Nyelvtudományi Közlemények 22. kötet (1890)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozása (mutatványokkal) - II. Közép-lozvai nyelvjárás 1

A vopl nyelvjárások szóragozása. II. Középlozvai vogul nyelvjárás. A) Névszó­ragozás. 1. 8. Névszó­tő. A középlozvai, valamint a déli vogul nyelvjárások általában, igen gyakran tüntetnek fel fogyatkozott hangtestű grammatikai végzeteket és szótőket a megfelelő éjszaki vogul alakhoz képest. Mint ilyen körülmények között rendesen történik, föllépnek bizo­nyos hangtani feltételek mellett a csonka tőalakok eredeti telje­sebb másai, illetőleg ezeknek sajátnemű elváltozásai is s változa­tossá teszik a külömben egyszerű grammatikai szerkezet képét. Ilyen esetek a névszókra nézve a középlorvai nyelvjárásban a következők: 1. A puszta (nem mássalhangzóval kapcsolt) tővégi a­spi­ráns csupán a nyílt a, a, magánhangzós végzetek előtt marad meg föltétlenül ez alakjában, egyébként i magánhangzóvá olvad, pl. jdy­: nom. jái atya, acc. sdimé, lat. sdiné, birtokosragokkal : taim,tain, de 3. szem. jdyd, plur.­­ szem. jdyau, 2. sz. jdydn \ tay- : nom. tai ág, loc. tait, birtokosragokkal: taim, tain, taya, tayau \ sdy-: nom. sái hajfonat, sdim, sdin, sdyd. A tőnek hosszú magán­hangzója­ vagy diphtongusa után megmarad a y az é kötőhangzós végzetek előtt is, míg a csonka alakban a nyomába lépő I esetleg el is tűnhetik, pl. woqi erő (woqital erőtlen): lat. woqn, instrum, woqryél, birtokosragokkal: woq,yém, woqyén, woqryd, woq,yau, woqydn || lü düh, harag (éjsz. law) : lüyém, ínyén, lüyd­­­ne nő (nétal nőtlen, nején nős): néyém, néyén, néydt, néyau, néydn | mo fold (magas földfelület, meyén földes): meyém,, möyén, möydt, möyau, möydn. Ezekben: 11 fark, ri hőség a csonka tőnek I véghangzója elnyeli a NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXII.

Next