő szerelvényt gyártanak. Az üzemben máris jó közösség alakult ki, május elsején, valamennyi dolgozó kivonult. Az elnök és a főmérnök, valamint a főkönyve­lő minden szerdán fogadónapot tart. Képün­kön a jelentősen automatizált üzem egyik műhelyét láthatjuk. (Összeá­ílásu­nk az 5. oldalon.) Segítenek a Tovább szélesedik megyénkben az árvízkárosultakat támogató akció Minden nap levelek, tele­fonhívások érkeznek szer­kesztőségünkbe, melyekben az együttérzés mellett anyagi hozzájárulással sietnek Nóg­­rád megye dolgozói az árvízi károsultak megsegítésére. A segítségnyújtás szép pél­dáját bizonyította Terény köz­ség. A falu lakói felajánlot­ták, hogy az árvíz sújtotta te­rületről vendégül látnak húsz gyermeket. A gyermekek ellá­tásáról a terényi iskolások szülei gondoskodnak. A Nóg­­rád megyei Tanács részéről Illés Miklós és Herencsényi József elnökhelyettesek fel­vették a kapcsolatot a Sza­­bolcs-Szatmár megyei Ta­náccsal. Az iránt érdeklődtek, milyen segítséget tudnának nyújtani. A Nógrád megyei Tanács felajánlotta szentend­rei üdülőjét az árvízkárosult gyermekek elhelyezésére Amennyiben szükséges, a kempingben és más helyen is szívesen látnak gyermekeket, az árvíz sújtotta területekről. Galgagutáról telefonértesí­tést kaptunk, hogy a Táncsics Termelőszövetkezet egy vagon terményt ajánlott fel. A tsz traktorosai és az agronómusok 2800 forintot fizettek be az árvízi károsultak javára. A Ba­lassagyarmati Járási Tanács dolgozói egynapi bérüket ajánlották fel, csakúgy, mint a Nógrád megyei Gabonafel­vásárló és -Feldolgozó Válla­lat 4. számú balassagyarmati körzeti üzemének szocialista brigádjai. Az üzem valamen­­­nyi egysége csatlakozott a mozgalomhoz, s összesen 25 600 forintot utaltak át. A Nógrád megyei Szénbányák Vállalat igazgatóságának dolgozói teg­nap reggel röpgyűlésen hatá­rozták el, hogy segítenek. A vállalat 300 dolgozója havi keresetének 3 százalékát aján­lotta fel. Segítenek a MÉSZÖV és a MÉK dolgozói is. Egynapi ke­resetüket küldik el, s ezenfe­lül a MÉK gyorssegély for­májában, mintegy 40—50 ezer forint értékű árut küld Sza­­bolcs-Szatmár megyébe. A megrongálódott iskolatelevíziók pótlására a MÉSZÖV és a MÉK egy-egy tv-készüléket is eljuttat az árvízkárt szen­vedett iskolákhoz. A salgótar­jáni Bartók Béla úti iskolá­ba két gyermek érkezését vár­ják. Az iskola 149. sz. Gábor Áron Úttörőcsapatának tagjai ezer forintot zsebpénzükből gyűjtöttek össze a két gyer­meknek, akik tankönyveket, füzeteket, s ruhaneműt is kap­nak majd. Ellátásukról a nap­közi otthonban gondoskodnak. Nagy a forgalom ezekben a napokban a salgótarjáni 1. sz. Postahivatalnál. Már eddig is több csomagot továbbítottak az árvízkárosultaknak. A sal­(Folytatás a 2. oldalon) A Salgótarjáni Öblösüveggyár termékeit az üveg- és porcelánpavilonban láthatják az . . . érdeklődők

Next