Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Szántó Éva: A fonológiai kutatások újabb eredményei a Szovjetunióban 187

ISMERTETÉSEK — SZEMLE tör­ téneti érdemeit, másrészt azonban hangsúlyozza, hogy olyan világhírű írók mint Ibsen és Björnson, Knut Hamsun és Sigrid Lindset még jóval később is ,,riksmaal"-on írták műveiket. Még 1949-ben is 111 regényt adtak ki a sokkal elterjedtebb ,,riksmaal"-on és csupán 16-ot „landsmaal"-on, s 207 ,,riksmaal"-gyermekkönyvvel szemben a „landsmaa!" hívei csak 10 népnyelven írt gyermekkönyvet tudnak felmutatni. A ,,norvégizmusok"­ azonban szüntelenül terjednek a „riksmaal" magasabb stílus­rétegeiben is, és talán már nincs messze az idő, amikor végre kialakul — túlzásoktól mentes, józan megfontolások alapján — az egységes norvég köznyelv. GÁLDI LÁSZLÓ A fonológiai kutatások újabb eredményei a Szovjetunióban. Az orosz nyelvészek a XIX. század óta igen fontos szerepet játszottak a fonetika elméleti problémáinak felvetésében és tisztázásában. Magyarországon a 30-as években GOMBOCZ és LAZICZITISZ részletesen beszámoltak az orosz fonetikusok alapvető munkáiról. Azután már csak 1950-től kezdve jelentek meg részletes ismertetések a NyIK-ben,­ 1957-ben meg PETER M. a Studia Slavica-ban­ mutatja be a moszkvai fonológiai iskolát. A mai szovjet fonetikusok nem tartoznak egy egységes fonetikai iskolához. Mind a leningrádi, mind a moszkvai fonetikai iskola az orosz nyelvtudomány hagyományaiból indul ki, de teljesen különböző szempontokon alapszik. Azonkívül nem mindegyik fone­tikus vallja magát az egyik vagy a másik iskola követőjének (ezt különösen meg lehetett figyelni 1953-ban, amikor az Izvesztyija Akademii Nauk hasábjain egy egész éven át folyt a vita a fonémáról.­ Azóta a Voproszi Jazskoznanyijában egyre sűrűbben jelennek meg fonetikával kapcsolatos cikkek, s az 1958-as vita a strukturalizmusról, melyet ugyan­csak a fent említett folyóirat közölt, a legtöbb esetben fonológiával is foglalkozik. A fo­néma fogalmának tisztázása még most is problematikus, erről ír VINOGRADOV akadé­mikus 1959-ben.­ Ebben a cikkben röviden ismertetjük a két fonetikai iskolát s azoknak a fone­tikusoknak a munkáit vagy cikkeit, akik másféleképpen igyekeznek választ adni a fone­tika alapvető kérdéseire. Ez különösen az ismert orosz fonetikus, AVANYESZOV profesz­szor munkájára vonatkozik, amely 1956-ba­n jelent meg.­ Ennek a monográfiának az ismertetését e sorok írója különösen fontosnak tartja, mert talán felhívja a magyar fonetikusok figyelmét az ilyen munkák megírásának fontosságára is. * * * A moszkvai fonetikai iskola nézeteit. KTJZNYECOV professzor 1959-ben megjelent cikke alapján ismertetjük.9 Ebben a cikkben KTJZNYECOV igyekszik továbbfejleszteni a moszkvai iskola elméletét.10 KTJZNYECOV professzor azt állítja, hogy a nyelvtudomány 1 Főleg az 1955 után megjelent műveket ismertetjük. ( 2 GOMBOCZ, OM. I, 55—61; LAZICZITIS, Bevezetés a fonológiába. 3 1952­—53-ban FÓNAGY ismerteti a fonológiai vitát. 1955-ben HEGEDŰS ismerteti AHMANOVA Fonológia című cikkét. 4 Studia Slavica 1957. in, 327 kk. 8 Lásd a 3. jegyzetet. 6 B. B. BuHoapadoe, XXI d­esii KnCC H 3a/iaHH coBeTCKoM (jpujioJiorOTeCKOH HayKH, H3B. AH. OJIHJL XVin/3, 195­1. 7 P. H. Aeanecoe, OoHeraKa coßpeMeHHoro pyccKoro jurrepaTypHoro H3bii<a. MocKBa 1956. 8 Lásd még GYEGTYERJOVA cikkét „Pa3BHTHe MCTOAOB H­oomeii npooJieMaraKH­B COBCTCKOM H3biK03HaHHH"! npHfb­iHnbi Hay^Horo aHajiroa H3biKa. MocKBa 1959, 32—4. 9 il. C. Ky3Heqoe, 05 OCHOBHHX noJiowemiHx $OHOJiorHH. Bonp. H3biK03HaHHH 1959/2. 10 KTJZNYECOV, REFORMATSZKIJ és AVANYESZOV professzorok a moszkvai fonetikai iskola megalapítói. AVANYESZOV fent említett könyvében a moszkvai iskolától eltérő elméletet dolgozott ki. KTIZNYECOV ebben a cikkében egyrészt bírálja AVANYESZOV munkáját, másrészt igyekszik pozitív választ adni a problémákra. Az alábbiakban csak a cikk pozitív részét ismertetjük. A bíráló megjegyzéseket AVANYESZOV munkájának részletes tárgyalása után hozzuk.

Next