Nógrád, 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!’ NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD M­EGY­EI­­ BI­Z­OTTS­ÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 155. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1983. JÚLIUS 2., SZOMBAT A SZAKSZERVEZETEK IS SEGÍTENEK Napjaink fontos témája a környezetvédelem A magyar szakszervezeti mozgalom egész történetének fontos területe az élet- és­­ munkakörülmények javítása, fejlesztése, s ennek részeként a munka kultúrájának és a la­kóhely körülményeinek szün­telen javítása. Ez az új fel­adatkör — különösképp a SZOT múlt év májusi plená­ris ülése óta — kibővült az emberi környezet óvását szol­gáló tevékenységgel is. Külö­nösen érzékeny pontja ez Magyarországnak, amelynek területe olyan medencében fekszik, ahová az uralkodó szerek iparilag fejlett, szen­­­nyezett légterű országokból érkeznek. Az általánosítást le­szűkítve, nem kivétel ebből Nógrád megye sem, főként Salgótarján, ahol legalább négy nagy gyár kéményeiből származó káros anyag teszi esetenként elviselhetetlenné a városlakók közérzetét, nem kevés kárt téve a lakóházak­ban. Igaz, az utóbbi eszten­dőkben e környezetvédelmi szempontból káros hatások megszüntetésére sok millió fo­rintot költenek; hamarosan el­készül az eddig sok vihart ki­váltott salgótarjáni Ötvözet­gyár füstelszívó és porlevá­lasztó berendezése is, s min­den nagy ipari létesítmény, még új technológiák beveze­tésével is igyekszik mérsékel­ni a természetre és a környe­zetre gyakorolt káros behatáso­kat, ám teendők még ezután is maradnak. Nem csupán ipari szinten — hangoztatták ezt a Szakszer­vezetek Nógrád megyei Taná­csának e témával foglalkozó szakemberei. Hiszen a megye városaiban, falvaiban is szo­morú tényként könyvelhető el, hogy az egyre fokozódó vé­delem ellenére, amelyben szakszervezeti aktivisták is részt vesznek, jelentős a par­kok, terek, az erdők károsí­tása. S teszik ezt mindannak tudatában, hogy az általuk okozott, gyakorta több millió forintra tehető kár, saját ma­guk közérzetét is veszélyezte­ti. Hiszen a növények csök­kentik a zajártalmat, lekötik a port és a levegő kéntartal­mát, s nagyobb kiterjedésben még a légköri viszonyokat is javítják. Mindemellett a nö­vényzet oxigéntermelő szere­pe már csak azért is fontos, mert a nagyvárosokban — lassan ez Salgótarjánra és Balassagyarmatra is jellemző lesz — egyetlen gépkocsi har­minc ember oxigénszükségle­­tét fogyasztja el. A megyei szakszervezetek — más, e témában illetékes szervekkel — hatékonyan se­gítik a környezet- és termé­szetvédelmi munkát. Partne­rek ebben a vidéki üzemek, intézmények is, miként a Lanz-MÁVAG mátranováki gyáregysége, a Nógrádi Szén­bányák kisterenyei építési üzeme, az ELZETT szécsényi gyáregysége, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat, a bér­ces­ Vakok Állami Otthona (!), a Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat pásztói üzeme, s a korántsem teljes felsoro­lás végén a nagybátonyi ha­risnyagyár kollektívája. KISKERESKEDELEM NÓGRÁDBAN Nyereségérdekeltség — jövedelem érdekeltség A Nógrád megyei Iparcikk­­kiske­reskedelmi Vállalat tíz, az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat öt üzletében, áruhá­zában vezették be július else­jével a nyereségcentrikus jö­vedelemérdekeltségi rendszert. Az új módszer a kereskedel­mi egységek vezetőinek a ko­rábbinál jóval több önállósá­got biztosít az árubeszerzés­ben, a törvényes kereteken be­lüli árpolitikában, nagyobb fe­lelősséget ró rájuk a készlet­­gazdálkodásban és általában minden olyan tényező alakí­tásában, amelyek végső fo­kon a bolti tevékenység nye­reségességét befolyásolják. A módszer nem a forgalom mindenáron való emelésére, hanem az eredményesség, a nyereség növelésére ösztönöz. Az egyes kereskedelmi egysé­gekre tervezett nyereségen fe­lül produkált gazdasági ered­mény elérésében) a bolt veze­tőit, dolgozóit is érdekeltté tették, akik szerződésben meg­határozott arányban és mó­don részesednek, a többletha­szonból. Nógrádban először a salgó­tarjáni Centrum Áruházban vezették be a jövedelemérde­keltségi rendszert. Az április óta alkalmazott új módszerrel eddig elért eredmények tisz­teletet parancsolóak. Azt bi­zonyítják, hogy a nógrádi kis­kereskedelem jó úton indult el. A Centrumban például a tervhez képest hat és fél szá­zalékkal növelték az árbevé­telt, ezzel szemben hatvankét és fél százalékkal emelkedett a nyereség, a tervezett