Nógrádi Szövetkezetek, 1982 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1982-05-01 / 5. szám

Május Az áprilisi időjárás meg­tréfált bennünket, de má­jus elsejére kisütött a nap,­­ a tavaszi szél tépázta középületekre helyezett lo­a­bogókat, a megye, az or­szág, a világ munkásai, szö­vetkezeti dolgozói ott vo­nultak lobogóerdő alatt, színes bokrétákkal, virág­csokrokkal, léggömbökkel, transzparensekkel. Ünnep­lünk május elsején vala­mennyien, a munkát ünne­peljük. Méltán zeng hangszórók­ból a dicséret. Köszönti az elmúlt esztendőben kima­gasló teljesítményt nyújtott kollektívákat, közöttük az élenjáró szövetkezeteket, szocialista brigádokat. Kö­szönti a munkást, aki va­sat hajlít, a bányászt, aki felszínre küldi a fekete gyémántot, a mezőgazda­­sági dolgozót, aki életet le­hel a földbe, s kenyeret ad nekünk, a kereskedőt, aki reggeltől estig talpon áll, szolgálja vásárlóit. Május elseje a munkás­­szolidaritás napja. Azok is megemlékeznek róla, akik­nek ezt törvény tiltja, s ők, hasonlóan a világ töb­bi országának dolgozóihoz, egyaránt féltő szavukat emelik fel az emberiség holnapjáért. A békért! Na­ponta harcolnak az eszte­len fegyverkezés ellen, az enyhülés vívmányainak megtartásáért, a leszerelé­sért. Támogatják a Szov­jetunió megújuló béketö­rekvéseit, az enyhülés foly­tatása érdekében tett lépé­seit. Nekünk, magyar dol­gozóknak is legfontosabb a béke. Ez adja a lehetőséget a nyugodt alkotó munkához a szocialista társadalom építésében soron következő feladatok megvalósításához. Van mit féltenünk és van mit tennünk! A megye fo­gyasztási, ipari és mező­­gazdasági termelőszövet­kezeteiben zajlik a munka a párt XII. határozatának kongresszusa végrehajtá­sáért, a VI. ötéves tervben megfogalmazott célkitűzé­sek teljesítéséért. Serénykednek a szügyi, litkei termelőszövetkezetek tagjai, a drégelypalánki ipari szövetkezetek mun­kásai, a salgótarjáni ÁFÉSZ dolgozói, akik többek kö­zött a kiváló cím birtoko­sai lettek, s ez újabb erőt ad a hétköznapjaikhoz. Nem kicsik a szövetkezetek előtt álló feladatok. A termelés növelése, a minőség javí­tása, az anyaggal, energiá­val, munkaerővel való ész­szerű takarékosság, s le­hetne sorolni hosszasan a nyereség növelésén át munka- és életkörülmények a javításáig. Mindezek alap­ja, forrása egyetlenegy dolog: a munka. jus A munka, amelyet ma­elsején ünneplünk. Amely teljes embert kíván, felkészültséget, odaadást, olykor-olykor áldozatot. S amely mindannyiunk szá­mára gyümölcsözik, termé­sét együtt élvezhetjük. Ami­kor az ünnepen hullámzik a tömeg utcáinkon, sely­mesen susognak a lobogók, léggömbök szárnyalnak, aligha feledkezünk meg ró­la! A munkáról, jelenünk és jövőnk alapjáról! 1 SIKER A MEGYESZÉKHELYEN Szövetkezeti kereskedelmi vásár Lapunk előző számában tá­jékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a megye négy ÁFÉSZ-e kereskedelmi bemutatóra és vásárra készül Salgótarján­ban. A bemutatkozás április 5—10 között megtörtént, a szövetkezetek alapos szervező körültekintő, munkájának eredményeként sikert aratott. A város közönsége szívesen látogatta a vásárcsarnok előtt felállított pavilonokat, és tornatermet, amelyben a szak­a­emberek ízléses, kellemes vá­sárlókörnyezetet varázsoltak. Volt miért fölkeresni a vá­sárt. Bőséges árukészlet állt rendelkezésre, mintegy 10 millió forint értékben, amely­nek biztosításához nagyban hozzájárultak a nagykereske­delmi vállalatok, szövetkezeti kereskedelmi központok, ipari szövetkezetek, a SZÖVKER. Hosszú listát lehetne felso­rolni, ha a keresett cikkeket mind leírnánk. Közülük nagy népszerűségnek örvendtek az import kozmetikai cikkek, az ágynemű és a lakástextil, férfiingek, a bútor, a húsvét­­ előtt