Nógrád, 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)
1973-10-06 / 234. szám
Harminc évi Koszorúzás a Batthyányemlékmécsesnél 1943. október 6-án Hazánkban október hatodika nem csak gyásznap, hanem jelkép is: az 1848—49-es forradalom és szabadságharc tizenhárom hős tábornokának kivégzésével ez a nap az önkényuralom brutalitását idéző emlékezés napja lett, s egyben a német imperializmus veszélyeire figyelmeztető jelkép. Ezért volt nagy jelentőségű a politikai demonstráció, az első magyar független felelős kormány elnöke, Batthyány Lajos kivégzése helyén emelt örökmécsesnél, amelynek a második világháború éveiben először 1941-ben, majd 1943. október 6-án szolgált színhelyéül a kis belvárosi tér. A harminc esztendővel ezelőtti koszorúzást az tette különösen időszerűvé, hogy a német tiszta hadsereg oldalán a Szovjetunióra törő Horthy-hadsereg fegyverei alaposan megcsorbultak: 1942—43 telén lejátszódott a dráma, a Don-kanyarban elpusztult a 2. magyar hadsereg. A náci hadigépezet ennek ellenére újabb és újabb követeléseket támasztott Magyarországgal szemben. „Idegen és vesztett ügyért vérzik, pusztul a magyar” — állapította meg 1943 áprilisában a KMP Központi Bizottságának programnyilatkozata, amely félreérthetetlenül kimondta: ha a Hazaárulók tovább viszik a nemzetet a hitlerista háború útján, akkor még nagyobb áldozat és veszteség vár az országra. „Magyar katonák újabb százezreit fogják halálba kergetni Hitlerért. Megszállás fenyegeti az országot, átvonulóterep és hadszíntér lesz Magyarország, amelyet a szövetségesek bombázni fognak, a tengelyseregek pedig kifosztanak.” A kommunisták ezért a független, szabad, demokratikus Magyarország zászlaja alá hívtak „minden ipari és szellemi munkást, minden dolgozó parasztot, minden haladó polgárt”. A KMP nyilatkozata kertelés nélkül kinyilvánította: „A munkásosztályra vár az a történelmi feladta, hogy vezetője legyen a Magyarország függetlenségéért vívott harcnak”. Ilyen politikai légkörben került sor öntudatos budapesti ifjúmunkások, diákok nagy figyelmet keltő demonstrációjára 1943. október 6-án a Batthyány-emlékmécsesnél. Így vált a háborúval szembeforduló legöntudatosabb erők nagy visszhangot keltett demonstrációjává az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc hagyományainak kegyeletes felelevenítése, a bátor figyelemeztetés a német imperializmus fenyegető veszélyeire, még ha a koszorúzó lelkes fiatalok reménysége — az új Magyarország megszületése — csak jó másfél esztendő múltán, és annyi szenvedés árán válhatott is valósággá. Nyári barangolás — „két keréken’" Az utat Budapestig vonattal tették meg. Ettől a ponttól kezdve azonban különlegessé vált a kirándulásuk. Mert a 12 fiú és a tanár úr „nyeregbe kaptak” és kerékpárral barangolták be az ország egy kis darabját. Kápolnásnyék—Székesfehérvár—Cece—Szekszárd érintésével értek útjuk végcéljához: Pécshez. De közben még sok minden történt. Több mint háromszáz kilométert és rengeteg élményt hagytak maguk mögött. Lehajtottunk háromszázat A 12 kerékpáros fiú közül csak öten ülnek itt, a Rákóczi úti iskola úttörőszobájában. A kilencnapos túra szervezőjével, irányítójával, Nagy Sándor tanár úrral sem áll módunkban beszélni. De az öt fiú vállalja, hogy a távollevők nevében is megpróbál beszámolni az élményekről, a nyári kerékpártúráról. — Nekem nem ez volt az első hosszabb utam. Már a tavalyi kerékpáros kiránduláson is részt vettem. Akkor a Balatonnál voltunk Veszprém és Győr érintésével. Csaknem ötszázötven kilométert tettünk meg. Az idén is lehajtottunk több mint háromszázat — mondja Tolnai Nándor nyolcadikos tanuló. Gumimatrac, melegítő, egy kis élelem, a legfontosabb holmik kerültek csak a hátizsákba, a kerékpárok csomagtartóira. Lonsták Zoli még így is rengeteget kínlódott a csomagtartóval. — Indulás előtt szereltük fel a kerékpárra. Útközben meglazultak a csavarok, így csomagostól, mindenestől a keréken cipeltem a