Nógrádi Szövetkezetek, 1982 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1982-05-01 / 5. szám
Május Az áprilisi időjárás megtréfált bennünket, de május elsejére kisütött a nap, a tavaszi szél tépázta középületekre helyezett loabogókat, a megye, az ország, a világ munkásai, szövetkezeti dolgozói ott vonultak lobogóerdő alatt, színes bokrétákkal, virágcsokrokkal, léggömbökkel, transzparensekkel. Ünneplünk május elsején valamennyien, a munkát ünnepeljük. Méltán zeng hangszórókból a dicséret. Köszönti az elmúlt esztendőben kimagasló teljesítményt nyújtott kollektívákat, közöttük az élenjáró szövetkezeteket, szocialista brigádokat. Köszönti a munkást, aki vasat hajlít, a bányászt, aki felszínre küldi a fekete gyémántot, a mezőgazdasági dolgozót, aki életet lehel a földbe, s kenyeret ad nekünk, a kereskedőt, aki reggeltől estig talpon áll, szolgálja vásárlóit. Május elseje a munkásszolidaritás napja. Azok is megemlékeznek róla, akiknek ezt törvény tiltja, s ők, hasonlóan a világ többi országának dolgozóihoz, egyaránt féltő szavukat emelik fel az emberiség holnapjáért. A békért! Naponta harcolnak az esztelen fegyverkezés ellen, az enyhülés vívmányainak megtartásáért, a leszerelésért. Támogatják a Szovjetunió megújuló béketörekvéseit, az enyhülés folytatása érdekében tett lépéseit. Nekünk, magyar dolgozóknak is legfontosabb a béke. Ez adja a lehetőséget a nyugodt alkotó munkához a szocialista társadalom építésében soron következő feladatok megvalósításához. Van mit féltenünk és van mit tennünk! A megye fogyasztási, ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben zajlik a munka a párt XII. határozatának kongresszusa végrehajtásáért, a VI. ötéves tervben megfogalmazott célkitűzések teljesítéséért. Serénykednek a szügyi, litkei termelőszövetkezetek tagjai, a drégelypalánki ipari szövetkezetek munkásai, a salgótarjáni ÁFÉSZ dolgozói, akik többek között a kiváló cím birtokosai lettek, s ez újabb erőt ad a hétköznapjaikhoz. Nem kicsik a szövetkezetek előtt álló feladatok. A termelés növelése, a minőség javítása, az anyaggal, energiával, munkaerővel való észszerű takarékosság, s lehetne sorolni hosszasan a nyereség növelésén át munka- és életkörülmények a javításáig. Mindezek alapja, forrása egyetlenegy dolog: a munka. jus A munka, amelyet maelsején ünneplünk. Amely teljes embert kíván, felkészültséget, odaadást, olykor-olykor áldozatot. S amely mindannyiunk számára gyümölcsözik, termését együtt élvezhetjük. Amikor az ünnepen hullámzik a tömeg utcáinkon, selymesen susognak a lobogók, léggömbök szárnyalnak, aligha feledkezünk meg róla! A munkáról, jelenünk és jövőnk alapjáról! 1 SIKER A MEGYESZÉKHELYEN Szövetkezeti kereskedelmi vásár Lapunk előző számában tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a megye négy ÁFÉSZ-e kereskedelmi bemutatóra és vásárra készül Salgótarjánban. A bemutatkozás április 5—10 között megtörtént, a szövetkezetek alapos szervező körültekintő, munkájának eredményeként sikert aratott. A város közönsége szívesen látogatta a vásárcsarnok előtt felállított pavilonokat, és tornatermet, amelyben a szakaemberek ízléses, kellemes vásárlókörnyezetet varázsoltak. Volt miért fölkeresni a vásárt. Bőséges árukészlet állt rendelkezésre, mintegy 10 millió forint értékben, amelynek biztosításához nagyban hozzájárultak a nagykereskedelmi vállalatok, szövetkezeti kereskedelmi központok, ipari szövetkezetek, a SZÖVKER. Hosszú listát lehetne felsorolni, ha a keresett cikkeket mind leírnánk. Közülük nagy népszerűségnek örvendtek az import kozmetikai cikkek, az ágynemű és a lakástextil, férfiingek, a bútor, a húsvét