keresett füstölt húsok. So­kan fölkeresték a salgótarjáni ÁFÉSZ fóliasátrát, amelyben a mezőgazdasági kisgépek, szerszámok, növényvédő sze­rek hagyományos vásárát ren­dezték meg. A vásár rendezői különféle meglepetésekkel várták kö­zönségüket. Naponként más­más árufélét kínáltak enged­ményes áron, a nagyobb érté­kű vásárlásokért tombolát, sorsjegyet adtak, a húsvéti to­jásból a szerencsések vásár­lási utalványt is húzhattak. Az utolsó napon pedig számos értékes nyereményt adtak át a nyerteseknek. A fődíj egy új típusú színes­ tv volt, ezen­kívül szőnyeget, ajándékcsomagokat nyulakat, húztak ki a tombolán. Az engedmé­nyes árusításból a vásárlók megtakarítása 700 ezer forin­tot tett ki. Az öt napig tartó vásár 4,7 millió forint forga­lommal zárult, amely a vára­kozást felülmúlta. A vásárcsarnokban rende­zett kereskedelmi akcióval egyidőben a szövetkezeti ven­déglátás a Tarján vendéglőben mutatkozott be. A balassa­gyarmati Balassa étterem, a pásztói Mátra étterem, a szé­csényi Rákóczi étterem sza­kácsai saját ételkülönleges­ségeikkel fogadták a vendé­geket, a népi zenekarok terem­tettek hozzá kellemes hangu­latot. Ezenkívül naponta szó­rakoztató programokkal szí­nesítették a vacsoraesteket. A szécsényiek divatbemutatót rendeztek, a Balassa étterem napján neves magyarnóta­­énekesek emelték a hangula­tot, és emlékezetes szórako­zással ajándékozták meg a vendégeket. A program keretében tar­totta meg alakuló ülését a megyei szövetkezeti gasztro­nómiai társaság, amelynek vendége Gundel Ferenc mes­terszakács volt, a Magyar Cukrászok és Szakácsok Or­szágos Szövetségének gazdasá­gi vezetője. Nagy elismeréssel nyilat­kozott a Tarján vendéglő ki­váló szakácsainak hidegkony­hai mintabemutatójáról, ame­lyet a látogatók is megcsodál­tak és szívesen vásároltak. A szövetkezeti kereskede­lem és a vendéglátás salgótar­jáni bemutatkozása sikeres volt, elérte célját. Megmutatta azt az erőt, ami a szövetke­zetek összefogásában rejlik. Csizmadia Gézáné Kisterenyei termelőszövetkezet Szocialista brigádvezetők tanácskozása A kisterenyei Mátra Ter­melőszövetkezet 9 szocialista brigádjának vezetője tanács­kozást tartott, ahol jelen vol­tak az üzemágvezetők és párt-alapszervezeti titkárok is. a A megbeszélésen értékelték a szocialista brigádmozgalom helyzetét, szerepét és jelen­tőségét, az elmúlt évi munká­kat, valamint az idei felada­tokat. A termelőszövetkezet elnö­ke, Perese József szólt arról, hogy a brigádmozgalomnak már múltja van. A szocialis­ta brigádok ugyan nem szer­vezeti egységek, mégis a ter­melés, a gazdálkodás élő szervezetei. A brigádmozga­lom átfogja a tsz egész terü­letét, hiszen a kilenc brigád­ba tömörült 115 fő a tsz dol­gozóinak negyven százaléka. A nyolc üzemágból ötben ta­lálható szocialista brigád, s a feladat, hogy az újonnan szervezett üzemágakban (a RICO- és a fafeldolgozó üzemben) is megszerveződje­nek. Annál is inkább, mert jelentős szerepük volt az 1981. évi sikeres gazdálkodás­ban. A termelőszövetkezet veze­tése komolyan veszi a szoci­alista brigádmozgalmat, a benne rejlő lehetőségeket, a brigádok tevékenységét és mindenkor számít helytállá­sukra. A tsz-elnök vázolta a tervidőszak fejlesztési elkép­zeléseinek, valamint az 1982. évi gazdálkodásnak várható kritikus pontjait , ahol szocialista brigádok vállalá­­­saikkal, felajánlásaikkal sokat segíthetnek. Kife­jezte reményét, hogy a tsz fejlődése szorosan összekap­csolódjon a brigádmozgalom tevékenységével. A kétórás tanácskozáson 12 fő mondott véleményt, segítve a mozga­lom gondjainak, problémái­nak megoldását. Keresték an­nak lehetőségét is, hogy mit lehet és mit kell tenni az üzemágakban a környezet szé­pítéséért, a környezeti kultú­ráért. A