Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-25 / 71. szám

Lakosonként kétezerhétszáz forintnyi érték Városunk nemes hagyomá­nyainak megfelelően továbbra is népszerű a társadalmi mun­kamozgalom a lakosság, a ta­nulóifjúság, az üzemek, a vállalatok dolgozói körében. Számos új létesítmény dicséri az összefogást, a tenniakarást, amelynek koordinálását — a városi tanács a Hazafias Nép­front Városi Bizottságának együttműködésével — ismét az j,ötvenezer munkanapot Sal­gótarjánért” mozgalom szer­vezőbizottsága végezte. Mit hoztak az elmúlt évi kezdemé­nyezések? Milyen értéket ho­zott létre a lakosság? Ezek összegzéséről számolunk be az alábbiakban: SZERVEZETT FELTÉTELEK MELLETT A munkálatok szervezésé­nek egyik legfontosabb része az anyagi és a tárgyi feltéte­lek biztosítása. Ehhez ren­delkezésre állt a városgazdál­kodási üzem közel 2 millió forintos, illetve a tanácstagi alap 2,2 millió forintos ös­­­szege. Ezt bővítette a koráb­bi munkálatok jutalmául ka­pott 470 ezer forintos összeg, így több min­t 4 és fél millió forint fedezhette a munkála­tokat. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezt jócskán gya­rapították még a gazdálkodó egységek, intézmények, ki-ki sajátos lehetőségeihez méren. De ide sorolhatók azok a jelentős értékű szakmai segít­ségek is, amelyeket a válla­lati szakemberek, tervezők építésvezetők nyújtottak. Ar­ról a személyes agitációról, helyi szervezőmunkáról sem feledkezhetünk meg, amit a tanácstagok, népfrontaktivis­ták, s más társadalmi szerve­­zetek képviselői nyújtottak, összességében tehát elmond­ható, hogy a 2700 forin­tos lakosonkénti átlag eléré­sében nagy szerepet játszott a feltételek biztosítása, a szer­vezési előkészület. MEGSZÉPÜLT PARKOK Nézzünk néhány statisztikai kimutatást. A város területén 1627 fa, 499 örökzöld, 9600 cserje és talajtakaró, 7380 darab palánta került kiülte­tésre. Az év során több mint 160 ezer négyzetméter park­felületet gondozott, illetve alakított ki a lakosság, szor­gos munkával. Például a Beszterce-lakótelepen 8 és fél ezer négyzetméterrel növeke­dett a parkosított terület. Ugyancsak a társadalmi munkálatoknak köszönhetően a Rudolfi, a Solyói, az Egri és a Kővirág úton 2650 mé­ter járda készül. Jelentős az az érték is, amellyel a lakos­ság a Ság­vári, a Dimitrov és a Damjanich úti gázvezeték építését segítette. De említ­hetnénk a különféle felújí­tásokat: Rónafaluban a teme­tői ravatalozó, Rónabányate­lepen szociális étkeztető, Som­­lyóbányán egy sportpálya ke­rült átadásra, a Kemerovo­­lakótelepen pedig egy sport­­centrum munkálatai fejeződ­nek be rövidesen. KÖZÉPPONTBAN: A TÖMEGSPORT A lakoság által végzett munkák mellett igen jelentős volt az intézmények, a sport­egyesületek, a vállalatok­­ te­vékenysége. Ennek eredmé­nyeként újabb egységgel bő­vült a Pénzügyi- és Számvi­teli Főiskola sportcentruma, így az itteni társadalmi mun­ka értéke meghaladja a 300 ezer forintot. Új sportpályá­val gazdagodott a Csizmadia úti iskola is, s két kondicio­nálótermet alakítottak ki a Petőfi Sándor Általános Isko­lában. A Petőfalvi Lajos nevét viselő intézmény egy hat lőál­­lásos, légfegyveres pincelőtér­­rel bővült, hasznosan segítve a gyerekek hazafias, honvédel­mi nevelését. De itt említhe­tő az MHSZ zagyva-rakodói lőtere, amely újabb hét kiál­lással nagyobbodott, jelentős társadalm­i munka