Nógrád, 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-23 / 119. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! NOGRÁDJAI MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 119. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. MÁJUS 23., KEDD Napirenden: tervezeti és üzemi és kivitelező építőiparban Tegnapi ülésén az SZMT elnöksége a többi között arra keresett választ, hogy a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál és a tanácsi építőknél hogyan érvényesül a szakszervezeti és üzemi demokrácia, milyen szemléletbeli, gyakorlati gondok akadályozzák szélesebb körű kibontakozását. Az elnökségnek nem volt könnyű dolga, mert két azonos jellegű, de alapjában véve más módszerekkel, más felfogásban dolgozó gazdasági és szakszervezeti vezetésről van szó. Ebből következik, hogy más szinten jelentkezik az állami vállalatnál és megint más szinten a tanácsinál a szakszervezeti bizottságok, valamint a gazdaságvezetők együttműködése, tevékenységük színvonala, tartalma. Nehezíti a helyzetet a két vállalat munkáját jellemző szétszórtság. Az építők megyebizottsága a felsőbb szakszervezeti állásfoglalásnak megfelelően leadta a jog- és hatásköröket az említett két alapszervezetnek is, egészen a bizalmakig bezárólag. Nem történt ilyen nagykorúsítás a gazdaságvezetés részéről, bár a szakszervezeti bizottságok gyakran szóvá tették ezt, ígéret is volt, de abból eddig még semmi sem valósult meg. Emiatt kiáltó ellentét van az építésvezetők, valamint a műhelybizottságok, illetve a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatásköre között. Ennek ellenére a két vállalat szakszervezeti bizottsága váltakozó sikerrel ugyan, de legtöbbször érvényt tudnak szerezni a szakszervezeti és üzemi demokrácia követelményeinek. Olyan témákat tártak a testület elé, amelyek a tagságot érdekelték. Ezeknek 70—75 százaléka írásban készült el, így módjuk volt a tagoknak a felkészülésre, a választóik véleményének kikérésére. Az előkészítés eredményeként nőtt az aktivitás és a megjelenés a különböző szakszervezeti rendezvényeken. A felszólalók bátran mondtak véleményt a műhely, a szakszervezeti bizottság és a tanács munkájáról. Gondként jelentkezik, hogy a különböző testületek által kialakított álláspontokat sem a szakszervezeti bizottságok, sem a tanácsok tagjai nemigen ismertetik választóikkal, vagy ha ezt meg is teszik, akkor bátortalanok azok megvédésében. Javítani kell még a különböző munkahelyi tisztségviselők rendszeres eligazítását. Nem érvényesül eléggé a szakszervezeti taggyűlések hatáskörébe tartozó témák jóváhagyása, a feladatok meghatározása. Különbözőképpen érvényesül a szakszervezeti bizottságokra ruházott döntési, egyetértési, véleményezési, ellenőrzési, kifogásolási (vétó) és a képviseleti jog. Ezek közül legnagyobb előrehaladás a döntési, a képviseleti és az egyetértési jog helyes alkalmazásában jelentkezik, bár itt is vannak még elég szép számmal gondok. Az egyetértési jog gyakorlása során a vállalatok vezetői kikérik a szakszervezeti bizottságok véleményét a közép- és rövidtávú tervek kialakításában, egyes személyeket, csoportokat érintő bérezéseknél, kitüntetéseknél. A szakszervezeti bizottságok véleménye nem mindig azonos a gazdasági vezetőkével. Különösen vonatkozik ez a bérfejlesztési elképzelésekre. A Tanácsi Építőipari Vállalatnál a tervezett 2—2,5 százalékos fejlesztéssel a szakszervezeti tanács nem értett egyet. Hogy helyesen vélekedett, azt az 1971. évi tényleges eredmény igazolja. A bérek nem 2—2,5 százalékkal, hanem 5,3 százalékkal emelkedtek. Ennél a témánál a gazdaságvezetők nem biztosak a saját maguk által elkészített gazdasági műszaki tervek megvalósulásában. Éppen ezért óvatosak, azzal próbálnak mentegetőzni, hogy ha a nyereség jobban alakul, azt utólag úgyis kifizetik. Az ellenőrzési jogkör gyakorlásánál az a hiba, hogy a feltárt hiányosságok megszüntetésére késnek az intézkedések , sokszor elmarad a felelősségre vonás, s ez gyengíti egyes vezetők felelősségérzetét. Az üzemi demokrácia különböző fórumai közül eredményesek