Nógrád, 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-29 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII eVF., 99. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. ÁPRILIS 29., CSÜTÖRTÖK Kádár János hazaérkezett a Német Szövetségi Köztársaságból Kádár János délután záró- Kádár Jánosné — Hannele­ János külügyminisztériumi és megbeszélést tartott a kancel­ re Schmidt asszony társasága- Török István külkereskedelmi lázs hivatalban Helmut­ban — délben megtekintette a államtitkár, Schmidttel. Tárgyalásaik le­ kölni dómot, majd felkereste Kádár Jánost és kíséretét a mairól, légköréről ezután köz- a világhírű 4711-es kölnivíz- Ferihegyi repülőtéren Lázár vétlenül be is számolták a gyárat. György a Minisztertanács elsö­nemzetközi sajtó képviselői­ s­e­ke. Havasi Ferenc, Korom Mi­nek. A kancellári hivatalban Kádár János és kísérete hály, Németh Károly, Óvári lezajlott, mintegy egyórás ta- szerdám a kora esti órákban Miklós az MSZMP Központi lálkozón mind Kádár János, visszaindult Budapestre. Bizottságának titkárai, a Po­mind Helmut Schmidt rendkr- a­o­litikai Bizottság tagjai. Traut­ral elégedetten értékelte a Kádár János, a Magyar Szé­­mann Rezső, az Elnöki Tanács sajtó előtt a megbeszélések cialista Munkáspárt központi helyettes elnöke, Berecz János, eredményeit. Bizottságának első titkára a KB külügyi osztályának ve-Kádár János bonni látoga- szerdán hazaérkezett a Német tetője, Horváth István belügy-, fásának utolsó hivatalos prog- Szövetségi Köztársaságból, Pója Frigyes külügy-, Pallai ramjaként a külügyminiszteri- ahol Helmut Schmidtnek, az Árpád közlekedés- és posta­­um vendégházában találko- NSZK szövetségi kancellária- ügyi miniszter fogadta. Jelen «ott Hans-Dietrich Genscher- nak meghívására tett látoga­ volt Jörg Meiger, az NSZK fel, a szabaddemokrata párt tást. Kádár János kíséretében budapesti nagykövetségének elnökével, volt felesége, valamint Nagy ügyvivője. Díszvacsora Bonnban­ ­ Kedden este Helmut Schmidt és Hannelore Schmidt­ asszony díszvacsorán látta vendégül Kádár Jánost és feleségét, valamint a többi magyar vendéget. Helmut Schmidt pohárköszöntője Mindenekelőtt az asztal kö­rül összegyűlt valamennyi né­met nevében még egyszer tel­jes szívből üdvözlöm önt, ked­ves Kádár úr, és valamennyi magyar vendégünket — kezd­te pohárköszöntőjét Schmidt kancellár, majd így folytatta: nagyon szívesen emlékezem vissza budapesti látogatásom­ra 1979. őszén, két évvel azt megelőzően — 1977-ben — lá­togatott ön ide, Bonnba, s emlékszem Lázár miniszterel­nök úr tavalyi látogatására, de kiváltképp arra, hogyan ismerkedhettem meg önnel hét évvel ezelőtt Helsinkiben. Helsinki nagyon sok min­den jót indított el Európában, amiből még nagyon sok min­den jöhetne ki, ha mindkét ol­dal ragaszkodik Helsinki szel­leméhez. Ma délelőtt kimerítően be­széltünk a világhelyzetről, an­nak legégetőbb problémáiról, s beszélgettünk azokról a meg­előző évekről és évtizedekről, amelyek a mai helyzet kiala­kulásához elvezettek. Nagyon is élénken élnek emlékezetem­ben az úttörő megállapodások Brezsnyev úr és Nixon úr kö­zött, valamint az is, amit mi magunk úttörő nyitással el­értünk, hála a nagyvonalú szomszédok segítségének, előbb Nyugaton és aztán Keleten, Moszkvában, Varsóban, Prágá­ban, Berlinben. Nagyon örü­lünk, hogy Magyarország a hetvenes évek elején csatla­kozott azokhoz az európai né­pekhez és államokhoz, ame­lyek arra törekedtek, hogy ve­lünk jószomszédságot keres­senek. S szeretném ma este el­mondani: sok millió olyan német van, aki hálás azért, hogy önök magyarok is kész­ségesek voltak. Joggal beszél­tem milliókról, hiszen minden esztendőben félmillió azoknak a száma, akik tőlünk elláto­gatnak önökhöz Magyarország­ra, és sok-sok tízezer azon ma­gyarok száma, akik évről év­re ide látogatnak. Az érintkezés a két nép között olyan magától értetődő és olyan nyílt, amennyire ezt e pillanatban csak kívánni lehet. Nemcsak látogatók utaz­nak, hanem politikusok és gazdasági vezetők is; utaznak a különböző bankok vezetői, szakszervezeti emberek, utaz­nak színészek, muzsikusok, kulturális heteket tartunk egymás országaiban. Különösen Helsinki óta, ami­óta ez a folyam kiszélesedett, a magyarok nálunk igen nagy szimpátiának örvendenek, és mivel tudatában vagyok an­nak, hogy ez a magyarok, az ön személyes közreműködése nélkül, Kádár úr, nem követ­kezhetett volna be, szeretnék önnek személyesen, hivatalo­san is köszönetet mondani. Ami bennünket illet, ezt a kapcsolatot nemcsak tovább akarjuk ápolni, hanem el is kívánjuk mélyíteni. Biztosíthatom önt és kollé­gáit, hogy nálunk kifejezett tisztelet és nagyrabecsülés ta­pasztalható a magyar munka­­vállalók és vállalati irányítók (Folytatás a 2 oldalon.) Kohászok munkavédelme Sürgető feladat: új szabályzat összeállítása Számos erőfeszítést tesznek az üzemen belüli sérülések megelőzésére, a veszélyek fel­számolására megyénk legna­gyobb vállalatánál, az SKÜ- ben. Az idei szociálpolitikai terv munkavédelemre vonat­kozó fejezetében a megoldandó feladatok költségeinek vég­summájaként nem kevesebb, mint hatvankétmillió forint olvasható. E tekintélyes pénz­összeg harmadát teszi ki a szögverő rekonstrukicója, en­nek köszönhetően a zajt csök­kentik hathatósan ezen a fon­tos munkahelyen. Az összeg egyhatodát egy korábban már­­már életveszélyes raktár fel­újítására fordítják. Ezeken kí­vül megszámlálhatatlan ki­­sebb-nagyobb tennivalót vé­geznek el, felszerelést vásárol­nak, oktatóeszközöket szerez­nek be, munkavédelmi isme­reteket terjesztenek és így to­vább. Ebben az évben idáig hat­vankét bejelentésre kötelezett baleset történt az acélgyárban. Ezek közül egy végzetes volt. Csonkulással járó sebesülés nem történt. A legnagyobb számban épp a legrövidebb hónap folyamán, februárban adódtak sérülések. Akkor hu­szonkét embert ért baj. Janu­árban és márciusban egyaránt tizenöt-tizenöt dolgozó szorult sebesülés miatt ápolásra. A negyedév végén ezerhetven­nyolc baleset miatt kieső mű­szakot tartottak nyilván a gyár munkavédelmi osztályán. A sérülés miatt betegállo­mányba került dolgozók leg­többje a kezét kényszerült ápoltatni, lemez, drót, szalag­acél, forgács okozott kárt a végtagokban. A balesetek számában cse­kély mértékű, a kieső műsza­kok mennyiségét tekintve je­lentékeny javulás történt ta­valyhoz képest. Az április el­ső huszonhét napjában történt tíz baleset is — már amen­­­nyire ebben a tárgykörben ilyen létezik — kedvező adat. Jelenleg a munkavédelem­mel foglalkozó szakemberek előtt álló sürgős feladat az új munkavédelmi szabályzat ös­­­szeállítása. A régi — mint is­meretes — már nem felel meg az újonnan kiadott rendele­teknek. Ezért mind tartalmi­lag, mind formailag át kell alakítani. Az új dokumentum­nak csak az év végén kell megjelennie, de tervezetét már a nyáron össze kell állí­tani, hogy az üzemi demokra­tikus fórumok megismerhes­sék é s elmondhassák módosí­tási indítványaikat. Több mint húszezer dolgozó­ várnak a salgótarjáni ünnepségre Kitüntetett vállalatok - Majálisok Az idén különösen nagy lel­kesedéssel készülődnek a má­jus elsejei ünnepségre a Vá­ci Kötöttárugyár pásztói gyár­egységének dolgozói. Ugyanis a szocialista brigádok számá­ra pályázatot hirdetett a szak­­szervezeti, politikai és gazda­sági vezetés a felvonulás for­májának megtervezésére. A Lőrik Andrásné vezette kol­lektíva nyerte el pályamunká­jával az első díjat, így az ő elképzelésük szerint mutatko­zik be az üzem a díszemel­vény vendégeinek, a nagyköz­ség lakóinak. A nyitóképpel termékeiket szemléltetik, majd az ipari tanulók következnek részben formaruhájukban, részben saját maguk varrta öltözékükben, őket a gyári spor­tolók követik a sorban. A bedolgozókat a rimóciak kép­viselik népviseletben. A 22 ki­tüntetett szintén együtt lép el a tribün előtt. Képünkön: Sza­bó Imréné brigádvezető és Kiss Károlyné brigádjuk transzparensét készítik. — kulcsár —• j Salgótarján köszöntője Impozáns műalkotás fogadja a megyeszékhelyre gépko­csival érkezőket Salgótarján déli bejáratánál, a 21-es út jobb oldalán. A 7,20 méter magas térplasztikát nem lehet nem észrevenni, s aki valamelyest ismeri Salgótarján fej­lődéstörténetét, annak elég néhány pillantást vetnie a kompozícióra, hogy megértse az alkotó szándékát, az esz­tétikai élménnyé fogalmazott gondolatot, a művészi szimbólumot. A megyeszékhely várossá nyilvánításának 60. évfordu­lója alkalmából felállított térplasztikát hivatalosan tegnap délután avatták fel, Salgótarján párt-, állami és társadal­mi szerveinek, valamint a kompozíció elkészítésében részt vevő gyárak, üzemek képviselői jelenlétében. Az ünnep­ségen jelen volt dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkára és Czinke Ferenc grafikus, SZOT- és Munkácsy-díjas érdemes művész, a térplasztika tervező alkotója is. Dr. Fancsik János főorvos, országgyűlési képviselő — avatóbeszédében—méltatta azt a több mint fél évszáza­dos dinamikus fejlődést, amely az „aligváros Tarjánt” Európa-hírű megyeszékhellyé tette, s amelyet méltóképp tükröz e várost szimbolizáló térplasztika. Az ünnepség végén — az avató beszéd szövegét, Czinke Ferenc önvallomását és a NÓGRÁD április 28-i számának salgótarjáni mellékletét tartalmazó — urnát helyeztek el a kompozíció talapzatában. Szinte minden kész szerte a megyében a világ dolgozói­nak nagy ünnepére. Az üze­mek dekorációs műhelyeiben már elkészültek a transzpa­rensek, a feliratok, a zászlók. A nemzet és a munkásosztály vörös zászlóit lengeti a szél megyénk valamennyi telepü­lésén, intézményén és szá­mos lakóházán. Megkezdődött a május elsejei ünnepségsoro­zat. Ma számos intézményben ünnepi röpgyűléseken emlé­keznek a nemzetközi mun­kásosztály nagy ünnepére. A szombati felvonulásra is ké­szen áll minden. A salgótar­jáni ünnepségre több mint húszezer dolgozót várnak a rendező szervek. Április 30- án délután a József Attila Művelődési Központ előtti té­ren májusfa ünnepségre kerül sor. Május elsején zenés ébresz­tő köszönti a megyeszékhely dolgozóit. A felvonuláson elöl az iskolások haladnak, utána a kitüntetett üzemek dolgozói következnek. Hogyan is ké­szültek fel az ünnepre — ér­deklődtünk néhány iskolában és üzemben. A salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Is­kola növendékei rúdgyakorla­­tot mutatnak be, görkorcso­­lyások találhatók a sorban, de nem hiányzik majd a karika­gyakorlat sem. A néptáncosok a dísztribün előtt kedvesked­nek az ünnep elnöksége tag­jainak. Csaknem félszáz kü­lönböző zászlót visznek ma­gukkal az általános