révén. Szintén összefogással segíti a Vadaskertben kialakítható lo­vaspályát.. A Salgótarjáni Síküveggyár segítségével a Sugár úti sport­telepen egy új, négysávos automata tekepályát adtak át, több mint egymillió forint ér­tékkel. A téli sortolási lehe­tőségek bővülését tette lehe­tővé a Pécskő-dombon kiala­kított kettős sípálya, illetve az ezekhez kapcsolódó futó- és szánkópálya. Az eddig vég­zett munkák értéke meghalad­ja a 610 ezer forintot. A szil­váskői sportkomplexum a múlt év során közel egymil­lió forint társadalmi munka­értékkel bővült.­­ Folytathatnánk még a kü­lönféle munkálatok felsorolá­sát, hiszen a társadalmi ös­­­szefogás számtalan jó példá­val szolgált a múlt esztendő­ben. Az együttesen végzett munkálatok értéke megköze­líti a 137 millió forintot, s ez 2.717 forintos lakosonkénti át­lagnak felel meg. Már elké­szült az idei program: lehet folytatni a jó sorozatot! Tavasz a béke jegyében Barátsági napok, túrák, bélyegkiállítás A tavaszi időszak immár hagyományosan a béke- és ba­rátsági mozgalom fellendülésé­nek ideje, s nincs ez más­­k­épp az idén sem, amint er­­ről Petesházi Gábor, a HNF Salgótarjáni Városi Bizottsá­gának titkára és Angyal Bar­nabás alelnök, az Országos Béketanács tagja tájékozta­tott bennünket. Mint elmondot­ták, a közelmúltban megrende­zett XI. országos békekonfe­rencián a 32 tagú megyei küldöttségben kapott helyet a salgótarjáni Varga Imréné, a síküveggyári népfronttitkár, Gedeon János, az Öblös-SVT nevet viselő városkörzet nép­front bizottságának elnöke, valamint Angyal Barnabás. A béke- és barátsági munka új vonása az erőteljesebb ré­­tegmunka — említette Petes­házi Gábor —, ez azt jelenti, hogy programjaink összeál­lításakor jobban figyelembe vesszük az igényeket. Például a magyar—NDK barátsági na­pon a nők és a fiatalok kér­déseveivel foglalkoztunk, külö­nös tekintettel a baráti or­szág szociálpolitikájára. A má­jusi magyar—szovjet kultu­rális nap rendezvényeire el­sősorban az idősebb korosz­tályt várjuk, számukra állí­tunk össze választékos prog­ramokat A magyar—szlovák barátsági rendezvények pedig zömmel a tanulóifjúságot vonzzák majd. — Hagyományos már az MHSZ kezdeményezése, amely a ,,Béke a világűrben” elneve­zést kapta, s a rádiózók nem­zetközi kapcsolatát mélyíti — vette át a szót Angyal Bar­nabás. — Ugyancsak megren­dezzük a győzelemnapi futó­versenyt és túrát, aztán a Salgótarjáni Kohászati­­ Üze­mek népfrontosai majálison vesznek részt. Figyelemre méltó a somlyóbányaiak ren­dezvénye, ők meghívják a vá­ros 22 népfromkörzetének képviselőit, hogy együtt be­szélgessenek gondjairól , örö­meikről, feladataikról! Kiállí­tás is nyílik Béke a bélyegen címmel az SKÜ Művelődési Központjában. Lesz béketúra. fz más egyéb helyi rendezvény. Végére hagytam a legjelentő­sebbet: az idén ünnepeljük a Kemerovóval való együttmű­ködésünk­ huszadik évforduló­ját, ezen programjaink zömmel a második fél évben zajlanak le, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójához kapcsolódva. E néhány kiragadott prog­ram csupán ízelítő az éves béke- és barátsági rendez­vénysorozatból, amely egyre gazdagabb tartalmasabb. s A HÓGRÁD SALGÓTARJÁNI MELLÉKLETE A lakóterületi pártmunka tapasztalatai • Számvetés és előretekintés Pártszervezeteink munkájának szer­ves része, a tennivalók meghatározásá­nak is fontos feltétele a mögöttük lévő