Nógrád, 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

Palesztin tűzszünet a libanoni haladó pártok kezdeményezésére Tizenkét óra időtartamra szóló tűzszüneti megállapodást kötöttek csütörtökön a kelet­libanoni Bekaa-völgyben szemben álló palesztin fegyve­res csoportok. A csaknem két hónapja tartó belső válság kezdete óta első ízben talál­koztak az El Fatah palesztin szervezet két szárnyának he­lyi képviselői, Jasszer Arafat követői és az Abu Mussza ezredes köré tömörült lázadók részéről. A baalbeki palesztin menekülttáborban rendezett találkozón részt vettek a zen­­dülőket katonailag is támoga­tó népi front főparancsnokság és az Al Szaika táborbeli képviselői, valamint a közve­títő szerepet játszó Habbas­­féle népi front, a Havatmeh vezette Demokratikus Front és a Népi Harc Frontjának ottani küldöttei is. A libanoni haladó pártok által kezdeményezett találko­zón megállapodás született ar­ról, hogy a fegyveres harcok valamennyi résztvevője vis­­­szatér eredeti támaszpontjára, lebontják a barikádokat és úttorlaszokat, véget vetnek a további katonai előkészületek­nek.­­ A rendezés kilátásait­ illető­en kedvezőtlen előjel, hogy a Szíriához közel álló két szer­vezet, a Népi Front Főpa­rancsnokság és az Al Szaika nem képviselteti magát a PFSZ VB ülésén, amely elő­ször tanácskozik azóta, hogy Jasszer Arafatot, a végrehaj­tó bizottság elnökét, az El Fatah vezetőjét kiutasították Szíriából. Egyes nyilakozatok szerint az El Fatah lázadói a hét vé­gére el akarják foglalni az Arafat-tábor valamennyi be­­kaa-völgyi bázisát, és az észak-libanoni Tripoli felé szándékoznak előnyomulni. A péntekre virradó éjszakán és a dl­előtti órákban Arafat hívei , ellenfelei kölcsönö­sen tiszteletben tartották az előző este kötött tűzszünetet. Az eredetileg 12 órás fegy­vernyugvás kiterjesztése fő­ként a baalbeki megállapodás végrehajtásától, a foglyok sza­badon bocsátásától, az úttor­­laszok, barikádok felszámolá­sától, a fegyveres összecsapá­sokat megelőző állapotok vis­­­szaállításától, a provokációk megszüntetésétől, az El Fatah palesztin szervezetet megosztó ellentétek tárgyalásos rende­zésének vállalásától és meg­kezdésétől függ. Biztató fejlemény, hogy a palesztin menekültek követe­lésére, a libanoni haladó pár­tok kezdeményezésére létre­jött baalbeki találkozón hét­tagú, három palesztin és négy libanoni képviselőből ál­ló bizottságot alakítottak a tűzszüneti megállapodás ellen­őrzésére. Tuniszi keltezésű jelentések szerint időközben haladást ért el a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­sága is, amely péntek haj­nalig tartott rendkívüli ülésén hattagú különbizottságot ala­kított a szíriai—palesztin kap­csolatok normalizálására, a Jasszer Arafat vb-elnök és a szíriai vezetés között támadt nézeteltérések tisztázására. A bizottság vezetője Abdel Moh­­szen Abu Maszer, a végrehaj­tó bizottság független tagja, aki állítólag Arafat ellenzéké­vel rokonszenevez. (MTI) Otthon a túszok egy csoportja Pénteken késő délután kü­­lönrepülőgéppel megérkezett hazájába azoknak a csehszlo­vák állampolgároknak az el­ső csoportja, akiket március 12-én az angolai Alto Calum­­belában vetett fogságba az UNITA elnevezésű kormány­­ellenes szervezet. A szabadon bocsátottak között 21 gyerek, 17 nő és 7 férfi van. A negyvenöt tagú csopor­tot a Ruzyne repülőtéren Bo­­humil Urban külkeresedelmi miniszter, Jaromir Johanes külügyminiszter-helyettes és a csehszlovák állami és tár­sadalmi élet más képviselői fogadták. f _________________ Kiképzett indiai űrhajósok Véget ért egy újabb szakasz a Csillagvárosban tartózkodó két indiai űrhajósjelölt felké­szülésében. Rakes Sarma és Ravis Mal­­hotra, aki 1982 őszén érkezett a