Nógrád, 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD A 7. K­A­R- N­ÓGR­Á­D M­E­GYE 1 B­I­ZOTTSÁ­GA ÉS A MEGY­E­I T­A­N­ÁG S­ZÁM J 1t XXIX. ÉVF„ 210. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT Befej­ező<3ött Péter János lengyelországi látogatása Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Péter János külügyminisz­ter pénteken délelőtt a Visz­tula-menti Kazimierzben foly­tatta tárgyalásait Stefan Ol­­szowski külügyminiszterrel. Ezek befejeztével a kora délu­táni órákban visszatért Var­sóba. Röviddel ezt követően Hen­ryk Jablonski lengyel állam­elnök, majd Edward Gierek, a LEMP KB első titkára fo­gadta Péter Jánost. Szívélyes és baráti légkörű találkozókon a magyar—lengyel kapcsola­tok kulcskérdései kerültek szóba. A magyar külügyminiszter a találkozók után nagykövet­ségünkön koktélpartin fo­gadta vendéglátóit, majd a menetrendszerű gyorsvonattal hazautazott a lengyel főváros­ból. Péter János 3 napos hivata­los baráti látogatásáról és tár­gyalásairól közös közleményt adtak ki. (A közlemény a 2. oldalon.) (MTI) A Finn KP Kekkonen Elsietett kijelentések az NSZK-ban Bochkor­ Jenő, az MTI tudó­sítója jelenti: Egyes nyugatnémet politi­kusok mind ellenségesebb hangon szólnak Csehszlová­kiáról és szinte leplezetlenül adják értésre, hogy nincs ínyükre Bonn és Prága vi­szonyának gyors rendezése. Noha a szövetségi fővárosban verőfényes az időjárás, a po­litikai meteorológusok szerint már elkövetkezett a csípős őszi szelek ideje. Paul Frank külügyi állam­titkár , aki a Csehszlovákiá­val tartott tárgyalásokon a nyugatnémet küldöttség hiva­talos vezetője volt, a re­­vansista szudétanémetek lap­jának adott nyilatkozatában ismét érvényre emelte az 1938-as müncheni diktátumot. A „Sudetendeutsche Zei­tung” (München) legújabb száma kivonatosan ismerteti az államtitkárnak a revansis­­ta szervezet politikai testüle­teihez intézett levelet. Ebben Frank kifejti véleményét, mi­szerint a Csehszlovákiára rá­­kényszerített diktátum „jog­erősen” jött létre. A szövetsé­gi kormány aziránt sem ha­gyott kétséget — így Frank —, hogy sohasem ismerte el jogosnak a csehszlovákiai szu­détanémetek 1945-ben történt kitelepítését és nem ismeri el a Csehszlovákiával aláírandó szerződésben sem. (MTI) Húszezer forint kamatmentes kölcsönnel A család, a rokonság és a brigád a házépítésnél Fatelepi munkások. Vagont ürítenek. Jó kedvük van. Él­­celődnek, nevetnek, de a ke­zük nem áll meg. Nehéz mun­ka ez, de nekik talán fel sem tűnik, annyira megszokták már. Nincs megállás. Ha a ki­pakolással végeznek, a mág­­lyázáshoz fognak. Mint a gép, csakhogy itt emberi erőkifejtés kell. Védőbőr van a vállukon, de alatta bizony kérgesedik az igazi. Szeme van a pénznek — Van műszak, amikor 6—3 ember 900—1000 mázsát is megmozgat. Három vagont ki­üríteni, azután 4—5 autót megrakni nem gyerekjáték. Én sem véletlenül kaptam sér­vet. Mióta összeöltöztek, nem is tudom, hogy volt valami ba­jom — mondja Geröcs János, az ezüstérmes szocialista bri­gádvezető. — Nehéz munka, nehéz pénzkereset. Most meg egy kis jutalmat is kaptunk. Külön­munkáért. Néha ilyen is van. . Jól jön a pénz, különösen Berkes Mátyásnak, aki építke­zik — mondják, majd erről a témáról folytatjuk a beszélge­tést. — Valamikor bérletben lak­tunk. Aztán jöttek a gyerekek. Négy van. Az idősebbik me­zőgazdasági technikumot vég­zett és most szerel le a kato­naságtól. Három fiú, egy lány. A kisebbek ikrek, most lettek szakmunkások. Az egyik asz­talos, a másik festő. — Az apámnak meg a test­vérének volt háza, azt átvál­tottam. öreg, vertfalú épület volt, le kellett bontani. Egy­ szűk szoba-konyha maradt. Ezt a telet valahogy majd ki­húzzuk ebben. Épül a másik, rövidesen tető alá kerül — mondja elgondolkodva Berkes Mátyás. — Nagy