előtt keresett füstölt húsok. Sokan fölkeresték a salgótarjáni ÁFÉSZ fóliasátrát, amelyben a mezőgazdasági kisgépek, szerszámok, növényvédő szerek hagyományos vásárát rendezték meg. A vásár rendezői különféle meglepetésekkel várták közönségüket. Naponként másmás árufélét kínáltak engedményes áron, a nagyobb értékű vásárlásokért tombolát, sorsjegyet adtak, a húsvéti tojásból a szerencsések vásárlási utalványt is húzhattak. Az utolsó napon pedig számos értékes nyereményt adtak át a nyerteseknek. A fődíj egy új típusú színes tv volt, ezenkívül szőnyeget, ajándékcsomagokat nyulakat, húztak ki a tombolán. Az engedményes árusításból a vásárlók megtakarítása 700 ezer forintot tett ki. Az öt napig tartó vásár 4,7 millió forint forgalommal zárult, amely a várakozást felülmúlta. A vásárcsarnokban rendezett kereskedelmi akcióval egyidőben a szövetkezeti vendéglátás a Tarján vendéglőben mutatkozott be. A balassagyarmati Balassa étterem, a pásztói Mátra étterem, a szécsényi Rákóczi étterem szakácsai saját ételkülönlegességeikkel fogadták a vendégeket, a népi zenekarok teremtettek hozzá kellemes hangulatot. Ezenkívül naponta szórakoztató programokkal színesítették a vacsoraesteket. A szécsényiek divatbemutatót rendeztek, a Balassa étterem napján neves magyarnótaénekesek emelték a hangulatot, és emlékezetes szórakozással ajándékozták meg a vendégeket. A program keretében tartotta meg alakuló ülését a megyei szövetkezeti gasztronómiai társaság, amelynek vendége Gundel Ferenc mesterszakács volt, a Magyar Cukrászok és Szakácsok Országos Szövetségének gazdasági vezetője. Nagy elismeréssel nyilatkozott a Tarján vendéglő kiváló szakácsainak hidegkonyhai mintabemutatójáról, amelyet a látogatók is megcsodáltak és szívesen vásároltak. A szövetkezeti kereskedelem és a vendéglátás salgótarjáni bemutatkozása sikeres volt, elérte célját. Megmutatta azt az erőt, ami a szövetkezetek összefogásában rejlik. Csizmadia Gézáné Kisterenyei termelőszövetkezet Szocialista brigádvezetők tanácskozása A kisterenyei Mátra Termelőszövetkezet 9 szocialista brigádjának vezetője tanácskozást tartott, ahol jelen voltak az üzemágvezetők és párt-alapszervezeti titkárok is. a A megbeszélésen értékelték a szocialista brigádmozgalom helyzetét, szerepét és jelentőségét, az elmúlt évi munkákat, valamint az idei feladatokat. A termelőszövetkezet elnöke, Perese József szólt arról, hogy a brigádmozgalomnak már múltja van. A szocialista brigádok ugyan nem szervezeti egységek, mégis a termelés, a gazdálkodás élő szervezetei. A brigádmozgalom átfogja a tsz egész területét, hiszen a kilenc brigádba tömörült 115 fő a tsz dolgozóinak negyven százaléka. A nyolc üzemágból ötben található szocialista brigád, s a feladat, hogy az újonnan szervezett üzemágakban (a RICO- és a fafeldolgozó üzemben) is megszerveződjenek. Annál is inkább, mert jelentős szerepük volt az 1981. évi sikeres gazdálkodásban. A termelőszövetkezet vezetése komolyan veszi a szocialista brigádmozgalmat, a benne rejlő lehetőségeket, a brigádok tevékenységét és mindenkor számít helytállásukra. A tsz-elnök vázolta a tervidőszak fejlesztési elképzeléseinek, valamint az 1982. évi gazdálkodásnak várható kritikus pontjait , ahol szocialista brigádok vállalásaikkal, felajánlásaikkal sokat segíthetnek. Kifejezte reményét, hogy a tsz fejlődése szorosan összekapcsolódjon a brigádmozgalom tevékenységével. A kétórás tanácskozáson 12 fő mondott véleményt, segítve a mozgalom gondjainak, problémáinak megoldását. Keresték annak lehetőségét is, hogy mit lehet és mit kell tenni az üzemágakban a környezet szépítéséért, a környezeti kultúráért. A