iskolások. A dolgozók felvonulását a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek kollektí­­vája nyitja meg, várhatóan mintegy három­ezren. Élen az elmúlt évi mun­ka alapján Élüzem címet nyert kovácsoló és az öntöde gyáregység kollektívája ha­lad. Őket a huzalműviek kö­vetik, akik az üzem kollektí­vájának versenyében a má­sodik helyet foglalták el. Zászlóerdőt hoznak maguk­kal a kohászati üzemek dol­gozói, sok-sok bokrétával szí­nesítik a menetet. A felira­tok a nagy munkasikereket elért brigádokat éltetik majd. őket az öblösüveggyár kollek­tívája követi, több mint két­ezer ember felvonulását vár­ják, családtagokkal együtt. Elöl egy hatalmas vázában virágot hoznak magukkal a felvonulásra, s ebből a virág­ból úttörők köszöntik az ün­nepségen részt vevő veteráno­kat. Nem hiányoznak a sor­ból a termelési eredményt hirdető táblák, jelszavak, a munkásmozgalom élenjáró harcosainak fényképei sem. A gyár kollektívája a Kiváló gyár címet is elnyerte. Ezért délután fél egykor, a felvo­nulás után a sportpályán ma­jálisünnepséget rendeznek. A Kiváló címet nyerte el a síküveggyár kollektívája is. Ezért harmadikok lesznek a hosszú menetben. Egy blokk­ban vonul fel a gyári kollek­tíva, sok zászlóval, jelszavak­kal, táblákkal. A Kiváló gyár címet a délutáni ünnepségen Tóth Kálmán, az Üvegipari Művek szakszervezeti bizott­ságának titkára adja át, majd sport- és kultúrműsor szóra­koztatja az üvegeseket. Ott lesznek a sorban és a salgótarjániakkal ünnepelnek a szénmedence dolgozói. Elöl a bányászjelvényt viszik dísz­­es v­énruhában, majd a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaja hirdeti a fia­tal kommunisták jó munká­ját. A bánya vezetői mellett felvonulnak a salgótarjáni ünnepségen a határőrök, a szocialista brigádvezetők. Bá­nyamentők, díszegyenruhás bányászok, majd a négy él­üzem: Ménk­ő, Tiribes, a kül­fejtés, a tervező- és földmérő iroda kollekíívája követke­zik. Vörös zászlók, bányász­kalapácsok, feliratok és jel­szavak színesítik a sort. A záróképet az MHSZ tag­jai mintegy négyszáz fővel mutatják be. Ott lesznek a sorkötelesek, a tartalékosok, úttörők és az ifjúgárdisták is a sorban. Bemutatják a szak­ági képzést a modellezők, a könnyűbúvárok, a sárkányre­pülők, a gépkocsivezető-kép­ző iskola fiataljai. A sort mo­toros fiatalok zárják. Gazdagnak, színesnek ígér­kezik a május elseje nem­csak Salgótarjánban, hanem Balassagyarmaton, Pásztón és másutt. A május elsejei jó hangu­lathoz hozzátartoznak a kitele­pült sátrak, a léggömbök, a vidámság. A hagyomány­nak megfelelően készülődnek a vendéglátó-vállalatok is az ünnepre. Az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat tizenkét sátrában találnak majd ételt, italt az emberek. Salgótarján­ban Gyurtyánosban, a sík­üveggyárnál, a Vadaskertben, az ÉVI Üzletháznál, Kistere­­nyén a Népkertben, Mátrano­­vákon a Ganz-MÁVAG előtt építenek sátrat. A vállalat „különlegessége”, hogy a szakszervezetek megyei taná­csa előtti téren malac- és báránysütés lesz. Emellett nyitva tartják az eresztvényi boltot, hogy a kirándulókat is elláthassák. A Nógrád megyei Vendég­látó Vállalat nyolc sátorban árusít: Salgótarjánban, Ba­lassagyarmaton és Pásztón. Utóbbiban halászlét, birka­gulyást, pacalpörköltet kós­tolhatnak a vendégek. Salgó­tarjánban, a postánál tócsni és főtt kukorica az újdonság, mellette szendvics, édesség lesz a pultokon, ahol a ven­déglátósok tizenötezer pár virslit, mintegy százezer pa­lack sört és üdítő italt „sora­­­koztatnak” fel. ,

Next