Nógrád, 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EG­YESdUHERI NOGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI­ TAN­ÁCS LAPJA XL ÉVF., 128. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. JÚNIUS 2., SZOMBAT Január 1-től: széles körben kísérleti jövedelemszabályozás az építőiparban Az építőiparban tavaly­­ 21 vállalatnál kísérletként új tí­pusú jövedelemszabályozásra tértek át, amelynek tapaszta­lata­it pénteken az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riumban Szűcs Endre minisz­terhelyettes sajtótájékozta­tón ismertette. Elmondotta, hogy az ország építési igényeinek mérséklő­désével, összetételének válto­zásaival összefüggésben az építőiparban különösen fon­tos a vállalkozókészség, a versenyképesség javítása. Eh­hez javítani kell a vállalatok gazdálkodását, szervezetét és érdekeltségi rendszerét. Ezt célozza a kísérleti jövedelem­szabályozás is, amely sokban ösztönöz a teljesítmények, valamint a vállalati és szemé­lyi jövedelmek­ összhangjának megteremtésére. Szabadabb kezet ad a vál­lalatok vezetőinek a jöve­delmezőbb gazdálkodás­hoz vezető módszerek megválasztásához. Elsősorban azzal kell számol­niuk, hogy náluk a munka­erő drágább, mint az általá­nos szabályozási rendszerben működő vállalatoknál, mert az összes felhasznált bér után kell adót fizetniük, nem az előző évihez viszonyított nö­vekedés után. A kísérletezők nyereségét viszont kevesebb elvonás terheli, s ezért érde­keltek abban, hogy nagyobb munkateljesítményre ösztö­nözzenek magasabb, a jöve­delmezőséggel arányos kere­setekkel. A költségekkel is ru­galmasabban gazdálkodhat­nak a vállalatok. A Középü­letépítő Vállalat például a különélési díj megkétszerezé­sével és a keresetek növelésé­vel vonzóbbá tette a vállala­tot, megoldotta létszámgond­jait, amellyel teljesítménye és nyeresége is jelentősen nö­vekedett. A Mélyépítő Válla­lat viszont a béren kívüli munkaerőköltségek és a vi­dékről bejáró dolgozók —, akiknek foglalkoztatását uta­zási és egyéb kiadások is ter­helik — számának csökken­tésével növelte a jövedelme­zőséget, s így az átlagnál job­­ban emelhette a dolgozók ke­resetét is. A kísérleti szabályozás te­hát jól honorálja a magas jövedelmezőséget, ám a koc­kázat is nagyobb, mert • az alacsony hatékonyság a szo­kásosnál szigorúbb következ­ményekkel jár, s meg is ren­dítheti a vállalat) helyzetét. Az eddigi tapasztalatok ös­­­szességében kedvezőek. A kí­sérletbe bevont vállalatok többsége növelte vállalkozói készségét, rugalmasabban al­kalmazkodott az építési igé­nyekhez. Tavaly az előző évinél csaknem 25 százalékkal több fenntartási munkát végeztek, míg más építési szervezetek átlagosan 8 százalékkal nö­velték ezt a tevékenységüket. A minőség javulását mu­tatja, hogy a kísérletezők ga­ranciális költsége 12 száza­lékkal csökkent. Nyereségük pedig 14 százalékkal növe­kedett, míg az építési ágazat többi vállalatánál 5 százalék­kal csökkent. A kísérletezők­nek köszönhető­, hogy végül is az építésügyi ágazat nyeresé­ge összességében 8,1 millió forinttal növekedett. Az or­szág költségvetési bevételeit is jobban gyarapították ezek a kísérletezők, mert 18 szá­zalékkal több adót fizettek be, mint egy évvel korábban, s az egy dolgozóra jutó befi­zetési átlag 14—30 százalékkal haladta meg az általános sza­bályozás szerint működő vál­lalatok átlagát. Az előrejelzések szerint az idén a kísérletezőiknél a vál­lalati jövedelmek és a sze­mélyi