Nyelvtudományi közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Szántó Éva: A fonológiai kutatások újabb eredményei a Szovjetunióban 187

ISMERTETÉSEK — SZEMLE 187 téneti érdemeit, másrészt azonban hangsúlyozza, hogy olyan világhírű írók mint Ibsen és Björnson, Knut Hamsunés Sigrid XJndset még jóval később is ,,riksmaal"-on írták műveiket. Még 1949-ben is 111 regényt adtak ki a sokkal elterjedtebb ,,riksmaal"-on és csupán 16-ot „landsmaar'-on, s 207 ,,riksmaal"-gyermekkönyvvel szemben a „landsmaa!" hívei csak 10 népnyelven írt gyermekkönyvet tudnak felmutatni. A ,,norvégizmusok' 5 azonban szüntelenül terjednek a „riksmaa!" magasabb stílus­rétegeiben is, és talán már nincs messze az idő, amikor végre kialakul — túlzásoktól mentes, józan megfontolások alapján — az egységes norvég köznyelv. GÁLDI LÁSZLÓ A fonológiai kutatások újabb eredményei a Szovjetunióban 1 Az orosz nyelvészek a XIX. század óta igen fontos szerepet játszottak a fonetika elméleti problémáinak felvetésében és tisztázásában. Magyarországon a 30-as években GOMBOCZ és LAZICZITJS 2 részletesen beszámoltak az orosz fonetikusok alapvető munkáiról. Azután már csak 1950-től kezdve jelentek meg részletes ismertetések a NyIK-ben, 3 1957-ben meg PETER M. a Studia Slavica-ban 4 mutatja be a moszkvai fonológiai iskolát. A mai szovjet fonetikusok nem tartoznak egy egységes fonetikai iskolához. Mind a leningrádi, mind a moszkvai fonetikai iskola az orosz nyelvtudomány hagyományaiból indul ki, de teljesen különböző szempontokon alapszik. Azonkívül nem mindegyik fone­tikus vallja magát az egyik vagy a másik iskola követőjének (ezt különcsen meg lehetett figyelni 1953-ban, amikor az Izvesztyija Akademii Nauk hasábjain egy egész evén át folyt a vita a fonémáról. 5 Azóta a Voproszi Jazikoznanyijában egyre sűrűbben jelennek meg fonetikával kapcsolatos cikkek, s az 1958-as vita a strukturalizmusról, melyet ugyan­csak a fent említett folyóirat közölt, a legtöbb esetben fonológiával is foglalkozik. A fo­néma fogalmának tisztázása még most is problematikus, erről ír VINOGRADOV akadé­mikus 1959-ben. 6 Ebben a cikkben röviden ismertetjük a két fonetikai iskolát s azoknak a fone­tikusoknak a munkáit vagy cikkeit, akik másféleképpen igyekeznek választ adni a fone­tika alapvető kérdéseire. Ez különösen az ismert orosz fonetikus, AVANYESZOV profesz­szor munkájára vonatkozik, amely 1956-bíin jelent meg. 7 Ennek a monográfiának az ismertetését e sorok írója különösen fontosnak tartja, mert talán felhívja a magyar fonetikusok figyelmét az ilyen munkák megírásának fontosságára is. * * * A moszkvai fonetikai iskola nézeteit 8 KTJZNYECOV professzor 1959-ben megjelent cikke alapján ismertetjük. 9 Ebben a cikkben KTJZNYECOV igyekszik továbbfejleszteni a moszkvai iskola elméletét. 10 KTJZNYECOV professzor azt állítja, hogy a nyelvtudomány 1 Főleg az 1955 után megjelent műveket ismertetjük. ( 2 GOMBOCZ, ÖM. I, 55—61; LAZICZITJS, Bevezetés a fonológiába. 3 1952-—53-ban FÓNAGY ismerteti a fonológiai vitát; 1955-ben HEGEDŰS ismerteti AHMANOVA Fonológia című cikkét. 4 Studia Slavica 1957. in, 327 kk. 8 Lásd a 3. jegyzetet. 6 B. B. BuHoapadoe, XXI ctesii KnCC H 3a/iaHH coBeTCKoM (jpujioJiorOTeCKOH HayKH: H3B. AH. OJIHJL XVin/3, 195 1. 7 P. H. Aeanecoe, OoHeraKa coßpeMeHHoro pyccKoro jurrepaTypHoro H3bii<a. MocKBa 1956. 8 Lásd még GYEGTYERJOVA cikkét „Pa3BHTHe MCTOAOB H oömeií npoôJieMaraKH B COBCTCKOM H3biK03HaHHH"! npHfliiHnbi Hay^Horo aHajiroa H3biKa. MocKBa 1959, 32—4. 9 il. C. Ky3Heqoe, 05 OCHOBHHX noJiowemïHx $OHOJiorHH: Bonp. H3biK03HaHHH 1959/2. 10 KTJZNYECOV, REFORMATSZKIJ és AVANYESZOV professzorok a moszkvai fonetikai iskola megalapítói. AVANYESZOV fent említett könyvében a moszkvai iskolától eltérő elméletet dolgozott ki. KTJZNYECOV ebben a cikkében egyrészt bírálja AVANYESZOV munkáját, másrészt igyekszik pozitív választ adni a problémákra. Az alábbiakban csak a cikk pozitív részét ismertetjük. A bíráló megjegyzéseket AVANYESZOV munkájának részletes tárgyalása után hozzuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék