Nógrád, 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

VILÁG PROLITÁR­ÁI, EGYESULJETEKl AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA É­S A­ MEGY­EI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 226. SZÁM ÁRA: 30 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT A közvélemény az eddigi politika jóváhagyását és megerősítését kéri Apró Antal beszéde a megyei nagyaktívaülésen Apró Antal elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnök­­helyettese csütörtökön és pénteken kétna­pos salgótarjáni látogatáson vett részt. Ta­lálkozott a megye vezetőivel, akikkel be­szélgetést folytatott Nógrád politikai, gaz­dasági és kulturális helyzetéről. Tegnap délelőtt Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára. Géczi János, a megyei tanács vb-el­­n­öke, valamint a város párt- és gazdasági ve­zetőinek kíséretében a kormány elnökhelyet­tese ellátogatott a salgótarjáni síküveggyárba, ahol az üzemi párt- és gazdasági és tömeg­szervezeti vezetők kalauzolásával megtekin­tette a Zagyva I., a Zagyva XI. és az edző­üzemet. Apró Antal elv­társ innét a Zománc­ipari Művek salgótarjáni gyáregységébe ment, ahol a gyáregység párt- és gazdasági vezetőivel folytatott eszmecserét. A megyei pártbizottság szervezésében dél­után a megyei bizottság székházában Jed­licska Gyula, a megyei pártbizottság első tit­kára elnökletével nagy aktívaülésre került sor, ahol Apró Antal elvtárs mondott beszé­det. Pártunk teljesíti történelmi feladatát _ A Magyar Szocialista Munkáspárt tagsága nagy ün­­­nepi eseményre készül: no­vember 23-án tartja pártunk X. kongresszusát. Központi Bizottságunk nemrég hozta nyilvánosságra megvitatás vé­gett a kongresszus politikai és gazdasági irányelveit. Ezekről szeretnék most beszélni, első­sorban természetesen gazdasá­gi kérdésekről, a vállalatok megnövekedett felelősségéről és az üzemi demokrácia to­­v­ább­fe­j­leszt­ésérő­l — kezdte beszédét Apró Antal elv­társ, majd így folytatta­: — A novemberben összeülő X. pártkongresszus olyan idő­­pontb­an tanácskozik majd, amikor­­ már számot adhat Központi Bizottságunk a har­madik ötéves terv megvalósí­tásáról, a gazdasági reform hároméves eredményéről, tár­sadalmunk szociális, kulturális fejlődéséről, vagyis hazánk­­­ban a népi hatalom további erősödéséről. Beszámolhat ar­ról a jelentős politikai, gaz­dasági és társadalmi fejlődés­ről, amely bizonyítja, hogy pártunk a munkásosztály szol­gálatában, a szocializmus épí­tésében teljesíti történelmi feladatát. Nyugodtan mond­hatjuk, hogy a X. pártkong­resszus kedvező politikai és gazdasági körülmények között ül össze. Kongresszusunk or­szágunk fejlődését, pártunk négyéves tevékenységét fogja elemezni, mert ez szükséges a­z ovo feladatainak pontosabb, m­­egha­tározásához. — A kongresszusra való fel­készülés máris jelentős mér­tékben megélénkítette párt­szervezeteink életét, fellendí­tette az ideológiai és politi­kai munkát, a tárgyilagos kri­tikai szellemet, amely felzé­­kenyítőleg hat egész társadal­munk fejlődésére. Ilyen ta­pasztalataink vannak Nógrád megyében is. — Pártunk tagsága, de a széles közvélemény is kedve­zően fogadta a párt kongres­­­szusi irányelveinek nyilvános közzétételét, széles körű vi­táját. Ebben is társadalmunk erősödő demokratizmusa feje­ződik ki. A közvélemény álta­lában úgy ítéli meg, hogy az irányelvek az ország társadal­mi, gazda­sági, ideológiai és kulturális helyzetének tárgyi­lagos elemzését adja. A párt Központi Bizottsága világosan látja az elért fejlődés mellett a gondokat, az országos és hétköznapi tennivalókat