Nővilág, 1859. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1859-09-18 / 38. szám
Vasarnap, sept. 18-án 1899. 38-ik SZaill. Harmadik évi folyam. Előfizetési díj : Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordátva . Félévre (júliustól december végéig) 4 l't. uj p. Negyed évre (júliustól September végéig) 2 l't. uj pénz. RITKA HŰSÉG. (Elbeszélés.) VÉRTESI ARNOLDTÓL. (Folytatás.) Igen, az a hideg férfi, kit olvasóinknak a vasúton mutattunk be egészen átmelegült szivének bensőjéig, , csupa gyöngédség és szeretet volt, csak a vadkacsák iránt táplált még gyilkos szándékot. Csupa gyöngédség volt az egész társaság az asztalnál, kivéve némileg Bányai Tivadar urat, ki ifjúi erejének érzetében birkózásra hizta föl egyenkint a társaság tagjait , köztük magát Mihály bácsit is; azonban a nemes versenyre ez alkalommal senki sem vállalkozott. Beszélyiró utólagosan értesült, hogy délután még egy olyan is lett fölszólítva a nemes versenyre, kinek rendes foglalkozása a favágás és vizhordás volt. Az embert, az olvasót önkénytelen meghatja , midőn ily gyöngéd családot lát együtt. Hát még ha hallaná azon szeretetteljes szavakat, miket Mariska susog mamájának, p. . — Mama, kérlek, súgd meg apának, ne egyék annyit megint baj lesz vele, megint beteg lesz. — Mama kérlek, ne beszélj szüntelen, valami nevetségeset mondasz ismét. — Mama, kérlek, önts vizet poharamba, add ide azt a tálat. — Mama, kérlek, ne szedj oly sokat abból a kompótból. Bizonyosan пещ kétkedik senki a kedves Mariska szeretetreméltóságáról. „Sugártermetű angyal volt halvány finom arczczal gyönyörű fekete hajjal; elragadó volt rajta minden, még kesztyűjének gombja is “ E leirást tisztelt barátomnak , Erdős Eleknek köszönhetem, ki a kedves Mariskába másfél évig volt szerelmes. Azon délután, melynek délelőttjén Berg Hermann Viktor lovag szerencséltette a Bányai-házat becses látogatásával, megjelent Mariskánál Erdős Elek. Szokása volt minden délutánt Mariskáéknál tölteni, mint azt, gondolom, máshol is szokták tenni a szerelmes emberek. Erdős Elek régóta udvarolt a kedves Mariskának s jogot tartott szerelmére, valószinüleg azon jogalapon, hogy az ember hónapokig fárad, izzad, fázik bókok faragásában,sóhajtozásban, otthon meg az öltözködésben, fésülködésben s más ily terhes munkákban, melyekkel hóditni szokás, illő, hogy ne fáradott legyen hiába. Mariska nem ismerte el Erdős Elekto de nem is vitatta el. Neki semmi kifog.