Nógrád, 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
TAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK»1 NÓGRÁD A 7. MSZMP NÓGRÁD VIDYÍl BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 274. SZÁMÁRA: 1 FORINT 1970. NOVEMBER 22., VASÁRNAP hétfőn kezdődik a SVScigi^OTI Szocialista Munkáspárt November 23-án, hétfőn délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A kongresszus feladata, hogy értékelje az 1966-ban megtartott IX. pártkongresszus óta végzett munkát, számot adjon az elért fejlődésről, s a küldöttek véleményét, javaslatait figyelembe véve kijelölje az elkövetkező időszak feladatait, útmutatást adjon azok végrehajtásához. Ennek alapján a Központi Bizottság — korábbi határozatának megfelelően — a következő napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) a Központi Bizottság beszámolója; b) javaslat a Szervezeti Szabályzat módosítására; c) a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése; d) a Fellebbviteli Bizottság jelentése; ; e) a párt vezető szerveinek megválasztása. A hat napra tervezett kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, de egész népünk érdeklődésére is számot tartó esemény —, a küldötteken kívül igen sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői; meghívták a tanácskozásra aagyar munkásmozgalom számos régi harcosát, a tudományos és művészeti élet ismert képviselőit, a szocialista építőmunka élenjáróit, közöttük szocialista brigádvezetőket, termelőszövetkezeti elnököket, kiváló értelmiségi dolgozókat. Részt vesznek a kongresszuson a megyék, járások, városok, községek szakmai és mozgalmi munkában példamutató dolgozói, kommunistái, s a kongresszus vendégeinek sorában helyet foglalnak majd az ország, a nép ügyéért a kommunistákkal együtt munkálkodó pártonkívüliek képviselői, neves közéleti személyiségek. A kialakult hagyományokhoz híven, számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson . A tanácskozásról a közvélemény, az ország népe naponta részletesen tájékozódhat a sajtó, a rádió és a televízió útján. A televízió hétfőn, rendkívüli adásnapon jelentkezik: délután 2 órakor kapcsolják a kongresszusi üléstermet, helyszíni közvetítést adnak a megnyitóról, valamint az MSZMP Központi Bizottságának a beszámolójáról. Keddtől szombatig minden este 19.50 órai kezdettel „A kongresszusról jelentjük” címmel külön műsort sugároz a televízió. Péntek este ismét a helyszínről tudósít majd bővebben a tv, szombaton pedig összefoglalja a tanácskozás záróeseményeit. A rádió politikai adásaiban szintén folyamatosan hírt ad majd a kongresszus eseményeiről. Hétfőn 13.55 órakor, majd 14.55 órától egyenes adásiban közvetíti a megnyitót, illetve a Központi Bizottság beszámolóját. A Déli Krónika naponta terjedelmes helyszíni beszámolót ad a kongresszus délelőtti eseményeiről, az Esti Krónika pedig összefoglalja az egész napi tanácskozást, s hangképekben tudósít az egyes felszólalásokról. A hazai hírközlő szerveken kívül a külföldi sajtó is élénk figyelmet szentel az MSZMP X. kongresszusának. A hírügynökségek munkatársain kívül számos külföldi újságíró ad majd rendszeresen tudósítást — a kongresszusi sajtóiroda útján — a magyar kommunisták tanácskozásáról. Jól vizsgázik a Lunohod—1 A Lunohod—1 folytatja munkáját. Szombat reggelig a holdjáró száz órát töltött a Holdon. Az újabb rádió- és televíziós kapcsolat során többek között folytatták a holdfelszín mechanikai és fizikai sajátosságainak meghatározását. A Lunohod—1, miközben képeket továbbított a Holdról mozgást és manőverezést hajtott végre, hogy kiválaszthassák azt a helyet, ahol a holdjáró állni fog a holdéjszaka idején. A Holdon az éjszaka november 24-én kezdődik és 14 és fél napig tart. A legutóbbi és a pénteki rádiókapcsolat idején ellenőrizték a Lunohod—1 fedélzeti rendszereinek munkáját és értékelték a holdjáró állapotát. A beérkezett adatok szerint a Lunohod—1 összes rendszere kifogástalanul működik. (MTI) Ma elutaznak megyénk küldöttei A Magyar Szocialista Mun- Mihály, a Kisterenyei Géplakáspárt X. kongresszusán vító Állomás dolgozója, Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Kispál József, az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalat igazgatója, Kuris