Nógrádi Bányász, 1983 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1983-02-09 / 3. szám
Zajlik a munka A Nógrádi Szénbányáknál az év első napjától keményen, szorgalmasan kell dolgozni, hogy az idei termelési és gazdálkodási tervet teljesítsék. Fotóriporterünk a különböző munkahelyekre kukkantott be, és megörökítette a dolgozók tevékenységét. A külfejtési üzem dolgozói január 9-ig a Homokterenye kőtetői külfejtésről 5160 tonna szenet szállított a nagybátonyi osztályozóho.A kányási lejtősakna folyamatos építését beáramló talajvíz akadályozza. Timbesen Puszta János és Szőllős Imre vájár a TH-átépítés ellenívtöltését végzi. A külfejtési üzem Szamuely Tibor Szocialista Brigádja felújította az R—201-es önjáró fúrógépet és azóta elszállították Lábatlanra, ahol kutatófúrásokat végez. (Krekács Miklós felvételei) MŰSZAKI TANÁCSKOZÁS SALGÓTARJÁNBAN 1983 legyen a mélyművelési teljesítmények növelésének éve Február 4-én a délelőtti órákban került sor a vállalati műszaki tanácskozásra. A salgótarjáni Bányász Művelődési házban Németh Tibor a vszb munkatársa köszöntötte az üzemek mozgalmi, műszaki vezetőit. Ezt követően Tóth József, műszaki vezérigazgatóhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz. Többek között elmondta: Nógrádi Szénbányáknál hosszú évek óta ellentmondásosan alakult a termelés. A mélyművelésű bányák tervlemaradással küszködnek, míg a külfejtés egyenletes termelést biztosít. Ez így volt tavaly is. Kányás-akna a múlt évben fejtési tevékenységét nagyon rossz geológiai körülmények között végezte. Rövid kifutású, vetőkkel szabdalt mezőkben dolgoztak. Tíbbesen az I-es telepi művelésről áttértek a II-es telepek fejtésére. Itt is a fejtési teljesítmények a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak. Szorospatak csak a IV. n. évben — komoly erőfeszítések közepette — tudta ledolgozni a lemaradást. Ménkesen egész éven keresztül vetők és öregvágatok zavarták a termelést, emiatt a frontok homlokhosszát le kellett csökkenteni. A külfejtésen teljesítménycsúcsok születtek. Az üzem jól koordinálta a termelést, s pótolni tudta a mélyművelésű aknák lemaradását. A szénen kívüli üzemek eredményesen dolgoztak, jelentős árbevételt termeltek. Munkájukkal nagymértékben hozzájárultak a 15,5 millió Ftos vállalati eredmény eléréséhez. A bányaüzemek tavaly 10 szabadnapon dolgoztak. Ezzel nagymértékben segítették népgazdasági szinten jelentkező energetikai és kereskedelmi szénellátást. Vállalatunk összességében eredményes évet zárt, a tervhez viszonyítva 34 ezer tonna többletszenet adott a népgazdaságnak. Kedvezően alakult az összüzemi teljesítmény. A tervezett 1,298 t/műszakkal szemben 1,356 t/műszakot értünk el. A mélyművelési teljesítményeket — az előbb vázolt okok miatt — nem tudtuk tervszinten teljesíteni. Vágathajtásban és feltárásban több aknaüzemben lemaradás mutatkozott. Főleg Kányás és Ménkes maradt el vágathajtásban. A vállalat jól működő szénértékesítési figyelőszolgálatot szervezett, mégis termelési arányeltolódás miatt romlott a szénminőség. A szénértékesítés zökkenőmentes volt egész éven keresztül. Ezután a vezérigazgató-helyettes elemezte a gépesítés és a teljesítmények alakulását. Megállapította, hogy gépi jövesztésben és gépi rakodásban lemaradtunk az élen járó és az ipari átlag eredményeitől. Az előváló gépek a múlt évben sem voltak kihasználva. Minden üzemben stagnáltak frontok mutatói, nem javultak a a frontsebesség-mutatók. Jelentősen elmaradtunk az iparági átlagtól. Ezért indítványozta — 1983 legyen a mélyművelési teljesítmények növelésének az éve. A szénen kívüli tevékenység igazolta az év elején végrehajtott átszervezés helyességét. Az itt dolgozó vezetők jól kihasználták a termelési és az anyagi ösztönzés lehetőségeit. A bizottsági helyzetet értékelve a vezérigazgató-helyettes arról tájékoztatott hogy több vonatkozásban romlottak a baleseti mutatók. Felhívta a figyelmet a szabályok betartására, az ellenőrzések fokozására, az új ÁBDSZ elsajátítására. Ezt követően a feladatokat vázolta. — 1933-ban 1040 ezer tonna a termelési feladat, amelyből 83 O0O tonna a lakossági szénmennyiség. 