Nógrád, 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-02 / 284. szám

Munkavédelmi aktívaértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) tömeg, gépsorok, gépláncok relésekkel való ellátottság közé kézi anyagmozgatást Kár, hogy ezek egy része kor. Nem történt változás a sem kellett beiktatni, s ilyen heszerűtlen, használatuk kerülést szenvedettek nemek és lgen a dolgozó mindig „kényelmetlen, s nehezen tiszkor csoportok szerinti megosztóélyzónában” tevékenyke tírhatóak. A helyzet javításálásában sem. Úgy tetszik: jobbik: így történt baj a salgóra a SZOT elnöksége intézkeban vigyáznak magukra a tarjáni síküveggyárban és adóst kezdeményezett a Minisznek. A gyöngébb nem képvi- VEGYÉPSZER megyeszékhe ter tanácsmál. Határozat is seltl ugyanis az összes, üzemi jyünkön levő üzemében született, ám a végrehajtás lasbalesetnek „csak” 14 század . . . , , ... . Baj származhat abból is a suhogy a beruházások A Szakszervezetek Nógrád sokszor figyelmen megyei Tanácsa mindent egykívül hagyják a szociális és bevetve a következő felad amunkavédelmi szempontokat, tehát véli a legfontosabbnak: s a hiányok megszüntetésére az anyagmozgatás színooalát utólag hozott intézkedések egy továbbbi gépesítéssel muszáj felől valamilyen kompromist; emelni; csökkenteni kell az számon alapulnak, másfelől üzemek zsúfoltságát; többet többletköltséget okoznak; kell áldozni a megelőzés mi-kimutatni számszerűleg nem szaki oldalára; fontos az üzemimuwa. g.,s ’77 lehet, ám kétség nem fórházmen belüli közlekedés jobb között^nyolcvannyolc dolgozót rá, hogy a balesetekben közmeszervezése, a szociális eserte - munkahelyi sérülésből lejátszik a munkahely rossz látást — kivált a kereskedéskialakítása, a klímaviszony, a mi egységekben a magasabb zajszint, a világítás és a szintre kell emelni; a munka,színdinamika”. Megyénkben védelmi oktatásban bátrabemlítésre érdemes fejlődésban kell alkalmazni az csak a klímaviszonyokat jel- audiovizuális eszközöket. Számtalan balesetet idézett lemzi. A zajszint — sajnos — A beszámolóhoz nyolt elő megyénkben, hogy nem egyre emelkedik, a világítás szakember fűzte hozzá saját mely gyárakban nem kielégít nem javul, a színdinamika észrevételeit, illetve tapasztata a munkavédelemmel való hangulatjavító hatásával még lazait. Közülük Merlák Ervin, törődés. Megesik, hogy a tér csak egészen kezdetlegesen a Salgótarjáni Kohászatimelési és a munkavédelmi élnek az üzemek. Nem kielégít Üzemek SZVT-titkára — tölekérdéseket nem hangolják őszte a gyárak rendje, könnyebbek között — a vagonhiány szó; ez történt például a kétzeti kultúrája sem. Ez az ár okozta bonyodalmakról szólt, tarjáni üveggyárban. Ron- la,pot veszélyforrásokat rejt Üzemükben 7 tonna készáru totta a helyzetet az is, hogy magában. A javuláshoz le van a gépek mellé és az ada technológiában lebecsülték nyeges szemléleti változások vajra lerakva — a hulladékok a munkavédelmi előírásokat; ez szükségeltetnek. Jellemző, társaságában, amelyeket jellemezte a FŰTÖBER nagy- hogy a munkavédelmi fél- nem tudtak két hónap óta bátonyi gyáregységet, a szé- ügyelők evvel kapcsolatos föl- elszállítani. Ez az áldatlan álcsényi ELZETT-gyáregységet hívásaira kibúvókat keresnek lapot hatványozza a balesetés a kivitelező építőipari vál- az illetékesek. Ahelyett, hogy veszélyt, látotokat. Sok bajjal járta tennének valamit. Hruskó Ottó, a salgótarjáni munkaerőhiány