Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Tanulmányok - Losonczi Zoltán: A magyar tővéghangzók - I. 242
248 LOBONCZI ZOLTÁN I. 26; tetemenbc- Szék.-k. II. 292 ; teftlek Nád.-k. 292; tételek- Bécsi-k. I. 82; teuoligefok- Debr.-k. I. 196; tyzedófok- Jord.-k. 50; -den u., pl. kegletlenbc Debr.-k. II. 394; themeerdoklok Winkl.-k. I. 205; temledhlk- Érdy-k. 73; torokok Sánd.-k. 21; tortének- Bécsi-k. I. 49; torfok- Debr.-k. 243 ; tukbrlk- Nagysz.-k. 163 ; Innepok- Érdy-k. 68; yftbklk- Erdy-k. 8; vydrok- Erdy-k. 74; végek Bécsi-k. I. 21; vénék Bécsi-k. I. 21; venék- Debr.-k. I. 13; vendeglek- Debr.-k. I. 51; venereekek- Érdy-k. 432; verők- Weszpr.-k. I. 70; vereflek- Debr.-k. II. 322 ; versenglk- Debr.-k. 109 ; vermek- Nagysz.-k. 114 ; vezerlek Érdy-k. 120; veteményc Bécsi-k. I. 6 ; weethkbk- Érs.-k. I. 170; vidékek- Bécsi-k. I. 12; vidékek Lobk.-k. I. 282; vitézek- Debr.-k. I. 84. Ezeken kívül e,ő jelei oly esetekben is előfordulnak, amelyekben ma csaknem általános a nyilt magánhangzó. így -delm u., fégedelmek- Bécsi-k. I. 14; -delmés u., engedelmesek Debr.-k. I. 39; gözledelmesbk Nád.-k. 676; töredelmesek- Guary-k. 117; töredelmesek Érdy-k. 73; -elmés u., értelmesek Érdy-k. 556 ;, feélelmeseiok Péld.-k. II. 49 ; fertelmefok- Nagysz.-k. 172; kegyelmefok Érdy-k. 414; -etes u., kellemetlefek- Debr.-k. I. 1; zerzetofok- Debr.-k. I. 48; tekellettoffok Kaz.-k. III. 186;-eteseknek kell olvasni a legnagyobb valószínűség szerint ama kódexek -etesekre végződő adatait,, melyekben a megfelelő mélyhangú alakokban o van; pl. kellemetesek Érdy-k. 110.)ékény u., telekonok- Bécsi-k. II. 4;séges u., bekéfegofok Winkl.-k. I. 218 ; bewfeegbflok Érdy-k. 434 ; dicofégefek-Bécsi-t 174; ellen fego fok- Guary-k 130; ketfegbflok Kaz.-k. III. 175; lehet fego ffok Kaz.-k. I. 48; züksegbfok Nád.-k. 10; *ss u., esienofflok Tih.-k. 106; erőfok Ap.-k. 3; jegosflok Tih.-k. 221; leketsegbslk Kaz.-k. I. 48; reze fok Tih.-k. 330; tekellettosok Kaz.-k. III. 186; telleslok Kaz.-k. I. 10; part. -tt u., hyttlek Érs.-k. I. 306; lottók. Nád.-k. 75; zylettók- ford.-k. 31; s a következő szavakban: eglik- Tel.-k. I. 188; foldok- Ap.-k. I. 40; Bécsi-k. II. 231* ; Debr.-k. 213 ; keneriek Debr.-k. II. 488; tehenek- Bécsi-k. I. 13. Az első viszonyára mutatnak a következő esetek, melyekben mai 6 helyette fordul elő: Bejtek- Ap.-k. II. 157; Érdy-k. 117; bynek- Érdy-k. 17; Érs.-k. I. 253; Gyöngy.-k. IV. 61; Lobk.-k. I. 28, 305; Thewr.-k. I. 239; Virg.-k. 1, 3; binek-Bod-k. 18; bevnek- Dom.-k. 3; Marg.-l. 118; Péld.-k. I. 8; bwtek-Érs.-k. II. 433; Érs.-k. III. 323; bewnek- Jókai-k. 25; bwnek- Göm.-k. IX. 143; Bynefek Láz.-k. I. 9; binefek- Kulcs.-k. 1; bynwfek Virg.-k. 47, 48; bywnefek- Lányi-k. III. 310; bynefek Lobk.-k. III. 235; bynefek- Dom.-k. 46; Érdy-k. 12; Érs.-k. I. 3; Fest.-k. 76, 117; Horv.-k. 10; Keszth.-k. 17; Kriza-k. 3; Winkl.-k. I. 234; bwnewfek- Fest.-k. 411; kivesek Döbr.-k. 137; ezüstek Érs.-k. I. 210; ghereghek Érdy-k. 184; gbregek- Lobk.-k. III. 269; gyengyek Érs.-k. I. 264; Thewr.-k. I. 253; kbfek- Szék.-k. I. 94; kedek- Keszth.-k. 371; Kulcs.-k. 339; kblkec Münch.-k. 43; kblkec Münch.-k. 85; kblkek Döbr.-k. 114; kblkek Döbr.-k. 517; kelkek Keszth.-k. 270; Kulcs.-k. 252; kermek-Thewr.-k. I. 7; ikrek Érs.-k. I. 539; ekrek- Érdy-k. 265; Keszth.-k. 12; Kulcs.-k. 153; ewrdegeg Dom.-k. 47; evrdegek- Péld.-k. I. 1; urdugek- Szék.-k. VI. 373; erdegeg Tel.-k. II. 248; erdeghek- Érdy-k. 213, 220; Thewr.-k. 1.246; erdegek- Kulcs.-k. 263; erdegyek- Péld.-k. III. 74; evrevkefek Dom.-k. 134; bromek- Peer-k. I. 137; evrevmek-Dorn.-k. 95; Horv.-k. 189; eretnek- Kriza-k. 4; pwspekek- Érs.-k. III. 345; zvkefek Birk.-k. 2; zvkefek- Birk.-k. 3; Marg.-l. 110; zvkevfek