időszak tapasztalatainak összegzése, a következtetések levonása és hasznosí­tása. A mérlegkészítésnek külön je­­lentőséget adott, hogy a városban több mint 16 000 nyugdíjas él, lakóterületi pártszervezeteinkben mintegy 2000 időskorú párttag tevékenykedik. Olyan társadalmi csoport ez, amely létszá­mán messze túlmutató, és jelentős be­folyással bír a lakóhely, a városkörzet közéletére, közgondolkodására, és po­litikai eszközökkel is biztosítja szocia­lista építőmunkánk kiegyensúlyozott hátterét, feltételét. A városi pártbizottság kiemelt fi­gyelmet fordít a lakóterületen folyó politikai munkára. Tesszük ezt azért is, mert sok olyan emberi érték, moz­galmi és élettapasztalat halmozódott fel, amit nem szabad kihasználatlanul hagyni és hiba lenne tanulságait nem összegezni és hasznosítani. A beszámoló taggyűlések tapaszta­lata, hogy az alapszervezetek, pártve­­zetőségek általában jó politikai lég­körben, nagy érdeklődés és aktivitás, alkotó tenniakarás közepette végezték munkájukat. A taggyűlések megerősí­­t­ették a párttagság azonosulását a XIII. kongresszus célkitűzéseivel, ismételten kinyilvánították, hogy készek támogatni azok végrehajtását. Élénk vita kísérte viszont a kongresszusi célkitűzések összevetését dolgaink alakulásával. A Központi Bizottság 1986. november 19—20-i határozata és az Országgyű­lés téli időszakán elvégzett értékelés felerősítette és középpontba állította azt a kérdéskört, hogy a lakóterületi pártszervezeteknek, kommunistáknak milyen lehetőségeik, feladataik van­nak gazdasági életünk élénkítésében. A hozzászólók gondjaik széles körét érintették. Ami közös volt —, s ez nagy öröm számunkra —, nem kívül­állóként szóltak, nem a mindent tu­dók kioktató szándékával, hanem, s itt idézem a belvárosi pv állásfoglalását: „támogatjuk­­ és kiállunk a KB novem­beri határozata mellett, vitatkozunk a kishitűekkel, bátorítjuk a kétkedőket, bíráljuk a rosszindulatúakat, és érté­keljük, megbecsüljük az eredménye­ket”. Erős bírálatot kapott a központi elhatározások megvalósításának lassú­sága, gyakorinak tartják a hibák ta­karítását, a hibázók mentegetését, az elnéző magatartást, a következetes számonkérés és ellenőrzés hiányát. Párttagjaink —, de nyugodtan mond­hatom, hogy közvéleményünk — köré­ben legnagyobb türelmetlenség, s így a legtöbb szélsőséges vélemény is a nyugdíjak reálértékének csökkenésé­vel kapcsolatos. Irritálják körzeti párttagjainkat a teljesítmény nélküli bérkiáramlások, az ügyeskedések, a korrupcióval és protekcióval szerzett, anyagi előnyök is Ezek a kérdések fő­leg kisnyugdíjasaink körében szociál­politikai feszültséget jelentenek, ese­tenként elkeseredett hangulatot, pesszi­mizmust és passzivitást is tapasztalunk. Valamennyi pártszervünk szólt a szo­ciális kérdésekről, mert ez irányú munkájuk a politikai tevékenység szerves részévé vált. Szervezeti oldal­ról megközelítve létrejöttek a vezető­ségek mellett működő szociális munka­­bizottságok, családsegítő szolgálatok. Erőteljes igényként fogalmazódott meg a rászorultságot jobban tükröző együtt­működés kialakítása a városi tanác­­csal. Pozitívan fogadta a közvélemény, hogy Somlyón és Zagyvarónán meg­oldódott az idősek napközi étkezteté­se, Salgótarjánban a szemészeti szak­­rendelés. Gorkij-telepen február vé­gén került átadásra az az új épület, amely otthont ad a nyugdíjasoknak és