Nógrád, 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MS'WI' MO­­ GIJÁD MIGVIf.1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE­­ TANÁCS ».A.uj.V­XXVI. ÉVF., 245. SZÁM ÁRA: 1 FORINT Az oktatási év elé p­olitikai életünk fontos eseménye lesz az október­­ 26-án­ meginduló párt- és tömegszervezeti oktatás. Alapos szervező, előkészítő munka után csaknem 2000 propagandista segítségével, mintegy 46 000 hallgató rend­szeresen, szervezetten tanulmányozza gazdasági, társadal­mi viszonyaink, szocializmust építő munkánk elméleti kérdéseit. Az oktatásra jelentkezettek nagy száma, kedvező összetétele azt a feladatot, megtisztelő kötelességet rója a pártszervezetekre, hogy állandó kapcsolatban álljanak a tanfolyamok hallgatóival, ismerjék az őket foglalkoztató kérdéseket, gondolatokat. Legyenek a propagandisták se­gítségére abban, hogy a könyv és a munka, az élet és az elmélet ne szakadjon el egymástól. Jelentős segítség a propagandisták, az oktatást irányí­tó pártszervezetek, de a hallgatók számára is, hogy pár­tunk X. kongresszusára készülve, az alapszervezetektől a vezető pártszervekig mindenütt elkészítették, taggyűlése­ken megvitatták az elmúlt négy évben végzett munkát. A lezajlott taggyűléseken jó légkörben, felelősséggel ös­­­szehasonlították az elveket a gyakorlattal és megállapít­hatták, hogy a gazdaságirányítás jelenlegi rendszere a szocialista építés jó eszközének bizonyult. Elemezték az élet nem kívánatos jelenségeit, megfogalmazódtak meg­valósításra váró igények, követelmények is. Pártoktatá­sunknak tudatosan, tervszerűen támaszkodni kell ezekre a — tízezrek tapasztalatát rögzítő — értékelésekre. Az oktatás legyen elszakíthatatlan kapcsolatban a gyakorlattal, vegye figyelembe a dolgozók törekvéseit, észrevételeit, kutassa a jövő útjait. Figyelje az állandóan változó, gazdagodó életet, neveljen önálló gondolkodásra. Amikor szilárd ismeretek kialakítására törekszünk, nem betűvágásra gondolunk, hanem tudatosan cselekvő magatartás megvalósítását akarjuk. A társadalmi, gazda­sági folyamatok törvényszerűségének megértése növeli az ember önbizalmát, jövőbe vetett hitét, jobb feltételeket teremt alkotó munkájához. Fejlesztenünk kell az új iránti érzéket, fokoznunk a reális társadalmi felfogást. A párt politikájával való egyetértés segítse elő a cselekvést, nö­velje az alkotó kedvet, mutassa meg munkánk értelmét. Az oktatásban központi helyet foglalnak el a közgaz­dasági, gazdaságpolitikai kérdések. Ennek alapján felve­tődik a kérdés: talán a politikai, emberi viszonyok hát­térbe szorultak fejlődésünk jelenlegi szakaszán? Szó sincs róla. Éppen ellenkezőleg. Amikor tökéletesítjük a gazdaságvezetés rendszerét, növeljük a termelékenységet, javítjuk a hatékonyságot — politikai célokat követünk. A közgazdasági eszközeik fo­kozottabb igénybevétele a gazdaság irányításában nem politikai háttérbe szorítását jelenti, hanem a gazdaság tudományosabb, a munkásosztály érdekeinek jobban meg­felelő irányítás lehetőségét. Alkalmazásuk mindig a tár­sadalmi és a politikai érdekektől függ. Azt akarjuk, hogy a gazdaság és a társadalom bonyolult viszonyait, törvé­nyeit megértve egyre többen vegyenek részt a gazdaság és a társadalom irányításában, használják fel és alkal­mazzák ezeket a törvényszerűségeket A tervgazdálkodás hatékonyabbá