keresetek növekedése a tavalyinál mérsékeltebb lesz, mivel legkönnyebben feltár­ható tartalékaikat már ki­használták, s a bérf­el­haszná­lás követelményei is szigo­rúbbak a korábbinál. Ezért további erőfeszítéseket kell tenniük a hatékonyság javítá­sára. A kísérleti jövedelem­szabályozás iránt élénken ér­deklődnek más vállalatok is, a rendkívül sok jelentkezőből azonban csak további 8 épí­tőipari szervezet térhetett át ez év január 1-től az újfajta szabályozásra. A minisztéri­um azonban azt tervezi, hogy jövő év január 1-től már a vállalatok szélesebb kö­rében engedélyezi az új szabályozás szerinti gaz­dálkodást, amely —, s ez az egyik leg­értékesebb tapasztalat —, erő­teljesen ösztönöz a vállalat belső szervezeti, érdekeltségi és irányítási rendszerének korszerűsítésére is. Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Pénteken a Parlamentben tartott ülésén az országgyűlési tisztségviselők , közöttük az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok ve­zetői a soron következő, nyári ülésszak előkészítésével foglalkoztak. A megjelenteket Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a parla­ment plénuma elé kerülő, ter­vezett napirendekről, az ülés­szak előtti képviselői teen­dőkről. A nyári ülésszak vár­hatóan megvitatja a Magyar Népköztársaság 1983. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról beterjesztendő törvényjavas­latot és a szakminiszter be­számolóját a külkereskede­lemről szóló 1974. évi III. tör­vény végrehajtásáról. A pén­teki tanácskozáson Hetényi István pénzügyminiszter és Veress Péter külkereskedelmi miniszter ismertette az ülés­szak napirendi pontjaira vo­natkozó tudnivalókat. (MTI) Lázár György fogadta Lothar Späthet­ ­ Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke pénteken hiva­talában fogadta Lothar Späthet, a Német Szövetségi Köztársaság Baden-Württem­berg tartományának minisz­terelnökét, aki Marjai József miniszterelnök-helyettes meg­ír­­ására tartózkodott hazánk­­­­ban. A vendéget a magyarorszá­gi látogatása során fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Lothar Späth találkozott Várkonyi Péter külügyminisz­terrel, Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel, Kapolyi László ipari miniszterrel és Köpeczi Béla művelődési mi­niszterrel. A megbeszéléseken a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági, ipari, ke­reskedelmi és kulturális kap­csolatok alakulásának egyes kérdéseiről folytattak véle­ménycserét. Megtárgyalták a magyar és a baden-württem­­bergi vállalatok közötti együttműködés kiszélesítésé­nek lehetőségeit. Lothar Späth pénteken el­utazott Magyarországról. Illést tartott A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénte­ken ülést tartott. Megtárgyal­ta a népgazdaság 1985—90. évi fejlődésére vonatkozó gaz­daságpolitikai elgondolások­ról szóló tájékoztatót. Továb­bi napirendi pontként az el­nökség elfogadta az 1985. évi zárt tagdíjbesorolási irány­elv 1985-ben is maradjon ér­vényben azzal a kiegészítés­sel, hogy a havi 310 forint bérpótlékot a tagdíjbesorolás alapjául szolgáló átlagkereset­be nem kell számításba ven­ni. A testület a továbbiakban meghatározta a Szakszerveze­szakszervezeti tagdíjbesorolás­­ek Országos Tanácsa elnök­­irányelveit. Egyetértett azzal, cégének 1984. II. félévi min­­hogy az 1984. évben alkalma­ ka tervét. v, Tisztelet és megbecsülés a pedagógusoknak Megyei ünnepség a salgótarjáni zeneiskolában A megyei