megbeszélésen állást foglaltak abban, hogy a brigádmozgalmat a meglevő jól működő szocialista brigádokra kell alapozni. Némely brigádban „a sorok rendezésére”, „öntisztulására” van szükség, mert nem minden brigádtag veszi ki egyformán részét a munkavégzésből. Ebben egymás nevelése nélkülözhetetlen. A célkitűzések, a vállalások, a megvalósításában felajánlások szükséges minden brigádtag aktív cselekvő hozzáállása. A munka ünnepén Újítók az ÁFÉSZ-ekben Az újítók és feltalálók májusban sorra kerülő V. országos tanácskozására történő készülés jegyében a közelmúltban került sor a megye ÁFÉSZ-es újítóinak, újítási előadóinak megyei tanácskozására. Az eszmecserét dr. Toronyi László, a MÉSZÖV általános szövetségi titkárságának vezetője nyitotta meg, méltatva a tanácskozás szerepét az ÁFÉSZ-ek mozgalma értékelésében, újítási az újítási mozgalom erőteljesebb kibontakozásában. Ezt követően Németh József, a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ újítási előadója beszámolójában részletesen ismertette a szövetkezet újítási mozgalma célját, módszereit, eredményeit, sajátos gondokat, feladatokat, a majd Vizauer Aladár, a megyei tanács kereskedelmi osztályának képviselője az ÁFÉSZ-ek újítási tevékenységét kritikusan értékelte. Elismerte az eredményeket, de nem a teljes megelégedettséggel. Kellett ezt tennie azért is, mert a számok azt mutatják, hogy az elmúlt évben az ÁFÉSZ-eknél nem foglalkoztak feladatának és jelentőségének megfelelően az újítási mozgalommal, nem munkálták ki megfelelő alapossággal annak célját és eredményességét a növelő anyagi-erkölcsi érdekeltségi formáit és rendszerét. A tanácskozás számára a következőkben határozta meg a tennivalókat: a szövetkezetekben a helyi figyelembevételével sajátosságok szükséges kimunkálni az újítási mozgalom konkrét célkitűzéseit, a megoldásra váró feladatok figyelembevételével a szocialista brigádok bevonásával és céltudatosabb irányító, segítő munkával kell eredményesebbé tenni az újítási mozgalmat. Nagyobb nyilvánosságot és fokozottabb anyagi-erkölcsi elismerést kell biztosítani az újítóknak. Újítási hónapokat, ötletnapokat kell rendezni, rendszeresebb tapasztalatcseréket kell szervezni. Hangsúlyozta, hogy mindezen célkitűzések megvalósulásához a gazdasági vezetés adjon nagyobb segítséget az újítómozgalomnak, az újítást végző előadóknak, az újítóknak. A hozzászólók egyetértettek az értékeléssel, és támogatásukról biztosították a megfogalmazott feladatok végrehajtását. Különösen megszívlelendők azok a hozzászólások, amelyek sürgették, hogy javítani kell a szövetkezeteknél az újítás irányításával, szervezésével és elbírálásával foglalkozó személyi feltételeket; meg kell gyorsítani az újítások gyakorlatban történő alkalmazását, az anyagi és erkölcsi elismerését; növelni kell az újítás propagandáját, az újítási mozgalom bonyolult folyamatában, tevékenyebben vegyen részt a szakszervezeti bizottság; rendszeresebbé kell tenni az ötletnapokat, az újítási vetélkedőket. Az újítók a hiányosságok vizsgálata és a feladatok meghatározása jegyében megtartott tanácskozása valószínű fontos szerepet fog betölteni az ÁFÉSZ-ek újítási mozgalmának erőteljesebb kibontakozásában. Aranyhullás, avagy a kereskedői munka gyümölcse Hogyan lesz egy kosárból három? Petróleumtól az élesztőig, burgonyától a szatyingig jóformán mindent lehet kapni abban a kis varsányi boltban, ahol a hatvanas évtized elején megkezdte kereskedői pályafutását az akkor serdülőkorú Percze István. Itt tanul ta meg, az idősebb Ferenczi Istvántól, a bolt vezetőjétől a mesterség csínját-bínját, s az alapszabályt, a vásárlók kívánságának tiszteletét, s