Növényvédelem, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-08-01 / 8. szám

NÖVÉNYVÉDELEM 40 (8), 2004 407 A NÁD KÓROKOZÓI: A BETEGSÉGEK JELENTŐSÉGE ÉS ÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSE Bán Rita és Virányi Ferenc Szent István Egyetem, Növényvédelemtani Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. A nádasok betegségeivel kapcsolatban kevés ismeretünk van. A kórokozó gombák viszont je­lentősen befolyásolják a nádnak a természetben és az ember életében betöltött sokrétű szerepét. A betegségek elterjedésére és az okozott kár mértékére több tényező lehet hatással. Cikkünkben a nád, a kórokozók és a környezet közt fennálló bonyolult kapcsolat eddig megismert összefüggéseit tekintjük át, értékelve a témához kapcsolódó hazai és külföldi kutatásokat. Nádasok nélkül elképzelhetetlen tavaink és mocsaraink képe. Jelentőségüket egyrészt ter­mészeti értékük adja (víztisztítás, partvédelem, élő- és búvóhely), másrészt az ember is ősidők óta használja a legkülönfélébb célokra (tetőfe­dés, hangszerkészítés, takarmányozás, stb.). Mindezek mellett a nád (Phragmites australis (Cav.) Trin. ex. Steud.) talán azon kevés növé­nyek egyike, amellyel kapcsolatban olyannyira ellentétes lehet az emberek megítélése. A termé­szetet féltők és a nádgazdálkodással foglalko­zók számára természeti kincs, valamint értékes ipari és exportcikk, a szántóföldi területeken vi­szont veszélyes gyomnövény. Az élet különös játéka, hogy a tavak mentén az állományok megőrzése, a szántóföldi kultúrákban (elsősor­ban búzában és kukoricában) pedig a nád irtása okoz gondot. Az utóbbi problémát még súlyos­bítja az is, hogy a kultúrnövényeket megtámadó kórokozók közül nem egy a nádat is megfertőzi és azon (vagy abban) képes áttelelni, mint pl. a kukorica csíkos mozaik vírus, a Fusarium graminearum, a Gaeumannomyces graminis stb. A nádasok kórokozóival csak néhányan fog­lalkoznak és foglalkoztak eddig. Viszonylag ke­vés adat van birtokunkban a különböző betegsé­gek elterjedésére, kártételére vonatkozóan. A hiá­nyosságokhoz hozzátartozik az is, hogy nem is­merjük a kórokozók szerepét a nádpusztulásban (reed decline) sem, amely a hatvanas-hetvenes évektől kezdve világszerte nagy problémát jelent. Ahhoz, hogy a nádbetegségek jelentőségét, illetve a kórokozók kártételét akár ipari, akár a természetben betöltött szerepe szempontjából meg lehessen ítélni, több éves, különböző terü­letekre kiterjedő, sok szempontú vizsgálatokra van szükség. A nádat fertőző kórokozókat, azok közül is elsősorban a betegséget okozó gombá­kat az elmúlt nyolc év során különböző össze­függésrendszerekben vizsgáltuk. Célunk az volt, hogy a nádasokban működő folyamatok bonyolult kapcsolatán belül rávilágítsunk egy­részt azokra a tényezőkre, amelyek hatással le­hetnek a betegségek kialakulására, másrészt azokra a folyamatokra, amelyeket maguk a kór­okozók akár közvetve, akár közvetlenül befo­­lyásol(hat)nak. E cikkünkben, áttekintve és összefoglalva saját, illetve más kutatók eredmé­nyeit, ezt a kapcsolatrendszert mutatjuk be­, és ezen keresztül értékeljük a betegségeket. A nád kórokozói és leggyakoribb hazai betegségei A nád betegségei közül a leggyakoribbak és legismertebbek a rozsdák. Hazánkban a Puccinia phragmitis (Schumacher) Koemicke és a Puccinia magnusiana Koemicke fordul elő.

Next