gond az építkezés, de a muszáj is nagy úr. — A gyerekek szerették volna, ha szövetkezeti lakást veszünk. De ott a telek, meg valami ke­vés a bontásból is maradt. Az OTP-től 80 ezer forint hitelt kaptunk. A Nógrádi Szénbá­nyák Vállalattól pedig 20 ezer forint kamatmentes kölcsönt. — Saját erő is volt? — Nem mondhatnám. A gyerekek eddig még nem ke­restek. A feleségem sem dol­gozhatott ekkora család mel­lett. Most már a napközi kony­hán dolgozik. Kevés lett volna ez az anyagi erő, a két és fél szobás, egy részén alápincé­zett ház felépítéséhez. Mester építi, de a segédmunkát mi adjuk. A család, a rokonság összefogott. Az üzem és a brigád is segített. . . Amit kértem és volt rá törvényes lehetőség, azt meg is kaptam az üzemtől. Hulla­dékdeszkát kedvezményes áron. Amikor anyagot hord­­tunk, akkor Kanyó Ferenc meg Sánta István segített. Ők is ,brigádtagok. A többi is ígé­ri, hogy majd jönnek, csak nehéz összehangolni a mun­kát. A mesteremberek nem dolgoznak vasárnap. Itt meg akkor van szünet, meg sza­bad szombaton. Munka még sok lesz. Eddig valahogy győz­tük, de lesz még mód, hogy a munkatársaim is jöjjenek. — Megyünk, csak szólj, mi­kor van rá szükség — mondja a brigádvezető. Helyettem is — Az is segítség volt, ami­kor többször napközben el kel­lett menni valamilyen anyagért és helyettem is dolgozott a többi. Nem volt kiesés a mun­kában — mondja Berkes Má­tyás. A munka sürgős volt, foly­tatták a fatelepiek. Letovai Ferenccel, a telep vezetőjével még arról beszélgettünk, hogy aki épít, az rászorul mások se­gítségére. Az anyagi erőt, a forintokat egy kis társadalmi összefogással igen jelentősen meg lehet növelni, B. J. irányvonalát tartja helyesnek A Finn Kommunista Párt Politikai Bizottsága foglalko­zott Urho Kekkonen elnök szeptember 2­3-i nem hivatalos szovjetunióbeli látogatásá­val. Az ülésről kiadott közle­mény megállapítja, a politikai bizottság úgy véli, hogy a két ország törekvése a mindenne­mű megkülönböztetést mellő­ző európai kereskedelmi-gaz­dasági együttműködés fejlesz­tésére, összhangban áll a kom­munista párt, valamint más erők álláspontjával, amelyek ellenzik, hogy Finnország sza­badkereskedelmi megállapo­dást kössön a Közös Piaccal A politikai bizottság elvárja a finn kormánytól, hogy poli­tikai tevékenységben igazod­jék a Kekkonen elnök szovjet­unióbeli látogatásáról kiadott közleményben kifejtett néze­tekhez az európai politikai és gazdasági helyzetről, valamint a finn—szovjet együttműkö­dés fejlesztéséről, s ezeknek megfelelő, konkrét kezdemé­nyezéseket tegyen. A közle­ményben jelzett irányvonal megvalósítása feltételezi, hogy Finnország eláll a Közös Piac­cal tervbe vett megállapodás aláírásától — hangoztatja a politikai bizottság üléséről kiadott közlemény. (MTI) % Az országos mezőgazdasági kiállítás területén megnyílt a nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gépbemutató és vásár. Képünkön: egy növényvédő helikopter Konstruktív javaslatok az algíri csúcson Pénteken délelőtt harmadik napját kezdte az el nem köte­lezett országok algíri csúcsér­tekezlete. A tanácskozás első szónoka ezen a napon Burgi­­ba tunéziai elnök volt. Csütörtökön a késő esti órákba nyúlt a konferencia ülésszaka. Tizenhét állam — vagy kormányfő szólalt fel a Fidel Castro elnökletével megtartott délutáni ülésen, többek között Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke, Kadhafi lí­biai, Gowon nigériai, Asszad Szíriai és Lamszana felső-vol­tai elnök. A beszédek szinte kivétel nélkül a következő, egymással szorosan összefüggő témák kö­ré csoportosultak: az illető or­szág, illetve térség helyzeté­nek értékelése, az imperializ­mus, a kolonializmus és neo­­kolonializmus elleni harc szükségessége; a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan módosítása, amely lehetővé te­szi az egyes országok gazdasá­gi szuverenitását, és a fejlődő országok gyorsabb ütemű elő­rehaladását, végül pedig az el nem kötelezett országok helye, feladatai a mai nemzetközi viszonyok közepette, együtt­működésük, közös fellépéseik fokozása. Ez utóbbival összefüggésben több szónok — Indira Gandhi, Bandaranaike asszony, Nime­ri és mások — konkrét akció­­programok kijelölését, az el nem kötelezettek „új chartá­jának” kidolgozását sürgette. Asszad szíriai és Kadhafi lí­biai elnök javasolta, hogy al­gíri székhellyel hozzanak létre állandó titkárságot, illetve ál­landó irodát. Tito felvetette egy közös alap létesítésének tervét, amely az agresszió ál­dozatává vált országok megse­gítését célozná. A nemzetközi politika kér­dései közül kiemelt helyen szerepelt a közel-keleti hely­zet. A szónokok egyöntetűen megbélyegezték Izraelt és a mögötte álló Egyesült Államo­kat, támogatásukról biztosítot­ták a Palesztinai nép igazi ügyét. Kadhafi líbiai elnök kijelen­tette : „nem azt kérem ettől az értekezlettől, hogy szabadítsa fel Palesztinát, hanem, hogy szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat ellenségeink­kel”. A felszólalók elítélték az Egyesült Államok indokínai beavatkozását. Nem egy be­szédben korunk fő ellentmon­dását, a „nagyhatalmak” és a „kis és közepes országok” kö­zötti ellentétekben vélik felfe­dezni. (Folytatás a 2. oldalon) Salgótarjánban a Rákóczi úton a városi tanács előtti villanyoszlopra kandelábereket sze­relt fel a napokban az ÉMÁSZ. Erre többek között azért volt szükség, mert az út ezen a sza­kaszon nem volt megfelelően kivilágított. Képünkön a szerelés egyik fázisa látható Szűkül a kör Kompong Chamba behatoltak a népi erők A felszabadító erők péntek hajnalra elfoglalták Kambod­zsa harmadik legnagyobb vá­rosát, Kompong Cham déli felét, súlyos utcai harcok dúl­nak a várost két részre osztó főútvonalon, nem messze a tartományi kormányzó palotá­jától. A Lon Nol-rezsim hely­őrségének egy részét a város déli részében körülzárták. A gyorsan előretörő felszabadító erők óriási zűrzavart okoztak a rezsim katonái között Csü­törtökön este a számukra utánpótlást szállító helikopte­rek és repülőgépek az élelmi­szerek és a lőszer jelentős ré­szét a felszabadító erők kezé­ben levő városrészre dobták le. A legfrisebb jelentések sze­rint az egész éjszaka dúlt harc után sincsen szünet az össze­csapások tovább folynak, a város több pontján kézitusára került sor. Pénteken hajnalban a fel­szabadító erők négy rakétája csapódott be a kambodzsai főváros nemzetközi repülőte­rén és ágyútűz érte Phnom Penh központi rádióadóját is. A felszabadító erők péntek délutánra már Kompong Cham kétharmadát tartották ellenőrzésük alatt. A rezsim csapatait három körzetbe szo­rították vissza és ott bekerí­tették Siet. Komoly harcok már csak e három körzetben , a kormányzói rezidenciá­nál, a repülőtérnél és a főpa­rancsnokság körül folynak. A felszabadító erők a délelőtt folyamán 20 könnyűpáncélost zsákmányoltak, és most ezek­kel megerősödve támadják a kormányzói palotát, amelyet mintegy 100 méternyire köze­lítettek meg. (MTI) CHILE Razziák fegyverrejtegetők ellen A chilei kormány speciális tervet dolgozott ki annak ér­dekében, hogy felszámolják a teherautó-tulajdonosok tör­vénytelen sztrájkja által oko­zott nehézségeket. A kormány­­szervek a közeljövőben 700 autóbuszt, 2000 taxit, és 2233 teherautót osztanak majd szét azok között a sofőrök között, akik készek felvenni a mun­kát. A chilei hatóságok péntekem közölték, hogy az elmúlt na­pokban 523 személyt vettek őrizetbe az országban a kor­mányellenes utcai tüntetések során. A chilei hadsereg egy­ségei folytatják razziáikat, hogy fegyvereket foglaljanak le. (MTI)

Next