Növényvédelem és Kertészet, 1948 (24. évfolyam, 4. szám)
1948-04-15 / 4. szám
50339 A MAGYAR FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATÁNAK HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, IV., Sörház u. 3. Telefon: 187-369. Kontakt mérgek és a rovarok. Irta: Kerekes Lajos dr. Ha valamilyen növényvédekező szert fedeznek fel, kezdetben rendszerint túlozzák hatását, így volt régebben is és így van ma is. A gyári propaganda hajlamos a túlzásokra, így volt kezdetben a kontaktmérgekkel, minden rovar ellen hatásosak voltak, ami élt és mozgott. Azonban jött a tudomány. A feltalált szerek kiértékelésére azonban időre volt szükség. Az egyes növényvédekező szerek hatása specifikus jellegű. Specifikus jellegük abból származik, hogy nemcsak az egyes rovarok ellenállóképessége az egyes rovarmérgekkel szemben más és más, hanem a rovar különböző fejlődési alakja szerint szintén más és más ellenállóképességgel rendelkezik, sőt egyes alakja is fejlődési szakaszainak különböző stádiumaiban különböző módon viselkedik. Mikor a DDT és HCH típusú vegyületeket, az úgynevezett rovarirtó kontaktmérgeket először alkalmazták a rovarok irtására, kezdetben azt gondolták, hogy most már teljesen megoldották a rovarok elleni irtás kérdését. Országokat akartak rovartalanítani, azonban ezek a tervek — más komoly meggondolások mellett — a rovarok specifikus ellenállóképességén hamar dugába dőltek. A rendszeresen megindult tudományos kutatás azt mutatta, hogy az úgynevezett kontaktmérgektől a rovarok egy része elpusztul, más részük azonban — bár ezek is érzékenyek e vegyületekkel szemben nem eléggé hatásosak- például egyes rovarok e vegyületek hatására súlyos mérgezési tüneteket mutatnak, sőt teljesen mozdulatlanokká, élettelenekké válnak, azonban bizonyos idő múlva felocsúdnak a méreg által okozott narkózisból, kiheverik a mérgezést, vígan élnek szaporodnak tovább. Vannak továbbá olyan rovarok is melyekre ezek a mérgek majdnem teljesen hatástalanok. E szerek alkalmazásánál óvatos körültekintéssel kell eljárni. Svájcban megtörtént, hogy nagyobb összefüggő területen kontaktmérgekkel túlzott mértékben védekeztek a szőlőmoly ellen. Az eredmény kiváló volt, azonban a szőlő mégis elpusztult. Ugyanis a tripszre ezek a szerek nem hatnak, ellenben kitűnően irtják a tripsz különböző élősködőit, így, mivel a védett területen a tripsz élősködői teljesen kipusztultak, hihetetlen módon elszaporodott. Nem volt élősködője, mely szaporaságát korlátozta volna. A természet egyensúlya megbomlott és a mérhetetlenül elszaporodott tripsz — rendesen nem is okoz számbavehető kárt — az egész szőlőterületet szívásával annyira tönkretette, hogy az elpusztult vörös szőlőlevélzet már messziről mutatta a tripsz pusztítását. Ezért ezeket a különben kiváló kontaktmérgeket csak nagy körültekintéssel szabad alkalmazni, míg azok hatása minden vonatkozásban nincs tisztázva. Különösen abból a szempontból kell tüzetesen vizsgálni a kérdést, valamilyen kártevő elleni védekezésnél nem pusztítunk el jelentős mennyiségű hasznos rovart, melynek kiirtása több kárt jelentene, mint hasznot. A kontaktmérgek hatását széles körben vizsgálják a szakemberek. Az eddig elért eredményeket azokra a fontosabb kártevőkre vonatkozólag, melyek különösen nálunk nagyobb kárt okoznak, az alábbiakban közlöm: Mezőgazdasági kártevők. Ápionbogarak: Porozás DDT vagy HCH tartalmú szerrel. Burgonyabogár A DDT és HCH tartalmú szerekkel való porozás csak a lárvák ellen ad megfelelő eredményt. A bogarak ellen a hatás nem különösen kielégítő. Bagolypillehernyó: Porozás DDT-vel 1948 április.