egyúttal a város negyedik idősek klubját is működteti. A taggyűlések vitáiban sok ilyen irányú feszültség is teret kapott, így a salgóbányai or­vosi rendelés megoldatlansága (az elmúlt napokban ez sikeresen rendeződött), vagy Rónafalu és Rónabánya idősei ré­szére a szociális étkeztetés biztosítása. A terület kommunistái jól látják, hogy dinamikusabb előrelépés feltétele ezen a területen is gazdaságunk teljesítő­­képességének növelése, de helyesen érzékelik azt is, hogy a hiányosságok egy része nagyobb odafigyeléssel, az érdekeltek és illetékesek munkájának jobb összehangolásával, egy nyitottabb és érzékenyebb emberi magatartással már jelenlegi feltételeink között is eny­híthető. A város lakóterületi pártvezetőségei igen jelentős szerepet töltenek be a településfejlesztési célkitűzések poli­tikai támogatásban, és a várospoliti­kai kérdésekkel való foglalkozás egyik leglényegesebb eleme a körzeti poli­tikai munkának. E téren történt ta­lán a legátütőbb előrelépés, itt érezhető leginkább a körzeti párttagság érdek­lődése, tenniakarása. Pozitívan szóltak a beszámolók azoknak a munkafor­máknak a kialakításáról, amelyek al­kalmasak a rendszeres információ- és tapasztalatcserére, a tanácsi vezetés és munkatársai, valamint a körzeti párttagság és tömegszervezeti vezetők között. Fejlődött az alapszervezetek véleményező,­­ jelző szerepe, kialakuló­ban vannak a kapcsolattartás szervezeti keretei. A körzeti partélet sajátos keretek között zajlik, működési területe nem egy zárt üzem, vagy intézmény, hanem egy lényegesen nyitottabb, sok szem­pontból összetettebb, állandó mozgás­ban és változásban lévő közeg. A po­litikai, társadalmi problémák egy része élőbben és elevenebben jelenik meg. A körzeti lakosságának, így párttagsá­gának közérzetét és hangulatát alap­vetően befolyásolják életkörülményeik, az adott terület kereskedelmi, kom­munális és egészségügyi ellátottsága stb. Tapasztalatunk, hogy alapszerve­­zeteink egyre inkább felismerik a köz­­gondolkodás állandó elemzésében rejlő politikai előnyöket és folyamatos ala­kításának szükségességét. Lakóterületi pártszerveink és -szer­vezeteink ma egy jó, a párt és a szo­cializmus ügye iránt elkötelezett, ér­zelmileg is erősen kötődő aktívagár­dával rendelkeznek. A választott tiszt­ségviselőknek, a csoportbizalmiaknak jelentős szerepük van a tagság ak­tivizálásában, az emberi kapcsolatok szélesítésében, az egymás iránti tisz­telet és a közelség iránti vonzódás feltételeinek megteremtésében is. Poli­tikai és közösségteremtő munkájukban pártszervezeteink jó partnert és együtt­működési készséggel rendelkező mun­katársakat kapnak a helyi népfront­­bizottságok. Vöröskereszt-szervezetek aktíváink személyében. Eredményeik közösek, a kapcsolatokban azonban még számtalan kiaknázatlan lehetőség van. Akadozik az együttműködés a tanácstagokkal, és a KISZ-alapszerve­­zetekkel sem mindig találják meg a közös hangot. Szinte valamennyi taggyűlésen vis­­­szatért a tagság aktivitásának megíté­lése. A körzeti pártéletben a pártta­­gaik 30—35 százaléka egészségi okok miatt nem tud részt vállalni, felmenté­sük jogos a velük való foglalkozás is fontos feladat. Ami viszont „csak” el­határozás dolga, hogy a tagság egy része nehezen aktivizálható, nem kap és nem vállal életútjához méltó és politikai tapasztalatait hasznosító munkát. Ennek a csoportnak