Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)
Tanulmányok - Szinnyei József: A Gyulafehérvári Glosszák 1
A gyulafehérvári glosszák. VARJÚ ELEMÉR fiatal palaeográfus és heraldikus a múlt év őszén a gyulafehérvári püspöki könyvtár átkutatása alkalmával egy latin kódexben, amely 1300 és 1320 között készült, három egyházi beszéd divisiójának egykorú magyar fordítására bukkant. VARJÚ ELEMÉRnek e nevezetes fölfedezésről szóló jelentését a M. T. Akadémia első osztályának m. é. nov. 28-án tartott ülésében olvasta föl e sorok írója, egyúttal bemutatta a kódexet is és röviden ismertette a nyelvemlékek nyelvészeti érdekességeit. VARJÚ ELEMÉR ismertetése az Akadémiai Értesítő ez idei első füzetében jelent meg a glosszák*) hasonmásával. Innen átvéve bemutatjuk a NyK. olvasóközönségének a becses nyelvemlékeket néhány jegyzet kíséretében : I. Habrosagben walacnak kegussege. Hábróságben valáknak kegyessége. ebeknek [áthúzva : kegusse] vruksege. Eleknek öröksége. koorsagban walaknok egessege. Kórságban valáknak egessége. Sciuksegben walaknok bensege Szükségben valáknak bősége (bevehezeu [népeknek].... Éhező [népeknek] .... [sége ?). Jocunditas merencmm. Eternitas vivencium. Sanitas langencium. Ubertas egencium. Sacietas esuriencium. II. Ghudalatus miuini jelenetuiben Csudálatos mívinek jelenetviben. van zaiaual müdut igen" tonosaga- Önnön szájával mondott igének ban tanúságában. scet oltar-ü kuner kepeben. Szent oltáron kenyér képében. oz kerezt fan ügen kepeben Az keresztfán figgő képében. *) Hogy ezek glosszák, nem pedig versek, mint eleinte gondoltuk, azt meggyőzően mutatta ki HORVÁTH CYRILL a Magyar Kritikában (II. 151.)