miatti meg- Nagy szerepet tölt be a balöblösüveggyár munkavédelmi alkuval és a vezető-beosztott eset elhárításban a tervszerű- csoportvezetője a balesetek közötti kéz kezet mos elvér- megelőző karbantartás. Sas- SK hibSSfttvenynek utasa, nos, a vállalatok többségénél szólt. Elmondta, hogy a vizs Gyakorta okozott, gondot, a tervszerűségről szó sincsen, gálatot végző művezető szánhogy a munkavédelmi célok Hiányzik a próbaüzemek biztokosan nem ír be olyan könem voltak egységben a gazdoaságtechnikai szabályozása, rülményt a jegyzőkönyvbe, dasági meg a pénzügyi tér- lemaradt a szakmunkásképzés aminek fönnmaradásáért étvekkel. így fordulhatott elő, ^s ezek következtében a kar- terheli a felelősség. Ezért a hogy egy-egy feladatot csubantartás színvonala vissza- kivizsgálást pártatlan személyeseknek, lehetőleg a munkavédel-Az utóbbbi években jelen- mi felügyelőnek kell elvégeztesen fejlődött a védőfölszen. munkahelyi sérülésből lejátszik a munkahely — a halál, ennek következtében másfél száz gyermek maradt édesapa vagy édesanya nélkül. pán részben oldottak meg, nem pedig komplex módon. Ezt az anyagmozgatás sínylet-fokát szenvedték el. Ez az ala. ... .., csony arány természetesen Jovo avval is összefügg, hogy a ervezcn nők ritkábban végeznek fokozottan balesetveszélyes munkát. A 17-19 éves dolgozók a balesetek 5 százalékát viselték el, míg a 20—30 évesekre a sérüléseknek több mint egyharmada jutott. Elszomorítóak a statisztika megyénkre vonatkozó adatai: 1971 Mi kerül a sifonérba ? Van-e kilátás a tőkésexport további növelésére? — e témáról faggattuk Gyöngyösi Róbertet, a Salgótarjáni Ruhagyár áruforgalmi osztályvezetőjét. A megyeszékhely könnyűipari üzeme idén — az utolsó hónap elején várható kiszállításokkal együtt — huszonegy és fél millió forint értékű árut ad el kapitalista piacon. Ez a múlt évihez képest 32 százalékos előrelépés. Jövőre már az ez évi mennyiséget kívánják növelni — nem kevesebb mint — 80 százalékkal. SKANDINÁV HÖLGYEKNEK — A legnagyobb megrendelőnk a svédországi överlidában székelő Wästgöta cég — mondta az üzleti ügyekkel foglalkozó szakember. — Idén már több mint százezer darab női ruhát szállítottunkszállítunk nekik. Ezek értéke összesen körülbelül 350 ezer dollár. Jövőre ennél egyharmaddal nagyobb értékű árut kívánunk részükre eladni... A tarjáni varróüzemből már harmadik éve visznek ruhákat a skandináv kisvárosba. Mint megtudtuk: eleinte csupán pamutból készült házi köntösöket rendelt a ruhagyártól az északi kereskedő cég. Ma már jóval igényesebb utcai öltözékek is útra kelnek megyeszékhelyünkről Overlidába. Mind anyagban, mind fazonban számottevően bővült az áruválaszték. Ebben az esztendőben például újdonság volt ötezer darab jerseyruha. Jövőre ugyanebből már 30 ezret visznek a repülőgépek Wástgöta számára. A harmadik éve tartó, s egyre bővülő üzleti kapcsolat arra enged következtetni: a skandináv megrendelőnek nem gyűlt meg a baja idáig az áruk minőségével. Mint Gyöngyösi Róberttől hallottuk: 80 ezer darabos szállítmányban óhatatlanul akad néhány hibás ruha is. Emiatt az átvevők sem zsörtölődnek. (A szakember megjegyezte még, hogy e pár hibában sem mindig a ruhagyár a ludas, túlnyomórészt, az alapanyag silány.) HATÁRT SZAB — A PÉNZ Másik jelentős megrendelője a gyárnak egy líbiai kereskedő cég. Ennek az idén ötmillió forint értékben vittek, illetve visznek flanellruhákat. Jövőre