Nők Világa, 1948 (15. évfolyam, 10-12. szám)

1948-10-01 / 10. szám

Kik jártak Amerikában Columbus előtt? Most, amikor Columbus Day köze­ledik, időszerű megemlékeznünk azokról, akik a történelem adatai, vagy a legendák hagyományai sze­rint előbb léptek Amerika földjére, mint azok a matrózok, akik megcsó­­­kolták Nyugatindia földjét, amikor Columbus vezetésével az új világ partjait elérték. A legelsők között, Lief Ericson­ról és Thorfinn Karlsefenn-ről, a norvég hajósokról kell beszélnünk, akik a középkor hiteles történeti adatai sze­rint valóban megjárták Amerikát. Nincsenek pontos földrajzi adatok arról, hogy hol az a hely, ahol ők Amerikába értek, de bizonyos, hogy a Krisztus utáni 1000-ik év táján, Lief volt az első európai ember, akit hajója a nyugati földtekére sodort. Lief azonban nem jött azzal a céllal, hogy itt letelepedik. Néhány év múl­va Thorfinn, aki előkelő izlandi csa­ládból származott, már letelepedési céllal hozta ki társait. A kolonizálás azonban vérbe fúlt; a gyarmatosokat az indiánok egy szálig kiirtották. A hely, ahol Lief és Thorfinn kikötöt­tek a vitái. Azok, akik az egykorú feljegyzéseket és az azokhoz fűződő meséket átkutatták, olyan leírásokat találtak, amelyek Labrador, New­foundland, Nova Scotia és Cape Bre­ton ismertető jeleire mutatnak. De lehetséges, hogy e norvég hajósok Rhode Island partjait is meglátogat­ták és a newporti “Round Tower” eredetét sokan erre az időkre vezetik vissza. A történelemkutatók azonban rámutatnak egy a 16-ik századbeli rhode islandi angol kormányzóra, aki többször hivatkozik arra, hogy kőből szélmalmot építtetett New­portban. Ha még más utazók után is kuta­tunk, akik állítólag még 1492 előtt fordultak meg az újvilágban, még in­kább vitás területekre tévedünk. A norvég utazókról megbízható értesü­léseink vannak, de a későbbi ír, wale­si, velencei, francia és kínai kalando­rokról csak annyit mondhatunk, hogy lehetséges, hogy ők is itt jártak, de nincsenek megbízható kutforrások, amelyek ezt be is bizonyítják. Haj­landók vagyunk hitelt adni annak a regének, hogy kínai vagy japán ha­lászbárkák már 1492 előtt is elérték Amerika csendesóceáni partjait. Van egy szindus keleti legenda arról,­­ hogy buddhista misszionáriusok Kamcsatkában és az Aleutian szige­teken keresztül elértek egy ismeret­len szárazföldet, amelynek “Fusan” volt a neve. Némelyek szerint ez a mai Mexico lehetett, de a történelem­kutatók szerint a leírások inkább Ja­pánra illenek. Más vázlatos regék is szerzetesek­ről beszélnek, akik híveiktől követve, már a 10.-ik században kötöttek ki Amerika északi partjain. Ezek a re­gék sok századon át fennmaradtak, nemzedékről - nemzedékre szállván. Van egy más történet is, amely Ma­­doc-ról szól, az angol királyfiról, aki otthagyta apja birodalmát és délnyu­gat felé hajózott, amíg csak egy óriási és termékeny, de lakatlan szá­razföldre nem akadt, amely Yukatan vagy Virginia lehetett. A tizennyol­cadik század elején egy londoni új­ságban cikk jelent meg ezzel kap­csolatban a walesi­ indiánokról. A mithosz terjedni kezdett és most már arról beszéltek, hogy ezek a fehér­indiánok wales nyelvet használnak, welsh bibliából imádkoznak és az At­lanti óceán közelében laknak. A le­genda tartotta magát egy ideig, de ahogy mind többen kezdtek kutatni a különös törzs iránt, az ujóbbi ver­ziók egyre távolabbra helyezték a te­lepüket, míg végre is a Csendes óce­án ködébe vesztek. A Zeno testvérekről, az előkelő ve­lencei család tagjairól, úgy tudják, hogy elérték az Atlanti óceán északi szigeteit egy alkalommal, kalandos utazásaik közepette. Többszáz évvel később, egy leszármazottjuk igyeke­zett az egykorú térképekből és fel­jegyzésekből kimutatni, hogy a Zeno­­testvérek Amerikában jártak. Lehet­séges, hogy eljutottak az amerikai partokhoz, de a rendelkezésre álló bi­zonyítékok kétesek. Arra sincsen megbízható bizonyíték, hogy Jean Cousin, a francia Dieppe-ből megpil­lantotta volna valaha is a brazíliai partvidéket, amikor Afrika nyugati partjáról a vihar átkergette az At­lanti óceán túlsó partjára. Tudomá­sunk van ilyen kalandról, de ez egy sokkal későbbi utazóval történt meg. Azt is mondják, hogy Columbus Kristóf előtt már baszk eredetű ha­lászok is eljutottak Amerikába. Általában véve, azok az utazási le­írások, amelyek abból az időből ered­nek, amikor még nem tudták, hogy milyen hatalmas földterület fekszik Európától nyugatra és Ázsiától ke­letre,­­ tévesek, félrevezetőek, mert azok, akik a feljegyzéseket leírták, maguk sem lehettek tisztában a föld­rajzi ismeretek elemeivel. El kell hin­nünk, hogy már 1492 előtt is több­ször megtörtént, hogy kalandvágyó hajósok, az ismeretlen után kutatva, vagy tengeri viharoktól űzetve, egyes el­szórt esetekben, elérték az újvilág partjait. De nem maradtak az isme­retlen vidékeken elég ideig és nem tudtak meg róluk annyit, hogy a fel­fedezés dicsőségét kiérdemelték vol­na. A dicsőség egyedül Columbusé, akinek öntudatos utazása nem egyet­len ember életének egy epizódja csu­pán, hanem a világtörténelem új kor­szakának a megnyitása. A legendák a korábbi utazókról mégis szájról-szájra járnak és fog­lalkoztatják az emberek fantáziáját, mint ahogy Mexico és Középamerika bennszülöttjei a spanyol hódítókról is legendákat terjesztenek. A bennszü­löttek azt regélik, hogy fehér őseik voltak, akik keletről érkeztek, mi­előtt a spanyolok leigázták volna őket. Kik voltak ezek a fehér ősök és honnan eredtek? Mindenesetre elő­dei voltak annak a nagy népvándor­lásnak, amely Európából Amerikába vitte át az álmodozó, vagy vállalkozó szellemű embereket, hogy itt szebb és jobb hazára találjanak. The Only Hungarian Women’s Magazine In America. Published Monthly by the NATIONAL COMMITTEE OF THE WOMEN’S FEDERATION 180 E. 16th St, New York 8, N. Y. Telephone: AL. 4-5586 Entered я« Second Class Matter June 27, 1935 at the Peat Office at New York. N. Y. under the Act of March 3rd. 1879. Subscription for 1 Year ...........$2.00 Előfizetési ára 1 évre .______$2.00 Európába $2.50. Egyes szám ára 20c. Single Copy 20e. Vol. XV. No. 10. October, 1948 NŐK VILÁGA

Next