Növényvédelem, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-08-01 / 8. szám
NÖVÉNYVÉDELEM 40 (8), 2004 407 A NÁD KÓROKOZÓI: A BETEGSÉGEK JELENTŐSÉGE ÉS ÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSE Bán Rita és Virányi Ferenc Szent István Egyetem, Növényvédelemtani Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. A nádasok betegségeivel kapcsolatban kevés ismeretünk van. A kórokozó gombák viszont jelentősen befolyásolják a nádnak a természetben és az ember életében betöltött sokrétű szerepét. A betegségek elterjedésére és az okozott kár mértékére több tényező lehet hatással. Cikkünkben a nád, a kórokozók és a környezet közt fennálló bonyolult kapcsolat eddig megismert összefüggéseit tekintjük át, értékelve a témához kapcsolódó hazai és külföldi kutatásokat. Nádasok nélkül elképzelhetetlen tavaink és mocsaraink képe. Jelentőségüket egyrészt természeti értékük adja (víztisztítás, partvédelem, élő- és búvóhely), másrészt az ember is ősidők óta használja a legkülönfélébb célokra (tetőfedés, hangszerkészítés, takarmányozás, stb.). Mindezek mellett a nád (Phragmites australis (Cav.) Trin. ex. Steud.) talán azon kevés növények egyike, amellyel kapcsolatban olyannyira ellentétes lehet az emberek megítélése. A természetet féltők és a nádgazdálkodással foglalkozók számára természeti kincs, valamint értékes ipari és exportcikk, a szántóföldi területeken viszont veszélyes gyomnövény. Az élet különös játéka, hogy a tavak mentén az állományok megőrzése, a szántóföldi kultúrákban (elsősorban búzában és kukoricában) pedig a nád irtása okoz gondot. Az utóbbi problémát még súlyosbítja az is, hogy a kultúrnövényeket megtámadó kórokozók közül nem egy a nádat is megfertőzi és azon (vagy abban) képes áttelelni, mint pl. a kukorica csíkos mozaik vírus, a Fusarium graminearum, a Gaeumannomyces graminis stb. A nádasok kórokozóival csak néhányan foglalkoznak és foglalkoztak eddig. Viszonylag kevés adat van birtokunkban a különböző betegségek elterjedésére, kártételére vonatkozóan. A hiányosságokhoz hozzátartozik az is, hogy nem ismerjük a kórokozók szerepét a nádpusztulásban (reed decline) sem, amely a hatvanas-hetvenes évektől kezdve világszerte nagy problémát jelent. Ahhoz, hogy a nádbetegségek jelentőségét, illetve a kórokozók kártételét akár ipari, akár a természetben betöltött szerepe szempontjából meg lehessen ítélni, több éves, különböző területekre kiterjedő, sok szempontú vizsgálatokra van szükség. A nádat fertőző kórokozókat, azok közül is elsősorban a betegséget okozó gombákat az elmúlt nyolc év során különböző összefüggésrendszerekben vizsgáltuk. Célunk az volt, hogy a nádasokban működő folyamatok bonyolult kapcsolatán belül rávilágítsunk egyrészt azokra a tényezőkre, amelyek hatással lehetnek a betegségek kialakulására, másrészt azokra a folyamatokra, amelyeket maguk a kórokozók akár közvetve, akár közvetlenül befolyásol(hat)nak. E cikkünkben, áttekintve és összefoglalva saját, illetve más kutatók eredményeit, ezt a kapcsolatrendszert mutatjuk be, és ezen keresztül értékeljük a betegségeket. A nád kórokozói és leggyakoribb hazai betegségei A nád betegségei közül a leggyakoribbak és legismertebbek a rozsdák. Hazánkban a Puccinia phragmitis (Schumacher) Koemicke és a Puccinia magnusiana Koemicke fordul elő.