Szovjetunióba, ez év már­ciusában kezdte meg az álta­lános felkészülést az űrrepü­lésre. A kiképzésnek ebben a szakaszában a világűrben végzett munkához szükséges elméleti és gyakorlati ismere­teket szerezték meg. Elsajátí­tották a navigáció szabályait, repülésdinamikát tanultak. Begyakorolták a Szaljut–7 űrállomás és a Szojuz–T tí­pusú űrhajók fedélzeti rend­szereinek kezelését, edzéseket végeztek a Szojuz—Szaljut űr­komplexum makettjén. A két űrhajósjelölt, akinek eddigi munkájáról Georgij Beregovoj, az űrhajósok ki­képzőközpontjának parancs­noka igen nagy elismeréssel nyilatkozott, most nyári sza­badságra visszatér Indiába. Ennek végeztével Csillagvá­rosba való megérkezésük után jelölik ki a szakemberek a két közös legénységet, amely a továbbiakban már együtt folytatja a felkészülést a szovjet—indiai űrrepülésre, begyakorolva annak különle­ges kutatási programját, a végrehajtásához szükséges mű­szerek kezelését. (MTI) Az atomháború az utolsó járvány lenne! Takeshi Ohkita professzor nyilatkozata Az Országos Béketanács vendégeként az elmúlt napok­ban Budapesten tett látogatást Takeshi Ohkita, a hirosimai egyetem nukleáris orvosi és biológiai kutatóintézetének professzora, az „Orvosok a nukleáris háború megelőzésé­ért” elnevezésű nemzetközi mozgalom alelnöke. Elutazása előtt nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. Egye­bek közt elmondta: a mozga­lom két évvel ezelőtt jött lét­re, s céljául azt tűzte ki, hogy összefogja a világ öt földré­szén dolgozó orvosokat, akik — hivatásuknál fogva — a leginkább tudják, milyen ve­szélyek fenyegetnék az embe­riséget, ha kirobbanna egy atomháború. Felhívásuk nyo­mán több százezer orvos je­lezte, hogy elfogadja a meg­hirdetett elveket: kész közre­működni a nukleáris háború elhárításában. Az első kong­resszusra, amelyet az Ameri­kai Egyesült Államokban, Airlieben rendeztek, 11 or­szágból érkeztek küldöttek, az idén Amszterdamban viszont már csaknem ötven országból gyűltek össze az orvosok. A növekvő érdeklődés első­sorban a világpolitikai helyzet feszültebbé válásával magya­rázható — állapította meg a japán professzor. A közel­múltban tartott amszterdami kongresszus bebizonyította, hogy a mozgalom egyre na­gyobb tekintélynek örvend: az ottani eszmecserék megállapí­tásai mind szélesebb tömegek megértésével, rokonszenvével találkoznak. Éppen emiatt ha­tározták el, hogy a mozgalom nemzetközi szervezetté alakul át. A japán tudós ezután arról beszélt, hogy a világ egészség­­ügyi hálózata semmiképpen sem lehet alkalmas arra, hogy egy globális atomháború ese­tén ellássa a sérülteket. Ez lenne az emberiség utolsó, mert egyben végezetes járvá­nya — mutatott rá. Nem az tehát az elsődleges feladat, hogy az egészségügyi szerve­zet fejlődjék arra a szintre, amit egy nukleáris világégés sérültjeinek ellátása követel­ne, hanem meg kell előzni az esztelen pusztítást, meggátol­ni a visszafordíthatatlan fo­lyamatok kibontakozását. A Földön négymillió orvos tevé­kenykedik, s ha mi egyönte­tűen fellépünk az atomhábo­rú ellen, szavunk messzire juthat — mondta Takhesi Ohkita. Szovjet hadgyakorlat A Baltikumban és Belorus­­­szia nyugati térségében foly­tatódnak a szovjet fegyveres erők hadgyakorlatai, amelye­ket Dmitrij Usztyinov mar­sall, honvédelmi miniszter irányít. A magasabb egységek a va­lódi harci helyzethez egészen közel álló, bonyolult körülmé­nyek között a közös harci műveletek során különböző helyzetekben tökéletesítik az egymás közötti összehangolt­ságot és együttműködést. A gyakorlat, a csapatok szárazföldi, légi és tengeri műveleteinek első napjai azt tanúsítják, hogy a parancsno­kok, a törzsek és a politikai szervek, a fegyver- és haderő­nemek állománya