Nógrád, 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-23 / 145. szám
Ara! a frrdSsff&sfjel felmardÜ«. Egy másképpen sikeres klubtalálkozó Ára tudósítás, melytől terjedelmi, no meg műfaji korlátok miatt az alábbi gondolatok kimaradtak, Június 15-én jelent meg lapunkban. Témáját tekintve, a Börzsöny szívében fekvő Kenyeres-forrásnál június 12—13- án megrendezett I. megyei ifjúsági klubtalálkozóról tudósított, ahol is több mint félezer fiatal töltötte együtt a hét végét Az említett tudósításban a találkozó tapasztalatainak összegzését ígértük. Mondanivalónk időközben — egy nyomdahiba folytán — gyarapodott. Egy telefonáló érdeklődése hívta fel figyelmünket egy valóban, figyelemre méltó momentumra. „Honnan szerezték a rendezők azokat a nagyméretű sátrakat, melyekből 15 elég volt félezer ember elszállásolására?” — kérdezte a telefonáló, és ő csodálkozott a legjobban, amikor bevallották, hogy a tudósításban szereplő sátrak számát a nyomdagép rövidítette meg egy nullával, így lett 150- ből 15. „Hogyan?! Hát nem a rendezők biztosították az elszállásolást? !*’ — így a telefonáló«. Ha jobban meggondoljuk, a telefonáló reagálása jellemző. Tudniillik ifjúsági mozgalmunkra is jó ideje jellemző, hogy jellegét intézményesített, nemegyszer túlszervezett keretek között kísérli meg fenntartani, lényegétől fosztva meg ezáltal a mozgalmat. Akkor, amikor lassacskán elképzelhetetlen, hogy egy úttörőtábor ne kőépületben, meleg vízzel ellátott, napi háromszori étkezést menzáról biztosító táborban kapjon helyet, nem is olyan meglepő, hogy egyesek csodálkoznak, hogy a klubtalálkozó valódi sátortábor volt, ahol tisztálkodásra a jéghideg, de kristálytiszta patak adott „csak” lehetőséget, s ahol a táborlakók többsége maga készítette bográcsgulyást ebédelt. Van a dolognak egy másik oldala is, nevezetesen, hogy a sátrak, takarók és egyéb túrafelszerelések beszerzése is a klubok feladata volt Tehát a kluboknak, illetve tagjaiknak is áldozatot kellett hozniok azért, hogy a találkozón részt vehessenek! Talán felesleges mondanánk, ez az „áldozat” nemhogy csökkentette, sokkal inkább növelte a találkozó ázsióját . Mit nyújtottak a rendezők? Mielőtt erre kitérnénk — már csak az illendőség kedvéért is — nevezzük meg őket! A találkozó sikere mindenekelőtt a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ klubmódszertárának és a diósjenői művelődési ház vezetőjének — Mezei Istvánnak és Végh Józsefnek — lelkes szervező munkáját, valamint a melléjük felsorakozott tucatnyi népművelő, technikus, klubvezető és klubtag közreműködését dicséri. A népes rendező gárdának ez volt az első ilyen nagyszabású vállalkozása. Mint elmondták, a találkozó megszervezéséhez a megyei klubmozgalom újbóli megélénkülésének jelei adtak lökést. Mi taldjuk meg ezt azzal, hogy a találkozó maga is újabb lökést adott a mozgalomnak. Figyelemmel kísérve ugyanis a találkozó „nem havazok* programját”, azt tapasztattuk, hogy nem egy klub tagsága valójában a közös táborozás alkalmával vált közösséggé. Sokan itt ismerték meg közelebbről társaikat, akik agyaron helyiség faliújságáról szereztek tudomást a találkozóról. Az L megyei ifjúsági klubtalálkozó ilyesformán persze nem egészen azt a funkciót töltötte be, aminek a rendezőik szánták. A klubok nem annyira egymással, sokkal inkább saját tagságukon belül erősítették a kapcsolatokat Ennek elősegítésével legalább akkora érdemeket szereztek a rendezők, mintha eredeti elképzelésük válik valóra. Az is igaz, hogy ebből a szempontból a kevesebb több lett volna, szellősebb programmal több ideje maradt volna a kluboknak önmagukra figyelni Paradox módon a kedvezőtlen időjárás korrigálta a tervezett arányok fogyatékosságát, a meg-megújuló esőzések — saját sátraikba terelve a klubtagokat — időt hagytak a klubközösségek erősítésére. Mint ismeretes, a kétnapos találkozó gerincét a klubok közötti versenyek, vetélkedők alkották. Fenti megállapításunkat