Nógrád, 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

TAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK»1 NÓGRÁD A 7. MSZMP NÓGRÁD VIDYÍl BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 274. SZÁM­ÁRA: 1 FORINT 1970. NOVEMBER 22., VASÁRNAP hétfőn kezdődik a SVScigi^OTI Szocialista Munkáspárt November 23-án, hétfőn délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A kongresszus feladata, hogy értékelje az 1966-ban megtartott IX. pártkongres­­­szus óta végzett munkát, számot adjon az elért fejlő­désről, s a küldöttek véle­­­­ményét, javaslatait figyelem­be véve kijelölje az elkövet­kező időszak feladatait, útmu­tatást adjon azok végrehajtá­sához. Ennek alapján a Köz­ponti Bizottság — korábbi határozatának megfelelően — a következő napirendet java­solja majd a kongresszusnak: a) a Központi Bizottság be­­számolója; b) javaslat a Szervezeti Sza­bályzat módosítására; c) a Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentése; d) a Fellebbviteli Bizottság jelentése; ; e) a párt vezető szerveinek megválasztása. A hat napra tervezett kong­resszuson — amely nemcsak a párttagság, de egész né­pünk érdeklődésére is számot tartó esemény —, a küldötte­ken kívül igen sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a társa­dalmi és tömegszervezetek vezetői; meghívták a tanács­kozásra a­­­agyar munkás­­mozgalom számos régi harco­sát, a tudományos és művé­szeti élet ismert képviselőit, a szocialista építőmunka élen­járóit, közöttük szocialista brigádvezetőket, termelőszö­vetkezeti elnököket, kiváló ér­telmiségi dolgozókat. Részt vesznek a kongresszuson a megyék, járások, városok, községek szakmai és mozgal­mi munkában példamutató dolgozói, kommunistái, s a kongresszus vendégeinek so­rában helyet foglalnak majd az ország, a nép ügyéért a kommunistákkal együtt mun­kálkodó pártonkívüliek képvi­selői, neves közéleti személyi­ségek. A kialakult hagyományok­hoz híven, számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson . A tanácskozásról a közvéle­mény, az ország népe naponta részletesen tájékozódhat a sajtó, a rádió és a televízió útján. A televízió hétfőn, rendkívüli adásnapon jelent­kezik: délután 2 órakor kap­csolják a kongresszusi üléster­met, helyszíni közvetítést ad­nak a megnyitóról, valamint az MSZMP Központi Bizott­­ságának a beszámolójáról. Keddtől szombatig minden es­te 19.50 órai kezdettel „A­ kongresszusról jelentjük” cím­mel külön műsort sugároz a televízió. Péntek este ismét a helyszínről tudósít majd bő­vebben a tv, szombaton pedig összefoglalja a tanácskozás záróeseményeit. A rádió politikai adásaiban szintén folyamatosan hírt ad majd a kongresszus esemé­nyeiről. Hétfőn 13.55 órakor, majd 14.55 órától egyenes adásiban közvetíti a megnyi­tót, illetve a Központi Bi­zottság beszámolóját. A Déli Krónika naponta terjedelmes helyszíni beszámolót ad a kongresszus délelőtti esemé­nyeiről, az Esti Krónika pedig összefoglalja az egész napi ta­nácskozást, s hangképekben tudósít az egyes felszólalá­sokról. A hazai hírközlő szerveken kívül a külföldi sajtó is élénk figyelmet szentel az MSZMP X. kongresszusának. A hír­­ügynökségek munkatársain kívül számos külföldi újságíró ad majd rendszeresen tudósí­tást — a kongresszusi sajtó­iroda útján — a magyar kom­munisták tanácskozásáról. Jól vizsgázik a Lunohod—1 A Lunohod—1 folytatja mun­káját. Szombat reggelig a holdjáró száz órát töltött a Holdon. Az újabb rádió- és televí­ziós kapcsolat során többek között folytatták a holdfelszín mechanikai és fizikai sajátos­ságainak­ meghatározását. A Lunohod—1, miközben képeket továbbított a Holdról mozgást és manőverezést hajtott végre, hogy kiválaszt­hassák azt a helyet, ahol a holdjáró állni fog a holdéj­szaka idején. A Holdon az éj­szaka november 24-én kezdő­dik és 14 és fél napig tart. A legutóbbi és a pénteki rá­diókapcsolat idején ellenőriz­ték a Lunohod—1 fedélzeti rendszereinek munkáját és értékelték a holdjáró állapo­tát. A beérkezett adatok szerint a Lunohod—1 összes rendsze­re kifogástalanul működik. (MTI) Ma elutaznak megyénk küldöttei A Magyar Szocialista Mun- Mihály, a Kisterenyei Gépla­­káspárt X. kongresszusán vító Állomás dolgozója, Jed­licska Gyula, az MSZMP Nóg­­rád megyei Bizottságának első titkára, Kispál József, az ÉVM