Mihály, a Felsőpetényi Aszóii Brutyo János, a Magyar ványbánya pártalapszervezete- Szocialista Munkáspárt Köz- nek titkára, Matúz József, résztvevő megyei küldöttek ma délután utaznak el Salgótarjánból Budapestre. A párt X. kongresszusán megyénk kommunistáit, dolgoponti Ellenőrző Bizottságának elnöke Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság aigitációs és propagandaosztályának vezetője, Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója, Andó Gyula, az MSZMP Balassagyarmati Járási Bizottságának első titkára, Bencsik Józsefné, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat balassagyarmati üzemének az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Orosz Jánosné, a nagybátonyi gépüzem villanyszerelője, Ozsvárt Ferenc, az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottságának első titkára, Podobén Mihályné, a palotási Május 1. Termelőszövetkezet növénytermesztési szocialista brigádvezetője, Szabó Imre, a ménkesi bányaüzem brigádvezetője, Szilágyi Dezső, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek pártbizottságának titkára és Tomis István, a dolgozója, Devcsics Miklós, az szécsényi II. Rákóczi Ferenc MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára, Géczi János, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Grósz Józsefné, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat szb-titkára, Hegyi Termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára képviseli. A kongresszusi küldöttekkel meghívott vendégek is utaznak a párt X. kongresszusára. Berkenyei körkép. Riportunk a lap ötödik oldalán található. Fucsh Katalin 1967-től dolgozik a Budapesti Paszományárugyár helyi üzemében (Koppány György felvétele) Elutazott a török külügyminiszter Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügyminisztere, aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon, szombaton délben elutazott Budapestről. A török külügyminiszter és a kíséretében levő személyiségek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, Marjai József és Hollai Imre külügyminiszter-helyettesek, Zágor György hazánk ankarai nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több más vezető beosztású munkatársa. Ott volt Ismail Saysal, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. A látogatás befejeztével a tárgyaló felek közös közleményt írtak alá. Növekedett az ipari dolgozók, csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya Az 1970. január 1-i népszámlálás teljes anyagából egyszázalékos mintavétel — lényegében százezer lakosra kiterjedő adatgyűjtés — alapján részletes feldolgozást készít a Központi Statisztikai Hivatal, ez a kötet az év végére készül el Ennek fontosabb — főleg a népesség demográfiai és foglalkozási összetételére, valamint a lakáshelyzetre vonatkozó — adatait azonban most külön közzétették. A jelentés szerint az ország 10 316 000 főnyi lakosából — a január 1-i állapot szerint — 5 millió 5 ezer a férfi és 5 millió 311 ezer a nő. Az ezer férfira jutó nők száma 1061, tehát 12-vel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. A világháború következményeként előállott „nőtöbblet” az utóbbi negyedszázadban fokozatosan csökkent. 1960—1970 között tovább tartott a népesség öregedési folyamata: a gyermekkorúak száma 14 százalékkal csökkent, az öregkorúaké 28 százalékkal nőtt. Ami a családi állapot változását illeti, a házasok aránya mindkét nemnél kisebb mértékben csökkent, az elváltak száma jelentősen növekedett. Az iskolai végzettség színvonala tovább javult az utóbbi évtizedben: az általános iskola nyolc osztályát végzettek aránya több mint másfélszeresére emelkedett. A gazdasági tevékenység szempontjából is jelentősen változott a népesség összetétele. Az aktív keresők száma a 60-as évek elején tapasztalt átmeneti csökkenés után eleinte lassú ütemben, az utóbbi években jelentősen emelkedett, s számuk az idén elérte az ötmilliót; a nyugdíjasok, járadékosok száma csaknem megháromszorozódott, s mivel több mint 140 000 nő részesül gyermekgondozási segélyben, ilyen módon az úgynevezett inaktív keresők (nyugdíjasok, járadékosok, segélyezettek stb.) együttes száma megközelíti az 1 400 000-et. A száz keresőre jutó eltartottak száma e tíz év