terheket. Janovszki Gyula már az első napon szembe került a KRESZ szabályaival, illetve egy motorkerékpárral. — Ment a járdán a motoros, én is ott hajtottam. Összekoccantunk. Ö könnyedén továbbállt, én pedig vacsora nélkül, éhen-szomjan csináltam a kerékpárt — este 11-ig. Pisztolyok az ablakban Az első nagyobb pihenőt Székesfehérvárott tartotta a kis csapat. — Itt betegedtünk meg ketten. Gyomorrontást kaptunk az útközben betermelt epertől. A tanár úrnak is láza volt — nem, ő nem az epertől betegedett meg. Szóval, lefekszünk mind, néhányan meg kilógtak a szálláshelyről, egy iskolából. Mondták, hogy hagyjunk nyitva egy kis ablakot, amin majd bemásznak. (Nyugodtan árulkodhatunk, azóta már gimibe járnak.) Szerencsétlenségünkre ebben az iskolában már több betörés is volt — így figyelhették az épületet. Két rendőr ugyanis észrevette a kivilágított ablakot, odajött, és ... a tanár úr két pisztollyal találta magát szemben. Aztán tisztázódott minden, nem lett semmi bántódásunk. A túra egyik „sajátos vonása” volt, hogy sok holmi, ami elkerült a szülői házból, már nem érkezett haza, eltűnt rádióról, pénzátrcáról, fényképezőgépről meséltek a fiúk. Pardon! Ez utóbbit megtalálta a gazdája, Lonsták Zoli. Nagy ára volt a keresésnek: 15 kilométert kellett visszakerekeznie. A kis csapat nagyon sok új tájat, új embert ismert meg a kilenc nap alatt. Ahol elkerekeztek, megálltak néhány órára, felkeresték a helység nevezetességeit, érdekességeit. — Láttuk Martonvásáron a botanikuskertet, Sárbogárdon meglátogattunk egy néprajzgyűjtőt. Csodálatos régiségeket láttunk a lakásában. Bebarangoltuk Pécset, még moziba is elmentünk. Sorba kérdeztük a srácokat, hogy a nyári kirándulásból ki, mire emlékszik vissza a legszívesebben. Szűcs Jóska arra, amikor a Velencei-tavon csónakba szálltak. Rájöttek arra, — úgy a tó közepe táján —, hogy a csónak irányítása valahogy nem olyan egyszerű, mint a kerékpáré. Foci, húsz forintért... — Fehérváron szerettünk volna focizni. Toboroztuk a srácokat, de nem játszott velünk senki. Labdánk meg nem volt. Összegyűjtöttünk egy „vagyonra való” pénzt; húsz forintot és eladó labdát kerestünk. Végül egy öreg nénitől vettünk egy ócska állapotban levő labdát, összesen egy meccset bírt ki. És az élmények, a csintalanságok kimeríthetetlen tarsolyából a fiúk újabbakat és újabbakat szednek elő. S így, utólag is jókat derülnek a történeteken. Titokban pedig már reménykednek, hogy jövő nyáron ismét előkaphatják a kétkerekű járműveiket és megismételhetik az idei nagyszerű kirándulást. —vékiss — NÓGRÁD — 1973. október 6., szombat Előzetes a Tv jövő heti műsorából A keddi tv-műsorból a neves olasz filmrendező, Mario Monticelli 1957-ben forgatott filmjét, a furcsa című Palimadarakat ajánljuk- A kisstílű vagányokról szóló filmben sok nagyszerű színésszel — Vittorio Gassman, Renato Salvatori, Toto, Marcello Mastroiamni, Galaudia Cardinale — találkozhatunk. Ezt követően az elmúlt héten sugárzott háromrészes nagysikerű tévédráma hőséről, Zrínyi Miklósról és koráról íthatunk-halhatunk érdekes beszélgetést történészek és irodalomtörténészek részrtvételével. Szerdán két új előadássorozat is indul a tv-ben. Délután fél hatkor az Antropológia című „embertörténeti” műsor első része, este fél tíz előtt pedig az Iszlám című olasz filmsorozat első darabja kerül képernyőre. A nyolcrészes adásban gazdag elemzést kapunk az iszlámról, mint vallásról, mint ideológiáról, létrejöttének történelmi és társadalmi okairól, békés és háborús hódításairól, hatásáról az európai kultúrákra ma is élő vallási, ideológiai befolyásáról, a legkülönbözőbb társadalmi berendezkedésű államokban. Egyre több a jármű, egyre több a közúti baleset A csütörtök délután látható Mindenki közlekedik... című műsor az elgondolkodtató statisztikai adatok mellett hasznos tanácsokat is ad a közeleskedési balesetek elkerülése érdekében. Este háromnegyed kilenckor, az Egy hölgy arcképe című angol