ugyanebből az öltözékből már most 15 ezer darabot igényelt az afrikai ország, ezenkívül 30 ezer darab szoknyára tartanak számot. A gyárnak 1979-ben egy tucat kicsi — ötszázezer darabos — megrendelésnek is muszáj eleget tennie. Az e szériákban készített ruhákat hollandusok és nyugatnémetek viselik. Miként az áruforgalmi osztályvezetőtől megtudtuk, az exportból származó bevételt háromféleképpen próbálják növelni. Mennyiséggyarapítással, áremeléssel, valamint új cikkek piacra dobásával. A legnagyobb siker az volna, ha saját — vagyis magyar — anyagos termékkel szereznének nagy mennyiségre szóló megrendelést nyugaton. Ez viszont több akadályba ütközik. Legfőképp a gyár pénzügyi lehetőségei szabnak határt. Egy közelkeleti üzlethez például négyöt hónapra meg kell hitelezni az alapanyagot, a bért stb„ mert csak ennyi idő után térül meg — a rossz fizetési feltételek miatt — a befektetés. Igaz, ezek az üzletek tetemes haszonnal járnak. Nyugat-európai piacon gyorsabb a megtérülés, bár kisebb a haszon. Mi a megoldás? BENNE ÉLNI A DIVATBAN — Gyarapítani fogjuk a bérmunkavállalást — hallottuk az információt Gyöngyösi Róberttól. — Ennek több előnye van. Nem fekszik benne pénz, gyors a megtérülés. Ezenkívül a megrendelő hoz mindent: anyagot, modellt, technológiát, így jószerivel benne élünk a nyugati divatban: ismerjük a felkapott színeket, a fazonokat. E tapasztalatokat későbbi „kiajánlásainkban” is fölhasználhatjuk — mint ahogy tettük is már, — sikerrel. A gyár két külkereskedelmi vállalat, a HUNGAROTEX és a HUNGAROCOOP révén tartja kapcsolatát a tőkésmegrendelőkkel. — Igaz-e, hogy a külkereskedelmi vállalatok gyakran csak kerékkötői a gördülékeny ügyintézésnek? — firtattuk. — Ezt azért nem lehet ennyire egyértelműen kijelenteni — így az üzleti szakember. — Mi a kapcsolatainkra, az ő segítségükkel tettünk szert. Természetesen szükség van az együttműködésre; egy-egy tárgyaláson a gyár képviselőjének is jelent muszáj lennie. —molnár— A lakásgyártás fejlődése Beszélgetés dr. Szabó János építésügyi államtitkárral — Valamennyi eljárás kő — Az intenzifikálás eredtül a házgyári a leginkább ményeként csökken-e az egy iparosított,, mind a gyárban, lakás építésére jutó élőmind az építkezések hely- munka? színén ez igényli a legkevés Feltétlenül csökkennie sebb élőmunkát. Tekintettel kell . . . noha mindezt mosta népgazdaság teherbíró kérdőben is mondhatnánk. Mér pességére: miként fejlődik hat éve célul tűztük, hogy egy további hálózat? A meg 53 négyzetméteres házgyári levő gyárak panelgyártó ka lakás 800 óra alatt készüljön pacitását növelik-e, vagy új el, ezzel szemben 960—1200 gyárak létesülnek-e a követ- óránál tartunk. A műszaki kező ötéves tervidőszakok- fejlesztések, az új eljárásokban? sokat lendíthetnek ugyan, de meghatározó a gyárak ösztönérdel · ítése?íí^^n- kos'kihasználásukra!5 a maga-Am e változás mégis külön _ A Központi Bizottság ha- ^bl gazdasági érdekeltsége"s' bözik a korábbi másfél évttározata azt is előírja: „a lazább gazdasagi erdekeltsege is. Törekedni kell a több műszamért tovább gyorsul az árba- tosuljon a házgyárak folyamat abb szervezettségre a felszaladás folyamata — nagy- tos korszerűsítésére”. Bár ® aP?* * sst ät?