Nők Világa, 1948 (15. évfolyam, 10-12. szám)
1948-10-01 / 10. szám
Kik jártak Amerikában Columbus előtt? Most, amikor Columbus Day közeledik, időszerű megemlékeznünk azokról, akik a történelem adatai, vagy a legendák hagyományai szerint előbb léptek Amerika földjére, mint azok a matrózok, akik megcsókolták Nyugatindia földjét, amikor Columbus vezetésével az új világ partjait elérték. A legelsők között, Lief Ericsonról és Thorfinn Karlsefenn-ről, a norvég hajósokról kell beszélnünk, akik a középkor hiteles történeti adatai szerint valóban megjárták Amerikát. Nincsenek pontos földrajzi adatok arról, hogy hol az a hely, ahol ők Amerikába értek, de bizonyos, hogy a Krisztus utáni 1000-ik év táján, Lief volt az első európai ember, akit hajója a nyugati földtekére sodort. Lief azonban nem jött azzal a céllal, hogy itt letelepedik. Néhány év múlva Thorfinn, aki előkelő izlandi családból származott, már letelepedési céllal hozta ki társait. A kolonizálás azonban vérbe fúlt; a gyarmatosokat az indiánok egy szálig kiirtották. A hely, ahol Lief és Thorfinn kikötöttek a vitái. Azok, akik az egykorú feljegyzéseket és az azokhoz fűződő meséket átkutatták, olyan leírásokat találtak, amelyek Labrador, Newfoundland, Nova Scotia és Cape Breton ismertető jeleire mutatnak. De lehetséges, hogy e norvég hajósok Rhode Island partjait is meglátogatták és a newporti “Round Tower” eredetét sokan erre az időkre vezetik vissza. A történelemkutatók azonban rámutatnak egy a 16-ik századbeli rhode islandi angol kormányzóra, aki többször hivatkozik arra, hogy kőből szélmalmot építtetett Newportban. Ha még más utazók után is kutatunk, akik állítólag még 1492 előtt fordultak meg az újvilágban, még inkább vitás területekre tévedünk. A norvég utazókról megbízható értesüléseink vannak, de a későbbi ír, walesi, velencei, francia és kínai kalandorokról csak annyit mondhatunk, hogy lehetséges, hogy ők is itt jártak, de nincsenek megbízható kutforrások, amelyek ezt be is bizonyítják. Hajlandók vagyunk hitelt adni annak a regének, hogy kínai vagy japán halászbárkák már 1492 előtt is elérték Amerika csendesóceáni partjait. Van egy szindus keleti legenda arról, hogy buddhista misszionáriusok Kamcsatkában és az Aleutian szigeteken keresztül elértek egy ismeretlen szárazföldet, amelynek “Fusan” volt a neve. Némelyek szerint ez a mai Mexico lehetett, de a történelemkutatók szerint a leírások inkább Japánra illenek. Más vázlatos regék is szerzetesekről beszélnek, akik híveiktől követve, már a 10.-ik században kötöttek ki Amerika északi partjain. Ezek a regék sok századon át fennmaradtak, nemzedékről - nemzedékre szállván. Van egy más történet is, amely Madoc-ról szól, az angol királyfiról, aki otthagyta apja birodalmát és délnyugat felé hajózott, amíg csak egy óriási és termékeny, de lakatlan szárazföldre nem akadt, amely Yukatan vagy Virginia lehetett. A tizennyolcadik század elején egy londoni újságban cikk jelent meg ezzel kapcsolatban a walesi indiánokról. A mithosz terjedni kezdett és most már arról beszéltek, hogy ezek a fehérindiánok wales nyelvet használnak, welsh bibliából imádkoznak és az Atlanti óceán közelében laknak. A legenda tartotta magát egy ideig, de ahogy mind többen kezdtek kutatni a különös törzs iránt, az ujóbbi verziók egyre távolabbra helyezték a telepüket, míg végre is a Csendes óceán ködébe vesztek. A Zeno testvérekről, az előkelő velencei család tagjairól, úgy tudják, hogy elérték az Atlanti óceán északi szigeteit egy alkalommal, kalandos utazásaik közepette. Többszáz évvel később, egy leszármazottjuk igyekezett az egykorú térképekből és feljegyzésekből kimutatni, hogy a Zenotestvérek Amerikában jártak. Lehetséges, hogy eljutottak az amerikai partokhoz, de a rendelkezésre álló bizonyítékok kétesek. Arra sincsen megbízható bizonyíték, hogy Jean Cousin, a francia Dieppe-ből megpillantotta volna valaha is a brazíliai partvidéket, amikor Afrika nyugati partjáról a vihar átkergette az Atlanti óceán túlsó partjára. Tudomásunk van ilyen kalandról, de ez egy sokkal későbbi utazóval történt meg. Azt is mondják, hogy Columbus Kristóf előtt már baszk eredetű halászok is eljutottak Amerikába. Általában véve, azok az utazási leírások, amelyek abból az időből erednek, amikor még nem tudták, hogy milyen hatalmas földterület fekszik Európától nyugatra és Ázsiától keletre, tévesek, félrevezetőek, mert azok, akik a feljegyzéseket leírták, maguk sem lehettek tisztában a földrajzi ismeretek elemeivel. El kell hinnünk, hogy már 1492 előtt is többször megtörtént, hogy kalandvágyó hajósok, az ismeretlen után kutatva, vagy tengeri viharoktól űzetve, egyes elszórt esetekben, elérték az újvilág partjait. De nem maradtak az ismeretlen vidékeken elég ideig és nem tudtak meg róluk annyit, hogy a felfedezés dicsőségét kiérdemelték volna. A dicsőség egyedül Columbusé, akinek öntudatos utazása nem egyetlen ember életének egy epizódja csupán, hanem a világtörténelem új korszakának a megnyitása. A legendák a korábbi utazókról mégis szájról-szájra járnak és foglalkoztatják az emberek fantáziáját, mint ahogy Mexico és Középamerika bennszülöttjei a spanyol hódítókról is legendákat terjesztenek. A bennszülöttek azt regélik, hogy fehér őseik voltak, akik keletről érkeztek, mielőtt a spanyolok leigázták volna őket. Kik voltak ezek a fehér ősök és honnan eredtek? Mindenesetre elődei voltak annak a nagy népvándorlásnak, amely Európából Amerikába vitte át az álmodozó, vagy vállalkozó szellemű embereket, hogy itt szebb és jobb hazára találjanak. The Only Hungarian Women’s Magazine In America. Published Monthly by the NATIONAL COMMITTEE OF THE WOMEN’S FEDERATION 180 E. 16th St, New York 8, N. Y. Telephone: AL. 4-5586 Entered я« Second Class Matter June 27, 1935 at the Peat Office at New York. N. Y. under the Act of March 3rd. 1879. Subscription for 1 Year ...........$2.00 Előfizetési ára 1 évre .______$2.00 Európába $2.50. Egyes szám ára 20c. Single Copy 20e. Vol. XV. No. 10. October, 1948 NŐK VILÁGA