a lehetséges szolgálatkészséget. Az inas komolyan vette a tanácsokat, olyannyira, hogy három esztendő múltán, a tanulmányi idők és a katonai teendők letudtával már maga irányíthatta a varsányi bolt munkáját, egészen 1973-ig. Ekkor a szécsényi ÁFÉSZ 23- as élelmiszerboltját bízták rá, s itt sem vallott szégyent. Sőt, míg az akkori éves forgalom alig haladta meg a három és fél millió forintot, aa 198 S-as búcsúzáskor már tizennyolcmilliót számolhattak az év végi összegzők. Nos, ha ez Szécsény, akkor a szövetkezeti olvasó könnyen kitalálhatja, hogy innen az út a Skála-üzletházhoz vezetett. Percze István az élelmiszerosztály harmincfős brigádjának irányítását kapta feladatul. A számok itt is önmagukért beszélnek: az 1980-as tervszám 43 millió forint volt, a végeredmény 62 millió forint lett, az elmúlt esztendőben pedig föltornászták hetvennégyre. Az elismerés sem maradt el: a kiváló jelzőt érdemelték ki, Percze István pedig a Szövetkezet kiváló dolgozója. kitüntetést vehette át. — Nagyon jó kollektívában dolgozom — hárítja el az elismerést —, remek közösséget sikerült létrehoznunk, valamennyien egyet akarunk: színvonalas áruellátást, széles körű választékot, udvarias kiszolgálást. S mindehhez jó partnereim vannak. Tiszttartó István és Ferencz István osztályvezető-helyettesek személyében, s nem is szólva a három szocialista brigádról... Munkájukat hűen minősítik az idei elismerések, a Kállai Éva nevét viselő kollektíva a vállalat kiváló brigádja lett, míg a másik kettő, a József Attila és a Petőfi Sándor brigádok aranykoszorút vehettek át. Szóval, aranyhullás volt. Nem kis erőfeszítés van a siker mögött — veti közbe a megjegyzésre Percze István —, a dolgozók nagy része bejáró, hajnal fél ötkor már útra kelnek a szomszédos Nógrádsipekről, Rimócról, Varsányból, hogy a hatórai nyitásra kellő körülmények várják már a vevőket. Jönnek is bőven, hisz’ átlagosan napi négyezren fordulnak meg, s bizony volt olyan munkanap is, amikor pénztárzáráskor 700 000 forintot számlálhattunk. A sikeres vásárlás feltétele a bő választék: a Skála gondol a különlegességekre is, így például igen keresettek a dán, a jugoszláv kozmetikák, tájjelegű ízek, vagy az osztrák pácolt hal, de ugyanúgy megtalálhatók az ország minden részéből érkező, a „luxuscikkjelzőt viselő portékák is. Az egy főre jutó országos termelékenységi átlag 110 ezer forint, náluk ez 212—291 ezer forint között van. Nemrég újabb sikert könyvelhettek el: Bárány Mária élelmiszer-eladó a Ki minek mestere? szakmai verseny országos versenyét nyerte meg, Szabó Lajos hentes pedig a területi döntő második helyén végzett, csupán egy pont választotta el az országos versenyen való részvételtől... — Az igazi elismerés mégis az — mondja búcsúzáskor Percze István —, ha a vásárló egy kosárral jön be, s hárommal távozik... — ta — KISZÖV-küldöttgyűlés Küldöttgyűlést tartott április végén az Ipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége, megtárgyalva az elmúlt esztendő gazdálkodásának tapasztalatait, s meghatározva a további teendőket. Két felvételről is döntöttek, így a Kállói Építőipari Kisszövetkezet, valamint az Univer Vegyesipari Kisszövetkezet a KISZÖV-tagok sorába lépett. Mint a küldöttgyűlés elnökségi beszámolójában elhangzott: eredményes volt a tavalyi tevékenység, összesen 772 millió forint termelési értéket állítottak elő az szövetkezetek. Különösen ipari könnyűiparhoz tartozó egységek munkálkodtak sikeresen, de nőtt az építőipari és a szolgáltatói ágazat eredményessége is. Mindemellett erősödött a szövetkezeti demokrácia, s az elért sikerekbe nagy részük van kezdeményezéseinek,a tagság