tétele, a műszaki fejlődés gyorsítása, az anyagi érdekeltség szocialista gya­korlata azok a tényezők, amelyek politikai céljaink, szo­cialista viszonyaink erősítésére, a lakosság életkörülmé­nyeinek javítására irányulnak. Az életszínvonal javítása nem képzelhető el a gazdaság, a termelés fejlődése nél­kül. Nógrádiban különösen nagy jelentősége van a gazda­ság és a politika bonyolult viszonyainak, a közöttük le­vő kölcsönhatások megértésének, az eredményes gazdál­kodásnak. Nemrégen még túlsúlyban voltak a nehéz fi­zikai munkát igénylő munkahelyek. A munkások egyhar­­m­ada még ma is nehéz fizikai munkát végez, csaknem fele kézi erővel dolgozik. Mezőgazdaságunk adottságai rosszabbak az országos átlagnál. Kell-e bizonyítani, hogy a hozzáértő, korszerű gazdálkodás, a helyes gazdaságpoli­tika a megyében emberi sorsokat és politikai viszonyo­kat formáló tényező volt és lesz a jövőben is. Bár hazánkban véglegesen lezárult a társadalmi fej­lődésnek az a szakasza, amikor ellenséges osztályok har­ca folyt, mégis újra és újra tanulmányoznunk, összegez­nünk kell az osztályok, rétegek érdekeit befolyásoló té­nyezőket, mert a társadalom és a politika tudományos igényű irányítása enélkül nem valósítható meg. Az osz­tályok valóságos érdekeinek feltárása, megismerése és alakítása teszi lehetővé a szubjektivizmus kizárását, a kiegyensúlyozott, cikcakkoktól mentes politikai meg­valósítását. Ebben a társadalmi valóságban bontakozhat ki a szocialista demokratizmus, amely a társadalom al­kotó erőit összefogja, szervezi és a haladás szolgálatába állítja. A nemzetközi események megértése is az osztályszem­­léletű állásfoglalást igényli. A nemzetközi osztály­­harcban az ellenséges erők igazi céljai, osztályérdekei gondosan álcázva jelentkeznek. A marxista osztályelmélet az ellentmondásos és bonyolult eseményekben a tényle­ges folyamatokat, az egymással szemben álló osztályok érdekeit mutatja meg, illúzióktól és csüggedésektől óvja meg a haladó embereket. Az első oktatási napon köszönt­­jü­k az előadók és hallgatók népes táborát, eredményes jó munkát, szellemi erejük növekedését kívánjuk! Batta István m. PMO vezető 1970. OKTÓBER 18., VASÁRNAP Kádár János a csepeli párt­értekezleten A Csepel Vas- és Fémmű­vek kommunistái szombatom pártértekezletet tartottak, amelyen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára és Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a budapesti pártbi­zottság első titkára is részt­­vett. Borbély Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek pártbi­zottságának első titkára szó­belileg egészítette ki tröszthöz tartozó üzemek pártszervezeteinek, kom­munistáinak elmúlt négyévi munkájáról szóló írásos elő­terjesztését. A beszámolót a pártértekezlet megtárgyalta; a vitában Kádár János is felszólalt. Végezetül újjáválasztották a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságát, amelynek első titkára ismét Borbély Sándor lett. Anvar Szadat letette az esküt Anvar Szadat, az EAK megválasztott elnöke szom­baton délután letette a hi­vatali esküt az egyiptomi nemzetgyűlés előtt Szadat az 1964-ben prok­­lamált alkotmány 104. cik­kelyében foglalt eskü szöve­gének megfelelően ígéretet tett arra, hogy őrködni fog a köztársasági államformán, tiszteletben tartja az alkot­mány­t és a törvényeket, szem előtt