tanács művelődési osztálya és a pedagógusok szakszervezete megyei bizottsága a pedagógusnap alkalmá­ból pénteken ünnepséget rendezett a salgótarjáni zeneisko­lában. Az eseményre meghívott, kiemelkedő pedagógiai mun­kát végző Nógrád megyei pedagógusok színültig megtö­ltöt­­ték a termet. Az elnökség sorában foglalt helyet Géczi Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Harbly Jánosné, a pedagó­gusok szakszervezte Nógrád megyei bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszé­det. Meleg szavakkal szólt a pedagógushivatás szépségei­ről, örömeiről, említette ne­hézségeit. Köztudott széles kör­ben — húzta alá az előadó —, hogy egy ország jövőjét alapvetően meghatározza az iskolai oktató- nevelő munka színvonala. Nem lehet közöm­bös a társadalomnak, milyen lesz a jövő, milyen szellemi­ségű, magatartású, egyszóval személyiségű felnőtteket ne­vel a gyerekekből, fiatal­ fe­­ból. Szocialista társadalmunk építése sokoldalúan képzett embereket kíván, akiknek bel­ső igénye a tudás, a művelő­dés, aktívak, kezdeményező­­ek. Céljainkat az oktató-neve­lő munka megújításával, kor­szerűsítésével érhetjük el, ezért követelmény a pedagó­gusok társadalmával szemben a pedagógiai igényesség, a megújulási készség és kezde­ményezés, mind az oktatás­­nevelésben, mind a mozgal­mi munkában. Az ünnepség további részé­ben kitüntetéseket adtak át. A csütörtöki budapesti ün­nepségen vehette át a „Kivá­­ló pedagógus” kitüntetést Ba­rabás György, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola tanára és Horváth László, a salgótarjáni ipari szakmunkásképző inté­zet igazgatója, akiket pedagó­gustársaik a salgótarjáni ese­ményen lelkesen megtapsol­tak. Kijutott az elismerésből a többi kitüntetettnek is. A Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta Kovács Ferenc megyei szakfelügyelő, a balas­sagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanára, bronz fo­kozatban részesült Rákóczy István, a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola ta­nára. A Nógrád megyei peda­gógiai díjat dr. Ponyi Béla, a megyei gyermek- és ifjúság­védő intézet igazgatója, Újhe­lyi István, a romhányi II. Rá­kóczi Ferenc Általános Isko­la igazgatója és Bihary La­jos, a salgótarjáni Táncsics Mihály Szakközépiskola igaz­gatója vehette át. A kitüntetéseket Illés Mik­lós, a megyei tanács elnökhe­lyettese nyújtotta át. Kiváló munkáért kitüntetést 38 peda­gógus, illetve iskolai alkal­mazott kapott, művelődési miniszteri dicséretben negy­venen részesültek. Hagyomány, hogy a peda­­gógusnap alkalmából elisme­rik a kiemelkedően végzett szakszervezeti, úttörő- és KISZ-vezetői tevékenységet. Tóth Józsefelé, az SZMT tit­kára a „Szakszervezeti mun­káért” arany fokozatát adta át Nagy Gézának, a Karancs­­sági Általános Iskola nevelő­jének; ketten ezüst fokozatot, heten elismerő oklevelet kap­tak. A KISZ Központi Bizott­ságának „Ifjúságért” érdem­érmét Sándor Istvánná, a sal­gótarjáni Lovász József Álta­lános Iskola csapatvezetője kapta. Az úttörőszövetség or­szágos elnökségének úttörőve­zetői érdemérmét vehette át Kovács Tibor megyei úttörő­elnöktől; Mocsári Gergely di­­ósjenői igazgató, Bozsik Gyu­­láné kazári, Pócsik Sándorné rimóci csapatvezető, Boháti Istvánná salgótarjáni, Gortva Sándor mátraverebélyi és Pa­taki Sándorné pásztói tájve­­zető. Szlivka János a pénteki budapesti központi ünnepségen vette át ugyanezt a kitünte­tést. A megyei úttörőelnökség 16 