igazolja, hogy a legtöbb versenyszámban azok a klubok jeleskedtek, melyeknek nem a tábori együttlétet kellett megragadniuk soraik rendezésére, hanem már kipróbált közösségként érkeztek Diósjenőre. Tegyük hozzá, a találkozón részt vett 35 ifjúsági klub közül alig egy tucat bírt ilyen erényekkel. Természetesen a csapatversenyek is kiválóan alkalmasak a közösségek összébb kovácsolására, s ezt a rendezők helyesen látták meg. Az viszont némi bátortalanságról árulkodott, hogy — megint csak az arányokat tekintve — túl sok passzív programot (koncertet) terveztek. Talán a találkozó vonzerejét akarták a hagyományos módon növelni, jóllehet a találkozó közel sem hagyományos helyszíne és jellege önmagában is elég csábítónak bizonyult. A jövőben egy-két valóban színvonalas előadás mellett több „szabad időt”, és inkább intimebb, „mozgalmibb” programokat kellene tervbe venni, melyek a most már remélhetőleg megszilárdult klubközösségeket közelítenék egymáshoz. Tanácsokat azonban nem akarunk adni, mert azt az L megyei ifjúsági klub találkozó is bizonyította, hogy szervezői nem szenvednek ötletszegénységben. — tér nőtt a múzeumlátogatók száma, de Nógrádban... Dinamikusan nő a múzeumlátogatók száma, elsősorban a hazai turizmus növekedésének köszönhetően most közzétett adatok szerint tavaly minden korábbi éves csúcsot fölülmúlva összesen 17,4 millóan tekintették meg az ország múzeumait, ebből csaknem 4 millióan Budapesten- Eddig az 1979- es év tartotta a rekordot 16,7 millióval. A 100 ezernél több látogatót fogadó múzeumok száma egy év alatt öttel emelkedett, s elérte az 50-et Évi 1 milliónál nagyobb múzeumi forgalmat tavaly hat megye — Pest, Heves, Győr- Sopron, Veszprém, Komárom és Borsod-Abaúj-Zemplén — bonyolított le. 1975-ben még mindössze Veszprém megye múzeumai dicsekedhettek ilyen eredménnyel. A belépőt váltók száma egyébként nincs közvetlen összefüggésben egyegy megye múzeumhálózatának a mértékével. Komárom megye 16 múzeuma például kétszer annyi érdeklődőt fogadott, mint a hasonló intézményszámú Csongrád megye. A legkisebb az érdeklődés Somogy, Tolna és Nógrád megyében. Az öt legnépszerűbb múzeum: a szentendrei Kovács Margit kerámiagyűjtemény, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum és a szilvásváradi szabadtéri erdészeti múzeum. Ezt követi a sorban a budavári Mátyástemplom, az esztergomi főszékesegyházi kincstár, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum, a Közlekedési Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A tíz legnépszerűbb múzeum listája is azt bizonyítja, hogy a látogatottság emelkedése vidéken erőteljesebb. Ahol az ókori Histria állott A Duna deltája és a konstantai kikötő között fekszik a histriai romterület, a Román Szocialista Köztársaság legnagyobb és legfontosabb régészeti lelőhelye. Konrad Zimmermann, rostocki ókorkutató, aki sok év óta rendszeresen részt vett az ásatásokban, érdekes áttekintést nyújt a kutatások jelenlegi állásáról, különösen az Aphrodité-templom térségében. Histriát (vagy Istriát), amelyet a Duna ókori nevéről, Istrosról neveznek így, ie. 657- ben alapította (a kis-ázsiai Égei-tenger partján fekvő) görög város, Miletosz. A görög kereskedelmi piacok koszorújához tartozott, amely az egész Fekete-tengert körülölelte. Histriát 1200 éven át lakták. A VI. században hagyták el lakói, és azóta sem létesült újabb település a helyén — ami az archeológusok számára különös szerencse. A város már az időszámításunk előtt a VI- században 50 hektárt foglalt el. rMAGYAR Írók perei (*) A kicsapott deák Praeceptor lett, pedig költő volt és csak költő akart lenni Csokonai Vitéz Mihály. Igaz, megfordult a fejében, hogy talán mathézist, mérnökséget kellene tanulnia, de hamarosan letesz róla, sőt a debrerceni diákságról is le akar mondani. Először 1793. végén foglalkoztatta a távozás gondolata. NÉGYSZER EGY ÉVBEN 1793-ban a debreceni kollégiumi sedes (iskolai törvényszék) négyszer