tartja a nép ér­dekeit és gondoskodik az or­szág területi integritásának és biztonságának oltalmáról. (MTI) Létérdekünk (S. oldal) Sokkal jobb játékot várunk (6. oldal) Az emberi megbecsülésről (7. oldal) Pártértekezlet a balassagyarmati és a szécsényi járásban Számvetés nég­y esztendőről A balassagyarmati járás négy esztendejéről, a követke­zetes munka árán született sikerekről, a gyorsabb előreha­ladást fékező gondokról tanácskozott tegnap Magyarnándor­­­ban mintegy kétszáz kommunista, a balassagyarmati járás pártszervezeteinek küldöttei. A számadásnál messzemenően figyelembe vették a járás sajátos adottságait, mindenek­előtt mezőgazdasági jellegét és azokat a tapasztalatokat, kri­tikai megjegyzéseket, amelyeket az elmúlt hónapokban gyűj­töttek az alapszervezetek a pártcsoport-értekezleteken és a párttaggyűléseken. Fejlődik a mezőgazdaság A vizsgálódás, a tapasztala­tok összegezése alapján mél­tán állapította meg előterjesz­tésében Andó Gyula, a járá­si pártbizottság első titkára: a IX. kongresszus határozatai, az azt követő megyei, járási intézkedések rendkívül jó ha­tással voltak a balassagyar­mati járás fejlődésére. A me­zőgazdasági üzemek erősödése, gyarapodása egyaránt meg­gyorsult. Ezt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetekben je­lentősen megnövekedett és az idén minden bizonnyal eléri a 400 000 000 forintot a halmo­zott termelési érték. A kö­zös vagyon — a gépek, beren­dezések és egyéb beruházások — értékét félmilliárd forint­ra becsülik. A szövetkezeti ta­gok átlagos jövedelme pedig, éppúgy mint tavaly, megha­ladja a 17 000 forintot. A járás mezőgazdasági üze­meinek fejlődését bizonyítja az is, hogy egyre több az olyan gazdaság, amely orszá­gos versenyben is megállja a helyét. Az elmúlt időszakban az ipolyvecei és a nógrád­­marcali termelőszövetkezetek értek el figyelemre méltó he­lyezést az országos termelési versenyben. Az elmúlt évek hozzáértő, következetes mun­kája, eredményei alapján az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz elnyerte a Kiváló terme­lőszövetkezeti gazdaság címet. A Magyarnándori Állami Gaz­daság ugyancsak az Élüzem és a Kiváló gazdaság cím büszke tulajdonosa. Sikeresen szerepeltek a balassagyarmati járás mezőgazdasági üzemei az ország mezőgazdasági ter­melését, élelmiszeriparát rep­rezentáló kiállításon is. Hét aranyérmet, két ezüstérmet és több elismerő oklevelet kap­tak. A mezőgazdasági üzemek korábbinál gyorsabb gyarapo­dása szoros összefüggésben van az önálló, vállalatszerű gazdálkodás kialakulásával. A közgazdasági ösztönzők, az ál­lami támogatás új rendszere arra ösztönözte a termelőszö­vetkezeteket, hogy egyre több és jobb minőségű árut termel­jenek. Ezt bizonyította Hornok Lajos, a drégelypalán­­ki Szondy Termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára is. Az ártámogatás összességé­ben 25 000 000 forinthoz jut­tatta a kedvezőtlen adottsá­gok között gazdálkodó mező­­gazdasági üzemeket. Kritiku­san állapította meg a pártér­tekezlet, hogy Szandán és Galgagután nem érte el a kí­vánt hatást az állam segítsé­ge, mert a mostoha viszonyo­kat egyéb gondok is kísérik. Ez a magyarázata, hogy ezek a szövetkezetek messze elma­radtak lehetőségeiktől. Nógrád megye, a balassagyarmati já­rás sajátos viszonyaira hivat­kozva, állapította meg a ta­nácskozáson