tévéfilm után, megrázó irodalmi összeállítást sugároznak a vérnélküli forradalom és a véres ellenforradalom Chiléjéről „. . .., Chile, ha újra rád találok. ..” címmel. A Zenei figyelő című műsor kilencedik évfolyamába érkezett, s továbbra is igyekszik tájékoztatást adni a hazai és a külföldi zenei élet legfontosabb eseményeiről. Pénteken este nyolc órakor kerül közönség elé a budapesti művészeti hetek rendezvényeként az az irodalmi műsor, amely a magyar történelem utolsó évszázadának forradalmi, társadalmat átalakító tavaszait (1848, 1919, 1945) idézi élvonalbeli színészeink ihletett, értő tolmácsolásában Ezután a Négy kerékkel, okosan című játékos autóverseny soron következő előadását láthatják az érdeklődők. Szombaton délután a labdarúgás hívei a Dánia—Magyarország labdarúgó-mérkőzés követítését izgulhatják végig. Majd a Salto mortale című NSZK tévéfilmsorozat harmadik részét sugározzák. Az Irma, te édes! című amerikai film, Shirley McLaine és Jack Lemmon főszereplésével, az esti műsorban kapott helyett. A napi program fejtörő játékkal (Kicsoda-micsoda?) ér véget A hét megyei érdekeltségű műsorára vasárnap délután (17.40) kerül sor. Az Arany Páva című nemzetközi népzenei verseny elődöntőjét a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ színházterméből közvetíti a televízió. A műsort Antal Imre zeneszerző vezeti. Csehov kétrészes színművét, a Sirályt a Madách Színház előadásában mutatják be a képernyőn (2005) Jellegzetes cirkuszi jelenet a Salto mortale című filmből Tutenkámen kincsei Moszkvában Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, Tutenkámen fáraó síremlékének kincseit fogják bemutatni Moszkvában, Leningrádban és Kijevben. A szovjet és az egyiptomi művelődésügyi minsztérium közötti megállapodás értelmében az Egyiptomi Nemzeti Múzeum most megkezdte az előkészületeket a kiállítás anyagának összeállítására. A síremlék kincsei 13 termet foglalnak el az Egyiptomi Nemzeti Múzeumban. Ötven tárgyat küldenek a Szovjetunióba; szarkofágot, a kis trónust, különböző személyi tárgyakat, fegyvereket, ékszereket és a híres temetési maszkot, amely az ifjú fáraó arcának frisseségével és szépségével ejt ámulatba. Lenkey János huszárkapitány esetében is feltétlenül ragaszkodik a rendkívüli hadbírósági eljárás lefolytatásához. Teljes bizonyosságot kell szereznie afelől, hogy a fogoly valóban alkalmatlan-e a további kihallgatásokra. Szerfölött érdekli, nincs-e valami árulkodó ellentét Lentoey egészséges elmével tett vallomása és jelenlegi viselkedése között. Mert ha mutatkoznának ilyen ellentétek, bizonyságul szolgálnának az alakoskodásra, és bármennyire szeretné elkerülni a fogoly a büntetést, az elmebaj mímelésével sor kerülhetne a hadtörvényszéki tárgyalásra. Emlékeztettem Howiger várparancsnok urat, hogy nem áll módomban összehasonlítást tenni. Lenkey Jánost beteg állapotban láttam először- Fogalmam sincs, milyen vallomást tett első kihallgatásai alkalmával. Tudtam, hogy csak eddig szabad elmennem. Tábornok úrra bíztam a következtetést. — Úgy tűnik, igaza van, — mondta gondterhelten. — Megbeszélem az ügyet Ernst törzshadbíró úrral. Várok. Arra várok, hogy engedélyezzék a kihallgatási jegyzőkönyv tanulmányozását. Napról napra jobban érdekel ez a boldogtalan Lenkey János. Annyit már a legbutább káplár is gyanít itt az aradi várban, hogy a lázadó Kossuth akárkikből nem csinált tábornokot. A tiszt urak egyike-másika — csupa olyanok, akik harcoltak Magyarország csataterein a honvédseregek ellen — bizalmas közléseikben elismeréssel nyilatkoznak a lázadó vezérek katonai erényeiről. Tartja magát a hallgatólagos vélemény, hogy a különleges hadbíróság előtt álló tizennégy generális csupa kiváló vezér volt a háborúban. Tizenötödik társuk Lenkey János. Részünkről, a győztesek részéről — legalább hivatalosan — az erkölcsi megvetés egyik formája, hogy nem ismerjük el a Kossuth tól kapott tábornoki kinevezéseket. Így valamennyi