is. (Folytatás a 3. oldalon) Cél az állatállomány további fejles­ztése Járási tanácsülés Pásztón Az állattenyésztés fejleszté­sét megkülönböztetett figye­lem­­ kísérte az elmúlt években Pásztón. Az MSZMP járási bizottsága még 1966-ban meg­határozta a munka irányát. E­nnek megfelelően, szeptem­berben a járási tanács vég­rehajtó bizottsága, pénteken pedig a járási tanács ülésén értékelték az eddigi eredmé­nyeket, határozták meg a to­vábbi tennivalókat. Dr. Bencze Barna, a mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője előterjeszté­sében megállapította, hogy a pásztói járás adottságai ked­veznek az állattenyésztésnek. A szarvasmarha-, sertés-, a juh­- és baromfitenyésztés fejlesztése kettős célt szolgált. Egyrészt javul a lakosság el­látása, másrészt növekszik a mezőgazdasági üzemek gaz­dálkodásának jövedelmezősé­ge, biztonsága is. A közelmúltban a járási ta­nács végrehajtó bizottsága mellett működő mezőgazda­­sági állandó bizottság, a já­rási állattenyésztési főfelügye­lő, valamint a mezőgazdasági üzemek állattenyésztőinek be­vonásával széles körű elem­zést végzett a mezőgazdaság­ és élelmezésügyi osztály. En­nek tapasztalatai képezték a tegnapi tanácskozás alapját. Az előterjesztés és a hozzá­szólások egyaránt azt állapí­tották meg, hogy az elmúlt évek erőfeszítései nem voltak eredménytelenek. A pásztói járás mezőgazdasági üzemei­ben összességében 2,6 száza­lékkal gyarapodott az állat­­létszám. Erősödtek a háztáji gazdaságok is. Jelentős minő­ségi változásb­ól is számot ad­hatnak a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok. Nőtt az egy tehénre jutó tej­termelés, járási átlagban el­éri a 2700 litert. A jövő év végére teljes egészében befe­jeződik a szarvasmarha-állo­mány tbc-mentesítése. Emel­kedett a gazdaságokban a hústermelés: a korábbi ötven­­ről, 76 mázsára nőtt a száz holdra jutó húsmennyiség.­­ A tanácskozáson azt is megállapították, hogy nem sikerült maradéktalanul vég­rehajtani azokat a célkitűzé­seket, amelyeket a járási pártértekezlet megszabott. Több gazdaságban indokolat­lanul megszüntették a sertés­­tartást s alacsonyak a juhá­szat hozamai is. A tanács­ülés megerősítette a végrehaj­tó bizottság korábbi határo­zatát. A negyedik ötéves terv­ben az állatlétszámot mintegy 2400 számos állattal szüksé­ges növelni. Az ülésen ezért a megfelelő állatfajták kiala­kítására, a korszerű tartási technológiák alkalmazására, a szakosított állattenyésztő tele­pek kialakítására, a szövetke­zetek társulására hívták fel a mezőgazdasági nagyüzemek figyelmét. A szakember- és szakmunkás-ellátottságról, az állategészségügyi követelmé­nyek meg­tartásár­ól, a korsze­rű takarmányozásról ugyan­csak szó esett. A követelményeknek meg­felelő állatszállások építése, az állattenyésztő telepek léte­sítése volt a témája a tanács­ülés vitájának is. Erről szólt többek között Budai Mihály, c.­. erdőkürti termelőszövet­­kezet állattenyésztési brigád­­vezetője, Alapi Sándor, a pásztói tsz elnökhelyettese és Szűcs József, a palotási ter­melőszövetkezet elnöke is. Dr. Bea József járási főállator­vos pedig azt hangsúlyozta, hogy az egészséges állatállo­mány kialakítása, az állatbe­tegségek elleni védekezés el­sősorban a mezőgazdasági üzemek érdeke. Az egészséges állatállomány, a növekvő ho­zamok ugyanis gyarapítják a jövedelmeket, a bevételeket. Vfai számunkban: Bartók hazatalált (4. oldal) A szavakat tettek kövessék (S. oldali Idegenkedő tanúk (6 oldal) Picsoki sportolók Salgótarjánban Cl. oldal­ Pályázati felhívás (8. oldal) SElnök­i Tanács Nyugdíjat kapnak a szakszövetkezetek