Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Dr. Kúnos Ignácz: Három Karagöz-játék. – Török szöveg, fordítással. Tárgyi és nyelvi magyarázatok - 1

Jichiragöz. Török ramazáni bohózatok. A Karagöz (Fekete-szem), más néven Hajai (Képzelet), egyike a török főváros legkedveltebb népjátékainak. Bábtánczoltató mu­tatványok , akár a németek Kasperlja, az olaszok Pulcinellája, akár a mi Paprikajancsink. Csakhogy a halálbeli báboknál elmaradha­tatlan az árnyékvetés, mely mint eredetre a sinai marionett-játékra vall. Maga az itteni néphagyomány egy Karagöz nevű udvari törpéhez fűzi e játék keletkeztét, noha a Prologue, a közönség figye­lem-ébresztője, a persa nevű Sah Küsterit vallja a hazai játékosok pirjének, ősmesterének. Bizonyságul arra, hogy az árnyjáték, régibb török nevén cader hajal-baz (sátoros árnyékjátszó), persa úton jutott Sinából a törökökhez. Az oszmanli népnek e játék úgyszólván farsangi bohózata. Nem mintha vallásos vonatkozásai volnának, a per Karagöz effélét meg se tűrne, hanem mert legalkalmasabb betöltője a török far­sangi éjjeleknek. Ha a ramazáni szent hónap beköszöntött és a harmincz napon át folyó nappali nagy böjtöt éjjeli víg farsang váltja fel, cseneg a zil (csengő), pereg a dajre (dob) a hajaldsik (hajasjátékosok) zászló díszítette bódéjából és szórják szójátékai­kat, szókimondó tréfáikat a hajai két legünnepeltebb vitéze: Hadservat meg Karagöz. A színtér valamely fedett helyiségnek egyik szöglete. Egy átlátszó kis fehér lepel van a kése (szöglet) elé kifeszítve, melyen az előadás kezdetéig egy kép, az előadandó játék egyik főhőse vagy tárgya pótolja a színlapot. E fekete szélű fehér lepel egyúttal a színpad. Belül a szögleten egy deszka van a vászon alsó részéhez erősítve, a mécses számára, mely a bábokat kellően megvilágítja NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XX.

Next