a szakszervezeti tanácsülések, a termelési tanácskozások, a szocialista brigádvezetői értekezletek. A műszaki tanácskozások hatékonyságát rontja a sok számadat, a mulasztások megmagyarázása, a felelősség áthárítása és a kritikátlanság. Mindezek kedvezőtlenül hatnak a termelési tanácskozásokra is. Bár az utóbbi időben gyakrabban válaszolnak a dolgozók javaslataira, de még mindig előfordul, hogy figyelmen kívül hagyják azokat. Az állami vállalatnál a különböző eszmecseréken szó esik a közösséget érintő kérdésekről, bírálják a hiányosságokat, a munkaszervezés lazaságait, a tanácsi vállalatnál ez már kevésbé érvényesül, itt inkább egyéni problémák hangoztatása, a magasabb bér követelése, esetenként demagóg hang a jellemző. Az elnökség azzal fogadta el az előterjesztést, hogy azt a vitában elhangzottakkal ki kell egészíteni, jobban rendszerezve és csoportosítva a problémaköröket. Az ily' módon elkészített jelentést kell továbbítani a felsőbb szakszervezeti szervekhez. Szeptember 20 — október 20 Kemerovói hetek Nógrád megyében A megye társadalmi és tömegszervezetei és a Magyar- Szovjet Baráti Társaság kezdeményezésére — a pártbizottsággal egyetértésben — a magyar—szovjet baráti kapcsolatok további mélyítése, a két nép és ország még alaposabb kölcsönös megismerése céljából, a testvéri kapcsolatok további ápolása érdekében szeptember 20 és október 20 között kemerovói heteket rendeznek Nógrád megyében. A kemerovói hetek célja: Szibéria gazdag történelmi hagyományainak, a Szovjetunió fejlődésében vállalt és betöltött szerepének, az elmúlt évtizedek hatalmas ütemű gazdasági fejlődésének és az ott élő emberek hősies helytállásának bemutatása. A kemerovói hetek gazdag programot ígér. Erre az időre delegáció érkezik testvérmegyénkből Salgótarjánba, illetve Nógrád megyébe. A tervek szerint a kemerovói hetek ünnepélyes megnyitására barátsági gyűlés keretében Salgótarjánban kerül sor. Kiállítást is szerveznek erre az időre, amely elsősorban a megyénkből Kemerovóba járt delegációk úti élményeit dokumentálják. Az MSZBT segítségével Kemerovóról, illetve Szibériáról dokumentumfilmek kerülnek majd bemutatásra. Úgy tervezik, hogy Balassagyarmaton nyitják meg a kemerovói népművészeti kiállítást, amelynek anyagát a megye több településén is bemutatják. Ebből az alkalomból felújítják, illetve bővítik az iskolák és üzemek, valamint az MSZBT és az SZMBT tagcsoportok közötti levelezést. A TIT szemléltető eszközökkel ismeretterjesztő előadásokat tart a megye városaiban és községeiben. A művelődési intézményekben Szibériai esték” címmel népszerű irodalmi, zenés műsorokat szerveznek, míg „Üdvözlet Kemerovóból” címmel zenés irodalmi összeállítást terveznek. Az ifjúság körében megszervezik a Ki mit tud Kemerovóról? vetélkedőt. Szó van arról is, hogy a kemerovói hetek során sportolók is érkeznek testvérmegyénkből. A kemerovói heteket előkészítő koordináló értekezletet tegnap tartották meg Salgótarjánban. H fel lalt Szambi Május 20-ról 21-re virradó éjszaka, súlyos és tartós betegség következtében, 72 éves korában elhunyt Zsamszarangijn Szambu, a mongol nép kiemelkedő fia, az MNFP KB PB tagja, a mongol nagy népi hurál elnökségének elnöke. Lenin-békedíjas, — közölték hivatalosan Ulánbátorból. Szambu halálával kapcsolatban Mongóliában háromnapos gyászt rendeltek el. (MTI) Véres merénylet Belfastban Hétfőn délelőtt újabb véres bombamerénylettel válaszolt az ír republikánus mozgalom egy protestáns enklávéban kezdődtek. Az „Ulsteri Védelmi Szövetség” (UDA), William az unionisták hétvégi lázadásraig .Ulsteri Élcsapat Mozsara. A pokolgép egy protestánsok lakta városrészben robbant fel, súlyosan megrongálva egy üzemet. A merényletnek — mint közölték több mint 40 sebesültje van. Eközben William Whitelaw, galmának” újszülött félkatonai szárnya, elbarikádozott egy városrészt. Vasárnap hajnali ötkor az angol ejtőernyősök megrohamozták és erőszakkal lerombolták a barikádokat. Ezután az unionista csoportok az angol kormány északírad és a hadsereg között veszélyes minisztrációjának feje, még