tagjai A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt a Szu­­dáni Demokratikus Köztársa­ságban, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársaságban ez év augusztus 21. és szeptember 1. között tett hivatalos baráti lá­togatásának eredményeiről és tapasztalatairól. Az Elnöki Ta­nács a beszámolót jóváhagyó­lag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosí­totta a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek tagjainak kö­telező kölcsönös nyugdíjbiz­tosításáról szóló 1966. évi 30. sz. törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács törvény­­erejű rendeletének felhatal­mazása alapján a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány rendelete 1971. január 1-től minden szakszövetkezeti tagra kiterjeszti a mezőgazda­­sági termelőszövetkezeti ta­gokra vonatkozó nyugdíjrend­szer hatályát, természetesen figyelembe véve azokat az el­térő sajátosságokat, amelyek a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek között fenn­állnak. A nyugdíjbiztosításba be­vont szakszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyug­díjra, üzemi baleset esetén baleseti kártalanításra, hozzá­tartozóik pedig özvegyi nyug­díjra, szülői nyugdíjra, vala­mint árvaellátásra szerezhet­nek jogosultságot. Az ellátásra jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek számát a nyugdíj­jogszabályok a ter­melőszövetkezeti tagokéval azonos mértékben határozzák meg. Azok a szakszövetkezeti ta­gok, akik idős koruk, vagy munkaképtelenségük miatt a nyugdíjhoz szükséges nyug­díjéveket már nem tudják megszerezni, a jogszabályban meghatározott feltételek meg­léte esetén öregségi, munka­képtelenségi járadékot, özve­gyeik pedig özvegyi járadékot kaphatnak. A szakszövetkezetek tagjaik nyugellátásának fedezetére 1970. január 1-től társadalom­­biztosítási járulékot, a szak­szövetkezeti tagok pedig 1971. január 1-étől progresszív nyug­díjjárulékot fizetnek. A ren­delkezések bevezetésével mint­egy 79 000 fővel nő azok szá­ma, akikről öregségük, illetve rokkantságuk esetén kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás keretében történik gondosko­dás. Az új rendelet értelmében, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az igaz­ságügy-miniszter — a munka­ügyi miniszterrel, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterrel, a pénzügyminiszter­rel, valamint a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­val egyetértésben — közösen kezdeményezett, a mezőgazda­­sági szakszövetkezeti tagok ré­gi kívánsága valósul meg. (MTI) .4 tolmácsi kezdeményezés nyomában A tsz-szövetségek szervezik, irányítják a versenyt A pártkongresszus tisztele­tére indult betakarítás a mun­kaversenyhez, amelyet a tol­­mácsi Lókosvölgye Tsz kezde­ményezett, egyre több mező­­gazdasági nagyüzem csatlako­zik. A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet gazdasági és pártvezetői is úgy határoz­tak, hogy bekapcsolódnak a kongresszusi versenybe. Úgy szervezik, irányítják a mun­kát, hogy — kihasználva a kedvező időt — az őszi beta­karítást, a szántást és a ve­tést jó minőségben és időben elvégezzék. A közös gazdaságban 360 holdon termelnek vetőburgo­nyát. A területnek több mint a feléről gyűjtötték össze ed­dig a termést. Most vállalták, hogy október 10-ig teljes egé­szében végeznek a betakarítá­sával. Szedik a cukorrépát is. A száz hold cukorrépa mun­kálatait — rekordtermést, 350—400 mázsát várnak hol­danként — október 30-ig be­fejezik. Őszi búzából több mint 800 holdon került földbe a mag a szécsényiek határá­ban. A mélyszántásra