mozgalmi munkást részesí­tett „Kiváló úttörővezető” el­ismerésben. Dr. Horváth István megyei művelődési osztályvezető ki­osztotta a megyei pedagógiai pályázat, a pedagógus képző­­művészeti és fotópályázat dí­jait. Az előbbiben öt első, ha­t második és tíz harmadik dí­jat adtak ki. A másik pályá­zat kategóriagyőztesei: Orosz István (festészet), Lengyel Pé­ter (grafika), Bobály Attila (szobrászat), Varga István (al­kalmazott grafika) és Pénzes Géza (fotó). A pályázat vá­logatott anyagát egyébként ki­állításon nézhetik meg az ér­deklődők Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Köz­pontban. A megyei pedagógus napi ün­nepség hangversennyel feje­ződött be; Sándor Zoltán vers­mondó, Szelecsényi Norbert zongora- és Számadó Gabriel­la énekművész lépett fel. A megyei művelődési központ üvegcsarnokában megnyitották szék színvonalas kiállítását pedagógus képzőműve­— kép: kulcsár — Bővül a behozatal fogyasztási cikkekből A Konsumex Külkereske­delmi Vállalat az idén mint­egy 30,1 milliárd forint érté­kű fogyasztási cikket impor­tál, a behozatal hét száza­lékkal haladja meg a múlt esztendeit. A külkereskedel­mi vállalat képviselői pénteki sa­j­tótájékoztatójukon elmon­dották: mindezt elsősorban az tette lehetővé, hogy jelentő­sen bővítették kivitelüket. A korábban elsősorban import­tal foglalkozó vállalat külföl­di vásárlásainak ma már több mint negyven százalékát hazai exporttermékekkel ellen­tételezi. Ez az arány a követ­kező években tovább javul. A vállalat párhuzamos ex­port- és importjoga az el­múlt években bővült, s így mind szélesebb körben fog­lalkozhattak hazai exportcik­kek felkutatásával. Tovább fejlesztették belföldi piacszer­ban létesített vidéki irodákon kívül képviseletet nyitottak Szegeden, Pécsett, Szombat­helyen, Győrött, Nyíregyhá­zán, hamarosan pedig Mis­kolcon nyitnak irodát. Ezen kívül árucsere-forgalmi társa­ságokat alapítottak ipari, me­zőgazdasági, kereskedelmi vállalatokkal és szövetkeze­tekkel. A jelenleg működő öt társaság csaknem hárommil­­liárd forint értékű terméket szállít a külkereskedelmi vál­lalatnak. A Konsumex tevékenységi körének bővülése lehetővé tette azt is, hogy mind több termelési kooperációt, belföl­di és külföldi bérmunkát szervezzen. Mindez már a múlt esztendőben 17 millió dollár importmegtakarítást eredményezett, és mintegy 2,4 millió dollárral növelte az exportot. Olyan vállalkozó­vezetőket, számos új termé- sokről van szó, mint a Fém­­lőt vontak be a külföldi ér- bútoripari Szövetkezet olasz tőkésítésre­­­ szánt gyártaná- céggel létrehozott kooperáci­­ójuk előállításába. A­­ korább óta, évi 46 ezer gyermekko­csi gyártására, vagy az Du­na Cipőgyár megállapodása az indiai Liberty céggel, mely­nek eredményeként 50 ezer pár csizmát állítanak elő. Egyike a legújabb megálla­podásoknak az a szerződés, amelyet a Szigetvári Cipő­gyár az NSZK-beli Gabor céggel kötött, 20 ezer pár ci­pőfelsőrész gyártására és ex­portjára. Az együttműködés továbbfejlesztése esetén a termelés elérheti az évi 150 ezer párat is, amelynek je­­letős hányada magyar piacra kerülhet. A vállalat vezetői úgy ter­vezik, tevékenységük szélesí­tésével munkájukban mind­inkább erősítik a kereskedő­­ház-jelleget. Éppen ezért a külkereskedelmi tevékenység további bővítéséhez kértek jogosítványt. Növelni kíván­ják befektetéseiket az expor­tot gyarapító illetve az im­portot megtakarító termelési és más jellegű vállalkozások­ba is.

Next