megbeszélésen állást foglaltak abban, hogy a bri­­gádmozgalmat a meglevő jól működő szocialista brigá­­­­dokra kell alapozni. Némely brigádban „a sorok rendezé­sére”, „öntisztulására” van szükség, mert nem minden brigádtag veszi ki egyformán részét a munkavégzésből. Eb­ben egymás nevelése nélkü­lözhetetlen. A célkitűzések, a vállalások, a megvalósításában felajánlások szükséges minden brigádtag aktív cse­lekvő hozzáállása. A munka ünnepén Újítók az ÁFÉSZ-ekben Az újítók és feltalálók má­jusban sorra kerülő V. orszá­gos tanácskozására történő készülés jegyében a közel­múltban került sor a megye ÁFÉSZ-es újítóinak, újítási előadóinak megyei tanácsko­zására. Az eszmecserét dr. To­ronyi László, a MÉSZÖV ál­talános szövetségi titkársá­gának vezetője nyitotta meg, méltatva a tanácskozás sze­repét az ÁFÉSZ-ek mozgalma értékelésében, újítási az újítási mozgalom erőteljesebb kibontakozásában. Ezt köve­tően Németh József, a Pász­tó és Vidéke ÁFÉSZ újítási előadója beszámolójában rész­letesen ismertette a szövetke­zet újítási mozgalma célját, módszereit, eredményeit, sajátos gondokat, feladatokat, a majd Vizauer Aladár, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának képviselője az ÁFÉSZ-ek újítási tevékenysé­gét kritikusan értékelte. El­ismerte az eredményeket, de nem a teljes megelégedett­séggel. Kellett ezt tennie azért is, mert a számok azt mutatják, hogy az elmúlt év­ben az ÁFÉSZ-eknél nem fog­lalkoztak feladatának és je­lentőségének megfelelően az újítási mozgalommal, nem munkálták ki megfelelő ala­possággal annak célját és eredményességét a növelő anyagi-erkölcsi érdekeltségi formáit és rendszerét. A ta­nácskozás számára a követ­kezőkben határozta meg a tennivalókat: a szövetkeze­tekben a helyi figyelembevételével sajátosságok szüksé­ges kimunkálni az újítási mozgalom konkrét célkitűzé­seit, a megoldásra váró fel­adatok figyelembevételével a szocialista brigádok bevoná­sával és céltudatosabb irá­nyító, segítő munkával kell eredményesebbé tenni az újí­tási mozgalmat. Nagyobb nyilvánosságot és fokozottabb anyagi-erkölcsi elismerést kell biztosítani az újítóknak. Újítási hónapokat, ötletnapo­kat kell rendezni, rendszere­sebb tapasztalatcseréket kell szervezni. Hangsúlyozta, hogy mindezen célkitűzések meg­valósulásához a gazdasági ve­zetés adjon nagyobb segítsé­get az újítómozgalomnak, az újítást végző előadóknak, az újítóknak. A hozzászólók egyetértet­tek az értékeléssel, és támo­gatásukról biztosították a megfogalmazott feladatok végrehajtását. Különösen meg­szívlelendők azok a hozzászó­lások, amelyek sürgették, hogy javítani kell a szövet­kezeteknél az újítás irányítá­sával, szervezésével és elbírá­lásával foglalkozó személyi feltételeket; meg kell gyorsí­tani az újítások gyakorlat­ban történő alkalmazását, az anyagi és erkölcsi elismeré­sét; növelni kell az újítás propagandáját, az újítási mozgalom bonyolult folyama­tában, tevékenyebben vegyen részt a szakszervezeti bizott­ság; rendszeresebbé kell ten­ni az ötletnapokat, az újítási vetélkedőket. Az újítók a hiányosságok vizsgálata és a feladatok meghatározása jegyében meg­tartott tanácskozása valószí­nű fontos szerepet fog betöl­teni az ÁFÉSZ-ek újítási mozgalmának­­ erőteljesebb ki­bontakozásában. Aranyhullás, avagy a kereskedői munka gyümölcse Hogyan lesz egy kosárból három? Petróleumtól az élesztőig, burgonyától a szatyingig jó­formán mindent lehet kapni abban a kis varsányi boltban, ahol a hatvanas évtized ele­jén megkezdte kereskedői pá­lyafutását az akkor serdülő­korú Percze István. Itt tanul­ ta meg, az idősebb Ferenczi Istvántól, a bolt vezetőjétől a mesterség csínját-bínját, s az alapszabályt, a vásárlók kí­vánságának