Növényvédelem és Kertészet, 1948 (24. évfolyam, 4. szám)

1948-04-15 / 4. szám

86 NÖVÉNYVÉDELEM ÉS KERTÉSZET vagy HCH-val. Talajöntözés HCH tartalmú folyadékkal. A talaj 15 cm mélyre kell átázzon. Dög­bogarak: Permetezés 1%-os DDT vagy HCH tartalmú permettel. Porozás szintén jó. Földi bolhák: Porozás rögtön a bolhák megjelenése után DDT vagy HCH tartalmú szerrel. Gabonafutrinka: DDT vagy HCH tartalmú 1%-os permetezés. Muszkamoly: Porozás vagy permetezés 1%-os DDT vagy HCH tartalmú permettel. Pajor: Talaj injektorozása HCH tartalmú oldatokkal. Négyzetméterenként 60 cm mélyen I 1 folyadék. Répabarkó: Permetezés 2%-os DDT vagy HCH szerrel. Repcebogár, repcefénybogár, sáska. Porozás DDT vagy HCH szerekkel. Konyhakerti kártevők: Borsómolyok, földibolhák, hangyák, lucernabarkók. Porozás DDT vagy HCH tartalmú szerrel. Káposztamoly, káposztapoloska, káposztapille hernyó: Porozás, permetezés 1%-os DDT tartalmú szerrel. (HCH-val nem.) A porozást szükség szerint kell ismételni. Szőlőkártevők: Szőlőilonca, Szőlőszivaros bogár: Porozás DDT vagy HCH tartalmú sze­rekkel. Szőlőmoly: Első generációja ellen permetezés DDT vagy HCH tartalmú 1%-os oldattal egy héttel a moly rajzása után. Erős rajzás esetén szőlővirágzáskor a permetezést meg kell ismételni. Második generációja ellen permetezés 1%-os DDT permetjével a rajzás után egy héttel. A permetezést 8—10 nap múlva meg kell ismételni. Gyümölcsös kártevői: Almabimbólikasztóbogár: 1%-os permetezés a rügyek duzzadása­kor, azonban zöld rügycsúcsok megjelenése előtt. Araszoló hernyók: Permetezés 1%-os DDT vagy HCH tartalmú permetlével a hernyók megjelenésekor. Gyümölcseszelény: Permetezés 1%-os DDT tartalmú permettel a bogarak megjelenésekor. Cseresznyelégy: Permetezés 1%-os DDT tartalmú permetjével a legyek rajzása után 10 nappal. Későn érő fajtáknál a permetezést 10—12 nap múlva meg kell ismételni. Cserebogár: Permetezés 2%-os DDT vagy HCH permettel. Tavaszi hernyók (a medve­szövőpille hernyója kivételével): Permetezés 1%-os DDT vagy HCH tartalmú permetlével a hernyó megjelenésekor. Körtebimbófúróbogár: Permetezés 1%-os DDT vagy HCH tartalmú permetező­szerrel a bogár megjelenésekor. Narancslégy: Permetezés a légy rajzása után pár nappal 1%-os DDT vagy HCH tartalmú szermetezőszerrel. Poloskaszagú szilvadarázs: Permetezés 1%-os DDT vagy HCH tartalmú szerekkel közvetlen virágsziromhullás után de legalább három napon belül. Szilvamoly: Első generáció ellen permetezés 1%-os DDT vagy HCH tartalmú permettel. Második generáció ellen rajzás után pár nappal 1%-os DDT permettel (HCH-val nem). Nem fejt ki kielégítő hatást a gyümölcsös következői kártevői ellen: Pajzstetvek téli és nyári alakjai. Almamoly (A hernyója ellen nem ad megfelelő eredményt, a lepke ellen némelyek 1%-os permetezést ajánlanak, azonban ennek hatása még kérdéses). Levéltetű. Az elért eredmények legnagyobb része külföldi eredetű kísérletek alapján került be e felsorolásba. Éppen ezért rá kell mutassak arra, hogy különösen a HCH tartalmú szerekre vonatkozó külföldi adatok nem