Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

A vogul nép ősi hitvilága. (Nyolc­adik közlemény.) Különös szeretettel foglalkozik a vogul-osztják népköltés a teremtés történetével. A­mi a bálványistenségeknél a «hősének» (tirnin erV ), ugyanaz az Égatyánál «az ég és föld teremtésének éneke» (máV tq,rm. sánkámlém éri), «a föld kelet­kezésének v. előbuktatásának regéi» (ma telem v. yutttém mojt) s az ezekkel kapcsolatos «tűzözön-regék» (jelpin sakw mojt). A hős­ének az illető bálványistenség személyének s szent helyének tisz­teletét igazolja, emezek Numi-Terém dicsőségét beszélik s midőn az ő világuralmának eredetére, az ember korabeli világ, az ember idejebeli világ ( élém­-yqlés jisin tqrém, elém-yqlés nqtin tqrém) meg­alkotására tanítanak, egyszersmind a mindenségről való hagyomá­nyos felfogást örökítik át nemzedékről nemzedékre. Eme regék s énekes előadása, bár nincs különös alkalmakhoz kötve, mindenkor ünnepies s a hallgatóság részéről is komolyságot és áhítatos figyel­met követel. A föld keletkezésének az a regéje, melyet a Szigva vidékén volt alkalmam följegyezni (I. 1.), egyenesen a szent regéd­nek (jelpin mojt) neveződik s ezen jelzéssel közölték tartalmát GONDATTinak is (34. 1). Bizonyos szertartások is kisérik e rege elő­adását, jelesen hogy az asztalra — nyilván a megbecsülés jeléül —­ valamely ezüsttárgyat (pl. pénzt) helyeznek, a regélőt jó étellel s itallal vendéglik, továbbá hogy ott, a­hol a Fáczánkacsa-orrú asz­szony története kezdődik, mely «a regének tulajdonkép való szent helye» (mak jelpin máta I . 18.), az asszonyok a házból kimennek. GONDATTI szerint ennél a nem figyelmes hallgatót még büntetés is éri; nőknek pedig egyáltalában nincs megengedve hallgatása (34. L). A Pelső-Szoszva vidékén közölt déli eredetű kosmogoniai ének, «a föld égből való lebocsáttatásának éneke» (ma Járau­m Nyelvtudományi Közlemények, XXXI. * 1 I TVT­­

Next