nagy poli­tikai lelkesedéssel, igyekezet­tel és felelősségtudattal old­ják meg a gyakorlat felada­tait. (MTI) NÓGRÁD - 1963. július 2., szombat szomszédságában van. Szeret­i A csehszlovák főváros csak­nem másfél ezer egyedi mű­emlékének felújítása és kar­bantartása, 180 ezer lakás felépítése, illetve korszerűsí­tése, a közműhálózat rekonst­rukciója szerepel a következő két évtized városrendezési terveiben. Az eddig elvégzett munkáról és a további fel­adatokról nyilatkozott Blaho­­mir Borovicka professzor, Prága város főépítésze Szűcs D. Gábornak, az MTI prágai tudósítójának. A Prága nyolc négyzetkilo­méter kiterjedésű, műemléki védettséget élvező történelmi városmagva és a több mint 1400 egyedi műemlék gondos megóvása szinte emberfeletti feladat — mondotta Borovic­ka professzor. A felújítási munkák sokkal lassabban ha­ladnak, mint szeretnénk, de ennek csak az egyik oka a pénzhiány. Az évi 200 millió korona a szükségesnek csak mintegy negyede ugyan, de sokkal égetőbb gond a meg­­felelős építőkapacitások hiá­nya. Az elmúlt évtizedekben az építőipar panelházakra állt rá, ehhez más szakismeretre, más technológiára és másfaj­ta szervezettségre van szük­ség. Jellemző példa, hogy az Óváros tér melletti kis téren álló úgynevezett Richer-ház felújítására nem akadt kivi­telező. Végül egy morvaor­szági termelőszövetkezet vál­lalta, azzal a feltétellel, hogy borozót nyithat az épületben. — A műemlék-felújításnál arra törekszünk, hogy az épü­leteknek ne csak a külső hom­lokzata nyerje vissza eredeti képét, hanem arra is, hogy a mai követelményeknek meg­felelő lakóteret alakítsunk ki bennük. Ezért fel kell újíta­ni a történelmi városmag köz­műhálózatát is, mégpedig oly módon, hogy később már el­kerülhessük a gyakori bontá­sokat. Ennek a nagyszabású vállalkozásnak a tervdoku­mentációja már az egész vá­rosra készen áll, de a feladat nagysága miatt teljes meg­valósítása még a következő évezredre is áthúzódik.­­ Bizonyos épületekben már szép munkát végeztek az építők. Legújabban fejezték be a XIII. század elején ala­pított Szent Anna-templom és kolostor felújításának dön­tő­­ részét és hamarosan átad­ják az egész épületet. Az utóbbi évek legnagyobb vál­lalkozásai közé tartozott a Prágai Nemzeti Színház fel­újítása és kibővítése. Ezt a feladatot az építők nemzeti ügynek, becsületbeli köteles­ségének tekintették. Az épí­tési költségeket körülbelül 1,2 milliárd koronára becsüljük. A színház centenáriumának alkalmából november 18-án ismét megnyitja kapuit. — Hatalmas feladat a vá­ros infrastruktúrájának át­alakítása és korszerűsítése — folytatta Prága főépítésze. — megkülönböztetett figyelmet fordítunk a tömegközlekedés­re. A most húsz kilométeres metróhálózat hossza 1985-ben eléri a harminc, 1990—1992. körül pedig a negyeven kilo­métert. Fejlesztjük a város körüli autópálya-rendszert, hogy az átmenő gépkocsi­­forgalom elkerülje a város­­központot. A körgyűrű hossza 36 kilométer lesz.­­ Nagy feladatot jelent a városi ivóvízhálózat felújí­tása. Prága jelenlegi vízfo­gyasztása lakosonként és na­ponta 500 liter. A város kör­nyékén levő kisebb folyók vi­zét bevezető­ vezeték kiépítése után napi hétszáz literes szükségletet is ki tudunk elé­gíteni. A csatornázás fő prob­lémája, hogy a szennyvíztisz­tító rossz helyen, az állatkert­nénk a városon kívülre tele­píteni. A belvárosban a szén­­tüzelésű lakásokban villany­vagy gázfűtést vezetünk be. Borovicka professzor be­szélt arról, hogy 1980—2000. között 180 000 lakást kell át­adni. Pótolni kell az elörege­dett, vagy az új építkezések miatt lebontott lakásokat. A lakások minőségén is javíta­ni kell. Jel­enleg 1,3—1,4 sze­mélyre jut egy lakószoba, de az ideális az, amikor a