14,5 km vágatot kell kihajtani. Egyik legfontosabb feladat a kányási nagyberuházás ütemes megvalósulása, a nagy értékű termelési berendezések alkalmazása és jobb kihasználása. Fejlesztés területén tovább kell fokozni a 2MKE önjáró átalakítását, a négyszögszelvények alkalmazását, a geofizikai módszerek elterjesztését, a hányási víztelenítés megoldását, az olajkazánok kiváltását, a fluid technika honosítását, a vagonvontatók gyártását stb. A felújítási programban ütemesen kell megkezdeni a termelési berendezések javítását. 1983. tavaszán megkezdődik a III. sz nyírmedi külfejtés előkészítése. A programban ez évben 35 millió forint nyereség elérését tűzte ki célul a vállalat. Mindez erőfeszítéseket követel minden dolgozótól. A vállalat vezetése folytatja a szociálpolitikai tervek megvalósítását. A szocialista munkaverseny szervezésében a helyes módszerek elterjesztése a cél. Az újítás területén több kezdeményezésre, jobb ötletekre van szükség. Az 1983. évi feladatok már munkásgyűléseken ismertetve lettek. Az év indítása jól sikerült. Dolgozóink, műszakiak tenni akarásában bízva terveink maradéktalanul megvalósíthatók —■ mondotta befejezésül Tóth József. Az előterjesztést vita követte, a vitában 17-en szóltak hozzá. A hozzászólók részéről számos ésszerű gazdasági és műszaki javaslat hangzott el. — K. I. — Vendégek Aszódról Kedves vendégeket fogadott a napokban a vállalat rendészeti osztálya. Az aszódi Petőfi Sándor nevéről elnevezett katonai alakulat pártaktivistáinak 20 fős csoportja látogatott a Nógrádi Szénbányákhoz. A program első részében a tisztek és a tiszthelyettesek megtekintették a salgótarjáni Bányász Művelődési Házat, nyomták a kulturális tanulmányunka szervezésének helyi módszereit. Ezt követően Gyula osztályvezető és Vincze Ozsvár István szociálpolitikai csoportvezető tájékoztatta katonákat a vállalat gazdasági és mozgalmi munkájáról. Ezután megnézték a föld alatti bányamúzeumot. A vendégek városnézéssel fejezték be a félnapos programot. FELHÍVÁS a szocialista és ifjúsági brigádokhoz Kedves elvtársak, munkatársak! A Nógrádi Szénbányák művelődési bizottsága a vszb egyetértésével a szocialista és ifjúsági brigádok részére a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének és a Bányamunkás megalakulásának 70. évfordulója alkalmaából vetélkedősorozatot hirdet meg. A vetélkedő formája szellemi fotó. A vetélkedő célja, hogy februártól júliusig dolgozóink rendszeresen olvassák a lapot, ismerjék meg szerkezetét, válaszoljanak meg a feltett kérdésekre. " A sorozat három fordulóból áll: I. a Bányamunkás I—II. száma, II. a Bányamunkás III.— IV. száma, III. a Bányamunkás V.—VI. száma. A kitöltendő kérdőíveket a brigádok részére március 5., május 5. július 5.-ig megküldjük, melyeket az ismert szabályoknak megfelelően kitöltve, a jelölt hónap 20-ig kell a nagybátonyi Bányász Művelődési Háznak megküldeni. A vetélkedőben eredményesen részt vevő brigádok részére értékes tárgyakat, könyvvásárlási utalványokat sorsolunk ki. Bízunk abban, hogy kollektívájuk ebben a vetélkedőben is részt vesz, mellyel hozzájárulnak ismereteik bővítéséhez, kulturális vállalásaik teljesítéséhez. Tóth József, a művelődési bizottság elnöke Farkas József, vszb -titkár Pártoktatás Mindannyiunk által ismert, hogy napjainkban bonyolultabb világhelyzetben élünk, nehezebb lett a társadalomépítő tevékenységünk, szigorúbbak a feltételek a gazdaságban. Népgazdaságunk egyensúlyban tartása igen racionális gazdálkodást, a gazdasági eszközeink állandó tökéletesítését igényli, de emellett, illetve ezzel párhuzamosan igényli a közösségekben rejlő lehetőségek és képességek eddiginél eredményesebb feltárását. Nyilvánvalóan ezzel összefüggésben növekszik a gyárakban, üzemekben a különböző munkaterületeken a politikai munka jelentősége is. Amikor aknaüzemünk pártalapszervezetei az 1982-es év zárásával értékelték taggyűléseiken a munkaprogramban foglalt célkitűzések végrehajtását, igen sok szó esett a gazdálkodást segítő agitációs propagandamunkáról, a párttagság gondolkodásának továbbfejlesztéséről. A felszólalók kritikusan állapították