váró te­rület pedig 1300 hold. A Rá­kóczi Tsz vezetői és tagjai vállalták, hogy a búzavetést október 20-ig, a mélyszántást pedig november 30-ig befeje­zik. Az 550 hold kukorica be­takarításával november 15-ig végeznek. A közelgő X. pártkon­gres­­szus tiszteletére indult mun­­kaversenyt a Palóctáj, vala­mint a salgótarjáni területi szövetség szervezi. Ők vállal­ták magukra az eredmények értékelését is. A két szövetség segítséget nyújt a közös gaz­daságoknak abban is, hogy az őszi munkákhoz szükséges műtrágya-, gép- és alkatrész­­igényeiket a lehetőségekhez mérten kielégíthessék. A za­vartalan munkához szükséges műtrágya mintegy 85—90 szá­zalékban rendelkezésre áll. Lényegesen nagyobb gon­dot okoz a termelőszövetkeze­teknek és az AGROKER me­gyei kirendeltségének is a gép- és alkatrészellátás. An­nak ellenére, hogy augusztus végéig 27 millió forint — a tavalyinál hárommillióval több — értékű alkatrészt for­galmaztak, az igényeket még­sem sikerült kielégíteni. Az őszi munkákhoz szükséges gépek, alkatrészek viszonylag zavartalan szállítása érdeké­ben több intézkedést tett az AGROKER. A MEGÉV-hez eljuttatott megrendelés és a személyes megbeszélés alap­ján a napokban jelentősebb mennyiségű eke-, pótkocsi-, DT 54-es-, műtrágyaszóró-, Zetor-Super-, silózó-, fűkasza- és vetőgépalkatrész érkezett a balassagyarmati telepre. A közeljövőben újabb szállítmá­nyok várhatók. Gumiköpe­nyekből két szállítmányt kap­tak a közelmúltban, azonban az igényeket így sem sikerült kielégíteni. Ezért az AGRO­KER felvette a kapcsolatot a nyíregyházi gumigyárral, s a tárgyalás során 600 különféle méretű gumiabroncs szállítá­sára kapott ígéretet. A za­vartalan alkatrészellátás ér­dekében az AGROKER kap­csolatot tart más megyék vál­lalataival is. Nixon ellen Tiltakozásul Nixon elnök küszöbönálló olaszországi lá­togatása ellen az Olasz Kom­munista Párt felhívására kommunista és a proletár­egység Olasz Szocialista Párt­jához tartozó fiatalok pla­kátokat ragasztottak ki az olasz fővárosban. Nixon látogatása elleni til­takozásul péntekre virradó éjszaka Rómában felgyújtot­tak 13 amerikai rendszámú gépkocsit — közölte a ren­dőrség. (MTI) Vészet évi a FAO-konferencia. Pénteken a Hotel Duna Interkontinentalban utolsó munkaülését tartotta a FAO (az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete) VII. európai regionális konferen­ciája. Az értekezlet határoza­tokat hozott szervezeti, terve­zési és a FAO munkáját érin­tő más lényeges kérdésekben. A határozati javaslatokat a küldöttek elfogadták. A kölcsönös érdekek alap­ján álló gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok el­mélyítéséhez nagy segítséget adnak majd az elfogadott szer­vezeti és módszerbeli ajánlá­sok. Őszinte örömömre szolgál, — mondotta Kazareczky Kál­mán miniszterhelyettes —, hogy a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatoknak a mezőgazda­ságot érintő kérdésekben is sikerült szót érteni. A minisz­ter ezután arról beszélt, hogy amennyiben az európai orszá­gok saját problémáik megol­dásánál közös nevezőre jut­nak, úgy ez hasznos lesz a fejlődő világ országai számá­itt is. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a konferencián a konti­nens országai magas szinten képviseltették magukat, szá­mos delegációt miniszterek, államtitkárok vezettek, ez is azt mutatta, hogy a lényeges kérdésekről a mezőgazdaság­ért felelős vezetők közvetle­nül is szívesen tárgyalnak. A miniszter megemlékezett arról is, hogy a konferencián — a FAO történetében először — a KGST titkársága is képvisel­tette magát. (MTI)

Next