ráfor­dítások három százalékkal csökkentek és egy nappal gyorsult az áruk forgási se­bessége. A Centrum-gyorsmérleg el­készülte után várható, hogy az új ke­reskedelmi módszerben érdekelt dolgozók rövidesen kézhez kapják az első előle­get, amely a vállalattal kötött szerződésük szerint az elért többletered­ményből jár nekik. Másfelől részben az említett többleteredmény tet­te lehetővé, hogy a salgótar­jáni Centrum július 11-től a megyeszékhelyhez közeli Ka­­rancslapujtő művelődési házá­ban hárommillió forintos in­duló készlettel diszkont jelle­gű vásárt rendezzen, amelyen a legkülönbözőbb termékek­ből adnak vásárlóiknak jelen­tős árengedményt. Százezer adat a TOURINFORM A TOURINFORM, az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal információs irodája eddi­gi munkájáról tájékoztatták az újságírókat pénteken, a Duna Intercontinental Szál­lóban az információszolgá­lat vezetői. Mint elmondták, a 2 éve létesült idegenforgalmi in­formációszolgálat hamar nép­szerű lett, tavaly 88 ezer hí­vás érkezett, az idén pedig fél év alatt 50 ezren érdek­lődtek. Az idegenforgalmi fő­szezonban a napi hívások szá­ma eléri az ezret is. A TOURINFORM adatbankja naprakészen tartalmazza mindazokat a tudnivalókat, amelyekre az itthon nyaralók­ adatbankjában­ nak, a külföldre utazóknak, a hazánkba érkező külföldiek­nek, a sportolni és szórakozni vágyóknak szüksége lehet. Az adatbank ma már 24 té­macsoportban, több mint 100 ezer, mikrofilmre rögzített adatot tartalmaz. A TOURIN­FORM valamennyi utazási irodával, idegenforgalmi hi­vatallal, közlekedési válla­lattal, közművelődési és sportintézménnyel, szolgálta­tó vállalattal állandó kapcso­latot tart, s naponta értesí­tést kap az újdonságokról, a változásokról, a tervekről. Az érdeklődők között egyre több a külföldi, akik főként taná­csokat, javaslatokat kérnek magyarországi tartózkodásuk idejére. / Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége pénteki ülésén megvitatta a szakszer­vezetek kádermunkájának helyzetéről és a további fel­adatokról szóló jelentést, va­lamint a szakszervezetek me­gyei tanácsai apparátusának működéséről és további kor­szerűsítéséről készült össze­foglaló értékelést. Az elnök­ség a továbbiakban elfogadta a SZOT elnöksége és a SZOT titkársága 1983. II. féléves munkatervét. Az elnökség ezt követően megvitatta és elfo­gadta a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének javaslatát, hogy a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, az Ipari Mi­nisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete hoz­zon létre bányászati alapít­ványt. (MTI) Nyitva a könyvtárajtó Nagyorosziban Hónapokig ugyanis — a könyvtáros gyermeket szült — nem akadt senki Nagyorosziban, aki kinyithatta volna a község jól fölszerelt könyvtárának ajtaját az olvasók előtt. Most Bar­si Annamária kapott megbízást e teendők ellátására. (Az „anyakönyvtárnak” egyébként „gyermekei” is várják az olvasókat K­orpácson, Pusztaberkiben és Borsosberényben). Nagy­orosziban majd hatezer kötetből válogathatnak azok, akik beiratkoztak — ottjártunkkor 190 név szerepelt a nyilvántartásban. — kép: Kulcsár — Elutazott a török miniszterelnök Pénteken kora délelőtt el­utazott Budapestről Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Nép­­köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására tartóz­kodott hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren ün­nepélyesen búcsúztatták Bü­lend Ulusut és kíséretét. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, Pója Frigyes külügyminiszter, Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Fóti Iván, hazánk ankarai és Os­man Basman Törökország bu­dapesti nagykövete, valamint politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége. A magyar és török zászlókkal díszített légikikötő betonján csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg k­is­százada. Parancsnoka jelentést tett a török kormányfőnek, majd fölcsendült a két ország him­nuszának hangjai. Ezután a magyar és török vezetők el­köszöntek egymástól. A külön­­repülőgépnél egy úttörőkisz­lány virágcsokrot nyújtott át a török kormányfőnek. Lázár György és Bülend Ulusu még néhány szíves szót váltva, kézfogással búcsúzott egymás­tól, majd a különrepülőgép levegőbe emelkedett. (A közlemény a 2. oldalon) Három év munkáját értékelték Ülésezett a KPVDSZ megyei bizottsága Néhány nappal múlt három esztendeje, hogy újjáválasz­tották