Nógrád, 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
Lóránt János rajza A Kossuth Könyvkiadó új TT T T7 Al\r\r\7T717' gyűjteménye; a válogatás és idonságai közül első helyen UJ LV\_/it( JL V 1 JIV a jegyzetek Vas István minemlítjük Lenin háromkötetes , kaja. Kiállításában is szép a Válogatott Műveinek újbóli megszületésének körülménye- Magyar Helikon új kötete kiadását; a három kötet az it tartalmazza. A szentendrei Eustache le Noble egykori orosz és a nemzetközi mum- festészet kialakulása, történő- munkája: Rákóczi fejedelem kismozgalom legfontosabb te és stílusa 1945-ig című mű- históriája, avagy az elégedetkérdéseivel foglalkozó íráso vészettörténeti monográfia lenek háborúja az ő vezérlete kát, a lenini életmű legjelen- Hauliseh Lenke hozzáértő alatt- Köpeczi Béla írt rendtősebb dokumentumait tártál- munkája; a kötet sok szép, kívüli érdekes tanulmányt alázzá. Mariano Constante részben színes reprodukció fejedelem első életrajzírójavisszaemlékezéseinek kötete a egészíti ki. Újabb kiadásban ról, Eustache le Noble-ról. Vörös évek, kifejező az akl- látott napvilágot az Új Ma- Néhány verseskötetet is érdeme: Guernicától Mauthause- gyár Lexikon második kötete, mes megemlíteni; Kálnoky ing. Második, átdolgozott ki- a D-F címszavakkal. László: Farsang utóján, Gaadásban látott napvilágot Bú- A Szépirodalmi Könyvkiadó lambosi László: A forrás láza Márton munkája, Az üze- az Olcsó Könyvtárban jelen- nyal, Balogh László: A kilenci demokrácia fejlesztésének tette meg Gárdonyi Géza cetlik vízesés, kérdései címmel. egyik legnépszerűbb történet- A Móra Ferenc Ifjúsági Az Akadémiai Kiadó meg- mi regényét, A láthatatlan Könyvkiadónál jelent meg a Jelentette Nagy László: A szó- embert. Somlyó György ta- népszerű így élt... sorozatban vetkezeti jog alapkérdései cínulmányaiból adja összefog- Fekete Sándor könyve, az mű monográfiáját. Most ke- lalót, A költészet vérszerző- így élt a szabadságharc kölrült a könyvesboltokba. A dése című tartalmas kötet. tője. Petőfi Sándor élete — magyar néprajztudomány Kerényi Grácia, Csupa bol- saját műveiben, kortársi embibliográfiája 1850-1870 című dogság című könyve regény- fékezésekben és egykorú kovaskos kötet Sándor István miniatűröket, kisprózákat, stínekben. Móra Ferenc bűbájos szerkesztésében, amely tanultásparódiákat közöl. A Szép ifjúsági regénye a Kincskeremányokat és adatokat közöl a Irodalmi Zsebkönyvtár nép- s a kisködmön új kiadását Kárpát-medence etnográfiája- szerű sorozatának új kötete- Lengyel Dénes rendezte sajhoz. A bibliográfiai kötetben kaptak helyet Granasz ,a*a> s látta el bevezeztővel szinte keresztmetszetét adja Jói Pál visszaemlékezései, Lia- Móra könyvének népszerűség Magyarország 1848-49-es szane címmel. Juhász Béla ta- Sét jelzi, hogy ez a félszababadságharc leverését követő nulmánykötete az Irodalom dúlás óta a 19. kiadás. A Delkét évtizedének. Az Irodalom és valóság Dékány Kálmán fiú könyvek sorozatában jetörténeti Füzetek sorozata új kisregényeit tartalmazza a lent meg^ Alekszandr Beljajev kötete Szuromi Lajos tanul- Vakítás című kötet. A Ma- A kétéltű ember című ifjúsámánya, amely József Attila gyár remekírók sorozatban Iági regénye, az ungvári Kár- Eszmélet című versének gontott napvilágot Tömörkény páti Kiadóval közös gondodolatgazdag elemzését, s a mű István válogatott novelláinak zásban. \ Nógrád — tükörben Talán nem túlzás azt állítani, hogy az első műsorszámtól az utolsóig lankadatlan figyelem kísérte a megyében a rádió és a televízió jó másfél hónapos műsorakcióját. Ha jól számolom, február közepétől március végéig, mintegy száz adás hangzott el Nógrádról. A sajtókonferenciára befutott tetemes számú, izgalmasabbnál izgalmasabb kérdések, a villanásnyi riportok, beszélgetések, mintegy