meg, hogy propagandamunkánk módszereiben nem sokat változott, az utóbbi időben nem igazodott kellőképpen a jelenlegi magasabb követelményekhez. Ugyanakkor hangot adtak annak is, hogy a különböző fórumainkon csak akkor várható nagyobb aktivitás, ha az alap szervezetek vezetőségei nagyobb gondot fordítanak az időbeni tájékoztatásra, az információs hálózat rendszeres, folyamatos működtetésére. A különböző szintű és formájú képzések, oktatások csak a lehetőségét, az alapfeltételeket adják meg ahhoz, hogy a résztvevők bővítsék ismereteiket, képesek legyenek az információk befogadására, szelektálására. A képzések, oktatások színvonala, hatékonysága, tartalmi értéke, függ az alkalmazott módszerektől, az előadók, oktatásvezetők felkészültségétől, lelkiismeretességétől. Keressük azokat a módszereket, a pártoktatásokon is, amelyek a hallgatókban a puszta jelenléten kívül egészségesebb vitaszellemet válthatnak ki, azokban az esetekben is, amikor a tárgyalt anyagrész, témakör nem közvetlenül kapcsolódik mindennapi tevékenységünkhöz. Oktatási köreink jelenleg a „Magyar munkásmozgalom története” című anyagot dolgozzák fel, amely igen nagy lehetőséget nyújt a fiatalabbak és idősebbek egészséges vitájára, ugyanakkor az oktatásvezetőink majd mindegyike jó érzékkel kapcsolja össze az üzem gazdaságpolitikai céljaival, jelenlegi feladatainkkal. A szemináriumivezetők egyre nagyobb teret biztosítanak annak, hogy előadásaik ne kioktatásjellegűek legyenek. A lényegesebb kérdéscsoportok körvonalazásával a téma teljesség nélküli kibontásával lehetőséget rak a vélemények ütköztetésére, az egészséges biztosítsavitaszer-! és termelés sem felkeltésére, melyet több esetben dokumentációs filmvetítésekkel tesznek hitelesebbé, maradandóbbá. A viták közepette érződik a hallgatók hozzászólásaiból, hogy a szocialista gazdaság, gazdálkodás kialakulásának időszakát igen nehéz időszaknak ítélik meg. Akik részesei voltak az akkori feladatok végrehajtásának, úgy vélik, hogy a munka intenzitása területén előbbre tartottak, nagyobb összhangot tudtak kialakítani az akkori technikai fejlettség szintjén a gépek jobb kihasználása vonatkozásában. Vélemények, javaslatok hangzanak el a nagy értékű gépeink hatékonyabb üzemeltetéséről, a munkafegyelemről, a munkahelyi irányítás összehangoltabbá tételéről. Mind többször hangzik el az idősebbek részéről, hogy a fiatalokat jobb, agitatívabb, meggyőzőbb propagandamunkával, és nagyobb bizalommal irányítsuk a termelő munkahelyek felé, hiszen az ott dolgozók magas korátlaga ezt sürgetőleg követeli meg. Ezeket a véleményeket, javaslatokat igyekszünk összegezni, és intézkedés végett a megfelelő területek irányítói, vezetői felé továbbítjuk. Ezzel is el kívánjuk érni, hogy aktívabb, politizálóbb légkör alakuljon ki dolgozóink körében, hogy részeseivé váljanak a Ménkes-aknaüzem gazdaságpolitikai feladatainak a tervezéstől egészen a kivitelezésig. Gazdaságpolitikai céljainkat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha minden egyes fórumot felhasználunk a szélesebb tájékoztatásra, tájékozottságra, a dolgozók gondolkodásának, életformájának alakítására, mozgásba hozva ezzel az eddig kevésbé aktivizálódott emberi értékeket. A pártoktatás csak egyik lehetősége annak, hogy a résztvevőket szélesebb politikai ismeretekre neveljük, hogy belső igényükké tegyük a folyamatos tanulást, hogy bátran és nyíltan mondják el javaslataikat, kritikus véleményüket, mindennapi munkánkkal kapcsolatosan. Sokat kell még Menkesen is tenni annak érdekében, hogy a különböző fórumaink egyre inkább a dolgozókat érdeklő kérdésekre, a helyi viszonyok alaposabb feltárására, benne az egyén lehetőségeinek cselekvési területeinek bemutatására orientálódjanak. Továbbhaladásunk kulcskérdése, hogy dolgozóink tudjanak és akarjanak termelési célkitűzéseink megvalósításáért dolgozni, részt venni a közéletben, a mozgalmi és politikai munkában. A pártoktatásnak nagy szerepe van abban, hogy a gazdaságpolitikai feladataink megvalósításához szükséges ideológiai nevelő munkát a velünk szemben támasztott társadalmi követelmények szintjére emeljük. Földi Tibor