a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Szak­­szervezetek megyei bizottsá­gát, amelynek tagjai már ja­vaslatokat terjesztettek elő a KPVDSZ 33., az 1980 novem­berében lezajlott kongresszusa elé. Tevékenységük azóta még sokirányúbb és eredménye­sebb. Tegnap a Szakszerveze­tek Nógrád megyei Tanácsá­­­nak székházában megtartott, kibővített bizottsági értekez­leten az azóta eltelt időszak feladatvégrehajtásáról, az eredmények, a gondok és a további teendők megvitatásá­ról ejtettek szót. A megállapítások szerint a KPVDSZ sikerrel vett részt az V. ötéves terv befejezésé­ben, valamint a VI. ötéves terv előkészítéseinek vélemé­nyezésében és az ötnapos mun­kahét „beindításában”. A szakszervezet kiemelkedő he­lyet kapott a gazdasági munka segítésében, természetesen a gazdasági vezetők irányításá­val, a célkitűzések megvalósí­tásában, amelyet híven igazol­nak a szocialista brigádok eredményei. Hiszen a múlt évben a 416, több mint 3800 főt magában foglaló kollektí­va nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a megyében a ke­reskedelem csaknem­ 7,53 mil­liárd forint értékű árut for­galmazott, 14 százalékkal töb­bet, min­t 1980-ban. Mindezt jelentősen elősegítette, hogy a pénzintézetek dolgozói - a Magyar Nemzeti Bank, az OTP, az Állami Biztosító és az ÁFÉSZ-ek takarékszövetkeze­tei — eredményes munkát végeztek a népgazdaság pénz­ügyi politikájának érvényesí­tésében, az ügyfélkiszolgálás­ban, a takarékos életszemlélet erősítésében. A KPVDSZ dolgozói az el­múlt három esztendőben ötle­teikkel is sikerrel hozzájárul­tak a gazdasági munkát segítő tevékenységhez. Ezen idő alatt 191 újításukat fogadták el, mindazok ellenére, hogy az ef­fajta tevékenység az ÁFÉSZ- eknél nem ilyen egyértelmű. Az eredményeket elősegítő te­vékenység szerves része volt példaként az a szociálpoliti­kai intézkedés is, mely szerint az üzemi étkeztetést 84,3 szá­zalékkal, az üdültetést 211, százalékkal, a segélyeket 81 százalékkal növelte amely megközelítőleg kétszer annyi, mint az V. ötéves tervben. A célkitűzések ebbéli teljesíté­sét a tegnapi ülésen pozitívan értékelték, miként azt is, hogy a munkavédelmi célok­ra is a két évre előirányzott összegnél 14,3 százalékkal tud­tak többet, ésszerűbben a leg­kritikusabb helyeken felhasz­nálni. S bár ösztönzőként hat a munkára a bérek növelése , az utóbbi két évben ez a szövetkezeti kereskedelemben 14, a tanácsiban 12,9 száza­lékkal emelkedett — ezek a lehetőségek az idén sző­kebbre szabottak. A KPVDSZ mindezek ellenére is minden­féle olyan bérkiáramlást tá­mogat, amely mögött megfe­lelő teljesítmény és eredmény van. A KPVDSZ megyei bizottsá­ga tevékenységük további részleteit is kellő alaposság­gal megvitatta, s a felszólalá­sokban a még meglévő gon­dok megoldására tettek ja­vaslatot. Az Országos Takarékpénz­tár az idén eddig minden in­dokolt lakásépítési hiteligényt kielégített, s várhatóan az év második felében is a terve­zett számban és mennyiség­ben nyújt kölcsönt az épít­kezőknek. A megnövekedett forgalom­ okozza, hogy he­lyenként a szokásosnál hosz­­szabb idő alatt folyósítják csak az engedélyezett hitele­ket. Az idén mintegy 60 ezer la­kás épül magánerőből. Dön­tő többségükhöz a januárban bevezetett, a korábbiaknál kedvezményesebb hitelt ve­szik igénybe az építtetők. Az OTP tájékoztatása szerint az év első felében — különösen az első hónapokban — a várt­nál többen kértek építési köl­csönt, szárma meghaladja a 20 ezret, ami a tavalyi első félévi hitelkérelmek másfél­­szerese. A megnövekedett igény többek között annak a következménye, hogy a ked­vező változásokról még ta­valy októberben tájékoztat­ták a lakosságot, s így töb­ben az idei évre halasztották a hiteligénylést. Ugyanakkor sokan a tervezettnél korábban kezdték meg az építkezést, amihez a magasabb hitel meg­teremtette az anyagi fedeze­tet. Mivel a kedvezmények fő­ként a családiház-építőket érintik, az év második felé­ben a kölcsönigénylők száma várhatóan nem növekszik az eddigihez hasonló ütemben. A családi házakat ugyanis általában tavasszal, a jobb idő beálltával kezdik építeni. Az első fél év szokásosnál nagyobb építkezési üteme bi­zonyos gondokat is okozott.­ Az építőanyag-ipar és -ke­reskedelem nem tudott lépést tartani a megnövekedett ke­reslettel. Az OTP-fiókoknál is tapasztalják, hogy — több­nyire anyaghiány miatt — las­sulnak a már korábban el­kezdett építkezések, s ezért többen kérnek és kapnak be­fejezési haladékot j,

Next