büntette meg Csokonait: január 19-én, január 26-án, június 9-én és szeptember 7-én. A büntetések okai: elmulasztotta a nyilvános leckét, a hétköznapi templomot és a nyilvános könyörgést Megintették, megdorgálták, s kétszer négynapi épületfogságra ítélték. Maradt mégis deák a kollégiumiban, sőt, Szilágyi Gábor professzor rábeszélésének engedve 1794. január 11-én elvállalta a poétai osztály tanítóságát („Ó, az a végzetes nap, amikor buzgó, megvetett, meggyűlölt, szerencsétlen fejemet eladtam egy ebédért”) Miért vállalta? Költő akart lenni, nem praeceptor, nem valószínű hát, hogy az iskolai előmenetel vonzotta. Pénzre, megélhetésre volt szüksége, a tanítóság pedig jövedelmet jelentett A kollégiumi diákok fő jövedelmi forrása ugyanis a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi legáció volts miután a közadakozásból gyűjtött pénz egy részét megtarthatták, lényeges volt, ki milyen gazdag gyülekezethez kerül legátusnak. Az alsóbb osztályban tanító diák 8—10 hellyel is feljebb kerülhetett a gondosan kialakított sorrendlistán, s így anyagilag is jobban járt Az „egy ebédért” később nagyon drágán fizetett A DTÁK-TANÁR BŰNE Csokonai két kollégiium pere és elítélte fccse ugyanis tanítóságával kapcsolatos. 1794. december 6-án a kollégiumi sedes első ügyként tárgyalta a praeceptor-költő ügyét Vádolták pedig az alábbiakkal: ünnepnapokon ritkán szokott tanítványaival templomba járni, tanítványait az osztályban késő éjszakáig visszatartja, „sőt hol több, hol kevesebb tanítványával az osztályban elbújik, s megengedi, hogy itt dohányozzanak és bort igyanak”. Csokonai a második és harmadik vádpontot elismerte, az első vád ellen viszont azzal védekezett, hogy régi betegsége, testének és vérének állapota miatt nem járhat templomba. Állandó testmozgásra van szüksége, s nem képes egy óráig ugyanazon a helyen ülni, még kevésbé az egész istentisztelet alatt, s a templomban szokásos hangosabb éneklést sem szenvedheti. Meg is büntették. A templomlátogatás elmulasztása miatt súlyos feddéssel és korholással, s utasították orvosi igazolás beszerzésére. TIZENNÉGY VÁDPONT Az első napon nyolc vádpontra kellett felelnie: nem látogatja az iskolai könyörgéseket, az istentiszteleteket, nem hozott orvosi bizonyítványt, engedély nélkül jár ki a kollégiumból, mulatságot rendezett az osztályban, embertelenül bánt a szakácsnéval, megsértette Király András urat, sokszor az osztályban éjszakázik, s a tanulókat is visszatartja. Nézzünk hát szembe a tényekkel: milyen tanító is volt Csokonai. Egyik tanítványa, Domby Márton így jellemzi: „Egy huszonegy esztendős ifjú inkább barátainak hitte az ővele csaknem egyforma idejű ifjakat, mint tanítványainak. Együtt sétált, mulatott, játszott, és hogy semmit el ne titkoljak, gyakran a tartózkodást nem ismerő barátságnak érzési között, együtt is pipázott azokkal, sőt legalább amint vádolták, együtt is ivott.”. Ez a pedagógiai módszer ismeretlen volt a debreceni kollégiumban, sőt az is, hogy egy tanító szinte színészi megjelenítéssel adja elő az ismereteket, ezért lehetett, hogy a diákok „az ő oskolájába mint teátrumra egymást törve mentek”. Csodálkozhatunk-e, ha ezek ellen a módszerek ellen fellép a nagytiszteletű tanári kar? Másnap, december 18-ám a sedes ülésén Csokonai kérvényét olvassák fel, amelyben kéri, hogy mentsék fel a praeceptori hivatal alól. Sőt, a tárgyaláson tóga nélkül, rövid mentében jelent meg, nyilvánvalóan azt akarván ezzel elérni, hogy ügyét ne a sedes, hanem az egyházi törvényszék tárgyalja. S zuhognak megint a vádak: a tanórákat elhanyagolja, a sedes intéseit nem fogadja meg, tanítványai erkölcsét megrontja, s vele táncolnak, isznak, dohányoznak, sőt meg nem engedett órában furulyáznak is. S az utolsó két vád: Szilágyi professzort írásban, szóban és tettel megsértette. Valóban írt egy levelet, de nem küldte el, párnája alól csente el egy irigy szobatársa. A szóbeli sértés pedig a Nagyerdőn