- kl £ san sstíss kevesebb téglából, folytatja térhódítázifikálással, ház falait emelik sítés pedig együttjár az intentek termékeit’is felhasználják ily tatja terhoditazifikálással: a panelgyártás például a győri házevárosat a beton, tervidőszakról még kevesebb élőmunkát fog az elvnek §7 éves kapacitása tervidőszakra több új otthon igényelni. Az arányokat érzelínítt elemei készülnek házgyárban, kelteti a fővárosi helyzet. Bu- 512 °-ra növekszik a felhasz Minderről az Építésügyi éudapest négy házgyára összesen Városfejlesztési Minisztérium- 13,5 ezer lakás elemeinek hiban dr. Szabó János államtit adására képes évente, ám a kárral beszélgetünk. Nyilatkoz következő tervidőszakokban ez zazánaknálja a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát szombathelyi üzemének könnyű térelemeit. E Betonyp nevű fürdőszobaelemek a svájci ár időszerűségét az már kevés lesz. A gyárak komment MSZMP Központi Bizottságé- pacitását oly módon kell nő aapjainak az építő- és építőanyag- vélni, hogy a hatodik ötéves lehetünk’el kivártaftanó? ipar helyzetével, továbbfej- tervben esztendőnként mint _ gyart@ttaknal lesztésével foglalkozó októberi egy 16 ezer, a hetedikben . Természetesen nemcsak a házhatározata adja, amely egye- 1986 és 1990 között — viszont fyal‘ak használhatják; ilyenek mellett rögzíti: „az új la- már 17,5 ezer otthon összetételemeket kapnak a kaposkások kétharmadát korszerű szerelését tegyék lehetővé. A vanak ’s- A méretre szabott technológiával, többszintes ki- legidősebb házgyár a buda-#ent, , figyelmet elvitelben, nagyobbrészt lakóte- pesti j gg már teljesen meg- ,deml,° kor Peracle,— ok . he" [epeken kell megvalósítani”. P. , 3 . . lyezik bele a csőszerelőipari ujult, s a technikai fejlesztő- vállalat nagy sorozatban gyár— Az 1,2 millió évi átlagban sen túl kibocsátóképessége tett épületgépészeti elemeit. 80 ezer új lakást jelent megkétszereződött. Az igemondja dr. Szabó János. — , Ennek kétharmada 53 ezer. nyeknek és lehetőségeknek Ha tekintetbe vesszük azt is, megfelelően kerül sor a többi hogy a lakások átlagos alapüzem rekonstrukciójára is. területe a mostani 53-ről 56 négyzetméterre növekszik a Országossá terebélyesítve a hatodik ötéves terv időszaka- helyzetképet: a négy budai gyártásának jövője van, akkor kitűnik: évente a pesti és a többi hat városban .zgyár függjelenleginél 160 ezer négyzet- levő gyár - üzembe helyesedel a maníuh .Eugy_ méterrel több, korszerű tech- suk sorrendjében: a győri, a genye. Manat panelüzem monológiával épülő lakást kell miskolci, a debreceni, a szentadni. Mindehhez további gedi, a veszprémi és a kecskeműszaki fejlesztésekre van méd — most évente együtt. — A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnak panelüzeme van. Mi lesz ennek, és a többi poligonüzemnek a sorsa?, — A kaposvári üzem lakása szükség, a tíz házgyárból álló jen 31 ezer lakás paneljait két országos hálózat ugyanis éviszíti el. A tervek szerint 1981 amelyekre viszont mintegy 30 ezer otthon ele ás 1985 között már 36 ezer, mert adja. Igaz, ma sem a a hetedik ötéves terv idős,akáz gyárak a korszerű lakáskában pedig 44 ezer lesz az építés kizárólagos bázisai. Hat esztendőnkénti átlag. Mindeh kötlik, s együttesen mintegy ötezer lakás elemeit készítik. A lakásépítésnél fölössé váló üzemek mást fognak gyártani, hosszabb távon is szükség van, azok fejlesztésében meg kell közelíteni a házgyári színvonalat. Változatlanul nagy a jövőjük az alagútzsaluknak, amelyek panelüzem is működik Duna- hez elsődlegesen a belső tarta- “ alau“® alaTM“K'' újvárosban, Szolnokon