alatt 100-ról 78-ra csökkent. A különböző népgazdasági ágak helyzetét a foglalkoztatottak száma alapján vizsgálva kiderül, hogy míg 1960-ban az iparban és építőiparban dolgozók együttes aránya nem érte el a mezőgazdasági keresőkét, addig az idén az ipari dolgozók száma egymagában is jóval felülmúlja a mezőgazdasági foglalkozásúakét. Egyébként az ipari és építőipari dolgozók együttes száma tíz év alatt mintegy 30 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban foglalkoztatottaké nagyjából ennyivel csökkent. A lakásállomány összetételére vonatkozó adatok javulást tükröznek: az egyszobás családi otthonok aránya 61 százalékról 47 százalékra csökkent, a kétszobásoké 32 százalékról 43 százalékra, a három- és többszobásoké 7 százalékról 10 százalékra emelkedett. Végezetül kiderül a jelentésből, hogy a lakások 68 százalékát tulajdonosi, 28 százalékát főbérleti, egy százalékát társbérleti, 3 százalékát szolgálati és egyéb jogcímen használják. Az ország lakásállományának egynegyedde — 821 000 családi otthon —, az állam tulajdona, háromnegyede — 2 324 000 lakás — személyi tulajdonban van. (MTI) Megnyílt a megyei vadászati kiállítás Mit rejtenek a nógrádi erdők? Aranyérmes trófeák — Ragadozók életnagyságban — Vadgazdálkodásunk Nagy érdeklődés mellett az 1935-ös 600-as őzállománynyitották meg tegnap délutánnyal szemben jelenleg 2200 Salgótarjánban a Kohász mű- őzet számolnak. A vadgazdálvelődési központban az 1970- kodás célkitűzéseit mutatja az ős megyei vadászati kiállítást, a tabló, amelyen a vadálló- A rendezők kiváló munkát mány minőségi fejlesztését végeztek, mert a rendelkezés- ábrázolják. Két számadatot re álló két teremben jól emelünk ki: a mezei nyulak sikerült bemutatni megyénk számát, amely 18 ezerről 30 vadgazdálkodásának, vadásza- ezerre, s a foglyok számát és kultúrájának eredményeit, amelyet 12 ezerről ugyancsak negyed százados fejlődését. A 30 ezerre kívánnák növelni, kiállítás sikeréhez hozzájárult, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a MAVOSZ Nógrád megyei Intéző Bizottsága segítette a kiállítás megrende A megyei nagyvadállomány fejlődését a kiállítás belső terme reprezentálja, ahol a szarvas- és őzállomány minőségi fejlődését szemléltetik. A gazdag trófeagyűjtményt ötlését. A telker érdekében ősz- két tizenhárom szefogtak az ipari üzemek, ez bronzéremmel díjazott különböző szarvastrófea képviselt. Az őzállomány két arany-, erdőgazdaságok intézmények is. Szombaton délután 15 órakor dr. Bertóti István, a MAVOSZ fővadászmestere tartott vadgazdálkodásunk időszerű kérdéseiről előadást. Tizenhét órakor Vallus Pál, a MAVOSZ elnöke nyitotta meg a megyei vadászati kiállítást, ahol megjelent Jedlinska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, valamint több mozgalmi, gazdasági és tömegszervezeti vezető. A vadászati kiállítás jelentőségét Mátrai István, a MAVOSZ Nógrád megyei Intéző Bizottságának elnöke méltatta. Köszöntötte a megjelent vendégeket, elismeréssel szólt a rendezők munkájáról. A kiállítás jó reprezentálja megyénk vadgazdálkodásának eredményeit. A két teremben kiállított anyagból figyelemre méltó néhány statisztikai adat: az apróvadas vadászterületeinken 1935-ben 1500 fácánt tartottak nyilván, napjainkban pedig több mint húszezret. A nagyvadas területen említésre méltó, hogy ezüst- és tizennégy bronzéremmel képviselteti magát. Ezenkívül még negyven szarvas- és százötven őzagancs tanúskodik arról, hogy Nógrád megye kiválóan alkalmas a nagyvad tenyésztésére. Mint érdekességet említjük meg a kiállításon életnagyságban az erdei körülmények között bemutatott vaddisznó családot. Tanulságos és nagy élményt nyújt felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt a megyénkben honos szárnyasok és ragadozók bemutatása. Ezek között látható erdeink legnagyobb vérengzője, a vadmacska. Külön érdekesség a pusztulóban levő, de a nedves fennsíkokon még tanyázó holló, amely a kiállításnak egyik különlegessége. A kiállítást jól egészíti ki a növény- és állatsorozatokba álló külön tablót kitevő bélyegsorozat, a fényképes illusztrációk és az üzemek által adományozott vadászati jellegű tárgyak, a legújabb mintám vadászfegyverek. A kiállítás november 25-től december 1-ig tekinthető meg.