Nógrád, 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
VILAG PROfEHSRWEI, EGYESüfcíETEX! XXVI. ÉVF., 220. SZÁM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA: 80 FILLÉR NEM MINDEGY ALIGHA LEHET manapság befejezni bármilyen beszélgetést a mezőgazdasági üzemekben anélkül, hogy a szakemberek, termelőszövetkezeti tagok ne említenék élelmiszer-gazdaságunk nehéz helyzetét. Máskor, szeptember derekán már a rozsot, az árpát vetik. Most éppen csak elhalt a kombájnok, az aratógépek zaja a határban. A 65 006 hold gabona termését csak nagy erőfeszítések árán, ipari munkások, nyugdíjasok segítségével sikerült betakarítani. A takarmánykeverék, az őszi árpa és a rozs vetésének pedig egész az elején tartanak a szövetkezetek. A szokásosnál kétszer-háromszor több csapadék, az erősen elgyomosodott táblák, az alkatrészhiány nemcsak a gépek útjába gördítettek sokszor elháríthatatlan akadályokat. Az állandó esőzés nem használt a tarlón maradt gabonakereszteknek sem. A késő estébe nyúló hétköznapok, a munkával töltött vasárnapok is kevésnek bizonyultak sok esetben. A keresztben pusztult kalászokat, az egyre gyorsabban pergő szemet már nem tudták megmenteni. Szakemberek becslése szerint mintegy 20—25 százalékkal kevesebb gabonát takarítottak be a mezőgazdasági üzemek, mint ahogyan az aratás előtt tervezték. A várható jövedelemkiesés nyilván nem hangolja derűre egyetlen mezőgazdasági üzem vezetőjét, tagjait sem. Ám az is rendkívül káros volna, ha „most már úgyis mindegy” alapon, erőt bénító pesszimizmus uralkodna el rajtuk. Igaz ugyan, hogy a szövetkezetek egy részében — mindenekelőtt a pásztói járás üzemeiben — tetemes károkat okozott az időjárás, az áradó víz. Szerencsére azonban, ha szűkösen is, de jót is mért ez az esztendő. A mezőgazdasági nagyüzemek szinte kivétel nélkül a vártnál gazdagabb takarmánytermést takarítottak be. Van tehát lehetőség arra, hogy az állattenyésztés növekvő hozamai ellensúlyozzák a növénytermesztésből hiányzó százezreket. Sokat pótolhatnak a kapás növények, a burgonya, a cukorrépa, a kukorica is, ha a szövetkezeti vezetők és a szorgalmas asszonykezek időben hozzálátnak betakarításukhoz. A Meteorológiai Intézet most sem ígér csapadékmentes, meleg heteket, napokat. Annál inkább higgadtan átgondolt tervekre, a gépek alapos előkészítésére, a szövetkezeti tagok szervezett, gyors, lelkiismeretes munkájára van most szükség valamennyi gazdaságban. A mintegy 14,5 ezer hold burgonya, cukorrépa és kukorica termése érdekében mozgósítani kell a gépeket, a szövetkezeti tagokat, s ahogy a nyár folyamán több gazdaságban is tették, a társadalmi erőket. Nagy szükség van a segítségre, mivel a gyorsan futó hetek, hónapok nem hagynak túlságosan sok időt a tengernyi munkára. A betakarítással együtt zúdul a szövetkezeti vezetőkre, a traktorosokra, a gyalogmunkásokra az őszi szántás-vetés gondja is. A 37 000 hold búza, a 4000 hold rozs, a mintegy 6000 hold őszi árpa talajelőkészítése és vetése nem kis gond. S, ha mindezzel végeztek, még akkor sem pihenhetnek a gépek, mert a szövetkezetekben még mintegy 50 000 hold föld mélyszántásra vár. Egyetlen elhamarkodott intézkedés, megalapozatlan döntés tönkreteheti mindazt, amiért a közös gazdaságok szinte alakulásuk óta tervszerűen dolgoztak. Alacsonyabbra szoríthatja a most már évek óta biztos 13 mázsa feletti búzatermést, kétségessé teheti a jövő esztendei jövedelmet. A TAVASZ, A NYÁR, és most az ősz is kemény próbák elé állította a megye mezőgazdasági üzemeit. Ám a gabonabetakarítást időben befejező dejtári és tolmácsi szövetkezetek példája azt is bizonyítja, hogy a felkészültség, a jól szervezett munka, a gépek és szövetkezeti tagok munkaversenye átlendíti a gazdaságot a legnehezebb napok gondjain is. Vincze Istvánná negyedik ötéves tervünk előkészítése A lakosság jobb ellátásáért Kereskedelmi oklivaértekezlet a megyei tanácson A Nógrád megyei kiskereskedelmi szervek képviselőit hívta össze a megyei tanács kereskedelmi osztálya tegnap délelőtt aktívaértekezletre. Először a megye kiskereskedelmének várható tervteljesítésével, majd a negyedik ötéves terv kiskereskedelemre vonatkozó kérdéseivel foglalkoztak. Nógrád megye kiskereskedelmi