csa­lád minden tagjának külön­­szobája van és van még egy közös lakóhelyiség is, így az­után távolról sem elegendő az ötéves tervidőszakban épü­lő mintegy ötvenezer lakás. Sokuknak tíz évet is várniuk kell, míg állami lakáshoz jut­hatnak. A távlati fejlesztési tervek szerint az évtized végéig a vá­ros külső kerületeiben erőtel­jes ütemben folytatódnak a lakótelepi építkezések, majd fokozatosan nagyobb hang­súlyt fektetnek a belvárosi la­kások felújítására és az otta­ni új építkezésekre. Mint Prága főépítésze el­mondta, Csehszlovákiában fi­gyelemmel kísérik a magán­erős lakásépítés magyarországi gyakorlatát. Hasonlóképpen nagy figyelemmel követik a tömbrekonstrukció terén szer­zett magyar tapasztalatokat és a prágai építészek élénk szakmai kapcsolatokat tarta­nak fenn magyar kollégáik­kal. Sz. D. G. Prága Prágai tervek — magyar tapasztalatok Közlemény a török miniszterelnök látogatásáról Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke, Lá­­­zár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására 1983. június 29. és július 1. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Bülend Ulusut fogadta Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Magyarországi tar­tózkodása során Törökország miniszterelnöke gazdasági és kulturális létesítményeket látogatott meg. Bülend Ulusut és kíséretét mindenütt szívélyesen fogadták. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Török Köztársaság miniszterelnöke beható vélemény­­cserét folytatott a két ország kapcsolatairól és időszerű nem­zetközi kérdésekről. Baráti és őszinte légkörben megvitat­ták a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és jö­vőbeni kilátásait. Megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi években a két ország javát szolgáló gazdasági, ke­reskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlődtek. A miniszter­elnökök kifejezték készségüket, hogy a kölcsönös érdekek alapján a különböző területeken tovább fejlesszék ezeket a kapcsolatokat. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a ma­gas szintű látogatások fontosságát. A miniszterelnökök nagyra értékelték azokat az erő­feszítéseket, amelyek arra irányultak, hogy kiegyensúlyo­zott és kölcsönös előnyök alapján elősegítsék a kereskedel­met országaik között. Megelégedéssel vették tudomásul, hogy az 1982. évi legutóbbi találkozójuk óta növekedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom. Elhatározták, hogy a ke­reskedelemfejlesztő tevékenység javítása céljából ösztönöz­ni fogják illetékes intézményeik és szervezeteik együttmű­ködését. Hangsúlyozták eltökéltségüket, hogy folytatják erő­feszítéseiket a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés további kiterjesztésére és fejlesztésre. A miniszterelnökök kifejezték meggyőződésüket, hogy tovább folytatódik a két nép közötti jobb megértést elősegítő együttműködés Ma­gyarország és Törökország között, a tudomány, a kultúra, a művészetek és a turizmus területén. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Törökország miniszterelnöke hasznos eszmecserét folyta­tott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Ezzel kap­csolatban megkülönböztetett figyelmet szenteltek az euró­pai helyzetnek, a leszerelés kérdéseinek, a helsinki folya­mat eredményei megőrzésének, valamint a Közel-Keleten és Libanonban a közelmúltban történt eseményeknek. A miniszterelnökök aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy legutóbbi találkozójuk óta a nemzetközi helyzetben további romlás következett be és a világban növekedett a feszültség. Kudarcot vallottak a veszélyes válsággócok fel­számolására irányuló erőfeszítések, folytatódik a fegyver­kezési hajsza. Ezzel