Nővér, 2004 (17. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - ÁPOLÁSKUTATÁS - Siket Adrienn: A diplomás ápoló szerepe a kardiovaszkuláris betegségek prevenciójában
Bevezetés Az Egészségfejlesztés Ottawai Kartája szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák [1]. A Karta által az egészségfejlesztés számára megfogalmazott öt fő tevékenységi terület az egészséget szolgáló állami politika, kedvező környezet kialakítása, a közösségi tevékenységek erősítése, az egyéni képességek fejlesztése, és az egészségügyi ellátás átszervezése. Az 1996-ban elfogadott Ljubljanai Karta [2] az egészségügyi ellátás átszervezéséről konkrétan megfogalmazta azokat az alapelveket, amelyeknek az egészségügyi rendszerre irányuló átszervezéseket vezérelniük kell. Ezek közé tartozik: az egészségügyi rendszer reformjának irányelveit az emberi méltóság, méltányosság, szolidaritás és hivatásetika szabja meg; világos célokat tűzzön ki az elérendő egészségnyereségre vonatkozóan; legyen emberközpontú; összpontosítson a minőségre; megfelelő pénzügyi alapokon nyugodjon; és hangsúlyosan forduljon az alapellátás felé. Az alapellátásban a reformoknak azt kell biztosítaniuk, hogy az egészségügyi szolgáltatások minden szinten óvják és elősegítsék az egészséget, fejlesszék az életminőséget, előzzék meg és kezeljék a betegségeket, rehabilitálják a betegeket, és gondoskodjanak a halálos betegségekben szenvedőkről. Az egészségügyi alapellátás irányelveit a Nemzetközi Egészségügyi Alapellátási Konferencia fogalmazta meg Alma-Atában (Szovjetunió) 1978-ban. A kongresszus szerint az alapellátás olyan eszköz, amellyel elérhető, hogy „2000-re a világ minden lakosa olyan egészségügyi színvonalat érjen el, amely lehetővé teszi számára, hogy mind társadalmi, mind gazdasági szempontból produktív életet éljen” [3]. Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa a világ ápolóinak nevében szólva kinyilvánította azt a szándékát, hogy nemzetközi és nemzeti szinten is együttműködik annak érdekében, hogy az egészségügyi alapellátás a gyakorlatban is megvalósuljon [4]. Ez a szándéknyilatkozat tükrözte azt a közismert tényt, mely szerint a legtöbb egészségügyi ellátási rendszerben eddig is az ápolói személyzet adta, és fogja adni a jövőben is az egészségügyi ellátás nagyobbik részét, ezért a nemzeti egészségügyi erőfeszítések sikere nagymértékben attól függ, hogy milyen az ápolói szakma fel ÁPOLÁSKUTATÁS A DIPLOMÁS ÁPOLÓ SZEREPE A KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK PREVENCIÓJÁBAN Siket Adrienn főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Ápolási Tanszék A vizsgálat célja: A dolgozat a diplomás ápolók szerepével, prevenciós lehetőségeivel foglalkozik az alapellátás területén. Célja annak vizsgálata, hogy a kardiovaszkuláris betegségek kapcsán felmerülő egészségfejlesztési tevékenységek végzése kiknek a feladata lehet. Ezzel kapcsolatban fontos megismerni az orvosok, a körzeti ápolók és betegek álláspontját. Vizsgálati módszerek és minta: Az ismertetett vizsgálat kérdőív segítségével azt mérte fel, hogy milyen egészségfejlesztési, egészségnevelési feladatokat tudnának végezni a diplomás ápolók az alapellátásban, illetve, hogy mi a háziorvosok, körzeti ápolók és betegek véleménye az egészségnevelési feladatok diplomás ápolók által történő végzésével kapcsolatosan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye háziorvosi rendelőiben. Eredmények: Az eredmények szerint a háziorvosok a dohányzás, mozgás, táplálkozás, környezethigiéné és az egészséges életmód kérdéseiben többségében elfogadhatónak tartják a diplomás ápolói tájékoztatást. A körzeti ápolók ezeken túl a diplomás ápolót jelölték meg mint tanácsadót a szenvedélybetegségek és a betegségek korai felismerése témakörökben is. A betegek az orvostól és a diplomás ápolótól is elfogadnák a tájékoztatást (szeretnének tájékoztatást kapni). Következtetések: A diplomás ápoló alkalmazásával kapcsolatosan a felmérés azt mutatta, hogy a háziorvosok szívesen alkalmaznának diplomás ápolót, és a körzeti ápolók is helyesnek tartanák ezt. NŐVÉR 2004. 17.ÉVF. 1.SZÁM