Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)
Tanulmányok - Balassa József: Fonétikus írás a finnugor nyelvek számára 82
Fonetikus írás a finn-ugor nyelvek számára. 1. A Finnisch-ugrische Forschungen megindulása a legkedvezőbb alkalom, hogy a finn-ugor nyelvek számára egységes írásmódot honosítson meg s az eddigi zavar helyébe biztos megállapodás jöjjön létre. Akik eddigelé egy-egy finn-ugor nyelv leírásával foglalkoztak, elődeik írásmódját fogadták el, s azon változtattak egyet-mást szükség szerint. Minthogy azonban mindig szükség volt némi változtatásra, minden egyes új kiadvány legalább egy-két új jelölésmóddal, új alakú betűvel kedveskedett olvasóinak s ma már annyira jutottunk, hogy a legtarkább s legingadozóbb írásmóddal kell küzdenie annak, aki a finn-ugor nyelveket nem csak szemével akarja ismerni. Az ötletszerűen bővülő írásmódot még megnehezíti a hangok értékének határozatlansága, mert ha azt halljuk, hogy valamely hang a és a, u és n vagy s és s közé esik, még semmit sem tudunk az illető hangról. Egyes kutatóktól nem is várhattuk, hogy egyszerre szakítsanak az eddigi írásmódokkal és véget vessenek az ingadozó tarkaságnak, legfölebb azt óhajtottuk volna, hogy a hangok képzésének pontos leírásával biztos értéket adjanak az egyes hangjeleknek, s egymáshoz közeledve legalább egyöntetűségre törekedjenek. A zavart még növelte az a körülmény is, hogy a hangok jelölésének egész más rendszere honosodott meg a finn és svéd kutatók között, mint amelyet a magyarok követtek. Nálunk BUDENZ állapított meg egy jelölésmódot, mely azóta sok új jellel bővült. BUDENZ külföldi nyelvészektől (BASK, LEPSIUS) vette át jeleinek nagy részét, s mivel jelölésmódja nem volt rendszeres és nem alapult a hangok elemzésén, követői ötletes alkalomszerűen bővítették és változtatták. Az újabb finn és svéd kutatók jelölésmódjukban LUNDELL és STOEM fonetikus írásaira támaszkodtak s onnan vettek át sok jelt. E mellett gyakran jelent meg egy-egy finn-ugor nyelvű szöveg orosz átírással is. Természetes tehát, hogy midőn a finn nyelvészek egy új, s a kül-