forgalma a harmadik ötéves terv végére — azaz ebben az évben — mintegy kétezer-hatszáznyolcvanmillió forintot ér el, amely több mint nyolcszázmillióval haladja meg az 1965-ös évi forgalmat. Megnövekedett az áruforgalom, ami lehetővé tette a lakosság jobb ellátását. A gazdasági reform hozzásegített bizonyos korlátozások feloldásához, amely ugyancsak az igények jobb kielégítését eredményezte. Megnövekedett az élelmiszerboltok forgalma. Emelkedett a baromfiból, tojásból, halból származó bevétel, javult a kereskedelmi kínálat. A tervezettnél több került forgalomba tartós ipari termékekből és déligyümölcsökből. Nőtt a burgonya-, zöldség- és gyümölcsfélék eladása is. Hús és húskészítményekből az igények ellátása gond volt, itt a növekedés mérsékelt. A ruházati forgalom közel 35 százalékkal emelkedett. Nem megfelelő az áruellátás cipőkből, a mennyiségen és minőségen egyformán javítani kell. Legnagyobb ütemben Balassagyarmat kiskereskedelmi boltjainak forgalma emelkedett, ami több mint hetven százalékkal haladja meg az öt évvel ezelőtti forgalmat. (Folytatás a 2. oldalon) 1970. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT Taggyűlési tapasztalatok (3 oldal) Két malomkő között (3. oldal) Körséta a vásárban (6. oldal) Nagyobb a fejlődés CB országi» állagnál KüldöttköselyMés a KISZÖV-nél Csütörtökön megyei küldöttértekezletet tartottak Salgótarjániban a KISZÖV-nél. Értékelték az első félévi gazdálkodási eredményeket, amelyekről Kanyó Ferenc, a KISZÖV főkönyvelője tartott beszámolót. A Nógrád megyei KISZÖV-höz tartozó tagszövetkezetek az országos átlagnál nagyobb arányú fejlődést értek el az elmúlt félévben, termelésük mintegy 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezt a fejlődést az egy főre eső termelés 9,4 százalékos növekedésével érték el, ami azt jelenti, hogy a termelés emelkedése mintegy fele arányban a termelékenység, fele arányban pedig a létszám növekedéséből származik. A szövetkezeti ipar 13 százalékkal növelte a belkereskedelmi értékesítés arányát és elsősorban a kiskereskedelmi vállalatoknak, illetve a helyi árualap növeléséhez szállították termékeiket. Különösen jó eredményt értek el a balassagyarmati építők, ahol az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 68, a Karancsvölgyi Vegyes Ktsz, ahol a gyarmati szabók szövetkezetéhez hasonlóan 29 százalékkal növelték a termelési értéket. A megye egy legnagyobb szövetkezete a salgótarjáni Építő- és Tervező Ktsz 13 százalékkal növelte termelését. Az elmúlt félévben a Nógrád megyei Vastömegcikkipari Ktsz-nél 12 százalékkal, a salgótarjáni Ruházati Ktsznél 4 százalékkal csökkent a termelési érték az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva, amit egyrészt a létszámhiány okozott, másrészt a gyártott termékek összetételében időközben történt változás. Örvendetes, hogy a javítószolgáltató tevékenység a megye kisipari szövetkezeteiben összesen 56 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Ezen belül 33 százalékkal a lakossági szolgáltatások aránya növekedett. Az 1038-as számú kormányhatározat által kiemelt szolgáltatási ágakban, a lakáskarbantartásiban, háztartási gépek, rádió-, televízió, és gépkocsijavításban különösen értékes eredmények születtek. Növekedett a személyi szolgáltatások aránya is, míg a megye területén általában csökkent a lábbeli javítások aránya. A szövetkezeti építőipari kapacitás mintegy 23 százalékkal növekedett, ugyanakkor 36 százalékkal több lakást adtak át az elmúlt félévben, mint tavaly. A megkezdett lakásépítkezések száma is 100-zal több volt mint egy évvel ezelőtt. Ennek nagyobb része, mintegy 60 százaléka a lakossági megrendelés. A főkönyvelő beszámolójából kiderült, hogy a tavalyihoz viszonyítva, ha csak kismértékben is, de csökkent a szövetkezeti ipar nyeresége. Az árbevétel 10 százalékát éri el. Veszteséges szövetkezet mindössze egy van a 19 közül. A szécsényi Szolgáltató Ktsz-nek 33 ezer forint vesztesége volt az év első felében, amit azonban még a hátralevő időben pótolni lehet. A szövetkezetek vagyoni helyzete tovább erősödött A termelőeszközök fejlesztésének mintegy 67 százalékát saját erőiből fedezték. A beruházások értéke pedig 70 