tiszteletét, s a le­hetséges szolgálatkészséget. Az inas komolyan vette a tanácsokat, olyannyira, hogy három esztendő múltán, a ta­nulmányi idők és a­ katonai teendők letudtával már maga irányíthatta a varsányi bolt munkáját, egészen 1973-ig. Ekkor a szécsényi ÁFÉSZ 23- as élelmiszerboltját bízták rá, s itt sem vallott szégyent. Sőt, míg az akkori éves forgalom alig haladta meg a három és fél millió forintot, aa 198 S-as búcsúzáskor már tizennyolc­­milliót számolhattak az év vé­gi összegzők. Nos, ha ez Szécsény, akkor a szövetkezeti olvasó könnyen kitalálhatja, hogy innen az út a Skála-üzletházhoz vezetett. Percze István az élelmiszer­osztály harmincfős brigádjá­nak irányítását kapta felada­tul. A számok itt is önmagu­kért beszélnek: az 1980-as tervszám 43 millió forint volt, a végeredmény 62 millió fo­rint lett, az elmúlt esztendő­ben pedig föltornászták het­vennégyre. Az elismerés sem maradt­ el: a kiváló jelzőt ér­demelték ki, Percze István pe­dig a Szövetkezet kiváló dol­gozója. kitüntetést vehette át. — Nagyon jó kollektívában dolgozom — hárítja el az el­ismerést —, remek közösséget sikerült létrehoznunk, vala­mennyien egyet akarunk: színvonalas áruellátást, széles körű választékot, udvarias ki­szolgálást. S mindehhez jó partnereim vannak. Tiszttartó István és Ferencz István osz­tályvezető-helyettesek sze­mélyé­ben, s nem is szólva a három szocialista brigádról... Munkájukat hűen minősítik az idei elismerések, a Kállai Éva nevét viselő kollektíva a vállalat kiváló brigádja lett, míg a másik kettő, a József Attila és a Petőfi Sándor bri­gádok aranykoszorút vehettek át. Szóval, aranyhullás volt. Nem kis erőfeszítés van a siker mögött — veti közbe a megjegyzésre Percze István —, a dolgozók nagy része bejáró, hajnal fél ötkor már útra kel­nek a szomszédos Nógrádsi­­pekről, Rimócról, Varsányból, hogy a hatórai nyitásra kellő körülmények várják már a vevőket. Jönnek is bőven, hisz’ átlagosan napi négyez­ren fordulnak meg, s bizony volt olyan munkanap is, ami­kor pénztárzáráskor 700 000 forintot számlálhattunk. A sikeres vásárlás feltétele a bő választék: a Skála gon­dol a különlegességekre is, így például igen keresettek a dán, a jugoszláv kozmetikák, tájjelegű ízek, vagy az oszt­­­rák pácolt hal, de ugyanúgy megtalálhatók az ország min­den részéből érkező, a „luxus­cikkjelzőt viselő portékák is. Az egy főre jutó országos termelékenységi átlag 110 ezer forint, náluk ez­­ 212—291 ezer forint között van. Nem­rég újabb sikert könyvelhet­tek el: Bárány Mária élelmi­szer-eladó a Ki minek mes­tere? szakmai verseny orszá­gos versenyét nyerte meg, Szabó Lajos hentes pedig a területi döntő második helyén végzett, csupán egy pont vá­lasztotta el az országos verse­nyen való részvételtől... — Az igazi elismerés mégis az — mondja búcsúzáskor Percze István —, ha a vásár­ló egy kosárral jön be, s há­rommal távozik... — ta — KISZÖV-küldöttgyűlés Küldöttgyűlést tartott áp­rilis végén az Ipari Szövet­kezetek Nógrád megyei Szö­vetsége, megtárgyalva az el­múlt esztendő gazdálkodásá­nak tapasztalatait, s megha­tározva a további teendőket. Két felvételről is döntöttek, így a Kállói Építőipari Kis­szövetkezet, valamint az Uni­­ver Vegyesipari Kisszövetke­zet a KISZÖV-tagok sorába lépett. Mint a küldöttgyűlés elnökségi beszámolójában el­hangzott: eredményes volt a tavalyi tevékenység, összesen 772 millió forint termelési ér­téket állítottak elő az szövetkezetek. Különösen ipari könnyűiparhoz tartozó egysé­­­gek munkálkodtak sikeresen, de nőtt az építőipari és a szolgáltatói ágazat eredmé­nyessége is. Mindemellett erő­södött a szövetkezeti demok­rácia, s az elért sikerekbe nagy részük van kezdeményezéseinek,a tagság

Next