Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)
Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - II. 1
TOLNAI VILMOS A NYELVÚJÍTÁS A nyelvújítás. (Második közlemény.) 85. Szóalkotásaiban az analógia érzete, sejtelme vezeti, melyet igen sokszor megzavar a nyelvszerkezet ismeretének hiányából származó erőltetett okoskodás, hiszen meg is izzad belé, amint maga mondja. Kikövetkeztet gyökereket és képzőket, hol valódiakat, hol képzelteket, különösen képzőket: egy-két hasonló szóvegben már „szilabát" lát, mely ezt vagy azt teszi, és alkalmas bármely gyökérhez ragasztva bizonyos jelentésű új szót alkotni. Ahogy ADIMI belevetette a nyelvújítók tudatába a gyökereket, melyet a kor régi, törzsökös szavaknak vett, úgy fedezi fel BARTZAFALVI a bizonyos jelentéssel járó képzőket a szócsinálók számára. Tőből és képzőből is le-lefarag egy darabot, szótöredékeket gyúr egybe; az új szót a helyettesítendő idegen szó jelentéséből fejleszti és hangképére csinálja. Egy szóval, a szógyártás, szófaragás minden módjával él. Egyik elve, hogy az új szó lehetőleg egységes benyomást tegyen, egy szónak lássék (vö. GrBLEJi KATONA), ezért kevés az összetett szava, több az összerántott, legtöbb a képzett szó. Négyszáznál több szava közül nyolcvan maradt életben mindmáig, hol eredeti, hol módosított alakjában. Az alábbi kimutatásban elsősorban a megmaradt szavak vannak felvéve ; a teljesség kedvéért idézett elhalt szavait * jelzi. 86. BARTZAFALVI szóalkotásának módjai (a p» jel a mintát mutatja): A) Képzés. 1. -adalom, -edelem (~ birodalom, lakodalom, sokadalom), társadalom (nála: collegium, később: societas), álladalom (status, később: állam), uradalom (domínium), *mindeménvedelem (universitas), *művedelem (fabrica), *okrodalom (akadémia), *veteményedelem (seminarium); — 2. -alom, -almás (pohatalom, hatalmas): tudósítalom (tudósítás), *oszttalmas (commissarius), *folytatalmas (ágens); — 3. -mány, -meny (~ vetemény, tudomány), tünemény, előzmény (objectum, később: praecedens), olvasmány, tanulmány, környülmény (előbb: környülállások ); circumstantia fordítása; később : körülmény), *mindenemény (scientia universalis), Nyelvtudományi Közlemények XLVII. 1 1