százalékkal volt több, mint amennyi a múlt év azonos időszakában, amelynek egyharmadát a központi támogatási alapból, ugyanennyit hitelből és egyharmadát saját erőforrásokból fedezték. A soron következő feladatokról is tárgyaltak. A létszámfelvétel , ahogy megállapították, korlátozott, ezért a termelés fejlesztésének járhatóbb útját a gépesítésben, a technikai színvonal állandó növelésében határozták meg. A KISZÖV küldöttközgyűlésén tárgyaltak még a közelgő szövetkezeti választások előkészítéséről is. December elejétől a jövő év áprilisáig tartják ugyanis a szövetkezeti választásokat és ezek során valamennyi tisztségviselőt újjáválasztanak. Végül megválasztották a szövetkezeti ipar 7 tagú megyei főbizottságát is. Svoboda a magyar nemzetiség szerepéről Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök néhány napos szlovákiai látogatása alkalmából megtekintette többek között a komarnói hajógyárat, a godoci földművesszövetkezetet és pénteken a partizanskei augusztus 29. üzemet, amelynek udvarán beszédet mondott. Méltatta Szlovákia gyors fejlődésének eredményeit. Rámutatott arra, hogy a szövetségi elrendezés megteremtette a feltételeket a két nemzet és a nemzetiségek további politikai, gazdasági és kulturális fejlődéséhez. Ludvik Svoboda ezután kijelentette: „Ezekben a napokban Dél-Szlovákiában is ellátogattam azokra a területekre, ahol magyar nemzetiségű polgártársaink élnek. Mindenütt örömteli, áldozatos, öntudatos munkát láttam. Jogosan megállapíthatjuk, hogy magyar polgártársaink, csakúgy, mint az ukránok és a lengyelek is, hatékonyan hozzájárulnak szocialista országunk további fejlődéséhez. Nemzeteink és nemzetiségeink testvéri egysége társadalmunk alapelvei közé tartozik” — hangsúlyozta Svoboda köztársasági elnök. (MTI) Sürgős kérdés lesz az ENSZ-ben Közel-Kelet Madzsali eredménytelen felhívása a gerillákhoz Az ENSZ általános ügyrendi bizottsága csütörtök esti ülésén úgy döntött, hogy javasolni fogja: a közgyűlés foglalkozzék a közel-keleti helyzettel, mint „sürgős kérdéssel”. Feltehető, hogy a közgyűlés a jelenlegi általános politikai vita után — amely körülbelül október első hetében ér véget — veszi sorra a Közel-Kelet problémakörét. Az AFP értesülése szerint diplomáciai körökben az a vélemény, hogy az arab országok nem fogják kérni a vita azonnali megkezdését, ha csak a helyzet nem válik súlyosabbá. Golda Meir' í'Jixonsiál Golda Meir izraeli miniszterelnök csütörtökön késő este rendkívüli biztonsági intézkedések közepette New Yorkból Washingtonba repült. Az újságírókkal még érkezésének pontos idejét sem közölték. Golda Meir pénteken, magyar idő szerint 14 órakor találkozott Rogers külügyminiszterrel, majd két órával később fogadta őt a Fehér Házban Nixon elnök. Az izraeli miniszterelnök elsősorban újabb harc- repülőgépek és más támadófegyverek eladását kérte az amerikai elnöktől. Ezenkívül — tájékozott források szerint — öt évre szóló, egymilliárd dolláros kölcsönt is szeretett volna kieszközölni. Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök tárgyalásainak eredményéről péntek estig nem érkezett jelentés. Amman elzárva a fél világtól Jordániában pénteken sem normalizálódott a helyzet. Ammanban és más városokban súlyos összecsapások voltak a jordániai kormánycsapatok és a palesztinok gerillák között. Madzsali főparancsnok, katonai kormányzó ismét rádióüzenetben hívta fel a partizánokat: hagyják el a jordániai városokat és vonuljanak a tűzszüneti vonal közelébe. A felhívás semmilyen eredménnyel nem járt. A kormányzó egyúttal bejelentette, hogy csapatai folytatják „a rend és biztonság helyreállítását” a fővárosban. Figyelmeztette a lakosságot, ne működjön együtt a partizánokkal, akik befészkelték magukat a főváros egyes negyedeibe, és tüzelnek a fegyveres erőikre. Amman különben gyakorlatilag el van zárva a külvilágtól. Jordánia határát és légiterét Szíria irányában lezárták. Egy jelentés szerint az összecsapásoknak már több száz halálos és sebesült áldozata van. Bejrúti arab diplomáciai forrásokból értesültünk az(Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap reggel két sávon megindult a forgalom az új salgótarjáni aluljárón (Fotó: Koppány György)