lázadó generálist a császári hadseregben viselt utolsó rendfokozata szerint emleget a vád. Lenkey János előéletéről ez ideig mindössze annyit sikerült megtudnom, hogy átállása előtt kapitány volt Kelet-Galíciában a Württenberg-huszároknál, s hogy átállása után fokozatosan jutott el a lázadók oldalán a tábornoki rangig-A mi érthetetlen vereségeink és a honvédek még érthetetlenebb sikerei ismeretében Kossuth aligha osztogatta meggondolatlanul a tölgyfaleveles rangokat. Egyedül Lenkey János lenne kivétel? Nem sokat értek a hadművészethez, de a józan ész következtetése szerint Lenkey nem lehetett szűkében sem a bátorságnak, sem a tehetségnek, ha generálissá válhatott Görgey Artúr, Damjanich János, Kiss Ernő, Gróf Vécsey Károly és a többi rettegett lázadó vezér társaságában. Ennyi sas között miképpen viselhette volna egy veréb az aranygallért? Dehát akkor mitől roppant ennyire össze? A jellem szilárdsága, a lélek férfiassága biztos páncél az őrület ellen. Márpedig bizonyos, hogy Lenkey János elméje megbomlott. A titok nyitjára feltétlenül rálelek. Kérdés, hozzáférhetek-e a kihallgatási jegyzőkönyvhöz. Ha Ernst törzshadbíró hivatali óvatossága nagyobb, mint a lázadók iránti gyűlölete, akkor bajosan fogom megtudni, ki rejtőzik a démonokkal élethalálharcot vívó Lenkey János mögött. Legelfoglaltabb emberünk a törzshadbíró. Képtelenség megközelíteni. Amellett cseppet sem tanácsos megemlíteni előtte óhajomat. Vagy önként hozza szóba a jegyzőkönyvet Holviger tábornok úr ösztönzésére, vagy soha nem fogok bepillantani Lenkey János vallomásába. A túlbuzgóság legkisebb jele is gyanút kelthet ellenem, márpedig semmi kedvem felhívni a biztonságomra káros figyelmet. Úgy intéztem hát, hogy a törzshadbíró közelében foglalok asztalt a tiszti étkezdében. Mindig egyfajta ünnepélyes előzékenységgel köszöntöm, hadd érezze, mennyire méltányolom súlyos kötelességét. Mások is így tesznek, feltűnően alábbhagy a tiszti étterem zsongása, ha Ernst őrnagy átlépi az étkezde küszöbét és zárkózottan, érzelemmentes arckifejezéssel elhelyezkedik asztalánál. (Folytatjuk) A magyar filmek seregszemléje Ebben az esztendőben október 8—13-a között rendezik meg Pécsett, Baranya fővárosában a VII. magyar játékfilmszemlét, amely ezúttal is színvonalas versengést és gazdag, változatos programot ígér. A versenybe hét filmalkotást nevezett be a válogató zsűri: Zolnay Pál Fotográfia, Fábri Zoltán Plusz mínusz egy nap, Kovács András A magyar ugaron, Bacsó Péter Harmadik nekifutás, Révész György Kakuk Marci, Kardos Ferenc Petőfi ’73, Gábor Pál Utazás Jakabbal című filmjét. A szemle minden napján versenyen kívül magyar, illetve külföldi filmeket is bemutatnak, Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező munkáiból pedig — már hagyományosan — retrospektív vetítéseket rendeznek. A filmelőadásokon kívül a pécsiek és a fesztivál vendégei filmvitákon és közönség-művész találkozókon vehetnek részt. A legnagyobb érdeklődésre minden bizonnyal Vitányi Iván vitaindító előadása: Utak és lehetőségek a magyar filmművészetben — tarthat számot. Nógrádból a megyei Moziüzemi Vállalat négy munkatársa — Kiss Imre igazgató, Kocsis László műsorterv-csoportvezető. Csorba Mihályné szervezési csoportvezető és Körül Ferenc propagandista személyében — utazik a filmszemlére. képzőművészeti ízlésvizsgálat — munkások között Az Új írás októberi száma Korkép rovatában Vitányi Iván: Képzőművészeti ízlésvizsgálat — munkások között címmel közli egy tanulmány első részét. Az ebben ismertetett vizsgálatot a TIT művészeti választmányának megbízásából végezte egy munkacsoport. Tagjai: Bácskai Erika, Makara Péter, Manchin Róbert, S. Nagy Katalin, Váradi László, Vitányi Iván. A vizsgálat közvetlen célja a képzőművészeti ízlés állapotának, fejlesztési lehetőségeinek kutatása a magyar munkásság körében. A közös munka eredményét összefoglaló tanulmány részletesen szól a vizsgálat módszeréről és körülményeiről is.