Papp László, a magyarnándoni termelőszövet­kezet elnöke, hogy a kedve­zőtlen adottságú termelőszö­vetkezetek erősítésére, támo­gatására változatlanul szükség van a jövőben. Az áruterme­lés növelése, a szövetkezetek­ben dolgozó tagok életszínvo­nalának emelése egyaránt in­dokolja ezt. A továbbjutás feltételei Az elmúlt évek jelentős si­kerei nem töltik el megnyug­vással a balassagyarmati já­rás párt- és gazdasági veze­tőit. Ellenkezőleg, arra ösz­tönzik őket, hogy még követ­kezetesebben hajtsák végre a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság határozatait, ki­használják a termelés most még rejtett tartalékait. A párt­­bizottság beszámolójában, a vitában egyaránt szóvá tették, hogy az elmúlt években nem sikerült mindig és minden te­rületen következetesen végre­hajtani a hozott határozatokat. Matúz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára is erre hívta fel a já­rási pártértekezlet résztvevői­nek figyelmét. Mint mondotta, a­ balassagyarmati járás me­zőgazdasági üzemei, különö­sen a növénytermesztésben léptek nagyot előre. Szinte va­lamennyi növényféleség ter­melését biztonságossá tették. Kiemelkedő eredményt hozott a bogyósgyümölcs-termesztés, hiszen a termés 80—90 száza­lékát exportra szállítják a termelőüzemek­ A IV. ötéves tervben, az árbevétel növelése érdekében azonban minden­képpen hasznos volna a vetés­­szerkezet korszerűsítése, sza­kosítása, mégpedig olyan ütemben, hogy azzal lépést tudjon tartani a munkafolya­matok komplex gépesítése. A mostaninál erőteljesebb és hatékonyabb intézkedéseket kell azonban tenni az állatte­nyésztésben. Ugyanis a har­madik ötéves terv időszaká­ban az állattenyésztés fejlő­dése elmaradt a kívánalmak­tól, a lehetőségektől. A kor­szerű tenyésztői módszerek meghonosítása, a szakosított nagyüzemi állattenyésztő te­lepek kialakítása rendkívül lassan haladt a mezőgazdasági üzemekben. A hús- és tejter­melés erőteljesebb növelése egyaránt azt követeli, hogy a termelőszövetkezetek korszerű gazdálkodásra, iparszerű ter­melésre rendezkedjenek be. Lényegesen meggyorsíthatják a termelést a szövetkezeti tár­sulások, amelyekre a balassa­gyarmati járásban is van már néhány példa. Az árutermelés növelése, az olcsó mezőgazdasági termékek bőségesebb választéka sokat segít majd, hogy megszűnje­nek azok a zavaró tényezők, amelyek napjainkban a mun­kások és a termelőszövetkeze­ti parasztok viszonyában je­lentkeznek. Errről egyébként sok szó esett a párttaggyűlése­ken is. A munkásosztály és a dolgozó parasztság egymásra utaltságát, az erős alapokon nyugvó szövetségét nem vitat­ták egyetlen alapszervezetben sem. Annál inkább sürgették viszont azokat az állami és üzemi intézkedéseket, amely­nek eredményeképpen az ipar és a mezőgazdaság egyaránt olcsó és jó minőségű áruk tö­megével látja el a fogyasztó­kat. A munkásosztálynak, a parasztságnak egyaránt közös érdeke ez. Tegn­ap Magyarnándorban, a Radnóti Miklósról elnevezett művelődési otthonban ülésezett a balassagyarmati járási pártértekezlet. Képünkön a küldöttek egy csoportja Eredményesebb párt­mun­kát Nem kétséges, a balassa­gyarmati járás .‘‘eredményeiben oroszlánrészük,», van,* párt­­alapszervez tékr­áC V járási pártbizottság, a pártalapszer­­vezetek gyorsan­­ felismerték, hogy az új helyzet, új módon (Folytatás a 2. oldalon)

Next