esett, ahol a diákjaival pipázó költőt Szilágyi felelősségre vonta. A felelősségre vonást a költő azzal torolta meg, hogy szerenádot adott diákjaival a professzornak, s elénekelték a Jutka Persiről szóló dalt. Nem minden célzás nélkül. Szilágyiról ugyanis azt mesélték, hogy ő is egy Jutka Persit, a szakácsnőjét vette feleségül. December 19-én a sedes ítéletet hozott. Praeceptori állásából elmozdították, tíz tanulóval lejjebb sorolták, s kötelezték, hogy kövesse meg a professzort a sedes előtt. Két nagy pártfogója, Hunyadi Ferenc püspök és Domokos Lajos főbíró közreműködésével, s a bocsánatkéréssel az ügy elsimulni látszik. Ezt az is igazolja, hogy noha pár hónappal korábban tennégy tanulóval lejjebb került a rangsorban, húsvéti legátusnak az egyik legjobb egyházközségbe, Halasra küldték. A VÉRMEZEI KÉPEK Az ügynek két vonulata van, de a sedes 1795. június 20-i üléséről készült jegyzőkönyvben csak az egyik szerepel: a halasi legáción keresett pénz ügye. A húsvéti legációról ugyanis Csokonai Pestre utazott, nem Debrecenbe. Itt tartózkodott körülbelül 5—6 hétig, s innen kérte, hogy kapjon pünkösdi legációt. Kapott is. A gyűjtött pénzzel azonban nehezen számolt el, annak jelentős része ugyanis a kollégiumot illette. Igaz, végül az összeget befizette, s az is bizonyos, hogy csupán ezért a vétségért ki nem csapták volna. Hanem a pesti úton olyan tapasztalatokra, kapcsolatokra is szert tehetett, amelyek formálták világnézetét, szemléletét. Jelen volt például Martinovicsok kivégzésén a Vérmezőn. Ismeretes volt Kazinczyval való kapcsolata, akit ugyancsak elítéltek. Joggal tételezik fel a kutatók, hogy Csokonai kollégiumi kizárásának fő oka: barátsága, rokonszenve az országháborítókkal. A kollégium önmagát is menteni akarta, de menteni költő diákját is, a bűnök ugyanis, amelyek miatt kizárják a kollégiumból, nem tartoznak a világi hatóságokra. Íme, néhány vádpont: a tanítandó tudományt saját kénye szerint válogatta ki( erkölcseit nem az iskola törvényeihez, hanem saját bolondos természetéhez szabta, munkakörét festül töltötte be, megrontotta tanítványai erkölcseit, kigúnyolta professzorát A legsúlyosabb vád: június 15-én váratlanul megjelent a nyilvánosság előtt, s az áhítat végeztével felolvasta beszédét, amelyben azt állította, hogy őt innen elüldözik. A beszédben olyan mondatok is voltak, amelyek Domby szerint „elektromi battériás villámként” csaptak le a hallgatókra. Néhány mondat: „Nemes tanulók! ...titeket hívtak tanúknak akkor, mikor már tanúra nincs szükség, de a szívek tribunáljánál, a gondolatbírák előtt, hol a hír a kínzó vagy szabadító poroszló, a morál a törvény, a nyelv a békákat vagy nyakakat elvágó éles szablya, ezen törvényszék előtt hívlak én tanúknak benneteket arra, hogy én voltam-e valaha rossz lelkiismeretű oskolai gazember...” Ez a búcsúbeszéd döntötte el a költő sorsát a debreceni kollégiumban. Ezért aztán Csokonait minden tanulói jogból kizárják és kiközösítik, ajánlást, bizonyítványt nem kaphat, eltiitatik a kollégiumba való belépéstől, a diákokkal való érintkezéstől. Eddig a pör. A praeceptort kidobta a kollégium, hogy most már csak és végleg költő lehessen. Otthontalan, pénztelen, magányos, beteg magyar költő. Bényei József (Folytatjuk) 4 NÓGRAD — 1982. június 23., szerda KOSSUTH RADIO: *.«: Világablak 8.54: A képek nyelvén 9.04: Franck: f-moll zongoraötös 9.39: Kis magyar néprajz 9.44: Magyar mondák Lengyel Dénes gyűjtéséből 10.05: Vasdinnyei, az eltévedt laté Moldova György olvassa fel írását 10.20: Táncrend A menüett n. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Délelőtti népi muzsika 11.12: Nagy mesterek műveiből 12.45: Mi közünk hozzá?I Riport 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.19: Egy belső-somogyi hangszeres népművész: Nyerges József 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Németalföldi madrigálok 15.18: Kritikusok fóruma , 15.28: Ismered a „Háry János"-t? Kodály daljátékát Bánta Ferenc mutatja be 16.05: Rádiószínház Halév 17.05: Iparosok avagy: a törökbálinti pék 17.30: Pátriai népzenei hanglemezsorozat 17.49: Carlo Bergonzi Verdi-áriákat énekel 18.15: Hol volt, hol nem volt.J 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Találkozásaim Barabás Tibor 20.08: Gergely Anna, Jákó Vera és Győri Szabó József nótákat énekel 20.55: Közvetítés az Argentína— Salvador labdarúgó VB- mérkőzésről 22.50: Tíz perc külpolitika 23.00: Pelléas és Mélisande Részletek Debussy operájából 0.15: Könnyűzene — hangszerszólók . PETŐFI RÁDIO: 8.05: Sípos Péter táncdalaiból 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: A M, OS, 07 Jelenti 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: Népdalok az Alföldről 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: Kettőtől négyig... 16.00: Szíriusz kapitány veszélyben 16.35: Néhány perc tudomány 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség 18.35: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 19.05: Zenei tükör 19.35: Miért kell megölni a bálnát? 19.45: A Totó együttes felvételeiből 20.35: Kíváncsiak klubja 21.25: A Rádió Dalszínháza Kifutópályán. Zenés játék 22.35: Régi magyar dalok és táncok 23.10: Sporthírek 23.15: Kellemes pihenést 1 MISKOLCI STÚDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.29: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból — Hevesi dinnyések között. — Zöldségellátás tájegységről és importból. — Ergonómiai labor Ózdon. — Ipari jegyzet.) Felelős szerkesztő Paulovits Ágoston. Szerkesztő Tolnai Attila. — Sport. — 18.00: Északmagyarországi krónika. (A szakszervezetek Borsod megyei tanácsának elnöksége tájékoztatót hallgatott meg az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatairól. — A Heves megyei mezőgazdasági szervezési bizottság az aratási előkészületekről tárgyal.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetest MAGYAR TELEVÍZIÓ. 9.00: Tévétorna 9.05: Csata fekete-fehérben. A sakk és a számítógép. 9.25: Repül a sárkány. Riportműsor. 9.55: Delta. 10.15: Aki megölte Liberty Valencet. Magyarul beszélő amerikai westernfilm. 11.50: Lehet egy kérdéssel több? 15.50: Hírek. 15-55: Kuckó 16.25: Földek, növények orvosai 17.00: A közönségszolgálat tájékoztatója. 17.05: Reklám 17.15: Telesport. 19.00: Reklám 19-10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A hajózás története. Francia filmsorozat. 20.40: Reklám. 20.50: Labdarúgás-világbajnokság: Argentína—Salvador mérkőzés. Közvetítés Alicanteből. 22.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 16.00: Veszprémi tévétalálkozó. 16.40: Zenés Tv-színház. Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés. Opera három felvonásban. 1900: a havaei selyemfiú. Tévéfilm. 20.20: Televíziós mesék felnőtteknek. Atlantisz. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Veszprémből Jelentjük... 22.10: Szemle. Társadalomtudományi körkép. BESZTERCEBÁNYA. 20.00: A tenger asszonya Norvég film. 2. rész 21.05: A hússzükséglet racionalizálásáról Dokumentumfilm 21.55: Ez történt 24 óra alatt 22.10: NDK zenés szórakoztató tv-műsor. 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 20.40: Pável Heinz hegedűhangversenye 21.25: Időszerű események 21.55: Nagy összegek Francia film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November: 4 és háromnegyed 6-tól: Szexis hétvége (16). Színes, szinkronizált olasz—francia film. Este 8-tól: A vágy titokzatos tárgya (16). Színes francia filmszatíra. — Balassagyarmati Madách: Elcsábítva, elhagyatva (14). Pietro Germi .1963-ban készült világhírű olasz filmje. Nagybátonyi Petőfi: Tűzharc (14). Színes angol bűnügyi film. — Nagybátonyi Bányász: Nevelj hollót (14). Színes spanyol film. Mesemozi: Az álmatlan fülesbagoly. — Pásztói Mátta: Asszony a banditák ellen. Szovjet film — Karancslapujtő: Szívzűr (14). Színes magyar filmvígjáték. 2. műsor: 20.20: Atlantisz j