összefüggésben — annak érdekében, hogy megállítsák a nemzetközi helyzet további romlását, megőrizzék és megerősítsék a békét és a biztonságot Euró­pában és a világban — úgy vélik, hogy minden államnak az egyenlőség, a függetlenség, a területi integritás és a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján kell cselekednie. A miniszterelnökök újra megerősítették eltökéltségüket a helsinki záróokmány elveinek és előírásainak végrehajtá­sára és aláhúzták annak szükségességét, hogy minden részt­­ vevő állam aktívan járuljon hozzá a madridi találkozó konst­ruktív befejezéséhez egy tartalmas és kiegyensúlyozott záró­­dokumentum létrehozásával — beleértve az európai biza­lom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel fog­lalkozó konferencia összehívását is. A kormányfők elengedhetetlennek tekintik és síkra száll­nak azért, hogy mielőbb hatékony intézkedésekre kerüljön sor az Európában és a világban felhalmozott nukleáris fegy­­verek jelentős csökkentése érdekében. Támogatják a külön­böző fórumokon e célból jelenleg folyó tárgyalásokat és sürgetik a kölcsönösen elfogadható megoldások kimunká­lását valamennyi állam csorbíthatatlan biztonsága alap­ján. Szükségesnek tartják a hagyományos fegyverzetek kor­látozásával és csökkentésével foglalkozó tárgyalások meg­gyorsítását. A két miniszterelnök hangsúlyozta tárgyalásaik hasz­nosságát, a látogatás őszinte, baráti légkörét, a gyümöl­csöző eredményeket. Bülend Ulusu hivatalos törökországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. . (MTI) JKSZ : Belgrádban pénteken reggel lentétek. A JKSZ azonban en­megkezdődött a JKSZ Köz­­nek ellenére sem véli úgy, ponti Bizottságának ülése, hogy a világkatasztrófa elve­­amelynek napirendjén az el­­vülhetetlen, és hogy a reakció­nökség egyéves munkájának erőinek fölénybe kell kerül­­értékelése mellett nemzetközi m­ül. kérdések szerepelnek. A referátum a továbbiak-Dobrivoje Vidics, a JKSZ ban azokról az erőfeszítések- KB elnökségének tagja nevé- ről szólt, amelyet Jugoszlá­­vető refrátumában megállapí­­tia nemzetközi helyetének tetta, hogy a JKSZ nemzetköz megőrzése érdekében tesz r és­zi tevékenységében, a világ ezzel összefüggésben méltatta helyzetének megítélésében a az el nem kötelezett mozgó­­múlt évben megtartott XII. lom szerepét, az új-delhi kongresszus állásfoglalásaiból csúcstalálkozó állásfoglalása­­indul ki. Kötelessége, hogy az­ inak jelentőségét,­tékeléseit szüntelenül ellen- A beszámoló a JKSZ nem­őrizze és gazdagítsa. A kong­­zetközi kapcsolataival foglal­­t asszus óta eltelt egy évben a kozva rámutatott, hogy azok­­világban tovább éleződtek a ban az 1976-os berlini érte­­gazdasági, szociális, politikai, közlét állásfoglalásaihoz tart­­eszmei és más társadalmi el­­ták szem előtt. (MTI) Zsivkov—Olszowski találkozó Szófiában Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államta­nács elnöke pénteken fogadta Stefan Olszowskit, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagját, lengyel külügyminisz­tert, aki hivatalos baráti lá­togatáson tartózkodott Bul­gáriában. A szívélyes, elvtár­si légkörű megbeszélésen To­dor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a BKP és a bolgár nép megértéssel fogadja és támo­gatja azokat az intézkedése­ket, amelyeket Lengyelország párt- és állami vezetése tett és tesz a szocializmus védel­mére és megszilárdítására. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szocialista közösség országainak testvéri segítsé­gével leküzdik a nehézségeket. A találkozón ismételten alá­húzták a néhány nappal ez­előtt elfogadott moszkvai nyi­latkozat rendkívüli jelentősé­gét, és megerősítették a két ország eltökéltségét a béke megvédésére,

Next