a hétvégi protestáns lázadást elemezte. Szombaton este özszecsapással fenyegetett, események Kelet-Belfastban, (MTI) konfrontáció alakult ki, amely 1969 óta a legsúlyosabb ősz Moszkvába érkezett Nixon elnök Ma kezdődnek a hivatalos tárgyalások Hétfőn délután, nyolcnapos hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba érkezett Richard M. Nixon, az Egyesült Államok elnöke, hogy az 1971. október 12-én Moszkvában és Washingtoniban egyidejűleg közzétett megegyezésnek megfelelően a Szovjetunió vezetőivel folytatandó tárgyalásain áttekintse „az összes alapvető kérdéseket, abból a célból kiindulva, hogy tovább javítsák a kétoldalú kapcsolatokat országaik között és megszilárdítsák az általános béke kilátásait”. Az Air Force One, az amerikai elnök Boeing—707-es különrepülőgépe magyar idő szerint két óra előtt néhány perccel érkezett a vnukovói repülőtér körzetébe. A repülőtéren államfőnek kijáró külsőségek között fogadták Nixont. A kormányváró csarnokra kitűzték az állami lobogókat, s a repülőtér betonján a szovjet fegyveres erők három hadseregneme reprezentáló díszszázada sorakozott fel. Az amerikai elnököt huszonegy ágyúdíszsortűz fogadta. A repülőgépből elsőként kilépő Nixont és feleségét Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, majd Alekszej Koszigin miniszterelnök üdvözölte. A két ország himnuszának elhangzása után Nixon ellépett a díszszázad előtt. Üdvözlő beszédek a repülőtéri fogadtatás alkalmával nem hangzottak el. A repülőtéri fogadtatáson a hivatalos személyiségeken kívül több száz szovjet és külföldi újságíró volt jelen. A néhány perces ceremóniáról a Moszkvai Televízió helyszíni közvetítést adott, amelyet intervíziós televíziós állomások, valamint az „Orbita” távközlési műholdrendszer segítségével a Szovjetunió távol-keleti tévéközpontjai is átvettek: a három legnagyobb amerikai tévétársaság ugyancsak egyenes adásban közvetítette az érkezést A vnukovói kormányrepülőtérről az elnök és felesége a szovjet vezetők kíséretében a Kremlben kijelölt lakosztályukba hajtattak. Nixon és a kíséretében levő személyiségek zárt gépkocsiban, a szokás szerint motoros rendőrök díszkíséretében tették meg az utat. Az út városi szakaszán, a Lenin sugárúton a moszkvai járókelők kíváncsi, de teljes elfogulatlan tekintete kísérte a gépkocsikaravánt. Nixon elnök érkezése előtt szovjet sajtókörökben hangsúlyozták, a találkozásnak elsősorban a két ország kapcsolatai szempontjából van jelentősége. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nemzetközi kérdések nem szereHétfőn délután a Kremlben találkozott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke. A találkozón olyan kérdéseket vitattak meg, amelyeknek elvi jelentőségük van a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak további fejlesztése szempontjából. pelnek majd kedd délelőtt kezdődő tárgyalások napirendjén, s nem kerül sor olyan kétoldalú megállapodásokra, amelyeknek nemzetközi kihatásuk is van. Valószínűnek tartják például, hogy a látogatás idején rákerülnek az aláírások a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról szóló első megállapodásra. Egy ilyen egyezmény már önmagában is előremutat más nemzetközi megállapodások felé. Vannak azonban olyan kérdések, ahol szovjet részről jó előre az amerikai tárgyalófél tudomására hozták, hogy a kérdések megvitatása ugyan lehetséges, de a döntés nem. Ide sorolják mindenekelőtt a vietnami kérdést, ahol a Szovjetunió álláspontja szerint csak és kizárólag a közvetlenül érintett felek megállapodása lehetséges. (MTI) Egyben kezdetét jelentette a nemzetközi kérdésekről folytatott megbeszéléseknek is. A tárgyszerű és őszinte légkörben tartott megbeszélés megmutatta, hogy mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői találkozásának. (Folytatás a 2 oldalon.) Brezsnyev találkozója az USA elnökével Richard Nixont, az Amerikai Egyesült Államok elnökét, a vnukovói repülőtéren Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta Szovjet és amerikai zászlók díszítik a szovjet főváros utcáit a Nixon-látogatás napján