Nógrád megyei Építő­ipari Vállalat igazgatója, Ku­­ris Mihály, a Felsőpetényi As­zóii Brutyo János, a Magyar ványbánya pártalapszervezete- Szocialista Munkáspárt Köz- nek titkára, Matúz József, résztvevő megyei küldöttek ma délután utaznak el Salgótar­jánból Budapestre. A párt X. kongresszusán megyénk kommunistáit, dolgo­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság aigitációs és propaganda­osztályának vezetője, Pothor­­nik József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója, Andó Gyula, az MSZMP Balassagyarmati Járá­si Bizottságának első titkára, Bencsik József­né, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat balassagyarmati üzemének az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára, Orosz Já­­nosné, a nagybátonyi g­ép­­üzem villanyszerelője, Ozsvárt Ferenc, az MSZMP Salgótarjá­ni Járási Bizottságának első titkára, Podobén Mihályné, a palotási Május 1. Termelőszö­vetkezet növénytermesztési szocialista brigádvezetője, Sza­bó Imre, a ménkesi bánya­üzem brigádvezetője, Szilágyi Dezső, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek pártbizottságá­nak titkára és Tomis István, a dolgozója, Devcsics Miklós, az szécsényi II. Rákóczi Ferenc MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára, Géczi János, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke, Grósz József­né, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat szb-titkára, Hegyi Termelőszövetkezet pártalap­­szervezetének titkára képvise­li. A kongresszusi küldöttekkel meghívott vendégek is utaz­nak a párt X. kongresszusára. Berkenyei körkép. Riportunk a lap ötödik oldalán található. Fucsh Katalin 1967-től dolgo­zik a Budapesti Paszományárugyár helyi üzemében (Koppány György felvétele) Elutazott a török külügyminiszter Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügymi­nisztere­­, aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon­­, szombaton délben elutazott Budapestről. A török külügyminiszter és a kíséretében levő személyisé­gek búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, Marjai József és Hollai Imre külügyminiszter-helyettesek, Zágor György hazánk ankarai nagykövete, valamint a Kül­ügyminisztérium több más ve­zető beosztású munkatársa. Ott volt Ismail Saysal, a Tö­rök Köztársaság budapesti nagykövete. A látogatás be­fejeztével a tárgyaló felek kö­zös közleményt írtak alá. Növekedett az ipari dolgozók, csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya Az 1970. január 1-i nép­­számlálás teljes anyagából egyszázalékos mintavétel — lényegében százezer lakosra kiterjedő adatgyűjtés — alap­ján részletes feldolgozást ké­szít a Központi Statisztikai Hivatal, ez a kötet az év vé­gére készül el Ennek fonto­sabb — főleg a népesség de­mográfiai és foglalkozási ös­­­szetételére, valamint a lakás­­helyzetre vonatkozó — ada­tait azonban most külön köz­zétették. A jelentés szerint az ország 10 316 000 főnyi lakosából — a január 1-i állapot szerint — 5 millió 5 ezer a férfi és 5 millió 311 ezer a nő. Az ezer férfira jutó nők száma 1061, tehát 12-vel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. A vi­lágháború következményeként előállott „nőtöbblet” az utób­bi negyedszázadban fokozato­san csökkent. 1960—1970 között tovább tartott a népesség öregedési folyamata: a gyermek­korúak száma 14 százalékkal csök­kent, az öreg­korúaké 28 szá­zalékkal nőtt. Ami a családi állapot változását illeti, a házasok aránya mindkét nem­nél kisebb mértékben csök­kent, az elváltak száma jelen­tősen növekedett. Az iskolai végzettség szín­vonala tovább javult az utób­bi évtizedben: az általános is­kola nyolc osztályát végzettek aránya több mint másfélsze­resére emelkedett. A gazdasági tevékenység szempontjából is jelentősen változott a népesség összeté­tele. Az aktív keresők száma a 60-as évek elején tapasztalt átmeneti csökkenés után eleinte lassú ütemben, az utóbbi években jelentősen emelkedett, s számuk az idén elérte az ötmilliót; a nyugdíjasok, járadékosok szá­ma csaknem megháromszoro­zódott, s mivel több mint­ 140 000 nő részesül gyermek­­gondozási segélyben, ilyen módon az úgynevezett inak­tív keresők (nyugdíjasok, já­radékosok, segélyezettek stb.) együttes száma megközelíti az 1 400 000-et. A száz kere­sőre jutó eltartottak száma