Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)
Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1
A vogul nép ősi hitvilága. (Nyolcadik közlemény.) Különös szeretettel foglalkozik a vogul-osztják népköltés a teremtés történetével. Ami a bálványistenségeknél a «hősének» (tirnin erV ), ugyanaz az Égatyánál «az ég és föld teremtésének éneke» (máV tq,rm. sánkámlém éri), «a föld keletkezésének v. előbuktatásának regéi» (ma telem v. yutttém mojt) s az ezekkel kapcsolatos «tűzözön-regék» (jelpin sakw mojt). A hősének az illető bálványistenség személyének s szent helyének tiszteletét igazolja, emezek Numi-Terém dicsőségét beszélik s midőn az ő világuralmának eredetére, az ember korabeli világ, az ember idejebeli világ ( élém-yqlés jisin tqrém, elém-yqlés nqtin tqrém) megalkotására tanítanak, egyszersmind a mindenségről való hagyományos felfogást örökítik át nemzedékről nemzedékre. Eme regék s énekes előadása, bár nincs különös alkalmakhoz kötve, mindenkor ünnepies s a hallgatóság részéről is komolyságot és áhítatos figyelmet követel. A föld keletkezésének az a regéje, melyet a Szigva vidékén volt alkalmam följegyezni (I. 1.), egyenesen a szent regédnek (jelpin mojt) neveződik s ezen jelzéssel közölték tartalmát GONDATTinak is (34. 1). Bizonyos szertartások is kisérik e rege előadását, jelesen hogy az asztalra — nyilván a megbecsülés jeléül — valamely ezüsttárgyat (pl. pénzt) helyeznek, a regélőt jó étellel s itallal vendéglik, továbbá hogy ott, ahol a Fáczánkacsa-orrú aszszony története kezdődik, mely «a regének tulajdonkép való szent helye» (mak jelpin máta I . 18.), az asszonyok a házból kimennek. GONDATTI szerint ennél a nem figyelmes hallgatót még büntetés is éri; nőknek pedig egyáltalában nincs megengedve hallgatása (34. L). A Pelső-Szoszva vidékén közölt déli eredetű kosmogoniai ének, «a föld égből való lebocsáttatásának éneke» (ma Járaum Nyelvtudományi Közlemények, XXXI. * 1 I TVT