és lékokat kell feltárni-hasznosi TMegf ® 1pt\7117s sorUatnagyság másutt; beváltak az alagút- tani, s a gyártás> egész folya- « “P^mahs sorozatnagyság zsaluk — Zalaegerszegen, vamatát hatékonyabbá, a magalamint Heves megyében még sobb igényeknek a megfelelőksokáig e módszerrel építkez bé — rendszerelvűvé — tenni. esetén a jelenleginél is gazdaságosabban vállalhatnak részt a lakásépítésből. Egy készlettel évente 250—300 otthon nek —, s megjelent immár Am az intenzifikálás csupán a 'e* evente zou-juu önnön Nógrádban is az angol Wim- járható utak egyike; emellett pey cégtől vásárolt No Fines foglalkozunk egy^-örmántú- ^^^^^/a f egféb eszkö' „egyszemcsés _ ontottbetonos* h - pécsi házgyár letelte- _ * - f Földes lam<M Egymillió-kettőszázezer lakás; a második 15 éves lakásfejlesztési program keretében — 1976. és 1990. között — ennyi új hajlék épül. Óriási mennyiség, a meglevő lakásállománynak hozzávetőleg egyharmada. Nem túlzás feltételezni kijelenteni — hiszen ez történt 1960. és 1975. között is —, gyökeresen megújul, korszerűbbé válik településeink, kisebb és nagyobb városaink arculata. lőre szövetkezetek alkalmaz tési program részét képező elzák, Keszthelyen és Bonyha- képzelés: vizsgáljuk, mennyire hón épült jó néhány ilyen fa- szükséges Hatvankás. házgyárat telepíteni. technológia. Ez utóbbinak a sével, erre a hatodik ötéves jó ikr/ , is szükség van, műtársas házak tető alá hozása- tervben kerülhet sor. Távolabba^gyearvaHaíatnars^övetnál lehet nagy szerepük; egye bi, de még a 15 eves fejlesztetnek nem öt^ készlete van oltalma», tpci nrnizram részét keltezo eliu=z eineit ne ,y 01 xészlete van. Ez természetesen feltételezi térségében azt is, hogy egyidejűleg több helyen építkezzenek. Hatásfokuk előregyártott térelemekkel és egyéb módon ugyancsak fokozható. Távozóban van —, noha korántsem gyors e távozás — a blokkos építési mód, de amíg építünk blokkal, addig folyamatosan korszerűsítjük ezt az eljárást is. Soros feladat a külső szigetelés javítása és a belső vakolat elhagyása. A fővárosban a Centenárium-lakótelepen már ki is próbálták azt a gipszkartonos belső burkoló- és válaszfalrendszert, amely amellett, hogy jobban szigetel, mintegy 1200 óra élőmunkamegtakarítást is lehetővé tesz. — Kiemelt kormányprogram a könnyűszerkezetes építés. A székesfehérváriak által honosított GLASP- rendszer immár csatát nyert: e könnyűszerkezetes iskolák Fejér megye határán túl is megjelentek. A könnyűszerkezetek a hatodik ötéves tervben miként segítik a lakásépítést? — A már említett módon: iskolákat, óvodákat, bölcsődéket szerelünk össze. Ám a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet szakemberei már megkezdték a rendszer továbbfejlesztését: kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményekhez is alkalmassá teszik. A könnyűszerkezetek még a lakóházakon is megjelennek, például Zalaegerszegen homlokzati elemként, az alagútzsalus építéssel kombinálva — fejezte be a kérdésekre adott válaszát dr. Szajó János államtitkár. A Nógrádi Szénbányák szorospataki aknaüzemében dolgozó szocialista brigádok vállalták, hogy az éves terven felül — amely 260 000 tonna — 5000 tonnával több jó minőségű feketeszenet termelnek ki. A szocialista brigádok közül kiemelkedik a Mező Imre és a Gagarin brigád, amelyek már több ízben kaptak kiváló munkájukért kitüntető címeket. A képen: A Gagarin Szocialista Brigád.