tükröt tartottak elénk. Jól látszottak benne eredményeink, de kendőzetlenül mutatták, gondjainkat is az ország, a megye közvéleményének. A rádió, a televízió látogatása — amelyre a megye vezetői, de sok ezer lakosa is gonddal, felelőséggel és izgatott várakozással készültek — jó lehetőséget kínált az ismerkedésre. Arra, hogy a megye határain túl és azon belül is mind többen ismerjék meg azokat a körülményeket, amelyek között élünk, dolgozunk. Ismerjék a nógrádi munkások harcát a Magyar Tanácsköztársaságért, küzdelmét az ellenállás éveiben, erejét az újjáépítésben, a széncsaták idején. Kulturális örökségünket, Madáchot, Mikszáthot a palóc népi kultúra kincseit amelyeket őrizünk, s amelyeknek helye van formálódó, új életünkben, kultúránkban. A kínálkozó lehetőséggel végül is a legtöbb esetben jól éltek a riportalanyok, a bemutatkozó munkahelyi kollektívák, a kisebb-nagyobb települések közösségei, a műsorszerkesztők és riporterek. A műsorszámok, a hagyományokon túl, jól tükrözték azokat a változásokat, amelyek az elmúlt években, évtizedekben a megye iparában, mezőgazdaságában, településhálózatában, az itt élő emberek életmódjában, életszemléletében, anyagi és szellemi gyarapodásában végbementek. Úgy gondolom, emlékeztetőül az is elég, ha közülük csupán néhányra — a tv-híradó üzemeinkből, a Falurádió termelőszövetkezeteinkből sugárzott műsoraira, a szakemberek kerekasztal-beszélgetéseire, a Brigádnaplóra, vagy a Kulturális magazinra — — utalok. A beszélgetések során őszintén szó esett azokról a nyomasztó gondokról, amelyek néhány évvel azelőtt a szénbányászat visszafejlesztését kísérték a megyében. A rádióhallgatók, a televíziónézők képet kaptak azokról az erőfeszítésekről is, amelyek együtt jártak az új ipari üzemek letelepítésével, s amelyekben azóta, mintegy nyolcezer munkás, elsősorban munkásnő és fiatal dolgozik. S bemutatkoztak azok az üzemek is, amelyeknek korszerű termékeit nemcsak itthon, hanem a fél világ országaiban ismerik. A riportok, az izgalmas, tartalmas, beszélgetések, életünk egy-egy darabját villantották elénk, bizonyítva, hogy a munka alapozza körülményeink egyéb változását is. Azt többek között, hogy a hajdani munkáslakások, az elhanyagolt bányakolóniák helyén, ma Salgótarjánban, Nagybátonyban és Balassagyarmaton is korszerű, többemeletes, kényelmes lakások épülnek, s hogy Salgótarján megújulása magában véve is urbanisztikai bravúr. A tizenöt esztendős országos lakásépítési program részeként, több miint huszonhárom ezer új otthon épült fel Nógrád megyében. S ebben az ötéves tervben újabb hétezer lakással számolunk, elsősorban városainkban, s a nagyobb munkáslakta településeken Emellett közművelődési, közoktatási, közegészségügyi, intézményekkel, kulturált kereskedelmi egységek egész sorával gyarapodtak városaink, falvaink az elmúlt években. S mind szembetűnőbb az a változás is, amely az építő, alkotó ember gondolkodásában, érzelem vlágában, kapcsolataiban, életszemléletében, életmódjában megy végbe. A rádió-, a televízióadások jól érzékeltették, hogy Nógrádnak nemcsak munkásmozgalmi, irodalmi és népi hagyományokban gazdag múltja van, amelyre büszkék vagyunk. Munkában gazdag és talán eredményekben sem szegény a elene, s az ország gyarapodásával együtt, bontakozik ki a jövője is. Igaz, akadtak olyan műsorszámok is — többek között a megye közvéleményében nem kis vitát kavaró sajtókonferenciára gondolok, — amelyek a valóságosnál talán szerényebbnek és kissé egyoldalúan is mutatták megyénket, gyarapodásunkat. S gondjainkról sem minden esetben ott és olyan mértékben esett szó, ahol és ahogyan az a valóságban — történetesen a munkásművelődésben és a településfejlesztésben — jelentkeznek. A rádió- és a televízióadások nagy többsége azonban segített