minden esetben állnak helyt magyarországi viszonylatban. Bizonyos HCH tartalmú szernek a hatóképességét annak HCH aktív hatóanyaga adja meg. A magyar HCH aktivitása egyenértékű a kül­földiekkel, azonban a külföldi HCH tartalmú szerek aktív hatóanyaga a szer 8—10%-a, a hazai HCH tartalmú szerek hatóanyaga pedig tudomásom szerint csak 5%-a. Az ilyen alacsonyabb aktív hatóanyagot tartalmazó szerek rovarirtó hatása nem olyan gyors, mint a több aktív hatóanyagot tartalmazó szeré. Ezt magam több esetben is tapasztaltam, így például a múlt évben az «Antilocus» nevű külföldi HCH tartalmú porozószerrel kiváló ered­ményt értek el a mosonmegyei sáskairtásnál, ugyanakkor a hazai eredetű porozószerek nem adtak olyan eredményt. Mikor azonban a hazai HCH tartalmú szerek aktív hatóanyagát 8%-ra felemelték, az ered­mény kielégítő volt. Az «Antilocus» kiváló hatását nemcsak a magasabb HCH tartalma adta, hanem azon­kívül még külön bőrméreggel is van activálva, így rovarirtó hatása gyorsabbá, átütőbbé vált. Sajnos, ezek a külföldi eredetű aktiváló bőrmérgek jelenleg nem állanak rendelkezésére a hazai növényvédelmi iparnak. Azonban addig is, míg ilyen aktiváló bőrmérget nem tudunk a gyáriparnak rendelkezésére bocsátani, feltétlenül fel kellene emelni a nálunk forgalomba kerülő HCH tartalmú védekezőszerek aktív hatóanyag­tartalmát 8—10%-ra, hogy megfeleljenek a hozzá fűzött mezőgazdasági érdekeknek­ A DDT tartalmú szerek közül nálunk csak a Gesarol van forgalomban. Ez pedig eredeti külföldi áru, melynek hatóképessége azonos a kimutatásomban feltüntetett DDT-vel elért eredményekkel. A DDT tartalmú szerek szélesebb körben alkalmazhatók, mint a HCH tartalmú szerek. Bár ezeknek sok esetben rovarirtó hatásuk nagyobb, mégis szélesebb körben alkalmazhatók a DDT tartalmú szerek. A HCH tartalmú szereknek bizonyos dohos szaga van. A HCH tartós dohos szaga élvezhetet­lenné teszi a terményeket, ezért csak olyan esetben védekezünk velük, mikor a vele megporozott, vagy megpermetezett növényrész, gyümölcs, szőlő, a szag következtében nem válik fogyasztásra alkalmatlanná. E dohos szag nemcsak az ember részére teszik lehetetlenné fogyasztásukat, hanem a háziállatok sem eszik meg a HCH szagú takarmányt. Talajfertőtlenítés (csimaz, bagolypille hernyó) esetén pedig a HCH dohos szagja beveszi magát a földbe és bizonyos terményeknek, pl. burgonya, répa, karalábé stb. még egy-két év múlva is átadja dohos szagát. Cikkemmel tulajdonképpen azt akartam megismertetni olvasóinkkal, hogy az új kontakt rovar­mérgek bár máris a növényvédelemben sok nehéz problémáját oldották meg és még igen széles lehetőséget nyújtanak a növényi védekezés terén, azonban nem minden rovarkártevő leküzdésére alkalmasak. Tehát nem univerzális szerek, mint ahogyan sokan hiszik. A gazdák azonban hajlamosak az általánosításra, ha valamilyen védekezőszerről van szó. Tisztában kell lenni a gazdáknak a szerek hatóképességével, mert csak akkor lehet megfelelő eredményt elérni, ha csak­ olyan kártevő ellen használják, amelyiket tényleg irtja.

Next