a meg­nyerése, bevonása és felelősségteljes megbízása olyan tartalék, amely nem­csak mennyiségi, de minőségi előrelé­pést hozhat. A jogos dicséret hangján szóltak azokról az üzemekről, amelyek nem feledkeznek meg nyugdíjasaikról, s az anyagi-szociális segítségen túl ké­szek politikailag is támogatni a kör­zeti pártmunkát. Az együttműködés természetesen kölcsönös, de azok­ az aktív dolgozó párttagok, akik párt­­megbíza­tásként végzik a körzeti po­­­­litikai munkát, már ma is nélkülözhe­tetlenek, s a jövőben mégi­n­kább szük­ség lesz munkájukra. Viszont, a mun­kahelyi és intézményi pártszerveink és -szervezeteink egy része nem elég következetes az átjelentkezések szor­galmazásában, a lakóterületi politika­i munkára történő ráhangolásban. Ez káderhelyzetük javítását is nehezíti, nem egyszer szükséges és indokolt ká­dercseréket odáz el, s ami talán po­litikailag még károsabb­ teret ad megalapozatlan, nem reális megjegyzé­seknek is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a cikk is meggyőzi egyneh­á­­nyuk­at arról, hogy a lakóterületeken értelmes és nagyon komoly politikai feladatok várnak rájuk, és politikai igény is alkotó részvételük ebben a tevékenységben. A lakóterületi beszá­moló és munkaprogramot alkotó tag­gyűlések fontos politikai tanultságának tartjuk, hogy minden eddiginél jobban ráirányította figyelmünket arra, hogy ebben a körben is lényegesen többet kell politizálniuk mind a városi pb és a város tanács tagjainak, mind ve­­zetőinek. Ez nemcsak formális jelen­lét kérdése kell, hogy legyen, hanem tartalmi is. A lakóterületi párttaggyűlések fon­tos állomások voltak alapszervezeteink életében. Visszaadták a legfontosabb társadalmi és területfejlesztési mozgá­sukat, felvállalták a lakókörzet poli­tikai irányító szerepét, így óhatatlanul kiváltották a terület lakosságának ér­deklődését is. Senki számára nem lehet közömbös, hogy a pártfórumok mi­ként ítélték meg az elmúlt év munká­ját, s miben látják a terület legfőbb politikai feladatait Dr. Szilágyi Tibor, az MSZMP Salgótarján Városi Bizottságának titkára Az ÜMI Salgótarjáni Öblösüveggyára együttműködve az Egyesült Izzó Újpesti Gépgyárával, felújítja és korszerű­síti automata pohárgyártó gépsorát, így esztétikusabb, az importból származó termékekkel is versenyképes üdítőita­los­ poharakat tudnak majd gyártani az év második felétől kezdve (Fotó: Bábel L.) Program a családosoknak, s a fiatal házasoknak A tervezettnél többen jutottak lakáshoz A többgyermekes családok és fiatal házasok lakáshoz ju­tására kidolgozott hároméves program végrehajtásáról, il­letve a további teendőkről ta­nácskozott február második felében a végrehajtó bizottság. Mint egyebek között elhang­zott, a program 569 igénylő lakásproblémájának megol­dását tűzte ki célul, s a há­rom esztendő alatt ennél több, összesen hatszáz család jutott lakáshoz. Valamennyi arra rá­szoruló — és a támogatási feltételeknek megfelelő — igénylő részesült tanácsi tá­mogatásban illetve kamat­mentes kölcsönben, így a három év alatt 199 többgyer­mekes családot és fiatal há­zast támogattak, közel 25 mil­lió forinttal, összegezve meg­állapította a testület, hogy a három évvel korábban kitű­zött célok teljesültek, a helyi támogatási rendszer elősegí­tette a lakáshoz jutást, s a jövőben is hasonló letételek­kel ösztönzik az otthonterem­tést

Next