abban, hogy hitelesebb, igazabb legyen az a kép, amely Nógrádról, a megye székhelyéről, Salgótarjánról az ország közvéleményében kialakulóban van, amelyet mi, nógrádiak önmagunkról, munkánkkal naponta alakítunk. Nem haszontalan dolog szólni arról sem, hogy a rádió és a televízió másfél hónapos megyei látogatását sikeres kereskedelmi akció is kísérte Végül is hét, hét és fél ezer rádió-, televíziókészülék talált gazdára. A megye lakossága, mintegy hét és fél millió forintot költött rádió- és televíziókészülékekre. Az állami és a szövetkezeti boltok a kereskedelmi akció során nem kevesebb, mint másfél millió forint kedvezményt adtak a vásárlóknak. A rádióelőfizetők száma újabb ezerrel gyarapodott a megyében. S így az igazi nyereség mégis csak az, hogy újabb százakban sikerült felkelteni az érdeklődést a nagyvilág, az ország eseményei, a megye élete, közös gondjaink iránt. Mindent összevetve sikeres volt tehát a látogatás amelyet a rádió és a televízió tett Nógrád megyében. A napi hírek, információk, riportok, és beszélgetések jól szolgálták az ország, a megye lakosságának tájékoztatását Azok, akik nem sajnálták az időt, rendszeresen leültek a rádió mellé, a képernyő elé és sok ezren voltak ilyenek, a korábbinál sokszínűbb, teljesebb és hitelesebb képet kaptak Nógrádról. A szélesedő ismeretek pedig sok ezer emberben — munkásban, szövetkezeti tagban, szellemi dolgozóban, magyar, szlovák- és németajkúban — ébresztettek újabb érdeklődést — s természetesen újabb igényeket is — a haza, a szülőföld, a lakóhely iránt Bizonyságul csupán egyetlen példát említenék. A rádió sajtókonferenciájára, mintegy százötven kérdés futott be szerte a megyéből, de az ország más tájairól is. Volt közöttük türelmetlen sürgetés is, de a legtöbb jogos igényeket fogalmazott munkánk, életünk mostani és még inkább további alakulásáról, s igaz, ugyan, hogy a kérdések közül egyetlen sem maradt válasz nélkül. Néhány közülük eljutott már a megoldásig is. Ám — túllépve most már a rádió- és a televízióakción y- a munkának koránt sincs vége, sőt, a java ezután következik. S a növekvő igények kielégítésének erőteljesebb lendítője az ily’ módon fellobbantott nagyfokú érdeklődés, tettekre serkentő, egészséges lokálpatriotizmus. Vincze Istvánná. NÓGRÁD• 1977. május 1. vasárnap Az első nemzetközi munkásünnep 1890 május elseje volt, melyet a II. Internacionálé 1889-es párizsi alakuló kongresszusának határozata alapján szerte a világon megtartottak. Nagyszabású tüntetés keretében „e napon az egész világ munkásai nyilvános gyűléseken követeljék az órai munkanap törvényes megállapítását...” — mondta ki a határozat. A nógrádi munkások 1894- től törekedtek arra, hogy a május 1-et munkaszünettel ünnepeljék. Elhatározásukat az uralkodó osztály évtizedeken keresztül igyekezett megakadályozni. Salgótarjánban már 1894-ben „A rend- és csendőrségen kívül, még a városi tűzoltóság is magára vállalta ama szégyenletes szerepet, hogy a munkások ellen induljon”. — írta a Népszava. Az 1896-os május elsejei ünnepség pedig áldozatokat is követelt. Az ünneplő munkásság közül „a rendőrség ok nélkül hat munkást megkötöztetett, kiket Fülekre kísért, a szolgabíró pedig kitolonczoltatta őket...” — adta hírül a munkássajtó. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1897-től hallatta hangját a megyében. A pártszervezetek megalakulásával a megyei munkásság követeléseiben is jelentős helyet kapott a párt általános politikai és gazdasági követelései mellett május 1. megünneplé-A századforduló után a munkásság hangja erőteljesebb lett. Általános követeléssé vált május 1. megünneplése. Mindez ereje növekedését, öntudatának fejlődését mutatja. A szociáldemokrata párt opportunista vezetői a május elsejét majálissá akarták változtatni, megfosztani harcos, forradalmi szerepétől, mely mellett azonban a munkásosztály újra és újra hitet tett. Évről évre nagyszabású politikai tüntetéssel harcolt a kizsákmányolás ellen. A balassagyarmati építőmunkások pedig 1909-ben munkarendben rögzítették, hogy május 1. munkaszüneti nap. Salgótarjánban a május 1-re hirdetett nyilvános gyűlést a járási főszolgabíró nem engedélyezte, mert — mint írta — „nem tudhatom, vajon a népgyűlés nem fajulna-e el veszedelmes izgatássá.” A munkások a tiltás ellenére is a községen végigvonulva tüntettek, az erdőben tartották meg gyűlésüket. Megemlékeztek a munkásosztály nemzetközi ünnepéről. Az 1910-es balassagyarmati május elsejétől a korabeli sajtó úgy számolt be, hogy a gyűlés impozáns volt, s felhívás hangzott el a választójog demokratikus kiterjesztéséért való küzdelemre. Az ünnepet Régi májusok 1911-ben viszont már itt is besztrájkoltak május 1-én. A tiltották, arra hivatkozva, szociáldemokrata párt vezetői hogy vásár van. Az igazi ok igyekeztek azt a látszatot kelaz volt, hogy féltették a falu teni, mintha a kormány ensi népet a felvilágosító szagedélye nélkül is munkaszavaktól. Két év múlva, 1913. netet hirdettek volna. Pedig május első napján ismét ün már jó előre megegyeztek, népség volt a ligetben, de hogy lemondanak a tüntető íyén a háború folyton fénye- politikai felvonulásról. A belgető réméről, s az áldatlan ügyminiszter bizalmas körtepolitikai és gazdasági viszoyeiben közölte: „a munkásnyokról szólt az ünnepi szó- osztálynak esetleges népgyünoklései, tüntető felvonulásai és körmeneteinek megakadálya A háború idején a szociál zására kell gondot fordítani — demokrata párt önként le- tehát ez — tilos és magatartómondott a munkásosztály harcuk karhatalommal is megad ünnepéről, a munkaszünet akadályozandó.” A helyi ünről, amit igazán soha nem tá- népségeket, megemlékezéseket riogatott. Lemondott a tűnte- engedélyezték. tő felvonulásról, s ezt a lépést a háború által kiváltott kive- A munkásosztály nemzetköteles viszonyokkal és törvény ünnepét igyekeztek szigorú nyékivel magyarázták, keretek közé szorítani. Ennek ellenére nagyszabású politikai A forradalmi mozgalom tüntetés volt Salgótarjánban, 1917—1918-ban bontakozott ki melyről a Népszava 1917. maismét a megyében. A dolgozás 4-én így számolt be: „Saszoknak már elegük volt az Tótarjánban , és a környéken idegen érdekekért folyó hábo- dolgozó bányamunkások állala okozta nyomorból, szenve- lános munkaszünetet tartoltésből, s mindinkább áhítottak... Az ünneplők száma rák a békét. A forradalmi, meghaladta a tíz—tizenkét ez. fellendülés egyik, legjelentő rét A város, teljesen ünnepisebb megnyilvánulása volt a képet öltött A riadalom , itt is 60 évvel ezelőtti, 1917-es má-hagy volt úgy, hogy két szátus elseje megünneplése. Ezen zad katonaságot hoztak Loa napon mindenütt letették a Boncról, és az egész környék szerszámot még olyan munká- csendőrségét mozgósították sok is, akik azelőtt soha hemholmi mende-momdák alapján. Ennek ellenére semmi zavar nem történt... A gyűlés egyhangúlag hozzájárult a budapesti munkásság határozati javaslatához” — mely a béke, jog, kenyér és szociális reformok követelését hangsúlyozta. E nagy politikai tüntetés a forradalmi fellendülés nyitánya volt az elkövetkezendő évek elszánt harcának megvívásához. A május elsejék jellege, politikai tartalma, hangulata sokat változott 1917 óta. Ám mindvégig megőrizte, hirdette a munkásosztály erejét, jövőbe vetet hitét, a munkásszolidaritás nagyszerű érzését. Vonsik Ilona A Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum tárgyi gyűjteményében található e fémből készült 1977. május 1-i jelvény, melynek bal oldalán a nagy 8-as szám a nyolcórás munkaidő bevezetésének követelését hirdeti