e tíz év alatt 100-ról 78-ra csökkent. A különböző népgazdasági ágak helyzetét a foglalkozta­tottak száma alapján vizsgál­va kiderül, hogy míg 1960-ban az iparban és építőipar­ban dolgozók együttes aránya nem érte el a mezőgazdasági keresőkét, addig az idén az ipari dolgozók száma egyma­gában is jóval felülmúlja a mezőgazdasági foglalkozásúa­­két. Egyébként az ipari és építőipari dolgozók együttes száma tíz év alatt mintegy 30 százalékkal nőtt, a mezőgaz­daságban foglalkoztatottaké nagyjából ennyivel csökkent. A lakásállomány összetéte­lére vonatkozó adatok javu­lást tükröznek: az egyszobás családi otthonok aránya 61 százalékról 47 százalékra csökkent, a kétszobásoké 32 százalékról 43 százalékra, a három- és többszobásoké 7 százalékról 10 százalékra emelkedett. Végezetül kiderül a jelen­tésből, hogy a lakások 68 százalékát tulajdonosi, 28 százalékát főbérleti, egy szá­zalékát társbérleti, 3 százalé­kát szolgálati és egyéb jogcí­men használják. Az ország lakásállományának egynegyed­de — 821 000 családi otthon —, az állam tulajdona, háromne­gyede — 2 324 000 lakás — személyi tulajdonban van. (MTI) Megnyílt a megyei vadászati kiállítás Mit rejtenek a nógrádi erdők? Aranyérmes trófeák — Ragadozók életnagyságban — Vadgazdálkodásunk Nagy érdeklődés mellett az 1935-ös 600-as őzállomány­­nyitották meg tegnap délután­nyal szemben jelenleg 2200 Salgótarjánban a Kohász mű- őzet számolnak. A vadgazdál­­velődési központban az 1970- kodás célkitűzéseit mutatja az ős megyei vadászati kiállítást, a tabló, amelyen a vadálló- A rendezők kiváló munkát mány minőségi fejlesztését végeztek, mert a rendelkezés- ábrázolják. Két számadatot re álló két teremben jól­ emelünk ki: a mezei nyulak sikerült bemutatni megyénk számát, amely 18 ezerről 30 vadgazdálkodásának, vadásza- ezerre, s a foglyok számát és kultúrájának eredményeit, amelyet 12 ezerről ugyancsak negyed százados fejlődését. A 30 ezerre kívánnák növelni, kiállítás sikeréhez hozzájá­rult, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a MA­VOSZ Nógrád megyei Intéző Bizottsága se­gítette a kiállítás megrende­ A megyei nagyvadállomány fejlődését a kiállítás belső terme reprezentálja, ahol a szarvas- és őzállomány minő­ségi fejlődését szemléltetik. A gazdag trófeagyűjtményt öt­lését. A telker érdekében ősz- két tizenhárom szefogtak az ipari üzemek, ez­ bronzéremmel díjazott különböző szarvastrófea képviselt. Az őzállomány két arany-, er­dőgazdaságok intézmények is. Szombaton délután 15 óra­kor dr. Bertóti István, a MA­­VOSZ fővadászmestere tar­tott vadgazdálkodásunk idő­szerű kérdéseiről előadást. Ti­zenhét órakor Vallus Pál, a MAVOSZ elnöke nyitotta meg a megyei vadászati kiállítást, ahol megjelent Jedlinska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első tit­kára, valamint több mozgalmi, gazdasági és tömegszervezeti vezető. A vadászati kiállítás jelentőségét Mátrai István, a MAVOSZ Nógrád megyei In­téző Bizottságának elnöke méltatta. Köszöntötte a meg­jelent vendégeket, elismerés­sel szólt a rendezők munká­járól. A kiállítás jó reprezentálja megyénk vadgazdálkodásá­nak eredményeit. A két te­remben kiállított anyagból figyelemre méltó néhány sta­tisztikai adat: az apróvadas vadászterületeinken 1935-ben 1500 fácánt tartottak nyilván, napjainkban pedig több mint húszezret. A nagyvadas terü­leten említésre méltó, hogy ezüst- és tizennégy bronz­éremmel képviselteti magát. Ezenkívül még negyven szarvas- és százötven őzagancs tanúskodik arról, hogy Nóg­rád megye kiválóan alkalmas a nagyvad tenyésztésére. Mint érdekességet említjük meg a kiállításon életnagyságban az erdei körülmények között be­mutatott vaddisznó családot. Tanulságos és nagy élményt nyújt felnőtteknek és gyere­keknek egyaránt a megyénk­ben honos szárnyasok és ra­gadozók bemutatása. Ezek között látható erdeink legna­gyobb vérengzője, a vadmacs­ka. Külön érdekesség a pusz­­tulóban levő, de a nedves fennsíkokon még tanyázó hol­ló, amely a kiállításnak egyik különlegessége. A kiállítást jól egészíti ki a növény- és állatsorozatokba álló külön tablót kitevő bé­lyegsorozat, a fényképes illusztrációk és az üzemek ál­tal adományozott vadászati jellegű tárgyak, a legújabb mintám vadászfegyverek. A kiállítás november 25-től de­cember 1-ig tekinthető meg.

Next